Kormánypártunknak megjött az esze. Örvendezzünk.
Hogy átmeneti-e a javulás, vagy sem, az majd a médiatörvény szavazásakor ősszel kiderül.
Tegnap módosították saját magukat, átírták a Cser-Palkó - Rogán féle médiaalkotmányt néhány helyen. Piros pont, tényleg. És csak azért nem csillag, mert hajlamosak vagytok félreérteni.

Így például benne marad az Alkotmányban a véleménynyilvánítás szabadsága kitétel. Nincs megnyirbálás, szabadon beszél, gyülekezik, művészkedik ezek után is minden honfiú és honleány.
A 10 millió hordószónok országa maradtunk, mert itt véleménye fociról és politikáról mindenkinek van. Cser-Palkó tanárúr is szabadon gyakorolhatja a polemizálást, akár fel is léphet közönség előtt kedvenc kínai barátjával, Sám Lee-vel.

Miközben ő a "Hogyan értelmezzünk dakota közmondásokat?" szimpóziumát tartja, Rogán Antal zengő orgánumát a szélnek feszítve bejelenti, éppen melyik tér melyik sarkának átadását ünnepeljük meg aznap.
 

Köszönjék meg a lehetőséget Révész Máriusz és Kővári János frakkertársaknak, és köszönjük meg nekik mi is. Nem csoda, ha a parlament nagyjából egyetértésben szavazta meg a módosító javaslat módosítását. 343 igen, 1 nem és 12 tartózkodással ment át a csomag. Egyedül a szocialista Tukacs képviselő gondolta úgy, az ő véleményének szabadsága nem fontos, neki majd az aktuális pártvezetés alkot véleményt. A 12 LMP-s tartózkodást sem értem. Schiffer a saját szájával kampányolt a véleménynyilvánítás szabadsága mellett, most meg úgy tettek, mint akik ott sincsenek. Nem mondtak se igent, se nemet, a semmit mondani meg saját felvetésünkre elég hülyén néz ki. Esetleg valamelyik LMP kompetens kommentelő elmagyarázhatná, mi volt a baj?

Azt megérteném, hogy nem tetszik, ha a többlet ellenzéki kuratóriumi helyekért cserébe Orbán maga akarja betonba önteni a Médiahatóság elnökét kilenc évre. De ezt a módosítást meg pont megszavaztátok a többiekkel ellentétben. Az eljárás bőven több, mint kritizálható a Médiahatóság várható elnökének személyét ismerve. De lássuk be, a jelenlegi köztévéken sokat rontani már nem lehet. Szalai Annusmaris vesszőparipái - Józsi Barát és Maúnika- megkapták az obsitlevelet, az RTL részvénycsomagjának jelentős része már biztos fiókban lapul, a köztévé híreit is pártkatona rágja elő emészthetőre, a Naptévé Bárdossal együtt ment a levesbe, az ATV-t védi a földfeletti sugárzás szabályozásakor kötött alku, így Szalai uralkodása alatt sok változás már nem várható.

Sokkal fontosabb, hogy mi lesz a médiatörvény változtatásaival. Konkrétan a válaszadási kötelezettség kérdéssel. Tényleg megvárjuk, amíg Tóta W. ír vezércikket a Magyar Hírlapba, Bayer Zsolt a Népszavába, Gérczy Zsolt a Heti válaszba, Stumpf a Népszabadságba? Szegény drága Bolgár úr meg csak pislogni fog, mint heresérves Lali bácsi a kamillás ülőfürdőben, hogy ómájfaszom, hová kerültem?! Mit keres előttem a kuruc.info kezelőfelülete a százhatvannyócóra' helyett?

Nem volna egyszerűbb - és ízlésesebb - maradni a megszokott gyakorlatnál az erőltetett véleménycunami helyett? A helyreigazításra most is van mód, ahogy véleményetek hangoztatására lehetőség is éppen elég. Küldjétek ki inkább az ötös(!!) számú párttagkönyv tulajdonosát is valahová közterületre, ahol hasíthat magának egy saját speaker cornert a véleményszabadság jegyében, és népszerűsíthet benneteket - esetleg - mozgásszínházzal kiszínezve a mondandóját.

Ígérjük, nem fogjuk követelni, hogy véleménykülönbségünket tartalmazó leveleinket megjelentessétek a Hírlapban 5387 alkalommal.