Varánusz

Kormánypártunknak megjött az esze. Örvendezzünk.
Hogy átmeneti-e a javulás, vagy sem, az majd a médiatörvény szavazásakor ősszel kiderül.
Tegnap módosították saját magukat, átírták a Cser-Palkó - Rogán féle médiaalkotmányt néhány helyen. Piros pont, tényleg. És csak azért nem csillag, mert hajlamosak vagytok félreérteni.

Így például benne marad az Alkotmányban a véleménynyilvánítás szabadsága kitétel. Nincs megnyirbálás, szabadon beszél, gyülekezik, művészkedik ezek után is minden honfiú és honleány.
A 10 millió hordószónok országa maradtunk, mert itt véleménye fociról és politikáról mindenkinek van. Cser-Palkó tanárúr is szabadon gyakorolhatja a polemizálást, akár fel is léphet közönség előtt kedvenc kínai barátjával, Sám Lee-vel.

Miközben ő a "Hogyan értelmezzünk dakota közmondásokat?" szimpóziumát tartja, Rogán Antal zengő orgánumát a szélnek feszítve bejelenti, éppen melyik tér melyik sarkának átadását ünnepeljük meg aznap.
 

Köszönjék meg a lehetőséget Révész Máriusz és Kővári János frakkertársaknak, és köszönjük meg nekik mi is. Nem csoda, ha a parlament nagyjából egyetértésben szavazta meg a módosító javaslat módosítását. 343 igen, 1 nem és 12 tartózkodással ment át a csomag. Egyedül a szocialista Tukacs képviselő gondolta úgy, az ő véleményének szabadsága nem fontos, neki majd az aktuális pártvezetés alkot véleményt. A 12 LMP-s tartózkodást sem értem. Schiffer a saját szájával kampányolt a véleménynyilvánítás szabadsága mellett, most meg úgy tettek, mint akik ott sincsenek. Nem mondtak se igent, se nemet, a semmit mondani meg saját felvetésünkre elég hülyén néz ki. Esetleg valamelyik LMP kompetens kommentelő elmagyarázhatná, mi volt a baj?

Azt megérteném, hogy nem tetszik, ha a többlet ellenzéki kuratóriumi helyekért cserébe Orbán maga akarja betonba önteni a Médiahatóság elnökét kilenc évre. De ezt a módosítást meg pont megszavaztátok a többiekkel ellentétben. Az eljárás bőven több, mint kritizálható a Médiahatóság várható elnökének személyét ismerve. De lássuk be, a jelenlegi köztévéken sokat rontani már nem lehet. Szalai Annusmaris vesszőparipái - Józsi Barát és Maúnika- megkapták az obsitlevelet, az RTL részvénycsomagjának jelentős része már biztos fiókban lapul, a köztévé híreit is pártkatona rágja elő emészthetőre, a Naptévé Bárdossal együtt ment a levesbe, az ATV-t védi a földfeletti sugárzás szabályozásakor kötött alku, így Szalai uralkodása alatt sok változás már nem várható.

Sokkal fontosabb, hogy mi lesz a médiatörvény változtatásaival. Konkrétan a válaszadási kötelezettség kérdéssel. Tényleg megvárjuk, amíg Tóta W. ír vezércikket a Magyar Hírlapba, Bayer Zsolt a Népszavába, Gérczy Zsolt a Heti válaszba, Stumpf a Népszabadságba? Szegény drága Bolgár úr meg csak pislogni fog, mint heresérves Lali bácsi a kamillás ülőfürdőben, hogy ómájfaszom, hová kerültem?! Mit keres előttem a kuruc.info kezelőfelülete a százhatvannyócóra' helyett?

Nem volna egyszerűbb - és ízlésesebb - maradni a megszokott gyakorlatnál az erőltetett véleménycunami helyett? A helyreigazításra most is van mód, ahogy véleményetek hangoztatására lehetőség is éppen elég. Küldjétek ki inkább az ötös(!!) számú párttagkönyv tulajdonosát is valahová közterületre, ahol hasíthat magának egy saját speaker cornert a véleményszabadság jegyében, és népszerűsíthet benneteket - esetleg - mozgásszínházzal kiszínezve a mondandóját.

Ígérjük, nem fogjuk követelni, hogy véleménykülönbségünket tartalmazó leveleinket megjelentessétek a Hírlapban 5387 alkalommal.

Csupa móka és kacagás a közélet. Mint határt és ízlést nem ismerő pókerjátékosok ücsörögnek az ország asztala körül, és licitálnak egymásra. Az erősebb lapokkal bíró kormányjátékosok emelik a tétet egy elszámoltatással, mire ellenzékük csak ordítani bír: ólin bazzeg, felteszem a demokráciát az elszámoltatás ellen!

A Hogyan Büntessük Meg Gyurcsány Ferencet? - mozgalomnak immár tegnaptól ellenpólusa is van. 108 baloldali értelmiségi megalapította az Állítsátok Meg Orbán Viktort! - őrsöt, és az alapító okirat mellé petíciót is írtak:

"A demokratikus jogállam magyar híveiként tiltakozunk a Fidesz „elszámoltatási” kampánya, a vezető Fidesz-politikusok fenyegető nyilatkozatai ellen, és felhívunk mindenkit a szabadságvédelmére” Tény, hogy a Fidesz elszámoltató kampánya túl van dobva erősen, a jelenleg többségi közízlésnek megfelelően. Ezt én is leírtam. De az is tény, hogy az elmúlt nyolc évben történt itt egy s más, amit vizsgálni érdemes. Vagyis a számadásnak ideje van, aki bizonyítható és köztörvényes cselekményt követett el, az feleljen érte érdemei szerint. Így azt gondolom, ha már tiltakozunk valami ellen, az ne az elszámolás legyen.

Van itt aggódni való éppen elég. A ma megszavazásra/vitára váró törvénycsomag bőséges muníciót ad(na) a tiltakozáshoz, az állítsátok meg Viktort hangoztatásához. De ez a 108 ember jobban aggódik az elszámoltatás, mint a véleményszabadság miatt. Szerintük antidemokratikus Gyurcsányt kigolyózni a közéletből, de szemük se rebben az alkotmányosságot érintő változásokon. Nem számít, hogy az ÁSZ élére pártkatona kerül, hogy az alkotmánybírákat úgy választják, ahogy akarják, (ugye nem is kettőt, hanem rögtön hármat, mert az egyik bíra nagykövet lesz, hehe) hogy az államfő választás olyan lesz, amilyen, hogy a vélelmezett államfő Schmitt Pál szorgosabban bólogat majd, mint nejlonkutya a zsiguli ablakban. Mindez nem lényeg, csak elszámolni ne kelljen.

Ha megnézzük az aláírók listáját, kezdjük érteni a dolgot. Engem például érdekelne, hogy Iványi Gábor milyen elszámolástól izgul ennyire? Csak nem az a fránya 2000-es ügy okoz még mindig heves tikkelést a turulszemdüllesztő lelkész jóságos ábrázatán? Van mit vizsgálni megint a Wesley János Lelkészképző Főiskola berkein belül? Mert ahogy hírlik, a nemzet télapójának öltözött jámbor ás puszedli díjas szentember módszerei nem sokat változtak az utóbbi években sem. Csak nem hasonló módon járt el a beregdaróci iskolában is, ahogy a Wesleyben egykor?

A top100 árokásók közé beválasztott Iványi esetleg a konkurenciát látja a keresztény iskolák erősödésében? Semjénék bekavarnak a kvótabiznisznek, és megint magyarázkodni kell vizsgálók és a közvélemény előtt?

Vagy csak a megbékélés jegyében előadott szólamai miatt aggódik? Hiába, aki dülledt szemű turulozás után Overdose-t egy példába rakja a romákkal, annak meredeken zuhan az ázsiója.
De nem lesz népszerű az a lelkész sem, aki magához ragadja a jogot, hogy felállított köztéri keresztekről kijelentse: ez a Názáreti Jézus keresztje, ez meg a náckikok által kitalicskázott szemét.

Mindezt persze csakis a fennen hirdetett csókpuszi, mindenkit szeretek, a demokráciáért aggódok elv alapján. Naná.



 

Foci VB lázban ég az ország. De talán nem haszontalan figyelni más sportágakat is.
Pláne, ha a focival ellentétben igazi bravúrt vagyunk képesek elérni, hihetetlen körülmények között.

A magyar férfi kézilabda válogatott 2 gólos hátrányban várta Szlovénia legjobbjait ma a veszprémi arénában. Tét a VB részvétel kiharcolása volt, ahonnan az olimpiai kvalifikációt lehet megszerezni.
Idén második alkalommal harcoltunk meg a szlovénekkel. A jégkorong divízió I. vb-t elvesztettük ellenük, és ők jutottak megérdemelten az A csoportba. Játékosainkban nyilván nem ezek a gondolatok játszották a főszerepet, de bennünk szurkolókban azért ott motoszkált a visszavágás igénye.

Tudtuk, hogy nem lesz könnyű. De, hogy mennyire nem, arról álmodni sem mertünk. A szoros első félidő után játékosaink fejben bent maradtak az öltözőben, és a második félidő első hat perce után elúszni látszott minden. Az ellenfél vezetett 5 góllal, amihez hozzá jött a kint kapott kétgólos hátrány. De Iváncsik Gergő, az újonc Nagy Kornél, a zseniálisat harcoló Eklemovics és Fazekas Nándi hátára vette a csapatot. Olyat tettek a srácok, ami példa értékű harcosságból és tartásból.
Körmüket szaggatva, fogcsikorgatva visszahozták a csapatot a meccsbe, előbb egyenlítéssel, majd az összesített eredmény egalizálásával, és végül az egy, mindent eldöntő gól megszerzésével. És ami a legfontosabb, ezt az előnyt az utolsó másfél percben emberhátrányban is megtartották. A szlovének mindent megpróbáltak, az utolsó fél percben a kapust is lehozták a dupla előny kedvéért.

De ma ez sem volt elég a magyarokkal szemben!

Nekünk nézőknek talán, ha minden másodikat verte a szívünk, perceket töltöttünk el légvétel nélkül, és amikor levegőhöz jutottunk is ordítva biztattuk a mieinket. Így abszolút érthető, hogy a lefújás pillanatában agyi oxigénhiányos eufóriában ünnepelt mindenki. Játékosok a pályán, nézők a lelátón és a tévé előtt.

Gratulálunk a csapatnak a tartásért, köszönjük ezt az élményt a kitartásról és az akarat diadaláról!

Illés Zoltán államtitkár szerint a leghatékonyabb árvízi védekezés a dózerolás.
Az még nem világos, hogy csak a miskolci Auchan áruházzal van baja, vagy mindennel, ami egykori vagy jelenlegi ártéren épült. De sajátos logikáját követve érdemes belegondolni, mi mindent kell ledózerolni haladéktalanul normális védművek építése helyett.

 

Miskolcon például lehet kezdeni a dél-miskolci bevásárló komplexummal. Bizony, az egy feltöltött egykori láp helyén épült, ami a Hejő patak árterülete volt valaha. Így küldjük neki a dózerkommandót a Praktikernek, Corának, - ami építési engedélyt ártérre-lápra a Fidesz kormány idején kapott, biztos lefizették a megfelelő embert, háhá! - Lidl-nek, Aldinak, de bontassuk vissza magát a cementgyárat is. Sőt, a hejőcsabai városrész egy részét se hagyjuk ki, mert az is ennek a lápos résznek a feltöltött szélére épült az ötvenes években. Ha a soha nem látott mennyiségű csapadék a Hejő vízgyűjtőjén esik, ezek mind útját állják a levonuló árhullámnak.

A Szinva patak árterületén épültek Felső Majlát panelházai, amik szintén a levonuló ár útjában állnak, lassan minden évben. Dózert nekik. Haladéktalan bontást igényel a pisztrángos, bár ennek sorsát évente elrendezi a lezúduló csapadék. Bontani kell a Molnár Csárdát, mert az utóbbi években elönti azt is a Szinva.

De ha történelmi nagy árvizekből indulunk ki, bontassuk le Miskolc belvárosát, ahogy van. 1878-ban az akkori viszonyokhoz képest rekord mennyiségű csapadék esett, amit a Szinva és a Pece patak nem volt képes elvezetni. Elöntötte a belvárost, 2182 ház dőlt össze, 277 ember halt meg. Tehát bizonyított, hogy a belváros ártér. Érdekes, hogy a múlt században a védművek kiépítésével, a Szinva medrének szabályozásával igyekeztek elkerülni a hasonló gondokat dózerolás és bontás helyett. Ez sikerült is az legutóbbi idők megváltozott csapadékhozamáig.

Ám dózerolni való akad még bőven. Például a Bódva hidak, amiket az évtizedek-századok alatt megszokott átlagos vízhozamhoz méreteztek, és amik áteresztő képessége kevésnek bizonyult a mostani, soha nem látott vízmennyiséghez.
Sorolhatnám még hosszan, de helyette inkább két kérdésem volna Illés Zoltán államtitkárhoz:

-Hol volt ön a szakértelmével, mikor Felsőzsolcán - a helyiek szerint - a körzeti háziorvost nevezték ki a védelmi munkák irányítójának? Gondolták diplomás ember, nem a puszta paraszti eszére hagyatkozik, vagy mi?

-Hol volt ön a szakértelmével, mikor a felsőzsolcai védekezők méter magas homokzsák falat emeltek a víz útjába irányítás nélkül kétségbeesetten, és partnak felfelé igyekeztek terelni a vizet?

Az árvíz tragédia. Embereket, családokat tett tönkre. Összefogásra, önzetlenségre sarkallta az országot, ultraliberálisoktól gárdistákig. Most, a felújítás és kárelhárítás idején is csak egy dolgot tudunk nélkülözni:

A politikusok populista faszságát.

Wieszt János előzetesbe kerülésével szemmel látható pánik lett úrrá a Maszopban.
Fájdalmas ügy, nagyjából annyira hiányzott nekik, mint impotens nyugdíjasnak a heresérv. Tudod, ha már nem működik cserébe legalább kurvára fáj.

Lett is nagy jeges tömlőzés meg szaladozás a házi orvosokhoz, hogy mi legyen a beteggel? A rusnya duzzanaton elúszhat az a kicsi, amiben már a legelvakultabb optimisták is csak félszívvel hittek: az önkormányzati választás. Pest elesik, oda Buda, mi lesz szegény parlamentben folyamatosan kiröhögött demokráciaőrökkel? Válságstábot iziben jó szokás szerint! Ómájfaszom! -sóhajtottak, ha legalább a drága Hagyó Miki szabadlábon volna! Neki tuti lenne valami használható praktikus ötlete némi parizerért cserébe! De a jó Miklós éppen nem csak elvei rabja, így elővették a már ezerszer kipróbált geget, a vezéráldozatot.

-Dobjuk oda Ingyen Csabit! Úgyis égtünk vele, mint kóbor dekktől a parti nádas, nem kár érte! - kiáltották, - a szemetek nem tudják értékelni éltük legvidámabb majálisát! Keressünk szövetségeseket, meg találjunk ki valami fasza magyarázatot. Azt mégsem mondhatjuk, hogy lefostuk a zoknit basszameg, szuperhősünk meg éppen a klozet irányába nyargal serényen:
 

Helyette mondjunk ilyeneket:

"hajlandóak vagyunk arra a stratégiai áldozatra, hogy adott esetben ne szocialista, hanem egy demokratikus elkötelezettségű független főpolgármester-jelöltet támogassunk ősszel."
Ne röhögjetek még, van tovább. Igazi komédiás nem végez félmunkát, ha egyszer belelendül, akkor erőlteti zokogásig. Szerintük van még ember, párt, civilszervezet, aki áldásos és megfeszített fővárosi munkájuk után képes odaállni melléjük. Ők ezt valóban elhiszik. Sőt, tovább mennek, lehetséges partnerek között tartják számon az LMP-t, MDF-et, Tisztelet Társaságát:

„Hiszünk abban, hogy a sikeres politikánk, az összefogásunk, valamint a kormányzati hibák ősszel egy olyan helyzetet teremthetnek, hogy jóval nagyobb lesz a győzelmi esélyünk, mintha egyedül indulnánk."
Na, most lehet röhögni. A "sikeres politika" az mikor volt drága fővárosi MSZP? Mert én nem emlékszem ilyenre. Hosszú vádlottlistára a koalíciótok környékéről annál inkább. Az mondjuk nem lep meg, hogy megpróbáltok az LMP előtt lemenni kutyába, és apelláltok a fővárosban elért sikereikre. Bár lehetnétek elegánsabbak, mert kutyapózban pucsítás közben viszonylag mulatságos a vőlegényt a Fidesz fiókszervezetének nevezni.

Karácsony Gergely nyilatkozatából világos lehet, hogy ők köszönik, de nem kérnek ebből a frigyből sem. A hagyói örökséget vigyék csak tovább a szocialisták egyedül.

Számítottak ők erre is. A finom nyomásgyakorlás nem az erősségük, ezért szokás szerint pofoztak még egyet a szarkupacon. Steiner Pál kijelentette, ha nem lesz szövetséges és független jelölt, akkor ők bizony Horváth Csabával viszik végig a választásokat. Vegye tudomásul mindenki, hogy Ingyen Csabinak 92%-os támogatottsága van a párton belül.

Ez most fenyegetés vagy ígéret? Végülis majdnem mindegy, mindkettőnek mulatságos. Szerencsére még idejében kiderült, nem változtatok semmit. A hülyeségeteket elszavaló napközis a legnépszerűbb ember a pártban, ő lesz konszenzus hiányában a keménytökű faszagyerek.

Csöndben azért megkérdezem: szerintetek minket ez mennyire érdekel? A megfeszített gondolkodást megelőzendő segítek: semennyire. Nyugodtan blamáljátok magatokat tovább.

Legalább kínunkban hadd röhögjünk, miközben Tarlós fővárosi ispánná koronázzák.

Jókora viharokat kavart a Fidesz médiatörvényt kiigazító javaslatcsomagja.
A fideszfiúk ismét megpróbálkoznak a társadalom torkán lenyomni a lexRépát, mi pedig igyekszünk azt nem torokra venni teljesen.

44 ellenzéki módosító indítványból egyet sikerült figyelembe venni a nemzeti együttműködés jegyében. Lesöpörték Schiffer András LMP frakkervezér "vélemény szabad kinyilvánítását" szorgalmazó indítványát is. Megelégszenek a szólásszabadság kifejezéssel, ami utoljára az átkosban volt az Alkotmány 61.§ része. Tudjuk, emlékszünk mekkora sikerrel.

Az egy dolog, hogy az ORTT-be kizárólag ők delegálnak bárkit, és Szalai Annamáriát 9 évre betonba öntik. Az meg egy másik, mikor a saját ízlésvilág megjelentetésének izomszagú kötelességét igyekszenek ráerőltetni a sajtóra. Nem tisztázott az sem, mi számít internetes médiatartalomnak. Csak az elektronikus médiumok, vagy a különböző tartalomszolgáltatókon többnyire ingyenesen, magánszemélyek által vezetett blogok is?

A módosítócsomagot jegyző Cser Palkó szerint:

"természetes, hogy a törvényjavaslat minden platformra vonatkozik, hiszen a médiatartalmak a mai technológiai körülmények közt már nem választhatók szét."

Vagyis a blogszféra is szembesül majd a válaszadási kötelezettséggel. Rémüldözés helyett itt kurvára felröhögtem. Vegyünk egy extrém példa gyakorlati kivitelezését csakis az izevégett':

A módosító csomag hatályba lépésének másnapján felháborodásomban leírom, hogy Cser-Palkovics András és Rogán Antal egy faszkalap. Délutánra megjön az emil a válasz reagálással:

A Fidesz sajtóosztálya értesíti, hogy a tegnap megjelent blogposzt alaptalan állításokat tartalmaz. Kérjük a kiigazító véleményünk közzétételére:

Cser-Palkovics András és Rogán Antal nem faszkalap, mert amint az állítás igazolására küldött fotókon is jól látszik, nincs a fejükön szökőkút.

Kérjük jogszabályi kötelezettségének maradéktalanul tegyen eleget! Üdvözlettel: Fidesz sajtóosztály.

Ez ebben a formában elég vicces lesz, csináljátok csak. Módosítsátok az alkotmány 61.§ paragrafusát, mert a véleményszabadságra már nincs szükség. Ahogy az ebből eredeztetett bírói gyakorlatra sincs, ami szerint például a tojásdobálás is a vélemény szabad nyilvánítása volt.
Gyurcsány eltakarodott, további köztéri trappolásra véleménynyilvánítás céljából ne legyen lehetőség, az előrehozott választás kifejezést meg egyenesen töröljük a magyar nyelvből.

Petőfi minimum monnyonle, mert volt pofája lázongani, társaival kivívni a sajtószabadságot. Nem gondolt rá ez a rebellis, hogy utódainak szépérzékét sérteni fogja a megjelenő kritika. Sőt. Ártatlanok ezreit volt képes csatasorba állítani, pedig tudhatta volna előre, forradalomnak szavazófülkében a helye! Követelem, hogy azonnal nevezzék át a Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjat valami Fidesz kompatibilis személyiségről!

De mielőtt hozzáfogtok, olvassátok el említett költőnk néhány sorát:

Sokat beszéltek, szépet is beszéltek,
Jót is, de ebbül a hon még nem él meg,
Mert nincs rendében eljárásotok,
Ti a dolog végébe kaptatok,
És így tevétek már régóta mindig;
Látják, kik a multat végigtekintik.
Ki képzel olyan templomépitőt,
Ki a tornyot csinálja meg előbb?
És azt a levegőbe tolja, hogy
Ott fönn maradjon, míg majd valahogy
Alája rakja szépen a falat,
S legeslegvégül jőne az alap.
Ti vagytok ilyen mesteremberek,
Ezért ad a hon nektek kenyeret,
Ezért fizet szivének vérivel!
Jobbat tesz, aki semmit sem mivel.
Időt, erőt eltékozoltok, és ha
Sükert mutattok is föl néha-néha,
Csak olyan az, mint hogyha engemet
A szomjuság bánt, s adnak víz helyett
Ételt, s talán még épen olyan ételt,
Mitől szomjúságom csak jobban éget.
Ha ez siker, ha ez jótétemény:
Elmémet a bölcsőben hagytam én.
Hiába minden szép és jó beszéd,
Ha meg nem fogjátok az elejét,
Ha a kezdetnél el nem kezditek...
Sajtószabadságot szerezzetek.
Sajtószabadságot, csak ezt ide!
Ez oly nagy, oly mindenható ige
A nemzetben, mint az isten "legyen"-je,
Amellyel egy mindenséget teremte.
Hol ez nincs meg, bár máskép mindenek
Eláradó bőségben termenek,
S bár az utósó szolga és a pór
Zsebébül aranyat marokkal szór:
Azon nemzetnek még sincs semmije,
Azon nemzetnek koldus a neve.
S hol ez megvan, bár rongyban jár a nép,
Nyomorg, tengődik mindenfélekép:
Azon nemzet gazdag végtelenűl,
Mert a jövendőt bírja örökűl.
Haladni vágyunk; de haladhatunk?
Én istenem, milyen golyhók vagyunk!
Lábunk szabad, de a szemünk bekötve,
Hová megyünk?... meglássátok, gödörbe.
Szemünk bekötve, fogva szellemünk,
Az égbe szállnánk, s nem röpülhetünk,
A szellem rab, s a ronda légbe fúl,
Mely dögvészes már önnön átkitúl.
A szellem rab; mint a hitvány kutyát,
A ház végére láncba szoriták,
S láncát harapva tördeli fogát,
Amellyel védni tudná a hazát...
A szellem rab, s mi fönn tartjuk nyakunkat,
S szabad nemzetnek csúfoljuk magunkat!
Szolgák vagyunk, rabszolgánál szolgábbak
Megvetésére a kerek világnak!

Szerencse, hogy a sírja ismeretlen. Még lehugyozná valaki a nagy igyekezetben.

Az MJSZ és a jégkorong blog kezdeményezéséhez a legnagyobb hazai online piactér is csatlakozott.
A vatera eltekint az árverésekből származó százalékos bevételektől, ezt ezúton köszönjük nekik!

A relikviákat megtekinteni, azokra licitálni itt lehet.

További részletek a jégkorong blogon.

Sikeres kincsvadászatot!

Nekividámodott tegnap a köznép, lehet megint csemegézni a frissen kikerült képviselői vagyonnyilatkozatokból. Juhhéé! - megtudhatjuk régi és új képviselőink bevallott anyagi helyzetét, számba vehetjük vagyontárgyaikat, nyammoghatunk költségtérítésen, választókerületi pótlékon, meg észre is vehetjük azt, ami kiszúrja a szemünket.

Az új fiúk bevallásai is érdekesek, de nekem leginkább Kósa Lajosé tetszik. Alvezér úr pénzügyi zsenialitását megtapasztalhattuk már a napokban, de mikor egy ilyen fényességes géniusz önkezével önszántából bizonyítja gazdasági zsenialitását, na az a valami. (képek innen)

Kósa Lajos vagyonnyilatkozata, 2009:

Kósa Lajos vagyonnyilatkozata, 2010 január:
 

Kósa Lajos vagyonnyilatkozata, 2010 június:
 

A mellékelt ábra szerint az OTP Bank nem igényli, hogy Kósa Lajos másfél év alatt akár egy fillért is törlesszen. Sőt, akad magánszemély, akinek a tíz miller sem hiányzik. Így mulat egy magyar gazdasági szakember! Lalikám! - slafaty- nem lehetne nekünk póroknak is valami hasonló, törlesztő nélkülit bizniszelni? Valahogy? Vajon milyen hitel konstrukcó lehet ez? Csak nem a szlovákiában meghonosított kívül alma, belül narancs egyedileg kalibrált, Kósára nemesített változata?

Vegyük számba mi történhetett Kósa Lajossal az elmúlt másfél évben:

- Bebukta a hitelét, nem fizet mert nem tud, sőt, éppen mélyen hálás a kilakoltatási moratórium életben tartásáért pártjának, és izomból szorgalmazza a hitelesek megmentését.

- Magasról szarik a jogszabályi kötelezettségekre, fasznak piszkálják ilyen állatságokkal, mint aktuális vagyonnyilatkozat? Minnyá eltörlik azt is a picsába a kétharmaddal oszt'jónapot! Ezért kopipésztelte az egészet immár másodszor, a látszat miatt.

- Valami módon mégis tudatos Görögországozás, shortolás ment itt végbe.

Az utolsó pontot erősítendő, kormánypártjainknak eszük ágában sincs vizsgálni Kósa és Szijjártó felelősségét. A Nemzetbiztonsági bizottság ellenzéki képviselői kezdeményeztek kivizsgálást, amit a kormánypárti többség nyilván elutasított. Pedig az Információs Hivatal és az Alkotmányvédelmi Hivatal törvény általi kötelessége volna elhárítani Magyarország gazdasági, pénzügyi biztonságát veszélyeztető akciókat. Vagy legalább megvizsgálni adott esetben történt-e ilyen. De a kormány szerint itt a világon semmi nem történt, nem dőlt be a forint, nem röhögött rajtunk a világ, nem emelkedtek a devizahitelesek törlesztői, nem esett be a béka segge alá a részvényárfolyam.

Csányi Attila nem adott el 39 ezer darab OTP részvényt 5330.-/db áron, június negyedikén.

Az OTP Bank tisztségviselői nem vásároltak összesen 11 ezer részvényt aznap 4700.-/db áron, és nem értékesítettek újabb 17 ezret 5302.-/db áron, szintén ezen a napon.

Vagyis semmi érdemleges nem történt azon a napon. Kósa nem csökkenő hitele és az OTP ilyen sűrű felbukkanása az eseményeket élénkre színező képzeletem és a véletlencunami műve. Kósa Lajos hiteles politikus, hisz hitele az van neki bőven.

Tegnap találtam egy Lázár János cikk végén egy apró, ám nem jelentéktelen széljegyzetet. Mivel éppen könnyes szemmel röhögtem Lázár azon kijelentésén, miszerint "politikai mutyik" helyett most egyértelmű döntések lesznek, - a tegnapi napotok után politikai mutyiról beszélni...na ehhez pofa kell barátom, jó vastag bőrrel - majdnem átugrottam rajta.

De jöjjön a lényeg: a Fidesznek kész forgatókönyve van az államfőválasztásra. Ebben nincs semmi meglepő, az volna izgi, ha Poki Zoza nyilatkozata után nem volna nekik ilyen. Schmitt tegnap megerősítette, június 29-30-ára tűzte ki az államfőválasztás időpontját. De ezúttal közölte azt is, a jelölés benyújtásának legkorábbi időpontját június 25, 12:00-ban határozza meg.
Vagyis az Orbán kormány 4-4,5 nap alatt lezavarja az egészet. Dehogy akarnak ők vitázni, egyeztetni ezen. Hol van már a civilek és választók kérdezgetése, mint 2005-ben? Hiszen a  nemzeti együttműködés zajlik éppen, amiben mi vagyunk a nemzet, ők meg együttműködnek egymással. Jelölnek valakit, meghallgatják a kötelező elkerülhetetlent, szavaznak oszt'jónapot.

A tegnapi nappal Sólyom Lászlót élete talán legnehezebb döntése elé állították. De élete legszebb napjai közé nem fogja felírni azt a 4-5 napot sem, amíg utódjáról döntenek. Távozása borítékolható, ennek körülményei így méltánytalanabbak lesznek megválasztásának körülményeinél is. Helyére várhatóan kevésbé önálló véleménnyel rendelkező pártkatona érkezik, befutónak Schmitt Pált várják. Az is édicuki lesz, mikor Schmitt Pál házelnöknél Schmitt Pált köztársasági elnöknek jelölik, június 25-én, 12:01 perckor. Esetleg a végletekig kivárnak, hadd izguljon.

Schmitt a Fidesz és Orbán Viktor számára ideális jelölt. A végletekig lojális, nem egy ideológiai pitbull, sosem harapta a kenyéradó kezet. Ő az univerzális gumiember, aki minden rendszerben, minden párt és kormány regnálása alatt megtalálta a helyét. Most felérhet a csúcsra.
A párbajtőröző pályafutása után (kétszeres olimpiai aranyérmes, csapatban) népszerűsége és kiállása miatt - no, meg Buda István patrónus jóvoltából - viszonylag gyorsan haladt fölfelé a ranglétrán. Abban az időben elképzelhetetlen volt, hogy valaki ilyen fiatalon előbb az Astoria szálló, majd a Népstadion és Intézményei vezetője legyen hatékony háttértámogatás nélkül. Ám neki sikerült, sőt, politikai pályája is ívelt fölfelé. 1981-1990 között a Magyar Népköztársaság sportért felelős államtitkár helyettese volt.

1993-ban az Antall kormány madridi nagykövete, a Horn-Orbán éra berni nagykövete volt, ahonnan Kovács László hívta haza mikor kiderült, függetlenként indulni akar Budapest főpolgármesteri székéért. A sikertelen önkormányzati választás után belépett a Fideszbe, ahol előbb alelnök, majd EP listavezető lett. Igazi politikai hippi, aki örömmel csápol a színpad előtt, húzza bármelyik zenekar éppen a nótánkat.

A smúzfaktor az, amivel Sólyom László fölé kerekedik a csatározásban. Szegény Laci bácsi hiába emlegette a minap, hogy legjelentősebb beszéde a Gyurcsányt lemondásra buzdító volt, ezzel nem érhet a snájdig smúzkirály nyomába. Az alkotmányosság őrének szoborszerű megjelenítése meg tegnap éppen kiment a divatból.

Micsoda pech...

Bárki.
Bővített mondatban: bárki, akire Orbán Viktor rámutat.

"Egy, csak egy párt van talpon a vidéken, meddig a szem ellát puszta földön égen". Ez az egy pedig úgy érzi jól magát, ha kontroll nélkül tehet meg bármit, amit akar. Legalábbis minden jel erre utal az utóbbi időben.
Ma ismét az alkotmányt kívánja piszkálni a tiszteletlen ház. Mátrai Márta és Lázár János javaslata szerint az alkotmánybírákat jelölő bizottságot is a parlamenti frakciók létszámát figyelembe véve kell(ene) létrehozni. Ez egyet jelent azzal, hogy a jövőben a mindenkori kormányzó erő saját ízlése szerint fog alkotmánybírákat kinevezni. Ez nem csak a Fidesz esetében nem tetszik, hanem bármelyik másik, jövőbeni kormánypárt esetében sem fog.

Az alkotmánybíróság függetlensége a legfontosabb garanciája a jogállamnak, és az alkotmányos alapjogok védelmének. Ezért ennek őrzőit ne lehessen komasógor-csókpuszi alapon, pártszimpátia alapján jelölni, 9 évre. Az egy szép új világ lesz, ahol a megalkotott törvényeket Schmitt Pál köztársasági elnöknek kell majd normakontrollra küldeni a többi pártcimbora elé véleményezésre.

Alkotmánybíróság helyett itt lesz nekünk Hángérien Justítia, kinek szeméről lekerül a kendő, és a mérleg serpenyőjében sajátos súlyokkal dolgozva fogja az igazságot kiosztani:

A többi puszta formalitás a látszat megőrzésére. Pedig ha belegondolunk, vettük hasznát az alkotmánybíróságnak és a normakontrollnak. Ezért nem fizettünk idén ingatlan után vagyonadót például, de emlegethetjük a rosszul kivitelezett Ptk-t is az alkotmánybíróság által visszadobott törvények hosszú sorából.

Na, ez holnaptól nincs. Helyette minden alkotmányos és törvényes, amit a Fidesz annak tart. Tudom, rémületkeltő kijelentés, pfejj. De mielőtt elragadtatja magát az olvasóközönség, csöndben megjegyezném: tegyük fel négy év múlva a Fidesz ismét bukik, és - esetleg - Ferenc el Kurró kormányképes miniszterelnök lesz, ő is pont ilyen rendszerben fog a saját ízlésének megfelelő bírát választani az alkotmánybíróságban megüresedő helyekre.

Van akinek elég vonzó ez az alternatíva?

Hónapok óta hallgattuk Fico Robi és kebelbarátja, Slota Jankó válogatott hülyeségeit. Minden létező módon kijátszották a magyar kártyát, nem ismertek se mértéket, se jóízlést. Szerintük a szlovákok a magyarok ellen határozzák meg magukat, mire révkomáromi kollégám csak legyintett:
majd kiszabják nekik a választók a határokat.

Most, hajnali fél ötkor úgy látszik, a szlovák nemzetnek is elege van ezekből a nacionalista állatságokból, és Fico korrupciós ügyeiből. A szavazatok 88%-os feldolgozottsága alapján úgy tűnik, a szlovák választók valóban határt szabtak a Smer-SNS csókospajtásoknak.
 

Hiába kapta a legtöbb szavazatot Fico Robi pártja a Smer, a kormányalakításhoz Slotával támogatva sem kaptak eleget. Meciar pártja nem jutott be a parlamentbe, ahogy Csáky Magyar Koalíció Pártja sem. Bejutott viszont a Bugár féle Híd, tisztes eredményt szerezve. Ha a holnapi koalíciós tárgyalások sikeresek lesznek, akkor akár kormánykoalícióba is kerülhetnek, ami több, mint jó hír.

Maga a választás náluk sem ment simán. Egyrészt időben kitolták egy vihar miatt, másrészt a nap sem telt eseménytelenül. Reggel Slota Jankó összetörette a Komáromban felállított Trianon emlékművet, és telezengte a sajtót: aljas szerdahelyi magyar volt az elkövető, aki hazánkba távozott gyalázatos tette után! Skandallum és hallatlan, a szívnek meg kell szakadni.
A pofátlanságon, azon. Érdekes módon a fix térfigyelő kamera végig követte a férfi mozgását. Mi ez, ha nem parajelenség?

Ahogy csakis parajelenség lehet a Fico család választási csalása is. Lehet ennyire idióta egy kormányfő? Kamerák előtt csalásra utasítani az asszonyt? Ki volt a kampánytanácsadója ezeknek, Stohl Buci? Fico Robi a fülkéből utasította az asszonyt, tegye a táskájába a Smer szavazólapját. Aztán persze hisztizni kezdett, mint egy ötéves a kakasos nyalókáért, és takonyhabot fújva kikérte magának, miért nem kapott a becses nej szavazólapot?! Sajna pechje volt, még a nyálhab sem szikkadt meg a szája sarkában, már a videó megtekinthető volt a neten.
Szar dolog ez a kampánycsend nélküli szabad világ.

Slota Jankó ismét bizonyította, bármilyen helyzetből tud akkora bunkó lenni, hogy kiakadjon a már eleve az ő teljesítményéhez kalibrált tahóméter is. Az előzetes eredményeket látva kijelentette: a választást a buzik és a magyarok nyerték. Ezzel elvonult, és egy csendes sarokban álomba sírta magát. Álmában a Dél-Szlovákiában egy éven belül létrejövő autonómia ellen harcol, és a bevonuló tankok hangját utánozza. Minket meg nyugodtan öntsön el a hülyesége láttán az egyik legőszintébb emberi érzés, a káröröm. Az SNS lett a parlamentbe jutott pártok közül a legkisebb. Vagyis a lebuzizott ultraliberálisok és a magyarok is jelentős csapást mértek az eredményeket tekintve szegény Jankóra. Azt hiszem holnap nekik is lesz miről beszélgetni Ficoval.

Remélem az eredmény már nem változik meg az adatok végleges feldolgozásáig. Az új szlovák kormánykoalícióval - talán - előrébb lennénk mi is. Nem az ellenségkép lenne az első, hanem a Híd révén kialakuló konstruktív együttműködés. Ami végre konszolidálná a szomszédi viszonyainkat.

Kíváncsi vagyok Gyurcsány Ferenc hogy érezheti magát mostanában? Ő a numero uno közellenség, Lucifer és a magyar apokalipszis mind a négy lovasa egyben. Meg a vad a népszerűséghajsza célkeresztjében.

Eszem ágában sincs megvédeni. A regnálása alatt elkövetett dolgait vizsgálják ki, ha felelőssége bizonyítható bármiben, büntessék meg. De jó magyar szokás szerint nincs ez túldobva egy kicsit?
A Hogyan Büntessük Meg Gyurcsány Ferencet mozgalomnak van fő és albizottsága Balsai Istvánnal kiegészítve, ők csak a 2006-os eseményeket vizsgálják. Budai Gyula sem egyedül fog nekilátni a Sukoró ügynek és egyéb tisztázni kívánt gazdasági eseménynek. Ráadásnak itt van az új elszámoltatási kormánybiztos Papcsák Ferenc, akinek illetékességét és alkalmasságát inkább ne firtassuk. Így lassan több ember fog dolgozni a Gyurcsány vadászaton, mint a közigazgatásban.

 

Nyilván túlzás ez. De ha megnézünk ilyen-olyan nyilatkozatokat akkor egészen furcsa dolgok is szembe tűnnek. Itt van mindjárt a 2006-os eseményeket vizsgáló albizottság elnökének, Gulyás Gergelynek megnyilatkozása, miszerint Gyurcsány Ferencet és az akkor utasítási joggal rendelkező politikai és rendőri vezetőket mind meg kívánják újra hallgatni. Bár megjegyezte, Gyurcsánynak törvényi kötelezettsége nincs megjelenni a bizottság előtt. Ezt így hozta le pl az index, de katt a HírTV linkjére, ahol már azzal van kiegészítve ugyanez a nyilatkozat, hogy ha Gyurcsány nem jelenik meg, akkor a Fidesz törvényt módosít a meg nem jelentek elmeszelésére.

No, akkor ezt most mondta vagy nem mondta albizottsági vezér? Valóban tervezi a Fidesz törvénykezési szintre emelni a Gyurcsány vadászatot? Vagy megmaradnak a hasonló nyilatkozatok kiszínezésénél, és ezek a bizottságosdik is a szemfényvesztést szolgálják, ahogy az összes eddigi hasonló próbálkozások? Mert ahhoz elég sokba kerülnek. Vegyük kiindulásnak a hasonló módon népvidámítást szolgáló Keller bizottságot. Akkor is a népharag célpontjai voltak porondon, az Ezüsthajón távozó Joszip Tot és Kaya Ibrahim, az Orbán szőlőbányák, de - valahogy - még egy Varga Tamást sem sikerült a keresztre kiszögelniük. Pedig azok az ügyek is léteztek, és milliárdok váltak köddé bennük. Pont úgy, ahogy a Sukoró ügy is létezik.

Ezért nem tudom, van-e valós félnivalója a nemzet Fletójának? Vagy otthon röhög magában, mint Toroczkai hőzöngésén, amit a legmagyarabb szórakozóhely megnyitóján rögtönzött, idézem:

"Ha szembe találkozom Gyurcsánnyal, leütöm."

Videó a szentkoronarádió honlapján, idézett szöveg 2:00 percnél.

Nyilván ettől össze-vissza fosta magát ijedtében.
Toroczkai hatásosabb lett volna, ha toppant mérgesen a lábacskáival, és kiegészíti a mondatot hogy - legalább hatvannégyszer!

Csak a stílus és a nyomaték, no, meg a miheztartás kedvéért.

Szépen lassan kiderül, hogy a Fidesz egy fikarcnyival sem különb a teljes mellszélességgel utált szociknál. Gyurcsányhoz hasonlóan elhitték magukról, hogy a belső körökben szájalás nem kerül nyilvánosságra. Hogy az csak az övék, stipistop, velük elő nem fordulhat a kiszivárogtatás, amitől a nemzeti bré torokra csúszik. Csak az emberi tényező gyengeségével nem számoltak. Ők sem.

Tegnap megjelent egy cikk az origón, amiben leírják prominensekre hivatkozva, mi volt az oka Kósa és Szijjártó államcsődözésének. Kivártam egy napot, hátha megcáfolják, hátha legalább hevesen tiltakoznak ellene. De nem tették. Vajon miért?

Ha kiinduló pontnak vesszük az állítást, miszerint:

"Az egyeztetéseken többször elhangzott, hogy az embereknek nincs válságérzete, Kósa ezen akart változtatni, amikor a múlt csütörtöki konferencián államcsődről beszélt" - mondta a párt szűk körű vezetőségéhez tartozó forrásunk. Szerinte Kósa "belpolitikusi nyilatkozatot" tett, nem volt veszélyérzete, úgy érezte "elengedheti magát"....akkor elmondhatjuk, az embereknek most már van válságérzete. Egyrészt az anyagi károk miatt, másrészt a bizonyosságért, hogy a kétharmados fülkeforradalmárok a nemzeti együttműködés nevében simán kifizettetik velük Orbán messiássá nemesülésének látszatát.

 

A közhangulat formálása sikerült, igaz nem abban az irányban, amire számítottatok. Ezek tükrében már nem kérés, miért hazudtatok a világ és a mi arcunkba. A kérdés inkább az, mikor fogtok felelősséget vállalni hitelesnek látszani akaró politikusok módjára a történtekért? Mikor lesz valakinek annyi vér a pucájában, hogy kiálljon és bejelentse:

Elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Bocsánat!

Nem szoktam érzelegni ezen a blogon. De ma történt valami, ami mellett nem tudok és nem is akarok elmenni szó nélkül.

Tegnap szóltam az MJSZ és a jégkorong blog kezdeményezéséről az árvízkárosultak megsegítésére. Ti is segítetek, amit ezúton is kösszépen! A relikvia felajánlásokhoz azóta újabb játékosok csatlakoztak, és még valaki.

Id. Ocskay Gábor az Alba Volán szakosztály igazgatója felajánlotta fia, - a tragikus hirtelenséggel fiatalon elhunyt, Ifj. Ocskay Gábor - ütőjét, amivel rövid élete utolsó mérkőzésén játszott. Félreértés ne essék: rohadt nagy dolog az önzetlen segítség mindenkitől. Kincsét felajánló játékostól a szervezőkig, a licitáló érdeklődőktől a névtelenül pénzt utaló, segélyvonalat hívókig.

De itt álljuk meg egy pillanatra, és gondoljunk bele: mi vajon képesek lennénk szolidaritásból megválni gyakorlatilag az életünk egy soha többé nem pótolható érzelmi darabjától? Szerintem ma nem csupán egy ütőt és egy gesztust kaptunk Id. Ocskay Gábortól mindannyian. Hanem a példát, hogy nem csupán egy örökké elégedetlen, egymással marakodó nép vagyunk. Mert össze tudunk fogni a bajban, és vannak köztünk olyanok, akik emberségből mutatott példáját követni érdemes!

Én ezt köszönöm meg ma neked, Id. Ocskay Gábor!

Az Orbán kormány tegnap rám cáfolt. Nyugodtan mondhatjuk, hogy csattanósan. Amíg éjjel az index cikkét mankóként használva adólufi pukkanást képzelegtem, addig ők szorgos hangyák módjára összehordtak 29 megvalósítandó pontot. Ha a pofámat jártatni nem kínos, akkor nem lehet kínos az sem, hogy beismerjem: az adócsökkentést illetően tévedtem, mert lesz.

Igaz nem azonnali, nem nagyarányú, de lesz. A vicc az egészben az, hogy ha a népvidámító sallangokat lehámozzuk róla, akkor a lényegét tekintve nagyjából elfogadható az akcióterv. A számomra legfontosabb kritériumot, a hiánycél alakulását tartották szem előtt. Ugathatjuk a holdat azt kiabálva, hogy ez Bajnai útja, vagy az IMF-é, ettől a tény nem változik: elemi érdekünk a hiánycél betartása. Mindegy ki teszi, milyen ruha van rajta, csak csinálja. Egyszerűsödés, egykulcsos adó, társasági adó korrigálás, a közszféra rendbetétele, a végkielégítések és titoktartási pénzek adóztatása mind rendben van. De azért nem én lennék, ha nem szólalna meg bennem a vérgeci, mikor az egykulcsos adóra bólogatok:

-Tessék mondani, az oligarcha faktorral mi lesz?

Értem, hogy támogassuk a középosztályt ahogy lehet, de amíg a minimálbéresek szívnak így, addig a Csányisanyik a megkeresett nettó milliárdok után csak fele adót fognak fizetni. Nem kellett volna legalább egy X millió a tizediken záradékot tenni a tervezetbe értékhatárként, ami fölött azért illendő módon kelljen az adót megfizetni? Nekem nem baj, hogy ez a pakk nem is hasonlít a választási ígéretekhez, és a kormányprogram nevű irathoz sincs túl sok köze, de a szavazóknak bizonyára furcsa lesz egy olyan oligarchák elleni hadjárat, aminek fő fegyvere a jutalmazás.

A kormány bizonyította, hogy igenis fontos számukra a hagyomány. Ápolják és tisztelik, most pedig törvénybe is iktatják a magyarok legősibb tézisét, miszerint: amiből lekvárt lehet főzni, abból pálinkát is. Lehetőleg otthon, házilag. Na ebből lesz ám nagy össznépi vidámság országszerte. Pálffy István a szó és borvirágok felkent papja mondta nemrég, hogy keresztényi megvilágosodása közben álmot látott: egy hosszú nyakú pálinkás üveg a Jóisten hangján szólt hozzá: -Te Pityu! Soha nem leszek én már hungarikum, mézes-bodzás mangalica ízben?
Mire Pista ellegyezte az orrába fészkelő muslicákat és azt mondta: dehonnem leszel ides galambom! Akkora hungarikum leszel, hogy főzdelátogatásokat fogunk rendezni olasz nyugdíjasoknak Magdi anyus vezetésével. Megmutatjuk a limoncsellót szopogató taljánoknak, hol lakik a magyar hányás! Izé. Csárdás.

No, ha már ropunk kettőt jobbra kettőt balra, akkor említsünk meg egy fura átmeneti amnéziát, ami Legkedveltebb Kormányfőnket sújtja. Nem, most nem a Kósával folytatott hiúsági párbajra gondolok. Bár vicces, ahogy Orbán sértett önérzetébe gyalogolnak a Kósázással újra és újra. Ha fel akarják bosszantani, akkor csak megpöccintik a körme alá fúródott tüskét. Ma is akut tikkelésbe kezdett, mikor előkerült a téma. Halálra frusztrálja magát a 2006-os választások után utódjaként emlegetett Lalival, nem érti, hogy reagálhat a pénzpiac egy "nem kormányzati ember" szavaira, mikor ő maga is éppen beszélt.

Érdekes, hogy a Barrosoval folytatott beszéd tényére emlékszik, a tartalmára meg nem. Ma így nyilatkozott Vona Gábor kérdezősködésére az államadósság újratárgyalásával kapcsolatban:

"Az államadóság újratárgyalásával kapcsolatban semmi jóval nem tudom biztatni azokat, akik erre akarnak biztatni. Ellentétes a magyar állampolgárok érdekeivel az adósság átütemezésére vonatkozó bármilyen javaslat. Arra kérem önöket, hogy ezt a kérdést ne hozzák elő, mert ez kárt fog okozni Magyarország minden polgárának"Höhh! Mikor is volt, hogy ő maga próbálkozott az államadósság újratárgyalásával Barrosoval? Még nincs egy hete, ugye? No lám, ilyen gyorsan változik meg a világ! Alig pislantunk ötöt-hatot, és a hiánycél növeléséért kunyizó lovag egyszerre a megtakarítások apostola lesz. Ami nem baj, sőt, csak ha letagadjuk hülyén nézünk ki lángpallossal a kezünkben a három százalék felé vezető úton.

Lehet az elmúlt hetet magyarázni ezerképpen. De önmagatokat cáfoljátok az akciócsomaggal. Ha meg tudtok csinálni egy elfogadható, valamire mutató tervet úgy, hogy az adócsökkentésen vitustáncot járó választóitok is jól laknak, meg a magamfajta gazdasági racionalizmusért szájaló is csöndesebben morog, akkor minek ehhez a népszínház?

Ezzel kellett volna kezdeni egy hete. Magatoknak a gecinagy égést, nekünk meg némi készpénz és kihullott hajszálat spóroltatok volna meg vele.
Minimum. 

 

A Magyar Jégkorong Szövetség, a jegkorong.blog.hu, és a hokis társadalom árvízkárosultakat megsegítő kezdeményezéséhez kívánunk csatlakozni.

A játékosok összedobtak egy jókora kupacra való relikviát, amit a szervezők a vatera oldalán bocsátanak árverésre. Részletes kincslistáért katt ide, ha tetszik valami, akkor meg a vaterára.

Ha nem vagy rajongó, és hidegen hagynak olyan nagyvonalú relikviák, mint a dedikált Ovecskin mez, vagy Ladányi Balázs ljubljanai VB ezüstérme, akkor át is utalhatod segítségre szánt összeget az OTP Bank 11703006-20070146 számlaszámra, "az árvízkárosultak javára" megjegyzéssel.

Ám ha ez sem kedvedre való, akkor egyszerűen hívd a 1749-et, hívásoddal 200 Ft pénzadomány jut a bajbajutottaknak.

Kösszépen!

Szép volt és színes. Választási propaganda héliummal töltött, mitől könnyen kellett volna szárnyalnia fejünk fölött az égen, mégis tonnás teherként ült rajtunk. Az ígéret volt, megszemélyesítője a kolbászkerítéshez vezető útnak. Olyan nehéz jelzőkkel terhelték mint azonnali és nagyarányú, ezzel mintha a mangalicának mondták volna: növessz galambszárnyakat és repülj!

Nem volt érte drága semmi. Rágták-nyammogták, mint fogatlan apóka a szalonnabőrt emésztésre képtelenül. Mert a népet vidámítani kell, hiszen ígérve lett. Pedig a nép nem hülye. Még azok sem, akik nem Fidesz szavazók, és a kezdetektől ellenezték az államháztartási hiány adócsökkentéssel való növelését. A Gyurcsány kormány "jótéteményeit" és a gazdasági világválság ránk eső terheit együtt nyögők egyetlen dologért örültek a Bajnai kormány regnálásának: nem engedtek leesni minket a gödör aljáig. A megszorításokkal elindultunk kifelé, és semmi kedvünk népvidámítás címkével önként, mosolyogva visszamászni oda.

Ezért borzadtunk Kósa és Szijjártó idiótaságán, és ezért nézegettük a kormány magánnyugdíjpénztárakból kivitelezni szándékozott adócsökkentő terveit jókora fenntartásokkal.

A magánnyugdíj a mi megtakarításunk. Attól kuss van bármilyen okkal indokkal. Politikusoknak pláne. Nem kéne a bankkártyánk is mellé pinkódostól, hogy legyen miből népet vidámítani? Arról nem beszélve, hogy visszatérünk az államosítás korába 20 évvel a rendszerváltás, és hatvannal a rosszemlékű mindent be a közösbe korszak után? Nyugdíjat meg majd kárpótlási jegyben kapunk. Nem érdekel az sem, hogy a magánnyugdíj rendszert bevezető országok kormányai mekkora hátrányt szenvednek a csak állami nyugdíjrendszert alkalmazó országokkal szemben a költségvetési hiányok kiszámításánál. Tetszettek volna erre gondolni akkor, amikor tizenéve kötelezve lettünk a nyugdíjalapú takarékosságra. Arról nem beszélve, hogy ha csak trükközéssel papíron kerülnének állami kezelésbe az alapok, azt vajon ki hinné el nekünk, hogy hirtelen micsoda bevételünk képződött minden erőlködés nélkül? A tényleges államosítás esetén meg két dologgal számolni kellett volna:

1: Nem lett volna szükség a lepkeszárny effektuson rugózni. Az elégedetlen tömeg nagyjából a TGV sebességével csapódott volna be a kormányba.

2: Rajtunk röhögne megint a fél világ. A Financial Times címlapon hozná a jövedelméért aggódó legismertebb magyar nyugdíjast:
 

Érzékelve az IMF és az EU nemtetszését várhatóan kihátrál a kormány ebből a koncepció mocsárból, kipukkasztják a adócsökkentés lufit. Jól teszik. Lekerül végre ez a teher róluk és rólunk is. Indok is van, fogjátok a szemét IMF-EU-félvilág szentháromságra, aztán főzzünk abból amink van. Mikor a nálunk sokkal erősebb Németország is kénytelen a világháború utáni legdrasztikusabb megszorító csomagját bevezetni, akkor a kolbászkerítés fonása nálunk is ráér még egy ideig. Ráadásul Orbán sem fog egy agyi oxigénhiányos állapotban államosítás fölött bábáskodó oligarchának látszani.

* felhívás:

A 1749-es telefonszám felhívásával egyszeri 200 forintnyi pénzadomány juttatható el az ár- és belvízkárosultakhoz. Ha segíteni szeretnél, akkor hívd ezt a számot! Kösszépen!

Rendkívüli kormányülést tart a kormány a kialakult helyet kezelésére. Hogy miért kellett ezzel Lovasberényig szaladni azt nem értem, de mindegy is. Tudjuk be annak, hogy a felcsúti árnyék odáig vetül, az pedig köztudottan jótékony hatással van az agyi idegpályákra. Igaz, kicsit olyan érzése van tőle az embernek, mintha gond esetén a Legkisebb Királyfinak látens E.T módjára kezdene villogni az üzenet a kijelzőjén: haza-haza.

A kormány három nagy kérdéskörről tárgyal, - mondja a Nemzeti Trubadúr, aki múltheti tündöklése után kizárólag kérdő mondatokban képes beszélni. Jah, mindegyik mondat végén ott lapít a kérdőjel, ez a gaz, pedig ő kijelentésnek szánja azokat.

Én sem feltétlenül úgy hiszem el a kijelentéseit, ahogy szeretné. Szerintem az első napirendi ponthoz először is kimenekítették a Debrecen-Felcsút közvetlen metróalagútban bujkáló Kósa Lajos, aki végre átvehette jutalmát a kijelentéséért:

Aztán összedugták a fejüket az okosok, és valóban nekiláttak az ötletelésnek. Legelső dolog a listán a háborgó tömeg megnyugtatása, nyilván. Valamit mondani kellene nekik amit szeretnek, amitől megnyugszanak, ha már az csontvázerdőben megtalált államcsődöt ennyire utálták ezek a sátánfattyak. A szó és betűkészlet nem túl széles, 80%-a el is fogyott a Trianon emléknapra és a parlament létszámcsökkentésére. Az a kevéske maradék nemzeti meg együttműködés, és persze Isten elég bután hat egy szövegkörnyezetben. Mondjuk nekik, hogy adócsökkentés! - így röppen az ötlet, mint uborkatolvaj a kerítés felett - azt beszopják újra és újra! Meg mondjuk, hogy elszámoltatás! - dörmögi egy hang az asztal sarka felől, mire megtapsolják. Ez az! Pontosabban EZ AZ! Höhő, megvan a kommunikációs ördöglakat kulcsa!

Az egykulcsos, 16% körüli szja valóban nem volna rossz. Majd egyszer, amikor valóban pénz is lesz a kieső bevételek visszapótlására. Mert erről egy szó nem sok, annyi sem esett. Bár a "gondolkodunk rajta" még nem konkrétum, csak amolyan népvidámító szólam. Ahogy a Gyurcsány, a Bajnai és az Oszkó is húzónevek, pláne, ha nyúzóneveket alkotunk belőle. Az elszámoltatásuk is kellemes gondolat, szívnek kedves játszani a látomással, hogy most végre jól megbuknak, és kiderül aminek ki kell derülnie.

Ez eddig rendben is van. Legyen bizottság, ami kivizsgálja valóban szabályszerűen jártak-e el említett urak a közvagyonnal. Ha nem, számoljanak be miért nem, és vállalják a következményeket. Egyetlen bajom van ezzel, a kivitelező személye. Nincs a Fideszben olyan ember, aki nem kozmált még oda sehova, és kinevezésének nincs revans szaga? Papcsák Ferenc mentelmi jogát 2003-ban kikérte Polt Péter, idézem:

"A fideszes képviselő ellen magánokirat-hamisítás vétsége miatt indult büntetőeljárás, mert a gyanú szerint Papcsák ügyvédi irodája az Orbán kormány informatikai államtitkárságától 240 millió forint értékben jogi tanácsadásért és jogszabály-előkészítésért megbízást kapott, ám az Informatikai Kormánybiztosság (IKB) felé benyújtott, teljesítést igazoló jegyzőkönyvekben valótlanul olyan ügyvédek és ügyvédjelöltek munkavégzését is feltüntette, akik munkát nem végeztek"
A hitelesség látszatát igyekeztek most visszatornázni, ezt értem. De így? Nem lehet legalább a látszatra adni? Felőlem nyugodtan vizsgálhat bárki bármit a fent említett urakon, vagy akárki máson akiről a közvagyon herdálásának gyanúja fölmerül, de pont egy ilyen ügybe keveredett embert kell ehhez választani?


 

Konszolidált a gazdaság helyzete, a kormány igyekszik tartani a költségvetési hiánycélt - mondta Csontvázfeltáró Varga Mihály a tegnapi Nagy Csontvázfelfedő Szemináriumon.
De az ország helyzete azért bibis, ő maga talált szikkadó hullákat különböző szekrényekben. Össze is foglalta tapasztalatait gyöngybetűkkel, masnival is átkötötte, és úgy tette le a főnök asztalára. Ő maga innentől mossa kezeit, kéri, hogy ka'ccsoljuk ki.

Azért ez nem ilyen egyszerű srácok. Egy kvázi hazudtunk reggel, éjjel és este beismerést ne akarjatok megúszni ennyivel. Mert az államcsődről hazudtatok kétszer egymás után, aminek akövetkezményei itthon és a világban százmilliárdokban mérhetőek. Ha számba vesszük az összes lehetőséget...

1: tényleg ennyire hülyék vagytok, őszintén, hátsó szándék nélkül,
2: a látszat fenntartásáért nincs semmi ami drága volna, és nem fizettetnétek ki velünk,
3: shortoltatok saját zsebre,

...egyik sem hízelgő rátok nézve. Így statuálhattok példát rögtön az elszámoltatásra magatokon.
Kezdetnek megteszi, ha máris nyilvánossá teszitek a Varga féle bizottsági jelentést. Különben még azt hisszük nem is létezik/nincs benne semmi, és újabb hazugsággal vádolunk meg benneteket. A Bajnai kormány dokumentumai nyilvánosak, úgy fair, ha szarpofozás és szájtépő habogás helyett egymás mellé teszitek a kettőt, és Varga Mihály előttünk is kibontja az igazság részleteit tételesen. Azt hiszem az okozott károk után alapvető erkölcsi minimum ezt megtenni.

Segítek, Bajnai dokumentumai a pénzügyminisztérium honlapján találhatóak, csak, hogy ne vesződjetek sokat a keresgéléssel. Ide pont jó lesz feltölteni a tiéteket is részletes magyarázattal a nem stimmelő tételekről. Ha igazatok van, mea culpa. Ha nincs, akkor jöhet a hamu szórás és a beismerés újabb végeláthatatlan kamuzások nélkül.

Ezt nem tudjátok megúszni, és a szaros piskótát aranygaluskának eladni. Nem segít rajta a rendkívüli kormányülés sem a sok "külsős vendéggel". Mert erről most ebben a pillanatban a választók kétharmadának egyetlen kép ugrik be, ez:

Csak szólok, hogy a Gyurcsány kormánynak három év kellett a külső segítséghez, nektek meg egy hét. Meglehetősen szomorú, hogy Elkúrós Feri lett a párhuzam tárgya nem gondoljátok?

Érdekelne az is, mikor jön el a perc, mikor elkezditek a mit érdemel az a bűnös? - társasjátékot játszani párton belül. Kósa és Szijjártó áldásos tevékenységének hatásait már nem kell tovább részletezni. Ilyenkor jobb helyeken az a szokás, hogy a baklövők megkapják kiérdemelt obsitlevelüket, batyut kötnek a hátukra, harcokban cserzett arcukat a lenyugvó napba fordítják, és ellovagolnak a halál fasza irányába, zsokénak.

Van még itt valami. Egy apró, de egyáltalán nem lényegtelen kérdés:

- Nincs ennek az országnak miniszterelnöke, nemzetgazdasági minisztere, aki kiálljon az emberek elé tisztázni a tisztázhatatlant? Nemzeti együttműködés, mi?

"Senki sem lépheti át a saját árnyékát. Ha egy politikus nem tartja magát korábban kimondott gondolataihoz, s mindig csak a pillanatnyi népszerűségre gondol, eltávolodik egykori önmagától, akkor előbb-utóbb erkölcsileg megsemmisül, kiürül, és zörögni kezd, mint a mákgubó ősszel, ha fújja a szél."

Talán ez a magyarázat arra, hogy az elmúlt két nap eseményei után Orbán Viktor hangját nem, csak a citerázó térdeinek zörgését hallani. Vagy tizenhét év távlatából visszanézve már nem érvényesek a 1993-ban megfogalmazott orbáni sorok? Úgy megváltozott ez a rohanó világ, a mentalitás, hogy egy miniszterelnöknek nem kell tartania magát általa megfogalmazott ideológiához?

Kedves Orbán Viktor! Mikor lesz valakiből szelek által rángatott, üresen zörgő Mákvirág? Elég hozzá az, hogy a 2006-os választások utáni Gyurcsányra tett dehonesztáló nyilatkozatába kompatibilissé válik?

"Nem választás kérdése, hogy akarunk-e nyerni, kutya kötelesség, hogy ha lehet, akkor nyerjünk. Magyarország a jelenlegi politikai vezetéssel nem tud a válságból kikerülni, ezzel a miniszterelnökkel nem lehet a forintot megvédeni."
A nyerés fülkeforradalommal sikerült, ahogy kétharmados felhatalmazással forintot gyengíteni két nap alatt kétszer is, jelentősen. Tehát igaz a megállapítás második fele, miszerint ezzel a miniszterelnökkel nem lehet megvédeni a forintot. Sőt. Ez már a Mákvirág szint? Vagy arra még gyúrni kell kicsit mondjuk a Nemzeti Együttműködés Programja első három mondatánakfelülbírálásával?

"A győztesnek nem igaza van, hanem feladata. A győztestől nem azt várjuk, hogy bizonygassa igazát, hanem azt, hogy tegye a dolgát, teljesítse feladatát. Számomra a XXI. században ez a modern kormányzás mottója."
No, ez a mottó magától útnak indult a kuka felé. Bár a győztestől tényleg nem azt várjuk, hogy bizonygassa igazát. Pláne azt az igazát, ami az ország jegybankja és a frissen felállt kormány nemzetgazdasági minisztere szerint sem létezik. Igen, bizony, Matolcsy György is elismerte egy gyenge pillanatában, hogy a hiánycél 4,5-6,5 százalék között lehet. Vagyis államcsőd közeli helyzetet vizionálni puszta szemfényvesztés a választók megtévesztésére. Gondolom ezért is nem Matolcsy jelentette be, mert felelős gazdasági szakember ekkora hülyeséget nem vállal magára.

Ezért kérdezem én minden tisztelettel, hogy hol húzódik a Mákvirág lét vékony határa? Mert a megvédeni igyekezett devizahitelesekkel, hobbi tőzsdéző kisbefektetőkkel és a kkv szektorral megfizettetni az önigazolásunkat meglehetősen gusztustalan. Sokkal egyszerűbb és korrektebb megoldás volna kiállni a két/háromharmadnyi nép elé, és azt mondani: nincs pénz kalácsra. Ki kell küszködni a fellendülést közösen és pont. Ekkor elkerülhető volna a szocikra jellemző Mindent A Nagy Szavazatvesztés Ellen látszat, és nem látszanátok kiszáradt mákgubónak, tövében egy lefosott zoknival.

 

Nem kerül nem várt kiadás a családi kasszákban a béka segge alá eső forint, az emelkedő törlesztők és az értéktelenedő részvények miatt. Nem várunk mi itt azonnali és nagyarányú kolbászkerítést felcsúti recept szerint. De azt igen, hogy legalább azt végezzétek tisztességgel, amire anyagi lehetőség van.
Tudom, hogy rendkívüli kormányülés van a poszt születésének pillanatában. Azt biztosra veszem, hogy a Kósa és Szijjártó nyiltakozatoktól közvetve bezuhanó Dow Jones miatt a fejmosás időben megérkezett, és nem csak az árvízhelyzetről megy a tanakodás. Azt is tudom, hogy a piacok magyarázatot várnak, ahogy mi is. Ezért csak remélni merem, hogy a mai Nagy Csontvázfeltáró Nyilatkozatban jó alaposan megfontoljátok, ki mond, mit, és hogyan.

Különben nagy szarban leszünk, és a végén a devizahitelesek fognak indulót énekelni a Szentkirályi utcában trappolva, Sub Bass után szabadon:

Hát ez az látod én mást nem is vártam
Mit lehetne szeretni egy hús-vér bábban
Csak egy jo álarc kell ami mindent eltakar
S a messziről jött ember azt mond amit akar
Őket nem bántja izé (hééééé) te is ismered
Úgy hívják a srácot ,hogy lelki ismeret
S ha ő kilőve akkor ki nyújt támaszt
Nincs mit tenni majd a választó választ...

 

Úgyis a víziókergetés idejét éljük, dőljünk mi is hátra, és ábrándozzunk. Ne csak prominenseink kiváltsága legyen a szép színes látomások üldözése, vegyük ki a részünket mi is aktívan. Képzeljünk el egy olyan országot, amit a realitáshoz ragaszkodó emberek vezetnek álomfejtők helyett.

Egy ilyen helyen béke van és rend. Az állam vezetői pontosan tisztában vannak nem csak a saját, de a kontinensük gazdasági helyzetével is. Ezért az állam feje nem képzeli kivételezett istenségnek magát, akivel mindenki kivételt tesz kétharmados felhatalmazása miatt. Ismeri saját jelentőségét, tudja, hogy a határon kívül le se szarják ezt a tényt. Ezért nem megy evidenciaként kezelt dolog miatt blamálni magát feleslegesen. Közben itthon sem kiabálnak a fogdmegjei államcsőd helyzetet meg kríziskezelést, nem tündökölnek Merlinként azzal csütörtökön, hogy juj mit fogunk megtalálni szombaton. Ilyen nem fordulhat elő Álomország felelős kormányával, mert nem beszél olyat, amit csak ő lát. Tudja, ebben az esetben hülyének nézi a környék, mert ellent mond a saját jegybankjának, és az összes független külföldi elemzőnek. Nincs káosz a tőzsdén, stabil marad az ország fizetőeszköze, nem dülled a devizahitelesek szeme a forint zuhanása láttán, mint a cigiztetett gyalogbékának.

A választópolgár nem röhög rajta, hogy Lalika gyufával játszik, nem néz maga elé mélán, hogy apakezdődik, és nem gyárt fikciókat rögvest a hírek hallatán. A miniszterelnök sem kényszerül bizonygatni, hogy izé, elnéztünk valamit egy egészen pindurit.
 

Álomországnak nem csak a kormánya normális, hanem az ellenzéke is. A legnagyobb ellenfél példát mutat, igyekszik demonstrálni a megújulást. Képes megemlékezni csöndben az ország választóinak fontos dologról anélkül, hogy unásig ismételt véleményét újra kifejthetné. Nagyvonalúan úgy dönt, megteszi ezt az lakosok kedvéért. Azon a helyen, ahol az összes többi hozzá hasonló politikus. Nem tépi le a fejét és nem fossa torkon azt az ideológiát, amit négy évig ordított torka szakadtából a barikád mögül: gusztustalan az utcára vinni a politikát, annak a tisztelt házban a helye! Ezért sem különcködik a Liszt Ferenc téren holmi szómegvonáson hisztizve. Meg azért sem, mert különösen nem szeretne ilyen képeken tündökölni:
 

Álomország politikusai képesek tartani a mértéket, ha úgy hozza a szükség. Felül tudnak emelkedni néhány pillanatban saját politikai érdekükön, szem előtt tartva a miénket. A szomszédban lakó Szlota János nevű félhülye is csöndesebben rázza az ágyrácsot, mert unalmában a saját pöcsét húzkodja a miénk pöckölése helyett.

Eddig megvan? Na, most nyisd ki a szemed, nézz ki az ablakon, vess egy pillantást a hírekre, és sóhajtsunk lemondóan egyszerre:

Magyarország, én így szeretlek!

A paraszolvenciás hómvideójáról elhíresült Wieszt János megtette amire a görcsösen intő ujjak figyelmeztették a Maszop főnökségből: lemondott párttagságáról.
De a mandátumát nem adta vissza, miért is tette volna? Hiszen a videó hamisítvány, a pénz nem emlékszem - házvásárlás - kölcsön, vagy valami egészen más, de tuti-istenbizony- kurvaéletbemár legális és hófehér volt.

Nos, Wieszt függetlenedésével az a furcsa és egyben paradox helyzet állt elő a fővárosi közgyűlésben, hogy a feddhetetlen, jellemében morálisan mocsaras borítékos ember tölti be a mérleg nyelve szerepét. A kisebbségben kormányzó SZDSZ frakció csak az MSZP segítségével volt eddig is többségben, de ez Wieszt kiválásával a múlté.

A hómvideóvitéz máris jelezte szavazataival, lófaszt nektek apukáim!

Azt várom, mikor jelenik meg egy aprócska hirdetés a hazai lengyelzoziság szellemében:

"Közgyűlési szavazat olcsón eladó! Ajánlatokat a ne Nokia dobozba vagy borítékba csomagold, bazmeg! -jeligére várom.'"

Gaudi-Nagy Tamás a választások után a radikálisok szürke eminenciásából tündöklő csillaggá lett a hon kéklő egén. Kibontakozhatott végre ez a polihisztor, aki egy személyben lett a mindent tudás egyeteme. Képviselő és szittyarocker, majálison agitáló aktivista, programíró, és nem utolsó sorban a bebörtönzött bajtársak elkötelezett védelmezője. Baj csak akkor van, ha saját nagyságának eszményképébe fulladva keveri a szerepeket. Olykor becsúszik a malőr, és menthetetlenül kacagás tárgyává válik.

Tomika néha képzelődik. Addig nem baj, amíg dús sörényű gitar hirónak álmodja magát otthon a játszószobában.
 

Ettől kínosabb, ha egy bírósági tárgyalás kellős közepén gyűrik maguk alá a víziók, és a hülyeség kitartással párosul. Tegnap a Budaházy tárgyaláson ő maga kérte a tisztelt bíróságot, ismertesse teljes egészében az első fokú ítéletet. A kérésnek a bíró igyekezett eleget tenni, szorgosan olvasták fel a sok összegyűjtött passzust, mikor Totyek egy alkalmasnak vélt pillanatban szólásra jelentkezett: izé, sajnos neki megy a gépe17:45-kor Brüsszelbe, 14:00-kor el kell hagynia a termet, inkább mégsem szeretné egészen kibontva hallani azt, amit ő maga követelt.

A bíró még ennek is helyt adott puszta jófejségből, amit Gaudi tárgyalás közbeni hangos telefonálással hálált meg. Hiába, egy úr az a pokolban is úr, viselkedni tudni kell egy gyakorlott ügyvédnek. Úgy érezte van még mit feszíteni azon a húron, meg egyébként is ideje tisztázni: nem ő kering a bíróság körül, hanem a bíróság körülötte. Így szünetet kért sokadjára, mondván neki halaszthatatlanul fogadnia kell a parlamenti fullajtárt odakint a kordonnál. Mert ő testben ugyan itt van, de lélekben meg az ország házában, és egyébként is milyen bíróság az olyan, ami nem támogatja kellően az álláshalmozókat?!

Na itt elgurult a bíró gyógyszere is messze a pulpitus alá, és rendre intette a minden formában túlbuzogni igyekvő sztárügyvédet. Gaudi érezte, hogy végre eljött az ő nagy pillanata, a perc amiben megvalósíthatja önmagát, és végre igazi magasságokba emelkedhet.

Ő most itt kemény lesz, mint a fagyott kutya lába, vele nem packázhatnak! Szigorúra erőlködte homlokát, majd kijelentette:

"kimegyek, és akkor bírságoljon meg".

Ezzel kiviharzott interpellációt írni a kordonhoz. Amíg Tamás odakint világmegváltott, addig odabent kiállították a százezer forintos rendbírságról szóló csekket. Szegény Tamás nem hitt a szemének. Álom ez vagy valóság? Megdörzsölte a szemét, az ugráló csillagok közt lázasan erőlködve igyekezett újra a számokra fókuszálni zavaros tekintetét. De azok nem változtak.
Lehunyta a szemeit - hátha - de úgy meg csak azt az idegesítő álmot látta ami egész nap kísértette a felesleges macsóskodásról.

Ómájfaszom! -dörrent magára, és nyoma sem maradt az eddig alakított sztárügyvédnek. A tekintélyes Perry Mason figurát elnyomta a kisstílű, városi vagány Petrocelli, aki a soha fel nem épülő házára hivatkozva jelezte, megfellebbezi az általa roppant magabiztossággal javasolt bírságot. A nagyvonalúságot elűzte a pitiánerség, a Keménytökű Faszagyerek kirohanásai Durcás Tomika sirámaira változtak, miszerint tisztelt bíróság, genyózni nem ér!

Már csak arra leszek kíváncsi, vajon a parlamentben is ezzel a következetességgel fogja cáfolni saját magát, ha az érdekei éppen úgy kívánják?

Javában zajlik régi és új kormányaink közt az átvétel ceremóniája. Túlestünk az első kormányszóvivői sajtótájékoztatón is, amit nem lehetett túlélni béna kacsázás nélkül.
Nagy Anna antréja rekeszizom szaggatóan gyönyörűségesre sikerült. Kedvesen mosolygott a szavait inni vágyók népes táborára, majd kinyögte: írásos sajtóanyag nincs, mert még nincsen nyomtatójuk.

Cuki nem? Két variáció közül választhatunk, mindkettő elképzelése maga a vizuális orgazmus.
1. -azért nincs nyomtató, mert a szocik ellopták. Kinézed belőlük? Én simán.
2. -azért nincs nyomtató, mert a Fidesznek még nem volt 12 ezer petákja, hogy a lassan benzinkutakon is kapható eszközt megvegye.

Az meg sem fordul a fejemben, hogy Nagy Anna egy apró füllentéssel kezdené karrierjét a nagy nemzeti kibeszélősó háziasszonyaként. Az nem lehet, hogy egy e kedves arcú nő máris kijárja a Szijjártó Péter Trubadúr és Bonvivánképző Intézet füllentéstechnikai kurzusát ilyen rövid idő alatt. Lépjünk túl ezen az aprócska malőrön, és foglalkozzunk a lényeggel. Mert volt az is, kezeljük méltó helyén.

Eddig úgy igyekeztek a retinánkra égetni a szekrényekből kieső csontvázak képét, hogy valósággal beleszerettek a látomásba.

Rögeszmésen hajtogatták reggel, éjjel és este, otthon családi körbe lépve a hogy vagy apu? - kérdésre is ez volt a válasz: majd ha Varga Misi feltárta a zombitemetőt, megmondom. Navra és Trubadúr vállt vállnak vetve álltak készenlétben, mint két látens Csekk Norrisz, úgy várták a csontvázsereg felbukkanását a horizonton.
 

Tegnap ez megváltozott. Navracsics Tibor így jellemezte az átadás-átvétel eddig lezajlott folyamatát:

a minisztériumokban az átadás rendben, az eddigieknél rendezettebb keretek közt folyt (...) nem érkezett jelzés arról, hogy a távozó apparátus nehezítené az átadást, ami ennek megfelelően jól zajlik (...) egyelőre semmilyen csontváz nem esett ki a szekrényből.

Igen, kiemeltem a szöveg kötelező PR részei közül azokat a dolgokat, amik szerintem igazán lényegesek. Most jutottunk oda, hogy az eddigi gesztusokra épülő politikán túlmutató, hazai érdekeinket szolgáló dologról beszéltek. Mindannyiunknak az az érdeke, hogy Bajnainak és Oszkónak igaza legyen a csontvázakról. Az is érdeke mindenkinek, hogy a Fidesz megmutassa apró gesztusokkal, nem kizárólag totális tagadásra képes. Ez a Navracsics kijelentés korrekt és bátor dolog volt. Ezért felesleges most vitustáncot járni, és gyihhhááááá!-énmegmondtamot ordítozni. Könyveljük el csöndben, hogy a Megszeppent Kisdobos eddig állta a szavát, - nincsenek csontvázak, reális a 3,8% hiánycél, elősegíti az átadást minden lehető módon - és bízzunk benne, hogy ez így is marad a minisztériumok átvételéig. Ha nem így lesz, a felelős kapja meg méltó jutalmát.

Említsük meg, hogy a kormány megduplázta az árvízkárosultak megsegítésére szánt összeget. Rendes dolog, kösszépen a nevükben.

Minket nem érintő gesztus fognak gyakorolni még ezeken kívül is. Állva köszöntik újra Orbán Viktort minden kormányülésen. Mondhatjuk, hogy tegyék csak, amíg nekünk nem kötelező. Meg röhöghetünk is, hogy újra és újra felépítik azt az aprócska személyi kultuszt, amitől Nagy Vezérként kell Orbánra tekinteniük. Ha én lennék a Kárpátok Középpályása, bizony megkérném a tisztelt kormánytagokat, hogy ne csináljanak belőlem bohócot holmi osztály vigyázz!-os felugrálással.

Mert véletlenül sem szeretnék senkire hasonlítani az elmúlt hatvan évből.
 

Néha azt hinné az ember, hogy mi vagyunk a politikai csömör országa.
De ez nem igaz. Bármennyire sokaknak van elegük az elmúlt nyolc évből Orbán Viktorral megspékelve, Izlandhoz képest csömörből kezdő ministránsok vagyunk a Politikától Behányók Európai Szimpóziumán.

Reykjavikban önkormányzati választást nyert egy hat hónapja alakult viccpárt. A Jón Gnarr tévés komikus alapította szervezet nem sokat gatyázott se a névadással, se az identitásuk meghatározásával. Legjobb Párt néven üzemelnek, és a név kötelez alapon igazodnak is ehhez mindenben. Ígértek sok állatságot törölközőtől jegesmedvén keresztül izlandi Disneylandig, de nyíltan hangoztatták a kampányban végig: egy betűt nem fognak teljesíteni semmiből. Ellenben bármikor korrumpálhatóak szabadon, a választók belátása szerint.
No, képzeljük el mennyire lehet tele a töke az izlandiaknak saját politikusaikkal, ha ez a formáció 34,7%-ot szerezve megnyerte a választást, 6 főt küldhet a 16 tagú képviselő testületbe, és ugye ráadásnak övék a polgármesteri szék is.

Mi lenne, ha alakulna itthon is egy hasonló formáció azoknak, akiknek nem elég szimpatikus egyik jelenlegi párt sem? Kósa szombati beszédéből kiderült, a Fidesz is megkezdte a kampányt a főpolgármesteri székért. Ingyen Csabihoz képest jókora hendikepjük van, de az elénk tárt Kósavízió annyira bizarr, hogy nyomban ellen csoport alakult a faszbúkon, és néhányan már (nem ott) Debrecen mintára átalakult Mintavárost vizionálnak sok fával, és Latinovits erőművel mondjuk a Deák téren. Ha úgy akarom értelmezni, akár igény is volna az új pártra.

A recept nem bonyolult. Csak einstandolni kell a mintát, keresni egy jól beszélő ismert arcot, használni az internetet, és nagyobbnál nagyobb baromságokat ígérni. Akkorákat, hogy Ingyen Csabi társasága is csak szédelegjen tőle, mint részeg muslinca a chemotox felhőben. Kezdheti rögtön a BKV téma túldobásával. Szebb-jobb-több busz, természetesen ingyen mindenkinek, hisz az ország nem fővárosi lakosai se fizessenek olyanért, amiért emezeknek sem kell. De nem ám beérni ennyivel! Rá kell licitálni a metrózásra is:

Amíg a Csabi team horpadtra fuldokolja magát a meglepetéstől máris jöhet a második csapás.
Célkeresztbe venni a nyugdíjasokat valami orbitális baromsággal. Valamivel, amire kurvára nincs szükségük, de jól hangzik és nyilván ingyen jár, csak nekik:

Nem is maradt más, mint találni valamit, ami minden budapesti lakoshoz szól. Egy terméket, ami egyszerre jelképezi a divatot, a higiéniát, az önmagunkkal törődést. Ami hozzá tartozik a mindennapok biztonságához, a felszabadultság érzését adja minden reggel, aminek használatával magabiztos, egészséges és divatos polgárok fogják ellepni a főváros ingyenes tömegközlekedését:

Ezzel a kampány készen is van. A listavezetőnek becézett reklámarcnak már csak minél többször kell elmondania minden létező helyen és időben a lehető leghangosabban: egy szó nem igaz az egészből, leszarjuk a tömegközlekedést és a jó hangulatot. Ha meg akartok vesztegetni, akkor Nokia dobozba csomagoljátok a lóvét, és ne feledkezzetek el fölvenni videóra az átadást.

Viccnek szántam ezt a posztot. De belegondoltam, hogy egy találomra kiválasztott képzettség nélküli ember a józan paraszti eszére hagyatkozva olcsóbb károkat okozna, mint ezek a megszámolhatatlan tanácsadóikkal.

El is ment a kedvem a röhögéstől.