Varánusz

A 2010-es országgyűlési választásokon a választópolgárok nem csak forradalmat hajtottak végre a szavazófülkékben, hanem egyértelmű üzenetet küldtek az MSZP-nek is: ezt, ebben a formában nem kérik, 4 év kényszerpihenő minimum, gondolkodósarokban térdepelés a megvilágosodás reményében, aztán meg ki tudja.

Ezt az üzenetet nem képes a jelenlegi MSZP vezetés értelmezni.

Pedig elég világos, sokféle képpen érteni nem lehet az ilyen mértékű elfordulást és bizalomvesztést. Első ránézésre az ingyencsabizás után úgy festett, veszik az adást, üzentek: megújulunk. Majd kicsit később újra: megújulunk mindjárt. Néhány hónap múlva: megújulunk mindjárt most már tényleg. Az önkormányzati választások előtt: megújulunk mindjárt most már tényleg, istenbizony. Az önkormányzati választások elbukása után: megújulunk mindjárt most már tényleg, istenbizony, komolyan és tutira. Majd tavasszal: megújulunk mindjárt most már tényleg, istenbizony, komolyan és tutira, úttörő becsszó. A gyurcsányisták pártszavazás kezdeményezésekor: megújulunk mindjárt most már tényleg, istenbizony, komolyan és tutira, úttörőbecsszó, Horn Gyula szép emlékű nyakmerevítőjére esküszünk!

Aztán nem történt semmi.

A régi kitérdelt és leszakadt farzsebre hajazó arcok pont ott ülnek ahol eddig, a régi pártkatonák őrizik a pozícióikat a megyei, városi szervezetekben, és közben csodálkoznak őszintének mímelt tekintettel, - mint Hagyó Miklós a zárkaétlapra: itt nincs uzsonna, baszki? - miért nem áll velünk szóba senki? Aztán mikor elmagyarázod nekik, akkor is nyilvánosan és látványosan nem értik. Két dolog állandó a szocialistáknál:

1: ha Szanyi Kapitány megjelenik valahol, akkor hülyeséget beszél,

2: a párt tényleges irányítóinak névsora.

A töketlen teszetosza belharcok gyorsan megteremtették Gyurcsány számára a visszatéréshez ideális környezetet. Végülis sokkal mélyebbre süllyedni már nem nagyon tudtak, Fletó kitáncolása a rivaldafénybe az akkorinál nagyobb kárt nem okozhatott. Ráadásul akut vezérhiányban szenvedtek, és a maradék szavazóbázis többsége Gyurcsányban látta Orbán egyetlen esélyes kihívóját a szocialista táborban. Neki magának meg akadt törleszteni valója párton belül is jócskán, amihez haladék nélkül neki is látott: a pártszavazással felkavarta a langyos pocsolyát amiben ücsörögtek, és pillanatok alatt előállt az a röhejes helyzet, hogy ő - és követői - lett az egyetlen, aki - legalábbis látszólag - az MSZP megújulása mellett kardoskodik.

Közben a pártban eluralkodott a fejetlenség. A kormány elkúrásaira is úgy igyekeztek kurjongatni, hogy közben vadul markolták maguk alatt a széket, ki ne billenjen valami véletlen folytán.Amíg elfoglalták magukat az erőlködéssel, addig Gyurcsány gründolt magának támogatókat párton belül egy frakcióhoz, egy pártkezdeményt a szakítás utáni formához, és elég embert aki követni fogja, ha kilép a mozdulni és változni képtelen masztodon árnyékából. Tegnap a Demokratikus Koalíció Platform egyéves születésnapján aztán eljött a szakítás pillanata is. Ferenc elérzékenyülve bejelentette: a szerelmesek elhidegültek, elválnak ágytól asztaltól, kiköltözik a családi fészekből, ahol már Puch keresztpapa képe is dühösen méregette a falról.
Ha az új párt törekvéseit nézem - az Orbán kormány leváltása, a jogállamiság és alkotmányosság védelme, a sajtó szabadságának visszaadása, az Alkotmánybíróság jogköreinek helyreállítása, a demokratikus intézmények megerősítése - akkor céljaik nagyjából találkoznak az igényeimmel. Van azonban két apró bibi:

1: nem látok egy olyan arcot sem a soraik között, aki ezt véghez tudná vinni.

2: gazdasági kérdésekről, az ország zuhanásának megállításáról egy mukk nem esett. ( ami Gyurcsány esetében talán elsőre jobb is....)

Vagyis nagyjából ott tartunk ahol eddig: a változás az elnevezést és a szervezeteket érinti maximum, az arcokat, és ezzel együtt a számomra lényegeset nem. Megújulás nincs se az MSZP-ben, se a Demokratikus Koalícióban, cserébe fölszeletelték a megmaradt szavazóbázist. Annak, hogy Fletó és társai már nem tagjai az igazi változásra képtelen MSZP-nek nagyjából nulla jelentősége van. Egyet sikerült elérni: vagyunk itt néhány millióan pártpreferencia nélkül ( a miénk a legnagyobb tábor, 36% ) olyanok, akik tegnaptól óvatosan fogják demokratának vallani magukat, ha ezzel az új párttal és Gyurcsánnyal kerülhetünk közös kalapba. Polgárok sem akarunk már lenni régen, most a demokrataságról is le kell szokni?

Kíváncsi vagyok mikor jöttök rá, hogy mennyire felesleges volt ez az egész. A hitelesség deficit nem oldódik meg attól, hogy mindketten csak azt nyifogjátok: egymásért megszakadt szív volt a jeletek az oviban.

Lázár János és Rogán Antal megtalálta a gyógyírt a sacc/kb 1500 milliárdos adósságot maguk előtt görgető önkormányzatok számára. Semmi káprázatos varázslat, semmi radikálisan új módszer, csak a régi nóta: majd kifizetik az emberek.

"Mi az önkormányzati adószabadságot hirdetjük. Ami azt jelenti, hogy az állam eldönti, milyen adókat akar beszedni, és ezen fölül azt, hogy a helyhatóságok milyen adókat szednek be, azt nekik kell eldönteni. (...) Nem korlátozni kell, hogy mennyi és milyen adót szedhet be egy önkormányzat, hanem kinyitni a lehetőséget."

Igen kedves Feleim, jól értitek. A településenként egy főre eső adósságrekorderek miután megvívtak a győzelemért ( Lázár Hódmezővásárhelye győzött, második Rogán V. kerülete) úgy érzik, hogy nem kéne nekik az a francos béklyó ami gúzsba köti őket, se a zabla, ami töri fel a szájuk szélét hólyagosra. (kattintgass, nagyobb lesz) Nekik szabadság kell, és ha a szabad hitelfelvétel és kötvénykibocsátás már tilos, (illetve Matolcsy szigorú tekintetű jóváhagyásához van kötve) akkor az adószedés szabadsága kell minimum. A kinyitott lehetőség, akarom mondani kitárt kapu, amin keresztül a lakosság betalicskázhatja megszorítás után megmaradt konyhapénzét, mert amíg egy peták is van a családoknál addig semmi nem elég.Költői a kérdés, mégis felteszem: ki az a hülye, aki a saját önkormányzatukat gatyamadzagig eladósítani képes kóklerekre bízná az adókivetés szabadságát?

Ha belegondolunk, hogy egy 10 milliós, 50m2-es lakás után a kormány adókorlátjával is 300 ezret kéne befizetnie a benne élő pályakezdőnek, kisnyugdíjasnak évente, akkor is elborzadhatunk, és megkérdezhetjük: ugyan mi a francból? De ehhez képzeljük hozzá nyugodtan azt a korlát nélküli néhány plusz százalékot, a kapu adót, füst adót, eb és vadászgörény adót, a használt macskaalom adóját, a polgármesterek képmása után fizetett vizuális környezetszennyezés adót, és máris elérkeztünk oda, hogy azt mondjuk: csináljátok csak! Igen, persze, csináljátok. Legyen hatályos 2012 január elsejétől, és a nyár közepén majd újakat választunk magunknak.

Mert ha semmi másba, ebbe belebuktok az hóttziher.


 

Néha elgondolkodom azon, hogy a Fidesz képviselői vajon tényleg ennyire egyszerűek, vagy kötelező elvégezniük az Alapfokú Elbutulás Képzőt pozícióba kerülés előtt? Ahol megtanulják, hogy ha beszorítanak a sarokba, akkor induljon el az alapértelmezett bullshit generátor a búreszban, és azonnal köpjék ki amit a gép dobott, legyen az bármilyen baromság. No, meg persze hazudjanak rá egy picit, de ez alapvetés.

A bécsi IWM társadalomtudományi intézet estjén Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő vitatkozott össze Charles Gatival. Gati bírálta a kormányt az elszigetelődésért, a bírálatok iránti süketségért, mire Schöpflin védett és visszaszúrt:

"Magyarországon működik a demokratikus intézményrendszer, még ha tökéletlen is, ami pedig most zajlik, az "kompenzáló forradalom" Hozzátette még, hogy "az Európai Parlamentben csak baloldali pártoktól érte kritika a kormányt, a jobbközép pártok részéről nem".

Apró pici, de annál kínosabb füllentés ez az utóbbi. Nem volt az olyan régen, mikor Elmar Brok, az Európai Néppárt - a Fidesz pártcsaládja, Schöpflinnek mondom: jobbközép párt - frakciójának külpolitikai irányítója üzente Orbánéknak, hogy a Gyurcsány cirkuszt be kéne végre fejezni. Most akkor szelektív az emlékezet, és a kínos dolgokra továbbra sem emlékszünk, vagy Schöpflin azzal sincs tisztában ők melyik frakcióba tartoznak, és azt kik vezetik?

Legyen bármilyen röhejes, a "kompenzáló forradalom"-ban viszont igaza van. Kormányuk az égvilágon semmit nem csinál másfél éve a kompenzáláson kívül. Kezdődött ugye a 8 év elnyomás és frusztráció kompenzálásával, amivel egyből összetéptek mindent, ami nem tőlük származott.
Nyilván a Bajnai csomag azon elemeit is, amiket egyébként Európa vezetői előtt VV Kiszopfel módra, na mi van öcsémet csujogatva kurucosan világbajnokozott Kedves Vezetőnk a saját szájával. Kompenzáltak a gesztuspolitikával, a saját eltéved nagyképűségüket - elengedjük a hiányt, mi? - az év közben kivetett válságadókkal és a manyupok felszámolásával. A kritika iránti félelmüket kompenzálták a médiatörvénnyel, a hataloméhségüket a pártkáderek kulcspozíciókba emelésével és bebetonozásával.

Orbán "történelmi lehetőség" nevű személyes frusztrációját kompenzálták a pártalkotmánnyal, az egyeztetés mellőzését és a jogállami normák hazavágását az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbításával. Az évek alatt felhalmozott nemmegszorítás, ne a zemberek fizessék meg dogmákat kompenzálták a megbukott matolcsyzmussal, ma pedig ezt a bukást igyekeznek kompenzálni az egykétkulcsos adóval, a sose látott számú adónemmel, az adójóváírás és a szuperbruttó eltörlés veszteseinek bérkompenzációjával.
Szép teljesítmény ennyi frusztrációt és kompenzációt felhalmozni másfél év alatt, nulla eredménnyel. Igen, tudjuk jól arra játszotok még mindig gőzerővel, hogy Orbán Viktor ártatlan bociszemeket meresztve nézhessen ki a fejéből, hogy de az ő keze tiszta, ő itt nem szorított meg senkit és semmit, mindez csupán az érzékeinket megcsaló káprázat, és nem a valóság.
A rossz hír az, kedves Viktor, hogy hiába az erőlködés. Igen, vagyunk néhány millióan akik nem szeretünk se téged, se a politikádat. Legjobban viszont azt utáljuk, ha hülyének néztek minket, nem tekintetek gondolkodni képes, a tényeket és a helyzetet átlátó, döntésképes választópolgárnak. Nem tudom miért hiszitek, hogy nem látjuk amint a végtörlesztéssel is maximum a devizahitelesek 10%-át kompenzáljátok, ráadásul azokat, akik igazán rászorulva sincsenek. A kompenzációjukért cserébe eldobjátok a renoménkat jó messzire, a saját igazságügyetek szerint is biztosra vehető az elmeszelés, a fizetendő kártérítés, amivel bizony eladósítjátok ti is az országot, és az adófizetők nyakába varrjátok az egészet.Tudom nem kérted, mégis adok egy kéretlen tanácsot. Vedd úgy, az ostobaságotoktól felgyűlt mérgemet kompenzálom vele: a hozzám hasonlók mindig utálni fognak. Én is utálom amit és ahogy képviselsz, - legalábbis a saját véleményem szerint - nem fogok rád/rátok szavazni soha az életben. Viszont, ha azt látnám, hogy a gazdaságpolitikátok nem merül ki matolcsysta szeánszokon hasra ütés alapján kitalált, másnap megszavazott szarhalomban, és az ország a döglődésből elindulna valami felé, akkor azt hajlandó lennék respektálni. Nem sok amit nyernétek vele, ( az ország és a gazdaság egyértelmű fejlődése mellett) legfeljebb a kisebb ellenállás és halkabb kiabálás kerülhet a mérleg másik serpenyőjébe. De, ha belegondolsz, hogy mennyire mérhetetlenül elegünk van belőled és Matolcsyból, akkor talán ez is érhet(ne) valamit. Mert ha a népben felgyűlt elkeseredett tehetetlenség kerül kompenzálásra, akkor a türelmetlenek egyáltalán nem biztos, hogy képesek elcipelni ezt a legközelebbi szavazófülkéig.

Ezt pedig veled együtt mi is elkerülnénk, ha egy mód van rá.

Szeressük együtt a mi Viktorunkat. De tényleg, komolyan. A csatornalé lassan a szánkig ér, ám a Kedves Vezetőnkből áradó cinizmus még így is röhögésre késztet napról napra. Szerencsétlennek már nincs egyebe, csak a hülyébbnél hülyébb hasonlatok mantrázása, amivel szép lassan a dakota közmondások fényességes korszakát is felül tudja múlni.

Tegnap a Mabisz konferencián bizonygatta, áhdehogyis, itten kérem szó nincs bankellenességről, frászt! A bankadóval, rögzített árfolyammal, végtörlesztéssel, baleseti adó beszedésének felelősségével mi tulajdonképpen a szimpátiánkat fejezzük ki a pénzügyi szektor iránt, világos? Mi így szeretjük őket és kész. És HA - figyeled a feltételes módot? - talpon maradunk, akkor nagy szerep jut megint a pénzintézeteknek és biztosítóknak. Nem tudom ez biztatás vagy fenyegetés akart lenni, esetleg célzás arra, hogy a romeltakarítás és újjáépítést is a pénzügyi szektortól elkobozni szándékozott pénzekből fogjuk intézni.

De nyugi - mondta - a biztosítási szakma csak figyelje meredten merre cikázik a kormányzati gyorsnaszád a euróválság viharos tengerén. Mert mi nem kéredzkedünk fel a lomha, ámde stabil és biztos bárkára amin a többi tagállam igyekszik Noé módjára menekülni, mi egyéni utat választunk. Szerintem saját szavaitól transzba esett szegény, és elfelejtette, mi nem annyira vagyunk se tengerészeti, se gazdasági nagyhatalom, és gyorsnaszádnak nézte a gumicsónakot, amire a Fidesz Búvár Kundja tévedésből most vert újabb léket.
Hiába, no, Mintaváros polgármestere sem érthet mindenhez. Nem elég, ha "höhö, hát ez hülye, asse'tudja hunvan" kiszólással elzavarja a nekünk amúgy segíteni igyekvő potentátot, még a víz alatti navigációhoz is konyítson? Különben meg örüljön, hogy Viktor éppen nem Sir Francis Drake-nek hallucinálta magát, mert akkor megvívta volna vele az Armada elleni vízi háborút kezében egy életlen szextánssal.

A hétvégi csúcsról is beszélt: "mozgásba jöhet az EU hajója (...) látszatmegoldásokkal az EU nem kerülhet ki a jelenlegi gazdasági helyzetből, a gazdaságpolitika radikális megújítására van szükség." Gondolom a radikalizálódás része lesz a 2012-es költségvetési gyakorlat és hiányosságok alapján, hogy a hajózási bizniszben elmerülve kivetik ránk a mentőöv adót, amit ladikkal járnak majd beszedni az egyéb terhek súlya alatt fuldokló adófizetőktől.Ettől függetlenül minden remek, mi kifelé jövünk onnan ahová a többiek befelé mennek - mondta a szokásost - én meg azóta töprengek, hol lehettünk eddig? Mert amíg a szomszéd Szlovákia gazdasága 3,5%-al nőtt, a miénk éppen fejjel állt bele a nullába, a nettó államadósságunk csúcson van, 8,5% kamattal szórnánk ki az államkötvényeinket, ha lenne kinek, a bóvli kategóriától egy tipegésnyire vagyunk, tehát hol lehettünk eddig? A Válság Plázában vásároltunk akciós Hogy menjünk tönkre családi csomagot, és arra büszke ez az egyszeri, hogy bibibí, mi már megvettük amit a többiek nem is akarnak?

Hiába, igazán szegény ember az aki hülyeséget beszélni sem tud. Viktor és a gazdasági kabinet az utolsó szóvirágokat hajtogatja, hogy legyen mit összetépni és a fejükhöz vágni, ha végleg elfogy a türelem.

Van egy ember ebben az országban aki manapság Gyurcsánynál is jobban üldöznek, és ez nagy szó. A Semjén Pótviktor ál-twitter ( már csak a hazai turulcsirpen elérhető) oldalát firkáló mikroblogger az egyesszámú közellenség, kapcsolati hálóstól mindenestől. Nyomozást kihallgatás követ, a követők trappolhattak az ügyészségre vallomást tenni kijezamiez?? témában.

Hagyjuk azt most, hogy a fejlett országokban a humorérzék is fejlettebb, és Erzsébet Királynőtől Angela Merkel kancellárig számtalan Semjén Zsoltnál némileg nagyobb jelentőségű politikusnak is van ál-twittere. Maradjunk itthon, ahol az ilyen a hogy mersz kigúnyolni és rajtam röhögni kategóriába esik szemmel láthatóan.
A semjénzsoltok és a jogászparlament országában ügyvéd nyilatkozza az Indexnek, hogy nemaddig'a! - a posztok tartalma sérti a kereszténység dárdahegyének személyiségi jogait, és horribile dictu, visszaélt annak fényességes képmásával, úgyhogy minimum kardélre - akarom mondani dárdahegyre - kell hányni de nyomban.

Kedves Vejkei Imre doktor, és túlbuzgó ügyészség!

Vessetek már egy-egy pillantást a közszereplőkre vonatkozó hazai jogszabályi környezetre. Itt van mindjárt a közszereplő fényességes képmásának felhasználhatósága, amihez nem kell az érintett hozzájárulása:

" A nyilvános közszereplésen lévő hozzájárulására nincs szükség a képmásának, hangjának megjelenítéséhez, felhasználásához."

De direkt a számotokra készült a 36/1994. (VI. 24.) AB határozat is, ami részletesen kimondja, a közszereplőknek mit kell eltűrniük, és mit nem kell. Idézek belőle, okulásul:

"A demokratikus társadalom létezésének és fejlődésének nélkülözhetetlen eleme a közügyek vitatása, amely feltételezi a különböző politikai nézetek, vélemények kinyilvánítását, a közhatalom működésének bírálatát. A demokratikus hagyományokkal rendelkező társadalmak tapasztalatai szerint is e vitákban esetenként kellemetlen, éles, esetleg igazságtalan támadásokat intéznek a kormányzat és a közhivatalnokok ellen és nyilvánosságra kerülnek olyan tények is, amelyek a közéleti szereplők becsületének csorbítására alkalmasak.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint kiemelkedő alkotmányos érdek az állami és a helyi önkormányzati feladatokat ellátó szervek és személyek tevékenységének nyilvános bírálhatósága, valamint az, hogy a polgárok bizonytalanság, megalkuvás, félelem nélkül vehessenek részt a politikai és társadalmi folyamatokban, a közéletben. Ennek ellene hat, ha a törvényhozó büntetőjogi büntetéssel fenyeget minden, a közhatalmat gyakorló személyek és intézmények becsületének csorbítására alkalmas tényközlést és értékítéletet."

Nem tudom sikerül-e értelmezni? Ha igen, akkor áruljátok már el, mi után is nyomoztok?

Nem állítom, hogy bárki nevében áloldalt működtetni ízléses. Azt sem, hogy ha érzékenyen érint ez bárkit, legyen az maga Pótviktor, akkor az ne tehessen ellene semmit. Mondjuk csinnadratta és felesleges nyomozgatás nélkül lehet közvetlenül a szolgáltatóhoz fordulni, aki ilyen esetben tízből tízszer törli az adott oldalt, vagy kigyomlálja róla a kifogásolt tartalmat. Viszont amit most csináltok az röhejesen szánalmas, és a fentiek alapján meglehetősen kontraproduktív. 

Mi lesz a következő lépés? Kinyomozzátok ki mert röhögni a királyi tévé híradója alatt?

Kedves Feleim!

Igényetek szerint tippversenyt hirdetünk a Nagy Gumivaránusz Díjért.

Mostanában visszatérő komment téma Kedves Vezetőnk öltözködési szokása, egészen pontosan lila kravátlijának állandó használata. Divatügyi szakkommenterünk, a szív fészkei szerint a politikai divat, illetve annak hiánya nem csak nálunk, hanem a német kommentelők körében is népszerű téma, ezért első tippjátékunkat kössük a két divatdiktátor öltözködési szokásaihoz. Vagyis:

Legyetek kedvesek megtippelni, a vasárnapi EU csúcson milyen színű kravátliban fog pompázni a mi Viktorunk mikor találkozik Merkel kancellárasszonnyal, és a hölgy hány gombos slafrokban fogadja Viktorunk hódolatát. Tippelni szombat éjfélig lehet, eredményt hétfőn hirdetünk fotó alapján. Telitalálatnak csak a pontos szín és a gomb darabszám együttes találata számít. A nyertesé lesz a borzalmasan kék szemű szörny, a festett fogú, gumiszagú fétistárgy, a Nagy Gumivaránusz, ez itt ni:

A nyereményt postán küldjük, szerencsés tippvadászatot!

A genetikai különlegessége miatt kedvelem Nemzeti Trubadúr Pétert. Nem, itt most nem arra gondolok, hogy arcának látványa borzongatóbb hatással van Magyarország lakosságára, mint Freddy Kruger az Elm utca lakóira, és értelmi képességeit tekintve hozzá képest Király Sanyi egy zseni. Sokkal inkább a genetikai anomáliára, hogy legyen tőle a Nagy Ember bármekkora távolságra, a nyelve elszakíthatatlan köldökzsinórként fűzi össze őket beszorulva mélyen a Fenséges Ánuszba.

Közéletet figyelő emberként, ismerve nagyjaink habitusát és kommunikációs szokásait néha hajlamos vagyok elhinni, hogy nagyon újat mutatni már senki nem képes. Ezért ért minimum meglepetésként a szijjártói beszéd, miszerint itt még mindig a szocialisták kormányoznak. Én meg aszittem' éppen azon munkálkodnak bőszen, hogy egymást aprítva meneteljenek a politika konyhamalaca felé, ami majd ledarálja a fennmaradni nem képes apró darabokat. Ehhez képest bejelenteni a kormányváltás után másfél évvel, hogy a szocialista gazdaságpolitika kudarc, minimum meglepő.

Ilyenkor azért azt érzem, hogy ez a mi Péterünk nincs eléggé megfizetve ahhoz, hogy otthon a Kedves Mama is kistányérnyi szemeket meresztve az újságból értesüljön, szemefényének ismét mekkora hülyét sikerült csinálnia magából.Azt lassan megszokjuk, hogy a nemmegszorítás kormánya az ízléses kupacokba halmozott bélsarat csomagolva, polcra téve igyekszik lekvárként eladni, de ettől még a szar büdös marad. A hőbörgéssel előadott, nemzeti giccsbe csomagolt semmikről lassan kiderül, tényleg semmik: az államadósság elleni háború vesztésre áll, az egymillió munkahely már szerintetek sem lesz meg, az egykulcsos, arányos adórendszer kétkulcsos lesz, és a GDP növekedés vágyálmát saját magatok is visszavágtátok erősen. A végtörlesztéssel minden létező jogi normát felrúgtok, ide értve a jelenlegi és a saját alkotmányotokat is, aminek hatására a külföldi befektetők máris tőkekivonásról beszélnek. A fentieknek egyenes következménye, hogy egy tipegésnyire vagyunk a bóvlivá minősítéstől, és az újabb IMF csomagtól.

De ha legalább ezen kívül csináltatok volna érdemben valamit, de a semmit osztottátok sokfelé. Az egészségügy továbbra is egy szánalomhegy, az oktatásban Hoffmann Rózsa másfél év alatt nem volt képes egy, azaz egy darab életképes és legalább általatok elfogadhatónak vélt oktatási tervet az asztalra tenni, - és még mindig államtitkár... - hazavágtátok a nyugdíjpénztárakat, az adóegyszerűsítés hatására jövőre több adónem lesz Magyarországon, mint eddig bármikor, kinyírjátok a vidéki kistelepülések okosan gondolkodó önkormányzatait, és a bércsökkenések miatt az ország adófizetőinek 80%-a fog bérkompenzációra szorulni. ( az RSM DTM részletes táblázata itt) A fogyasztási adók égbe emelésével garantáltan elvettétek a vásárlási kedvet is a néptől a pénztelenség mellé, és ezzel el is értünk a falig.

Ez - Szijjártó szerint - természetesen nincs is, hisz az egymást szalámizó, jelen állapotukban nulla jelentőséggel bíró szocialisták gazdaságpolitikája kudarc, elvégre ők kormányoznak másfél éve, ők írták az idei költségvetést, és ők írták a jövőévit is. Ezzel a kijelentéssel rekorder lettél Petike, mert ekkorát még Gyurcsány sem hazudott, pedig. Úgyhogy az egyetlen tanács amit mi választók adhatunk neked az ennyi:

- Menj te a picsába a hazudozásoddal együtt!

Tudom, hogy hiú ábránd, de én azért kíváncsi leszek mikor éri el - eléri-e egyáltalán - Nemzeti Trubadúr saját pártjánál és annak szavazóbázisánál az egészségügyi határértéket. Eljön-e az a pillanat, mikor ők is rájönnek ez az ember mennyire szánalmasan kínos, és valaki megpróbálja egy kicsit gatyába rázni.
Annál is inkább, mert egyetlen ember van ma Magyarországon, akit a nép jobban utál, mint gyurcsányorbánt összesen, ez pedig a Kedves Vezető személyes Király Sanyija.



 

Örömmel konstatáltam a hétvégén, hogy ismét beljebb vagyunk egy problémamegoldással. Most, hogy Tarlós gyakorlatilag koncepció nélkül odaadta az Új Színházat Dörneréknek, kormányunk - lehet akaratán kívül - utánuk dobta a financiális mentőövet is.

L. Simon László javaslatára megadóztatna az állam minden pornográf terméket, tematikus honlapoktól Szily László pinarajzáig, és a bevételből finanszírozná a kultúrát. Tekintsünk el most Kovi fanyalgásától, miszerint ha megadóztatjuk a semmit akkor semmi bevételünk lesz, és lássuk meg ebben a hazaffyak előtt megnyíló kincsesbányát. Végre eljött a pillanat, mikor a hazai pornópárt számára eddig oly kínos Müller Gárda Niki, Kabai Kóboj Zoli, Szávay Faszpumpa Pisti és Katona Vivien tevékenysége legitimmé, sőt egyenesen kívánatossá válik. Hisz aki eddig nyilvánosan szégyellnivaló volt, most az a kultúra támogatójává válik. Itt a remek alkalom, hogy a radikális oldal gatyában-bugyiban nehezen megférő libidója végre jó ügyet - például az Új Színház finanszírozását - szolgálja.Én a helyükben cselekvésre buzdítanám a hazaffyakat. Online úgyis erősek, így a bővérűekkel nyitnék egy fizetős oldalt, ahol például Gárda Niki reszelhetne vadul Kabai Kóbojjal a kultúra érdekében.Napi rendszerességgel jelentkezhetne magazinműsorral Faszpumpa Pisti, Anyátok közt nézés helyett praktikus tanácsokkal és gyakorlati bemutatóval segítve a szexuális segédeszközök nehezen átlátható világában tévelygőket.
A pornográf kultúra lehető legszélesebb lefedésének érdekében Novák Előd a lehetőségért hálával telt szívvel minden este elszavalhatna egy L. Simon László verset.A műsorterv után csak marketing kérdése, hogy lenyomják tagjaik és szavazótáboruk torkán a kötelező előfizetést a csatornára. Mégis más lenne valódi honfiúk és honleányok üzekedését nézni a VV5 Kiszopfeljének és Veronikájának töcskölése helyett minden este azzal a boldog tudattal, hogy a havi előfizetések után beszedett 25% járulékból színpadra állíthatnák Csurka Gyurcsány elveszejtéséről írt királydrámáját.

Adjon az Isten! Szebb - kulturális - jövőt!

 

Kedves Lacus!

Ezt megcsináltad. Mondhatom. Fasza, és akkor finoman fogalmaztam, nem hallgattam a mögöttem álló Péterre, aki szerint ezt egyenesen elkúrtad. Igen, te. Nézz szembe ezzel, lásd meg mennyire reménytelen helyzetbe hoztad a NER-t, hogy lejárattál engem, Gyurit, Járait, Vargát és a gazdasági szakkör többi előadóját. Pedig. Pedig. Pedig én bíztam benned akkor is, mikor a nyakamba szuszogtál a posztért, mikor olyan közel voltál hozzám, hogy leheletedből kiéreztem az ebédre megevett csülkös pacalt. Nyálpettyeddel a galléromon ráztam veled kezet, hittem a hűségedben, a lojalitásodban. Most meg itt tartunk, te lettél a Nemzetmentés Gerébje.

Hogy jutottunk idáig, Laci?

Megsértődtél, mert levonattam a papírtörlők árát a számvevőszék költségvetéséből? Na de bakker, olyan nyálas a kézcsókod, hogy a kezemre ragadt nyálhabod letakarítását nem bírja el a válságköltségvetés. Ne is haragudj, de ezzel még Szijjártót is felülmúlod, ami nagy szó ebben a szakmában. De hagyjuk a személyeskedést, én nem haragudtam rád ezért. Azt hittem tudod a dolgod, tudod mennyire számítunk rád ezekben a nehéz időkben, és nem kételkedsz az irány helyességében.

Ezt bizonyítottad akkor is, mikor a jó Zsigával kicsináltátok az okvetetlen Simort a Költségvetési Tanácsban, és hazavágtátok a sleppje okoskodását is. Segítő kezet nyújtottál Gyurinak, időt adtál nekünk a túléléshez.
Megtetted amire felesküdtél a NENYI alatt, én boldog voltam, mosolyogtam, hidd csak el, Giró-Szász lerajzolt, megmutattam volna. Mi változott azóta, Laci? Hogy írhattad, hogy a költségvetés egy marék átizzadt molylepkepetét sem ér, hogy a megalapozottságát nem lehet véleményezni, mert mi sem tudjuk ki és hogy a picsába fogja végrehajtani? Nem tudjuk, na és? Ez nem tartozik a nyilvánosságra! Ahogy az sem tartozik senkire, hogy egy darab háttérszámítást nem végeztünk most sem. Mikor pöcsöltünk mi ilyen hülyeségekkel? Ki kényszerít engem, hogy évekre előre megmondjam milyen kötelezettségeket tudunk vállalni? Baszki, azt sem tudjuk a jövő hónapban miből fizetünk ki benneteket, honnan tudjam mi lesz jövőre? Miniszterelnök vagyok, nem gyurcsány kifőzött csontjaiból jövendőt jósoló orákulum! Legalábbis egyelőre.

De téged ez nem ment fel, Laci. Megszegted az esküd, a hátam mögé osontál és tőrt döftél a második bordaközbe, te Brútusz! Ne mentegetőzz! Az sem indok, hogy én köteleztelek a költségvetés véleményezésére a 2011. évi LXVI. törvénnyel! Elfelejtettem, na és? Engem a feledékenységre is kétharmaddal hatalmaztak fel a zemberek! De téged, téged én hatalmaztalak fel, hogy szolgáld rendesen az országmentés szent ügyét! Szarok rá! Nem érdekel a kifogásod, hogy árgus szemek figyelik a tevékenységed, az esetleges jogsértésed és kötelességmulasztásod! Nem érdekel bazmeg, hogy a költségvetési csalást most minősítjük kiemelt bűncselekménynek, és ha gyanúsított leszel miattam akkor se neked, se a tanúidnak nem lesz ügyvédje, hogy az ügyész a neki megfelelő bíróságra viheti az ügyedet! Nem, nem, nem érdekel, számotokra én vagyok a törvény!

Tudja maga, Domokos, mit tett a hitelességünkkel? Tudja, hogy ezzel a mozdulattal végleg beletolta a morális ingoványba leghűségesebb emberemet?
Zsigmond fuldoklik, maga meg igyekszik menteni az irháját? Matolcsy vért izzad minden egyes nap a színes fagolyók tologatásával, aminek most már annyi értelme van, mint kandisznón a mellbimbónak? Tudja maga milyen érzés naponta gazdasági forradalmat vívni a Lukasenkózással szemben? Tudja milyen érzés ragaszkodni egy rögeszméhez foggal körömmel úgy, hogy Chikántól Mellárig mindenki magán röhög? Megmondom, Domokos, olyan, mintha hidrofóbiás tanítana úszni egy csecsemőt szökőár idején!Ha ezt nem látta át akkor takarodjon! MOST! Maga ballibsi gyurcsánybérenc, maga megveszekedett rohatt elmútnyócév! Nem akarom többé a nemzeti együttműködés közelében látni!

Felbomlott! Ja, nem, az az idegrendszerem. Szóval, izé:

Felmondok!

A 2012-es költségvetésen ötletelés lassan tragikomédiába fordul. Első nekifutásra nem volt benne egy árva szám sem, másodikra kiderült az egykétkulcs, harmadikra pedig az, hogy fingja nincsen senkinek, ki és hogyan fogja majd a benne foglaltakat tartani. Na ehhez képest az orbáni kijelentés, miszerint 2014-re Európa leginkább versenyképes gazdasági környezetét fogjuk kialakítani olyan, mintha egy Fekete Pákó haknin lennénk: a félnótás ordítva követeli szájába a csöcst, adide-adide, az anyád úristenit, adide nyomban, és a harsány röhögésen meg a szánakozó fejcsóváláson kívül egyéb nem történik.

Ahhoz képest, hogy a minisztériumokkal egyeztetni még a nyáron kellett volna a költségvetésről, és most öt napot kaptak annak eldöntésére, melyikük miként kíván hozzájárulni az általános megszorításokhoz, még mindig zajlik a kormány random ötletbörzéje. A költségvetés legfrissebb olvasatából kiderül, nem volt elég az elsőre kiagyalt megszorítás csomag, emelni kell a tétet:

- Tovább emelik a csipszadó mértékét, üdítők adója literenként 5-ről 7 forintra, cukrozott készítmények adója kilónként 100-ról 150-re, ételízesítők és rágcsák adója kilónként 200-ról 250-re nő. Az adó hatálya alá vonják az ízesített söröket - 35 Ft/l- a kávét, - 250 Ft/kg - alkoholos frissítőket, - 100 Ft/l.

Mivel ez a pénz elvileg az Egészségbiztosítási Alapba kerül, adja magát a helyzet: a drága honpolgár "egészségére" úgy vigyázunk, hogy ha nem fogyaszt elég csipszet, üdítőt, energiaitalt és porlevest, akkor bizony nem biztos, hogy lesz pénz mentőre mikor baj van.De aggódni nem szükséges, itt az újabb remek sarc ami betömi a még mindig tátongó léket: az autósokra kivetni szándékozott baleseti adó. Ennek mértéke már ismert - az éves kgfb 30%-a - de a kivetés módja továbbra is homályos. Ha az eredeti tervvel ellentétben nem csak a balesetet okozóknak kell ezt fizetni, hanem minden autósnak, akkor ez is csak egy szimpla harminc százalékos lehúzás, ami újabb kérdéseket vet föl: Egy fővárosi friss jogsis autós kötelezője többszöröse a vidéki 65 éves bácsiénak, így ha az éves díj százaléka alapján köteles majd fizetni egyenes arányosan többet, mint idősebb vidéki sorstársa, vajon mennyire fogja autós helyett szopórolleresnek érezni magát? Ha a folyton az igazságosságról papoló, de azt hírből sem ismerő kormány szembetalálja magát az autóstársadalom balesetmentesen vezető részének jogos haragjával, mennyire lesz betojva? Továbbá mennyire lesznek lelkesek a biztosítók, ha a tervezet szerint nekik akkor is be kell fizetni a kirótt adót, ha azt az autóstól beszedni nem tudják.

Érdekes, hogy a baleseti adón ötletelésre volt ideje a nagyszerűeknek, de a félszuperbruttó részleges kivezetésének és az adójóváírás eltörlésének kárvallottjainak kompenzációs rendszerére meg nem volt. Kinek mi a fontos, ugye.

Ezek mellett elrettentő izmozás is folyik. Egyrészt vége a termőföld mutyinak, az így vásárolt, majd átminősített, beépített és eladott földeken keletkező extraprofit után nem 16, hanem 48% jövedelemadót kell majd fizetni. Erre a pontra azért mérget ne vegyünk, az építőipari haverek - igen azok, akikkel akkor is felépíttetjük Ócsát, ha semmi szükség rá - nyilván nem lesznek boldogok az ötlettől, és könnyen legyőzhetik a hirtelen támadt gerjedelmet, mint a dohánylobbi.

Másrészt az elrettentés mellett van a költségvetésnek családformáló szándéka is, például 30 ezer lesz a válás illetéke az eddigi 12 ezer helyett. Úgyhogy jól gondolja meg a csipszadó hatására egészségesen anorexiásra vékonyodott, ép testben épphogy élő választópolgár a döntést, és ha a szándék megmásíthatatlan, akkor legalább nyúljon a zsebébe mélyen, és érezze a Családbarát Kormány neheztelését.

Ha számításba vesszük a cafeteria szépkártyásítását és az ingatlanok vagyonszerzési illetékének NAV által felülbírálhatóságát is, akkor kijelenthetjük: all in, minden betoltatok az asztal közepére, és szűkre húzott púzóval a rivertől várjátok a csodát.

Ezen nem sokat javít, hogy a házipálesz mellé főzhetünk sört és készíthetünk pezsgőt is otthon. A félmillió alkoholista országában, 13,6 liter/fő -s alkoholfogyasztásunk mellett - amivel harmadikok vagyunk a világranglistán - igazán öröm é' bodottsá' az ilyen gesztus, értékeljük. Az otthon megfőzött sör nyilván sokkal egészségesebb is, mint a sok szar palackozva ízesített citromos Gösser, a jövedéki adó mentes alkoholfogyasztás méltán híres családmegtartó erejéről nem is beszélve. Ezt mindenképpen ösztönözni kell, mert a részeg ember többnyire felhőtlenül vidám, ritkább esetben aprítja naponta a családot, és csak kivételesen extrém esetben hányja össze az utazó koffert Éden Levi módra.

Igen, ezzel pont azt akarom mondani, hogy ideje lenne leülni és elkezdeni gondolkodni végre. Különben megérjük, hogy a már minden mindegy idején betoppan egy régi, nem kívánt  ismerős...

Polgár Jenő és a szocpolitilag gondoskodás visszatér, pedig anyagilag úgy meg vagyunk viselve, hogy - az országnak 2012-re - lábazatot sem tudtunk csinálni. Akaratlanul ez jut az ember eszébe, ha a kormány őszi engesztelőcsomagját olvasgatja. Na meg az, hogy ismét szabad az út Polgár Jenő és Szalacsi Maltild Malvin előtt, hogy szerelemgyerekeikkel Matisz nagypapa közvetlen szomszédságában fészekrakósat álmodjanak kormányrendelet szerint.

Rossz beidegződés ez, pedig hosszú idő óta ez az első kormánycsomag amire nem mondtam olvasás után azonnal, hogy teljes marhaság. De az elmúlt 3 ciklus bármilyen lakáshoz jutást könnyítő intézkedéseinek minimum morálisan ingoványos kimenetelű ügyeit nehéz elfelejteni, szocpolitilag cigánykölcsönből épített, majd lebontott és újra és újra felépített házaitól a sajátos fészekrakásig. Szóval amelyik kormány erre adja a fejét, annak minimum szembe kell(ene) néznie ezzel is. De a mi kormányunk egyrészt nem ilyen előre gondolkodó, másrészt kell valami vidámító tudatmódosítót lökni a népnek gazdasági csőd és megszorítás idején. A magyarok szemében legnagyobb érték a saját lakás, ezért célszerű könnyíteni a hozzájutást, mert azzal hálásan és főleg csöndben eljátszanak, amíg az ég zeng.

De nézzük a csomagot, és bontsuk is mindjárt háromfelé:

1: Nekem a szocpol visszaállításával nincs bajom, szigorított feltételekkel pláne nincs. Legyen minimális elvárás a lakásvásárló/építkező/felújító felé, hogy legalább egyikük rendelkezzen munkahellyel, és ne tartozzanak az államnak semmivel. Az összegek (800 ezer - 2,5 millió) sem eget rengetőek, előzetes számítások szerint jövőre 4000 család 5,2 milliárd értékben élhet velük. Ha a devizahiteleseket megmentjük százmilliárdokért, és szembenézünk a végtörlesztés miatt elvesztett perek utáni kártérítés fizetésekkel, ekkor ezt az összeget nyugodtan oda lehet adni a lakásra most áhítozóknak.

2: Az Otthonteremtési Programból kiderül, hogy a bérlakás piacot is ösztönözni kívánják. A munkáltatónak lehetősége lesz cafeteria rendszerben hozzájárulni a bérleti díjhoz, lehetőség lesz a vállalkozások munkavállalóik számára épített bérlakások gyorsított amortizációval elszámolására. Magyarul kevesebb év alatt számolhatják el költségként a lakások árát. Szerintem ez is rendben van.

3: A harmadig résszel viszont megérkeztünk az elhantolt eb sírjához, a kamattámogatott hitelekhez. Régi vesszőparipája ez a Fidesznek, és régi tehertétel az egész országnak. Az első Orbán kormány még nem volt a hitelek és az eladósodottság ősellensége. Én még emlékszem a magasztos pillanatra, mikor Kedves Vezetőnk Borókai Gábor szóvivővel ordítva ünnepelte, hogy aztagecó, 63 milliárdról 139 milliárdra nőtt a lakosság hitelállománya egyetlen év alatt, hurráéljen, és a izgalmi állapotukban országházat formázott az EKG görbéjük. Akkor éppen csak azzal nem számoltak, hogy tíz év alatt 1000 milliárdot költöttünk a kamattámogatott hitelekre, ennyivel növeltük az államadósságot, és bizony a hitelek futamidejéből adódóan ezt még csinálni fogjuk további 10-20 évig.

Ezt növeljük még tovább? Tényleg?

Én elhiszem, hogy Orbán szeretne az új Messiás szerepében tetszelegni a megszorító agresszoré helyett. De az ország jelenlegi helyzetében ez a vízen járás könnyen cunami riadóhoz vezethet az újabb kamatterhek átvállalásával.
Ráadásul ez a teher nem egyszeri nesze csomag, mint a szocpol, hanem évtizedekre szóló kötelezettség a jövő kormányainak, és persze nekünk adófizetőknek. Sokkal inkább kellene törekedni arra, hogy a monetáris politikánk rendben legyen, az alapkamat ne üssön újabb lyukat az ózonrétegen, mint Járai idején, és Viktornak ne legyen szüksége olyan kijelentésekre, hogy ő aztán nem tudja garantálni a forint árfolyamát. Mert, ha ez az egész úgy sülne el, ahogy Magyarországon szokott, akkor a követező kormány Budai Gyulájának lesz mivel bíbelődni, és a most feldobott magas labda ház(ak) formájában hull majd alá az égből.

Valakinek akkor nagyon szaladnia kell majd, hogy az egyik maga alá ne temesse.

Kedves Vezetőnk lassan népszokássá teszi a konzultációt. Már úgy értem azt, amit ő annak tart. Jellemző ezekre a diskurzusokra, hogy leginkább azok nem kapnak hangot és szerepet benne, akikről szól az egész. Nem volt ez másképp az Országos Érdekegyeztető Tanács helyett tegnap megalakított Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács első ülésén sem: az érdekegyeztetésben csak a munkáltatók és a munkavállalók nem szólhattak bele érdemben a konzultációba.

Cserébe Viktor mondott szép beszédet, világossá tett néhány alapvető definíciót. Kezdjük is mindjárt a megszorítás körbejárásával, ami Viktorunk szerint:

"A megszorítások lényege, hogy pénzt vesznek ki a gazdaságból, anélkül, hogy közben a gazdaság szerkezetét úgy alakítanák át, hogy a jövőben ne legyen szükség újabb és újabb megszorításokra"

Az egykulcsos adóval - saját bevallásuk szerint - 500 milliárdot vettek ki a gazdaságból anélkül, hogy a gazdaság szerkezetét úgy alakították volna át, hogy a jövőben ne legyen szükség újabb és újabb megszorításokra. Jó ezt tisztázni, a jobbereknek is szükséges a Vezér szájából hallani, hogy bizony a költségvetés lyukainak folyamatos stoppolása, az egykétkulcsos rendszer ismételt bevezetése, a megemelt fogyasztási és a frissen kivetett kis adók megszorítást jelentek.

Nem haszontalan figyelni gazdasági zsenijeink testbeszédét sem az alapvetések sorolása közben. Orbán lélektelenül darálja a kötelezőt, Szent Jobbja pedig grimaszaival egyértelműen kifejezi, miről mi a véleménye:

Orbán:

"Az a célunk, hogy 2014-re Európa leginkább versenyképes gazdasági környezetét alakítsuk ki Magyarországon."

Matolcsy:

Orbán:

"A következő évben legalább 200 ezer embernek tudunk munkát adni, igaz, Start munkát"

Matolcsy:
Itt már beszállt a kínos vakarózásba és sunyításba az addig valahogy kitartó Parragh László is:
A devizaeladósodottságból való kitörést már Viktor sem bírta ki vakarózás és bizonytalan tekintet nélkül:


Orbán:

"Vissza kell állítani a munka, a fizikai munka becsületét."

Matolcsy:
Aztán mire Viktor eljutott végkövetkeztetésig, addigra kifogyott a szuszból, és maga alá zuhanva nyökögte:

"Ha a tisztességes munkából fenntartott élet becsületét nem tudjuk visszaállítani, akkor semmilyen gazdaságpolitika sem lehet sikeres."
Azt hiszem a kifulladva elnyöszörgött aranyigazság ezzel a testtartással többet elárul bármilyen szónál arról, Kedves Vezetőnk maga mennyire hisz a sikeres gazdaságpolitikában. Szemmel láthatóan a közvetlen környezete, ide értve Jobbkezét is minimum kétségekkel és a bizonytalansággal küzd. Innentől azt nem értem, hogy akkor mire jó ez az esztelen ragaszkodás a zsákutcához? Mit totyorognak itt, mint szorulásos turul magas tölgyfa tetején, belefulladva a saját kudarcukba?

A grimaszparádé lehetne vicces, ha nem a bőrünkre menne a játék, ha nem éppen annak lennénk tanúi, hogy Orbán Viktor sem hisz saját magának.

Kedves Honfitársaim az Autófülke Forradalomban, meg úgy egyáltalán, Zemberek!

Egyenlőség, testvériség! Ezt üzeni nekünk pártunk és kormányunk Boldog István képviselőnk szájával! Isten, ember és Orbán Viktor előtt egyformák vagyunk, így nekünk is jár autóinkra a lézerblokkoló! Mert bár a gyorshajtás Isten ellen való vétek, de a lézerblokkoló út a megbocsátás felé! Javaslom kövessük a kormányzati sormintát, szereltessünk autóinkra lézerblokkolót! Legyünk az Egymillió Radardetektor Országa!

Gyakorlati útmutató a csatlakozáshoz:

1: Vásárolj meg egy pénztárcádhoz mért eszközt.

2: Szereltesd be az autódba.

3: Nyomtasd ki mozgalmunk jelképét, ezt itt: (katt a képre)

4: Ha megállítanak a hék, ne hazudj, hogy azta gecc, hogy kerül ez ide, meg tolatóradar ez baszki, első rendszám mellé szerelve. Vedd elő a képet, és röhögj az arcába: mivanmivanmivan?? Idézzé'má paragrafust kistáska, ami tiltaná ezt! Nem tudsz, mi? Akkor meg ne perelgessél "számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény elkövetésének vádja"-val, meg nehogymá' följelentgessél! Egyenlőség, testvériség! Velünk van az Állami Gépjárműflotta, de még Orbán Viktor is! Oké, Gubcsi Lajos már nincs, de ő nem is hiányzik.

5: Ülj vissza az autódba, élvezd még egy pillanatig, hogy a rend őre úgy néz rád, mint jakut rénszarvasvadász a zsinórtangára, és érezd magad életedben először igazán egyformának a parlamenti képviselőkkel.

Előre, csatlakozzatok!


 

Alapvetően hiszek a kulturális sokszínűségben. Ezért ha valaki azt mondja nekem, ő csinálna egy igazi szittya színházat, ahol Dörner György igazgatása és Csurka István segédlete alatt Pörzse Sándor könyveinek adaptációit állítanák színpadra, azt mondanám: csináljátok. Igen, legfeljebb soha az életben nem vennék egy előadásra sem jegyet, mert nem érdekelne. De aki Emese Fehérlófiával közös hancúrjára izgul a csillagösvényen, azokra hadd tekintsen le a gombszemű varrott turul a zsinórpadlásról, és játsszon nekik a zenekar tarsolylemez-kongatás szonátákat aláfestésül. Ha magántőkéből, esetleg a Jobbik vagy a MIÉP kasszájából színházasat akarnak játszani, tegyék.

Ám ami most folyik Dörner és az Új Színház körül az röhej.

Önmagában a kivitelezés bénasága is mosolyra fakaszt, pláne Tarlós előadásában. A jómunkásembernek jutott a hálátlan feladat, hogy a viszonzást, a hálát, a kifizetést levezényelje. Lássuk be, nincs könnyű dolga, nem sikerült elintézni egy csakmer'azé' kirohanással ez egészet. Dörner és Csurka sem sietett a segítségére a pályázattal, ami összevetve Márta István működési tervével nevetséges igazán. Süt belőle, hogy az utolsó pillanatban szólhattak nekik: gyerekek, írjatok pár oldal valamiizét, legyen benne sok rohattliberálbolsevik meg szabadságharc, oszt maj'jólesz az úgy is. A művészeti és gazdasági koncepcióval ne szarakodjatok, az kialakul menet közben valahogy.

Ettől harsányabban röhögni csak akkor tudok, ha elképzelem Dörner cimborájának, a Nemzet Szamócájának fancsali képét: nebassz, Vágási Feri után Meklén hadnagynak is van színháza, és már csak nekem, szegény Tutinak nincs!

Hogy jutottunk idáig? Bizonnyal nem úgy, bár a bizottság nem támogatta, Tarlós mégis megalapozottnak ítélte Dörnerék pályázatnak jóindulattal sem nevezhető irományát. Nem hisszük azt komolyan, hogy az Operaház ügy után ezt Pista önállóan és magától tette, ugye? Helyette - szerintem - ismét tanúi vagyunk annak, mit jelent politikai elitünk számára a hála: Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy végtörlesztési törvény, aminek napirendre kerülése létfontosságú volt pártunknak és kormányunknak. Naná, milliárdos frakcióban felhalmozott devizahitel mellett nekem is létfontosságú lett volna. Apró szépséghiba, hogy a napirendre vételhez kellett egy szövetséges, akinek támogatnia kellett a házszabálytól eltérést. Az ellenzék - elvileg - összezárt, majd csoda történt 25 perc alatt.

Vona Gábor 13:59-kor kijelenti: a Jobbik nem támogatja a házszabálytól eltérést, és a végtörlesztés napirendre vételét.

Majd a Jobbik frakció Vona Gábor vezetésével 25 perccel később gyakorlatilag egyhangúlag mégis támogatta a kormány előterjesztését.

Mi történhetett a 25 perc alatt? Nem kell szárnyaló fantázia az elképzeléshez:

- Gábor, egykori pajtásom a polgári körökben, segíteni nem kell félnetek, jó lesz! Nagyon. Jó. Adósod leszek, egyet kívánhatsz.
- Lemondasz, és végre átadod helyed?
- Ébren vagy és mégis álmodsz? Te örök optimista. Nem. Hálás leszek de nem ennyire.
- Nos...honlapunk van, újságunk is akad, a tévénk is működik a jutyubon, mit szólnál, ha kapnék egy országos rádiófrekvenciát?
- Ne légy mohó, ekkora ajándékért a költségvetést kell megszavaznotok mosolyogva, nem egy hülye végtörlesztést. De mit szólnál mondjuk egy színházhoz?

És lőn.

Lehet mondani, hogy a Jobbik és a MIÉP nem eszik éppen egymás tenyeréből. De lássuk be, ha a lehetőség elég nagy, a szellemi tőke meg elég kicsi, akkor bizony felülíródhatnak akár az aranyszabályok is. Amíg Novák Előd színház helyett csak a cirkuszhoz ért, addig bizony létjogosultsága van a nemzeti radikális oldalon egymás kisegítésének. Dörner és Csurka meg nagyjából a két egyáltalán szóba jöhető egyén, aki a színházi világban nagybetűvel írja a Magyart.

Így esett, hogy a Jobbik Vona Gáborostól fölkerült Orbán Viktor fizetési listájára.

Jöhet az új évad, Csurka írhat jobbnál jobb királydrámákat Gyurcsány elveszejtéséről legalább színpadon, és mindenki boldog lesz.Nem tudom a nemzeti radikálisoknak feltűnt-e az orbáni cselvetés: azoknak kedvez a színház odaadásával, akik azon az oldalon képesek túl látni a cigány fóbián, és gesztusnak veszik a döntést. Ők a célpont, a Jobbik ellenzékben mutatott tehetetlenségét megelégelők tömege, akik - adott esetben, megfelelő hívószavakra - hajlandóak lesznek visszasomfordálni a mérsékeltebb jobboldalra. A jutalom egyben az első lépés a tábor erodálása felé.

Kérdezzétek csak meg Csurka Pistát, majd mesél erről két zsidózás között.


 

Szeretem, ha nagyjaink hétvégén sem tétlenek. Különösen vidám pillanatok tanúi vagyunk akkor, ha minden ál(l)amfők Paudits Bélája méltatja nemzetét mondjuk a V4 csúcstalálkozón. Az önálló gondolatokat nélkülöző SkiccPalit szerintem titokban kiképezték, a kollégákkal egyetérteni nem elég, kormányzati kommunikációs elvárás, hogy minimum rájuk kell licitálni. Nem kicsit, jó nagyot.

Bronislaw Komorowski lengyel elnök szerint a visegrádi országok közép-európai öntudatot alakíthatnak ki, amivel könnyebben találhatnak maguknak stabil ülőhelyet az Európai Unióban. Erre SkiccPali összeszedte jegyzeteiből a gondolatmorzsákat, és egyetlen nyálas csomóba gyúrva igyekezett azt szelet kenyérként eladni:

"ebben a régióban mi megszoktuk a takarékosságot, megszoktuk a nadrágszíj eggyel beljebb való húzását és azt, hogy a közös célok elérése érdekében egyéni áldozatokat kell vállalni."

Gyönyörű ez így nem? Ebben a régióban rutinból megy a szívás, rutinból mutogat visszafelé minden frissen megválasztott, elődeit ellenzékből halálra szapuló, a bölcsek kövével rendelkezés ígéretével hatalomra jutó, majd ott menetrend szerit elbukó, és mingyájólesz, éppen 4-5 évet kell már csak várni mantrát szajkózó kormány. Gondolom ez ránk különösen érvényes annak tükrében, hogy éppen leszakadunk a közép-európai öntudat országainak gazdasági eredményeitől is. Úgy beszél, mintha ebben a régióban és ebben az országban az elkúrás és megszorítás lehetne az egyetlen alternatíva, mert azt már úgy megszoktuk, hogy a fellendülés utáni lazítással igazán nem is tudnánk mit kezdeni.

Tudod, kedves Pál, ha arra gondolok, hogy a mostani nadrágszíj húzást többek között azért kell elvégezni, hogy téged tudjunk stafírungozni életed végéig, akkor nagyjából akkora a lelkesedésem, mint kezdő apácának a dildó árverésen. Azt mondjuk nem értem, hogy nem építettek a fizimiskádra egy Rendszer Arca kampányt, amiben elmagyarázhatod a megszorítást rutinból egyre kevésbé tűrő hülye parasztnak, hogy a lassan minden termékre kivetett csipszadó nem újabb sarc, hanem a kormány Viki update programjának szerető gondoskodása.Bár, ha belegondolok a szerepedbe, a törvényhozás motorjaként aligha érsz majd rá ilyesmire a közeljövőben. Gondolom örömmel hallod és magad is tapasztalod, hogy Kedves Vezetőnk visszaterel mindenkit a munka világába, mi magunk is örömmel látjuk, mennyire így van ez esetedben is.Bár a nyelvtan nem erősséged, a számtan és közgazdaságtan olyan elérhetetlen tudományok számodra, mint kalahári busmanoknak a makkos cipő, azért a könyöködről csak lekopik a bőr, annyira igyekszel megdolgozni a béredért. Te vagy a beszélő fej, akinek puszta léte indokolja, hogy legyen mit jobban szégyellnünk a kormány gazdasági tehetetlenségénél is. Hálátlan szerep, de mit tegyünk, a közmunkásnak stadionépítésért 48 ezer, neked a holtig tartó haszonélvezetért ez jutott.

Pszt!
Hallod, gyertek már közelebb, ne kelljen kiabálnom....
Na, izé...hallottátok ti is?
Hogyhogymit? A Bajnai titkosított paktumban összeáll a Gyurcsánnyal, kirántják az LMP-t Schiffer alól, lenullázzák a zemeszpét, kiteregetik Puch minden bűnét, és levadásszák az összes baloldali szavazót TGM-től Kertész Ákosig! Biztosis, ne röhögjetek ennyire! Megírta a Heti válasz!

Vidám pillanat ez ebben a nehéz helyzetben amiben az ország van, kedves Feleim. Kormányunk éppen most fosta le a zoknit amúgy istenesen, és honnan legyen annyi eszük, hogy ne teregessék mosatlanul a napra száradni a kalucsnikat. Éppen olyan ez, mit hajdanán a nász után kirakott vérfoltos lepedő: tudja meg ország világ, de a szomszédok mindenképpen, lezajlott az eksön.

Májusban, Bajnai önkéntes száműzetése utáni színre lépésekor írtam, kormányunknak onnantól van oka a pánikra. De azt én sem gondoltam, hogy ez ilyen gyorsan bekövetkezik. Ám azóta a matolcsyzmus megbukott, minden gazdasági mutatónk szabadesésben hasít lefelé a béka segge alá, kormányunk dülledt szemmel megszorít, adókat és járulékokat emel. Orbán népszerűsége történelmi mélyponton, cserébe kockázati felárunk csúcsokat dönt az euróval együtt. Az összlakosság 69%-a szerint rossz irányba megyünk, és nem röhög az elbaltázott Gyurcsány üldözésen sem. Eddig az volt a mondás, nincs alternatíva Orbán Fideszével szemben, és volt is ebben igazság. Én sem adnám szívesen a gazdasági kormányzást egyik jelenlegi ellenzéki párt kezébe. De egész más a kép akkor, ha Bajnai és Oszkó Péter is a palettát színesíti.

Az én véleményemnél talán jobban jellemzi a helyzetet, ( nem vagyok elfogulatlan, nekem bejött amit Bajnaiék csináltak) hogy az alapvetően konzervatív véleményvezér blog is osztja a nézetet, miszerint az egyetlen életképes és hiteles(!) alternatíva a váltópártiságra az formáció lehet, ahol Bajnai Gordon a húzóarc. Arról nem is beszélve, hogy a politikából kiábrándult és pillanatnyilag szavazóképtelen tömegben is népszerű vélemény, hogy olyan emberre lenne ismét szükség, aki szakmailag átgondolt - főleg gazdasági - döntéseket tudna hozni, háttérbe tolva az aktuálpolitikai nézeteket és kényszereket, és képes lenne kitalicskázni a felgyűlt felesleget.

A Haza és Haladás Alapítvány, Oszkó Péter és Bajnai Gordon publikációi világosan megmutatják, most is lehetne ezt másképp csinálni. Ez pedig olyan skandallum, ami lépéskényszerbe hozza a matolcsyzmus romjain trónoló kormányzatot.

Közhírré tétetett hát a Heti Párthangjában a kiagyalt elmélet: mossuk össze Bajnait Gyurcsánnyal egy szörnyen titkos paktum emlegetésével, fűszerezzük az egészet az LMP lenyúlásának lehetőségével, ijesszünk rá a szoci tábor maradékára egy viszik a zemeszpét is(!!!) szólammal, majd tegyünk úgy, mintha nem  Viktor képes feléből húztuk volna ki éppen a fejüket. Borókai Gábor lojalitásához kétség nem férhet. Én is csak arra lennék kíváncsi, vajon mekkora terhet jelent neki a nyakába akasztott kolonc, amivel soha nem sikerül a valóság közelébe jutni?
Lássuk be, erre a konteóra a kormánynak nagyon is jó oka van. Képzeljük el Kedves Vezetőnket közös vitaasztalnál Bajnaival, ahol első ránézésre és megállapítható lenne a jókora hendikepje.
Ezt a megaláztatást Viktor elodázná amíg lehet, csak az érthetetlen, miért ezt a béna módot választotta a gazdaságpolitika gatyába rázása helyett? Mára világosan kiderült, az irány tarthatatlan, valamiből engedni kell, még ha bakanccsal trappolásnak számít is ez a saját önbecsülésén. De válság esetén megesik az ilyen, meg ennek ellenkezője is: a nép fogja úgy érezni, hogy kormánya lábbal tiporja az önbecsülését a tévedhetetlenség látszatának őrzésével akkor is, mikor már a bőrére megy a játék. Nem szeretnék mostanában Orbán Viktor lenni. Rohadt fárasztó lehet egész nap azon tipródni, mitől féljen jobban: a sarokban gubbasztó démonjaitól, vagy a megjelent hiteles, választható alternatívától.
 

Az unortodox gazdaságpolitika lassan a vánszorgást is befejezve lerogyott a földre, és az utolsókat rúgkapálva várja, hogy megadja neki valaki a kegyelemdöfést. Érdekes, hogy pártunk és kormányunk ezt is milyen hallatlan optimizmussal igyekszik nem észrevenni. Kedves Vezetőnk éppen az arabokra igyekszik rátukmálni a kötvényeinket porszívóügynök módjára. Személyes tragédiája, hogy az aurájában lévő forradalmi mentalitás átragadt közben a szaudiakra. Hiába no, Kedves Vezetőnk lába nyomából még a sivatag közepén is forradalom sarjad.

Amíg kiküldött ügynökünk az araboknak mantrázza, hogy vegyél kötvényt dögivel, ne törődj a többivel, addig itthon SkiccPali nyomja a kötelező ideológiát a még tévedésből itt állomásozó Amerikai Kereskedelmi Kamara prominenseinek:

"A gazdaság, az üzlet világa a kíméletlen racionalitás mellett kreativitást igényel." - mondta, azok meg gondolom kínjukban vigyorogtak a magyar unortodox gazdasági kreativitás elméletének szemmel látható eredményein: a 300 forint fölött járó eurón és az újabb magasságokban szökő CDS feláron. Ennyi erővel mondhatta volna ShitPali azt is, hogy a magyar kreativitás szerint a halottat nem eltemetjük, hanem botoxozzuk, mert úgy csinosabbnak látszik a Nemzeti Együttpusztulás Panteonjában.Gazdasági életünk sztárjai alig aludhattak egyet a fenti megpróbáltatásokra, mire felébredtek újabb kihívásokkal találták szemben magukat: a Nemzetgazdasági Minisztérium megüzente Brüsszelnek: Kedves Pajtások! Van nekünk ez a kreatív gazdaságpolitikánk, amivel sajnos a 2011-re vállalt hiánycélt tartani nem tudjuk. Pedig annyira igyekeztünk, hogy az erőlködéstől dülledt szemű, székrekedéses MegaGodzillának látszottunk, de nem tudjuk tovább foltozni a lyukakat. Úgyhogy a lovak közé dobtuk a gyeplőt, köszipuszi, szevasztok!

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a 2012-re optimistán 3% növekedést jósoló Kopint-Tárki is módosította álláspontját, és az új számítás szerint teljesen megállhat a GDP növekedés és ezzel együtt a gazdaság jövőre. Komolyan mondom szerencse, hogy Viktorunk éppen az arabokkal tárgyal. Legalább kunyizhat egy kölcsön burnuszt az egyiktől, amiben hazalopakodhat Európába feltűnés nélkül. Így legalább lesz pár napja átgondolni, milyen magyarázattal szolgáljon az Európai Bizottságnak, amíg Matolcsy odakint posztol a székház előtt.


 

Orbán Viktor egyesítette tegnap a szocialista pártot, és politikai rocksztárt faragott Gyurcsány Ferencből.

Sokan sokféle módon várták a tegnapi napot. A jobberek dédelgették az ügyészségről kifelé már láncon vezetett Gyurcsány képét, akit odabent megfingattak jó alaposan, és minimum testüregmotozás keretében keresett bizonyítékot a komplett Fartájék Bizottság, a vazelin szagától és a lehetőségtől részegen. A szocialista szimpatizánsok helyre kis dzsemborit rittyentettek az ügyészség előtt, volt megvédünk Ferizés és orbántakaroggyozás, koncepciós perezés és nemfélünközés, no, meg egymásra talált a komplett MSZP a szikkadtra szoláriumozott IngyenCsabit leszámítva. Ez tegnapelőtt még lehetetlennek látszott, de Orbánnak és a Kitalált Pertársaságnak sikerült összehozni.

Cirkusz és kenyér volt ezzel a kormány célja, de a kenyérvég kiesett a szájukból, pluszbónusz Gyurcsány ellopta a show-t is. Az ügyészségre érkezése megfelelő nyitány volt. Ő lett a Meghurcolt Ember, akit a híradóban éltet a nép, akitől könnyes szemmel búcsúzik Katus mama, akinek a felesége belemondja a kamerába amit leírtak már ezerszer, miért baromság, hogy ők ma itt vannak, és ő az apa is, akit csemetéi reszketve várnak haza.Ekkor a jobboldalon élt még a remény, hogy namostaztánaztán itt az Igazság Pillanata, már csak percek-órák kérdése mire tömlöcbe vetik az Egyesszámú Népellenséget. Ők aztán pofára estek jól. Gyurcsány ugyanis nem vallott, a fartájék vizsgálat elmaradt az tömlöcözéssel együtt. Helyette felvételt kért a bent elhangzottakról, hogy kétség ne maradjon: panaszt jelentett be a gyanúsítás ellen, "majd rövid, személyeskedéstől sem mentes nyilatkozatot tett". Vagyis a fing elfűrészeltetett sokfelé, Ferenc pedig bilincs helyett tokától bokáig vigyorban jelent meg a támogatói előtt, mint egy rocksztár kapaszkodott fel a rögtönzött színpadra, ahol kedvenc nótájára zendített:

Eddig mi vigyáztunk a köztársaságra,
ma Ti vigyáztatok rám, mint bástya,
az orbán rendszert rúgtátok farba,
ejnye Viktor, maga egy marha.

Gondolom a Fidesznek ez az egész nem volt elég priceless, ezért bedobták az újabb nagyágyút: Papcsák Ferenc újra hadrendbe állított pártököl a legfrissebb Gyurcsány Bűneit Feltáró Bizottság elnöke tuti ami fix a mókusőrs munkába állása előtt már a vizsgálódás utáni ítéletet is közölte: bizonyítható, hogy Fletó tudott a devizahitelek kockázatáról. Igen, ezek tényleg őszintén ilyen hülyék, nincs megjátszás és alakoskodás, ez a valóság. Olyan ember kapott bizalmi feladatot, aki úgy szórja ki Zuglóból a közpénzt a haverhonosításokkal, hogy Hunvald Gál fejét veri a cellarácsba: amatőr csicskák voltunk ehhez képest, kishaver! A morálisan ingoványos Papcsáknak ráadásul ennyi esze van a megbízáshoz, amennyi látszik. Előre a hitelességdeficit rögös útján, jól csináljátok.

Én csak annyit kérdeznék Viktortól: a fentiek tükrében megérte nekifutásból tökön rúgni saját magatokat?


 

Lovasberényben, indult a party,
A parasztnak holnap, ki fog enni adni?
A színpadon, három majom.
Hülyének néznek minket, azt gondolom.

Csak a spórolás meg az országmentés! - mondta Orbán és Beszélő Jobbja Lovasberényben alig egy hónapja. Kedves Vezetőnk a wikileaks iratokra utalva még hozzátette: továbbra sem azt kell figyelni amit mond, hanem amit tesz. Igaza lehet, hagyjuk a francba a blablát, nézzük a tetteket:

"Az állam beszerzési stopot rendel el az államigazgatás keretében, ezzel egy jövő évi lépést hoznak előre. Ez plusz 40 milliárdot jelent." - mondták akkor, de mint tudjuk a gyorsan változó világhoz képest is rohamtempóban változik itt minden, pláne, ha pénzről van szó. Amíg ma ismét lazítanak a közbeszerzési törvényen, addig a közbeszerzési értesítő legfrissebb kiadását böngészve (52. oldaltól) fura látomása támad az tettekre figyelő állampolgárnak: 300 millióért újabb 29 db (+ opcionálisan utánrendelhető 13 db) autót vesznek, mert ők így spórolnak, szerintük ezt jelenti a beszerzési stop.

Az autókkal szemben támasztott igények is meglehetősen furcsák ha arra gondolunk, a Magyar Gazdaságfejlesztési Központban fognak szolgálatot teljesíteni.

Szükség lenne:

1:

- 15 db alsó-középkategóriás kombira,
- legalább 100 lóerővel, benzin vagy dízel erőforrással,
- 500 literes csomagtérrel,
- összkerékhajtással,
- sötét metál vagy gyöngyház fényezéssel,
- manuális váltóval.

2:

- 7 db alsó-középkategóriás limuzinra,
- legalább 100 lóerővel, benzines erőforrással,
- 450 literes csomagtérrel,
- manuális váltóval,
- sötét metál vagy gyöngyház fényezéssel.

3:

- 7 db felső-középkategóriás limuzinra, de lehet éppen kombi is,
- legalább 136 lóerős benzines vagy dízel erőforrással,
- 550 literes csomagtérrel,
- DSG automataváltóval,
- összkerékhajtással,
- sötét metál vagy gyöngyház színben.

Az még hagyján, hogy feláras fényezéssel igénylik a vasakat - mégse nézzék az állam alázatos szolgáit holmi fehér kombival járó teszkós üzletkötőnek - de vajon hová szándékoznak járni ennyi összkerekes autóval? Ami ráadásul nem is túl gyakori az alsó-középosztályban. Nagyjából a Skoda Octavia kombi, (1,6 TDI, 4x4, 105 LE, 6.846.750.-) az egyetlen, ami a kívánalmaknak megfelel. Igaz, ebből az 1,6 benzin, 102 LE alap fapad 4.441.750.- forintból megúszható lenne, de biztos van olyan ok, ami indokolja az összkerékhajtás szükségességét.

Az is biztos csak nekem fura, hogy az alsó-közepes limuzinnál nem, de a felső-közepesnél megint szükséges az összkerékhajtás, sőt, a vezető hivatalnokok már a manuális váltóval sem szeretnének bajlódni, mert az nyilván kevésbé elegáns, mint a gyors reagálású DSG.
Az a jövőévi költségvetésből világos, hogy kormányunk továbbra sem az államon igyekszik spórolni, minket nemmegszorítási alapon sarcolni lényesen egyszerűbb. De azt mégis nehezen emésztem, ha a két géniusz kiáll, és belehazudik az arcunkba: derék honfitársak tűrjetek, láthatjátok mi is kurvára spórolunk! Egy két év meg egykétkulcs, és a haza felvirágzik! Addig járjatok gumicsimmában abban a sárban, ahová mi összkerékhajtású limuzinokkal megyünk!

Előre!

Ha az ember kimegy egy tüntetésre akkor két dolog vezérelheti: a kíváncsiság, és a tüntetés céljával egyetértés. A D-Day-ra bevallom, engem a két dolog egyszerre vitt ki. Egyetértek a célok többségével, és kíváncsi voltam mire jut egymással ennyi különböző társadalmi csoport. Egymásra találnak-e a szakszervezetek a fészbúkforradalmárokkal, elfér-e az összefogásban a tömegben ücsörgő és könyvét dedikáló író, no meg minden tüntetések állandó kelléke, Józsi bácsi.A kora őszi napsütésben úgy nézett ki, mindenki elfér a téren és a nap alatt. A tömegben mászkálva éppen úgy lehetett látni ordítva orbántakaroggyozó munkavédelmi aktivistát, mint szombat délutáni katasztrófa turizmust játszó divat tüntist. Sokan voltak sokfélék, és biztos az én hibám, hogy hazafelé mégis úgy éreztem: kaptam is valamit, meg nem is.

Igen, a magamfajta tudja úgy érezni, hogy eddig vizuálisan el volt kényeztetve, és hiányérzete támad, ha kevesebb ötlettel találkozik a sokadik demonstráción. A rendvédelmisek gegmenjei kitettek magukért eddig mindenféle jobbnál jobb ötletekkel, amik most valahogy elmaradtak. Sehol egy vállon cipelt koporsó, egy rézágyú, de még egy árva beöltöztetett csontváz sem akadt. Most inkább a pólófeliratok voltak ütősek, már amennyit sikerült látni a tömegben.

Volt azért néhány jól sikerült transzparens és arcfestés is:Ez a rendezvény másban volt erős. Először is a szpíker Dopeman telitalálat volt. Magyarország Rémálma szövegeivel ha kellett hangulatot keltett, ha kellett felrázta szunyókálásukból a rendezvény elején-közepén az unalomba belepunnyadókat. A második sajtószabadságos tüntetés után a Strici visszatért, és emlékeztette a jelenlévőket az alapigazságra:

- Orbán Viktor a mi szolgánk, és nem fordítva.

A tüntetés szervezőinek üzenem, legközelebb én eltekintenék a résztvevő-támogató szervezetek egyenkénti felsorolásától. Tudom, fontos meg minden, de kevés unalmasabb dolog van ettől. Talán csak az tudná űberelni, ha Pataki Péter olvasna fel Szijjártó elégiákat és Gubcsi Lajos verseket másfél óráig. Kéne valami alternatív megoldás, mondjuk kivetítőn pöröghetnének a szervezetek nevei-logói a rendezvény alatt.

A szakszervezeti vezetők többségéről ismét kiderült, hogy jó gondolatokat is el lehet mondani unalmasan és rosszul. Talán egyszer azt is megérjük, hogy egy retorikatanártól kérnek pár tanácsot. Üdítő kivételt Árok Kornél és Kónya Péter képez ez alól. Árok beszédének felütése megteremtette a további szövegrészeknek a hangulatot:

"Tűzoltó, szakszervezeti vezető és bohóc vagyok. Bohóc azért lettem, mert bohócruhát kell húznom, hogy szóba álljanak velünk" - mondta, és őt, meg a közönséget is elragadta a hév. Harsány orbántakaroggyozás kísérte a mondatait, amíg eljutott a végkövetkeztetésig: "nem kérünk több hazugságot, több megszorítást, mert nevezzék ahogy akarják, nekünk ez megszorítás".

Az őt követő Kónya Péter felidézte a lengyel Szolidaritási mozgalom megalakulását a gdanski Lenin Hajógyárban, és ott helyben kezdeményezte a jelenlévő szervezetek összefogását a frissen kibontott magyar szolidaritás zászlaja alatt. Ez a szimbolikus tett olyasmi, amitől nyugodtan lefoshatja a zoknit a kormány. Velük, és a vérszegény, alternatívahiányos ellenzékkel szemben emögött a szolidaritás mögött valóban széles társadalmi tömegek jelenhetnek meg. Ha belegondolunk, hogy ebben a pillanatban az összlakosság 69%-a gondolja Orbánék irányát rossznak, és legnagyobb tábora a bizonytalanoknak van, akkor semmi meglepő nincs abban, ha képviselőink reszkető kézzel maszatolják össze a végtörlesztést lehetővé tevő - orbáni ajándék - űrlapot.

 

Ha bulvár blog lennénk most azt írnám: Matolcsy György villantott! Aztán gyorsan hozzátenném, hogy na nem szőrös mellkast, göcsörtös férfivádlit vagy erőlködéstől méretes heresérvet, de nem is értelemnek szikráját vagy elfogadható gazdaságpolitikát. De, mivel nem bulvárblog vagyunk megelégszem a tényközléssel: Matolcsy bemutatta a 2012-es költségvetést. Ennek kiszivárgott elemeit ismerjük, ki is veséztük, (összefoglalóért és táblázatért azért katt ide) így most foglalkozzunk inkább a bejelentést övező körítéssel.

Ugyanis gyors válaszokat kaphatunk régóta kínzó kérdésekre:

- Vajon Giró-Szász András fejébe kinevezésekor beépítették a szijjártópéter szimulátort?
- Az ő szájából is éppen olyan baromságnak fognak hangzani a kormányzati lózungok?
- A magát független politikai elemzőnek képzelő ember arca elváltozik mikor belehazudik a kamerába, vagy a rezzenetlen arcvonások is a szóvivő csomag szerves részei?

A költségvetés nyilvánosságra kerülésével azonos időben Kedves Vezetőnk üzent nekünk Girosz szájával, amit nyugodtan tekinthetünk tesztüzemnek:

"akik támadják az országvédelmi költségvetést, nem értik a válság alatt újraformálódó világ legfontosabb kihívásait, így megfelelő válaszaik sincsenek a kialakulóban lévő helyzetre. Számukra az egyedül elfogadható terápia az államadósság és a lakossági hitelállomány növelése, valamint a megszorítások politikája. Ez a politika az elmúlt 20 évben megdőlt, csődközeli állapotba sodorta az országot. "

Ezek után a kérdésekre adható válaszok egyértelműek: Girosz fejében ott az álmomból felköltenek is szijjártó vagyok program, létrejött a kívánt és elvárt Kormányszóvivői Szimbiózis.

Igen, tőle és éppen olyan marhaságnak hangzik ez, mint Trubadúr Péter szájából, és igen, rezzenéstelen maradt annak ellenére, hogy a költségvetéssel és a kormány gazdaságpolitikájával szemben éppen egykori Századvéges kollégája, Mellár Tamás fogalmazta meg ezúttal is a legélesebb kritikát. Legyintsünk együtt kedves nertársak, - lárifári - hisz mit várjunk egy hazai potentáttól, ha a rohadt okos ámerikaiak sem értik az" újraformálódó világ legfontosabb kihívásait"? De őket legalább elintézhetjük egy csuklóból odavetett kijafaszozással, - csak a miheztartás végett. Mit dumálnak ezek kiszámíthatatlan jogi környezettől, meg kiváró és meghátráló, más országok irányába forduló befektetőkről, mikor itt aztán kiszámítható minden lényeges momentum:

- Matolcsy csőlátása állandó.
- Orbán kiszámíthatóan elhisz neki bármi baromságot,
- SkiccPali pedig kiszámíthatóan aláírja a jogellenes és garantált bukást hozó agymenéseket is, és kiszámíthatóan igyekszik azt meg is magyarázni az elszenvedőknek.
- A fentiek hatására már a kincstárjegyünk se kell senkinek, kiszámíthatóan nem akarják finanszírozni a marhaságainkat.

Hol itt a bizonytalanság? Miről beszélnek ezek?

Annyit érnek a fikagyurmák, mint lapos fing a frakciószaunában: a szemet kurvára csípi, de a hősök kitartanak amíg a Vezér ezt élvezi. Különben is, hallja meg végre az egész világ amit Viktor Girosz szájával kiállt feléjük: mindenki hülye, csak Matolcsy helikopter, mi elrugaszkodtunk és seggest ugrottunk a semmibe. Ugyan az ország seggén reped a nadrág, de mi nem megvarrjuk, hanem divatot teremtünk. Reméljük ez a világ számára is elég világos, és csóringer idióták helyett divatikonként tekintenek majd ránk. 

Az LMP megítélése elég vegyes a választói társadalomban. Még a szimpatizánsaik és támogatóik között is divat úgy tekinteni rájuk, hogy ők a párt, akik az alkotmányosságért és a jogállamért hitelesen szólalnak meg, viszont a gazdaságról, a vidékről nagyjából csak illúzióik vannak. Én is leírtam itt elégszer, hogy a bikafing kvótára, a spenótlevél cserebizniszre és a brokkoli nemesítésre alapozott, zöld fordulatnak nevezett gazdaságpolitika elrugaszkodott a valóságtól. Pontosabban nem bírt akkorát rugaszkodni, hogy a valóságot felérje.

Ugyanakkor napjainkban igaz az is, hogy egyrészt bárki más írhatna Matolcsy helyett költségvetést, másrészt az ellenzékből hiányzik az a póver, hogy a kritika mellett alternatívát is mutatni tudjon. A mindenkiből kiábrándultak körében többé-kevésbé elfogadott nézet, hogy itt most egy Bajnaira-Oszkó kettősre volna megint szükség, vagy legalább Bokros súghatna valakinek hátulról néha. Ezért én szerencsésnek tartom, ha egy ellenzéki párt legalább megpróbálkozik alternatív költségvetéssel bemutatni, hogy - esetleg - mit lehetne másképp csinálni. Schifferék is eljátszottak a gondolattal, mi lenne, ha Orbán egyszer csak ráébredve Matolcsy maflaságára úgy döntene, itt a verda kulcsa skacok, mutassátok meg mit tudtok ti kihozni a kialakult katyvaszból.
Az LMP alternatív költségvetése progresszív, három sávos adórendszeren alapszik. A félszuperbruttó megmaradása mellett nem vennék el a családi adókedvezményt sem, csak a gyerekszám alapú progresszivitását szüntetnék meg, és a családi pótlékot növelnék. Az adósávok 3,5 - 7 milliónál lennének, 0-3,5 millióig 16%, 3,5-7 millióig 36%, 7 millió felett 40% adót szednének. A rendszerrel magával egyet lehet érteni, de én speciel a sávhatárokat máshol húznám meg. Ezen túl 2,5% munkavállalói járulékcsökkentést is javasolnak, ami Orbánék félszázalékos emelésével ellentétben nettó bér növekedést is jelent, és a munkaadó költségeire jótékony hatással van.

Nézzük a főbb tételeket táblázatba szedve: (katt és nagyobb lesz)
Ebből kiderül, hogy béremelést adnának többek között az egészségügyben, oktatásban, jelentős összegeket költenének járulékcsökkentésre, és támogatnák a felső és felnőttoktatást. Utóbbit én jó ötletnek tartanám akkor, ha nem az átképző központok gyakorlatán és színvonalán, hanem a regionális munkaerőpiac diktálta igényeken alapulna. A munkahelyek bővülését a Start programmal támogatnák, első évben mentesülnének a járulékfizetés alól azok a munkáltatók, akik legfeljebb 8 általánost végzett munkavállalókat is alkalmaznának, 50%-os járulékkedvezményt kapnának a szakmunkás képzettségű munkavállalók alkalmazása esetén. Ezzel főleg az ország szegényebb, képzetlenebb régióiban munka nélkül maradt embereken lehetne lendíteni valamit, így tőlem kap egy pipát a támogatható rovatba.

Lássuk miből finanszírozná az LMP mindezt:

Először is ugye adóemelésből. Ez kicsit sem finom, legkevésbé sem népszerű, de legalább földhözragadt. Először is emelnék a tőkejövedelmek adóját 4%-al, másodszor - micsoda fantáziadús elképzelés - hozzányúlnának ők is a jövedéki adókhoz (cigi, pia, gázolaj, szerencsejáték), harmadszor visszaállítanák az örökösödési adót és ajándékozási illetéket.

Ezenkívül istenesen odavernének az autósoknak:

- megszűnne a kereskedelmi gázolajár,
- megszűnne az agroüzemanyag jövedéki adó kedvezménye,
- jelentős többletbevétel reményében átalakítanák a gépjárműadózást, pont, mint Orbánék,
- környezetterhelési díjemelés ( a környezetvédelmi termékdíjaknak odaverést értsétek ezalatt, gumik, akksik, olajak pl)
- cégautó magánhasználatának szigorítása,
- használatarányos útdíj.

Ha ehhez hozzávesszük a gázolaj jövedéki adójának emelését is akkor mi következik? Bingó, jöttünk, láttunk, visszamennénk, sacc/kb a középkorig. Ahol is a büdös paraszttya nem dízel traktorral műveli a földjét, hanem lovacskás ekekapával, ahol a kenyér-tej-hús meg a többi napi szükséglet ökrös szekéren jut el a belvárosi üzletekig, és ahol nincsenek se plázastoppal szívatott rohattmultik, meg kettőt adunk százért teszkó áruházak sem minden nagyobb dombocska tövében. A tömegközlekedésben ismét reneszánszát éli a szamaras kordé és a lóvasút, a közúti személyszállítás meg tandem bicókon történik.

Értem én, hogy ökopárt meg minden. De, ha már nekiálltok költségvetést írni, akkor legalább alapvetésekkel illene tisztában lenni: Magyarországon a kiskereskedelmi forgalomban polcra kerülő árukészlet 80%-a 7,5 tonna össztömeg alatti, dízel üzemű gépjárművekkel jut el a boltig. Az előállításukhoz szükséges alapanyagok megtermelése sem képzelhető el dízel üzemű munkagépek és járművek nélkül, ahogy a nagykereskedelmi elosztókba is így jutnak el. Ezért ezeket szarrá adóztatni egyet jelent a kenyér-tej és minden más termék árának növekedésével. Minél nagyobb az adóteher, annál inkább. Mentsük meg a Földet, virágozzék ezer virág, éljen a bicó meg a critical mass, de enni mit és mennyit fogunk? Arról nem beszélve, hogy az így generált fogyasztáscsökkenés olyat rúg a gazdasági növekedésbe, hogy az fejével újabb lyukat szakít az ózonrétegen.

A reclik közül van amivel egyet lehet érteni: a luxuskiadások csökkentése - stadionok építése, kormányzati kommunkációs kiadások visszavágása, vény nélküli gyógyszerek 5%-os áfájának kivezetése stb. Én jónak tartanám a vagyon alapú adót is - ingatlan - mondjuk 50 milliós értékhatár felett. Viszont, hogy annyira irtóztok mindentől ami motorizált, hogy még repjegy adó is lenne, az röhej. A kereskedelmi szálláshelyek adókulcsának piszkálása is vicc, a turizmust sokkal inkább kellene régi fényére emelni és húzóágazattá tenni, mint tovább sarcolni.

Összességében azért egy nagy tanulsága van az LMP költségvetési tervezetének: a kiadási oldalon szükséges, és lassan halaszthatatlan strukturális reformokhoz ők sem mertek hozzáfogni. Fantázia szinten sem. Pedig legalább rágondolni illett volna, a következmények nélküli fantáziáláshoz nem kell bátorság.

Ettől függetlenül gondolom, értékeljük, hogy ellenzéki párt üres bekiabálás helyett ilyen részletekbe menően belemászott egy javaslatba. Én a Jobbiktól és az MSZP-től is örömmel fogadnék hasonlót. Az LMP ezzel elmozdult a holtpontról, közelebb jött a valósághoz, és az általános irányvonalat sem mondanám rossznak. De reszelni és polírozni való akad még így is bőven. Gyakoroljatok.

Ez a dolgozat egy biztató hármas alá.

Megtárgyalta a jövő évi költségvetést a kormánykoalíció, mondja az MTI. Csupa vidámság minden, nagyon boldogok, hisz tovább folytatódik az egykulcsos kétkulcsosra egyszerűsítése, 200 ezer naplopónak mondják: Start! - irány a munka világa! Amúgy a kormány kompenzál mindenkit egyszerűen fizetést bukóktól minimálbér emeléstől fizetést adni már nem tudókig, a nyugdíjkasszával is lesz valami izéhogyishíjják, és az egészségkasszával is ugyanez lesz. Okulva az idei baklövések sorozatából jövőre három verziós költségvetést csináltak, 260, 280, 300 ft/euró árfolyammal kalkulálva. Halkan jegyezem meg, szedje össze magát az az euró, mert, ha véletlenül 287 forint talál lenni, akkor ezek megint összezavarodnak.

Szóval semmi más nem történ, mint ami szokott: Trubadúr Péter eljárta a Nemzeti Csujogatóst, elénekelte a Defaszasárcok vagyunk, csuhajja című műdalt, az MTI lehozta, aztán meg csak ráesett a hajszál a takonypüré tetejére: az Origónak sikerült hozzájutni a költségvetés tervezetéhez. Na, itt mindjárt kiderült, hogy akad néhány újabb nemmegszorító adótétel, amit "valahogy" elfelejtettek bejelenteni. Hiába, a közlés is ortodox módi, ami nem illik az unortodox gazdaságpolitikába. Igazuk van, ahhoz amit ők annak hívnak tényleg jobban passzol a sunyi, elhallgató, semmit be nem ismerő, hátulról mellbe meglepő pökhendiség.

Kormányunk ezúttal főleg az autós társadalmat szíjazza újra a szopórollerre. A már nyilvános baleseti adó (amit várhatóan beépítenek a kötelezőbe) mellé a megemelt regisztrációs adót, a megvételkor fizetendő átírási illeték átvariálását (hengerűrtartalom helyett teljesítmény és kor alapú lesz) tette kormányunk a szeretetcsomagba, ami várhatóan 13,5 milliárdos plusz kiadást jelent majd az autósoknak. Ehhez jön a cégautó adó megemelése laza 40%-al, ami újabb 20 milliárd kiadás a cégeknek. Ha ide számítjuk a magánszemélynek kedvezmény nélküli jövedéki adóemelést is a gázolaj esetében, akkor nyugodtan mondhatjuk, kormányunk nagyjából agyonverte a hazai autós társadalmat.
Az speciel nem világos, hogy a Szlovák Rendszám Elleni Harc Kormánya vajon mit remél ettől? Nekem volt alkalmam megtapasztalni a saját bőrömön, hogy itt a jelenlegi körülmények között is felesleges és értelmetlen önkínzás becsületesnek lenni, ha külföldről hozott autóról van szó. Erre a rendszer nem egyszerűsödik és kevésbé mohó kézzel markol, hanem még rátesz egy lapáttal az eddigiekre. Szlovákiában a hírre vitustáncot járnak a közvetítő cégek és az autónepperek, itthon meg majd dühöngjenek tovább, hogy demé'nem hazai rendszámmal akar járni a paraszt?! Úgy látszik az ostobaságnak éppen úgy nincs határa az Orbán kormányban, mint az adóemelésnek és kivetésnek.

Az már csak a cégeket érintő szívatás, hogy társasági adó helyett járulékköteles (27%) lesz az üzleti ajándék és a reprezentációs kiadás, és korlátozzák a cégek veszteség elhatárolását is. Pozitívum, hogy a költségvetési törvény bevételi oldalán 110 milliárddal szerepel a 202 ezer fölötti egykétkulcs. Ezzel világossá és egyértelművé teszik az igazhitűek számára is, hogy bizony nevezhetik az adórendszerüket bárminek, az attól még sávos marad.

Azon nem csodálkozom, hogy a Nemzeti Hírgyárban nem hír, hogy itt bizony újabb adóemelésre és kivetésre kerül sor az eddig megismerteken kívül is. De azon igen, hogy ezek tényleg ennyire hülyének néznek mindenkit. Ti mit gondoltatok mit fog hinni az az autós, aki a jelenlegi regisztrációs adó helyett többet fog fizetni váratlanul? Hogy elromlott a kalkulátor? Elszámolta magát Gizike az ablak mögött? Jöttök ezzel a béna háborús meg forradalmár retorikával: kemények vagyunk öcsém, mint a fagyott kutya lába, úgy megmentünk baszki, hogy Selmeczi Gabika tart majd házi őrizetben, és Rogán Antal fog felolvasni nektek jóban rosszban idézeteket estéről estére. Közben meg egyedül magatokat kéne megmenteni a pitiánerségtől, lapítástól és gyávaságtól.

Mert ezekből hétről hétre szánalmasra vizsgáztok!

SkiccPali tegnap aláírta a végtörlesztésről szóló törvényt. Nincs ebben semmi meglepő, hisz nem létezik olyan agymenése a kormánynak, ami alá a kézjegye helyett legalább egy halvány kérdőjelet tenne. Engem most is csak a lelkiállapota érdekelne.

Milyen érzés lehet aláírni egy olyan törvényt, ami a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium állásfoglalása szerint is jogellenes? Milyen érzés megfogni a pennát azzal a tudattal, hogy a sógorok elzavarták Matolcsyt a vérbe a mentegetőzésével együtt, hogy az aláírás és végrehajtás után az ország a nemzetközi bíróságon fog kikötni, ahol legnagyobb esélye a bukásnak van? Megremegett vajon a keze? Vagy szilárdan él benne a hit és a bizalom Orbán iránt, a tényeket és következményeiket meg nem éri föl ésszel, és egyetlen határozott és magabiztos mozdulattal kanyarította alá a nevét?

Mit érezhetett az aláírás után? Őszinte eufóriát, mert megint hozzájárult valamivel a nemzetmentéshez? Megvolt az intenzív boldogságérzet? Elképzelte ahogy a tízmilliókat kaszáló képviselők elismerően hátba veregetik a parlament folyosóján, mert elvégezte amit megkívánt a haza, és a ráosztott Nemzeti Tollminátor szerep?
Vagy mégsem olyan egyszerű, mint amilyennek mutatja magát? Arcán a szégyen pírjával jár kel, viaskodik kicsit a lelkiismeretével? De a törlesztés az törlesztés, és a pozícióért meg az azzal járó, életfogytig tartó jólétért és előnyökért be kell vállalni azt az apróságot, hogy az alkotmányosság őre tudottan jogellenes törvényt ír alá, ezzel morális és anyagi kárt okozva az országnak?

Mondd, Pál, milyen érzés elsétálni most a tükör előtt?

Újabb fejezettel színesedett a zuglói import önkormányzat működését felvázoló kifestőkönyv. Igen, mi zuglóiak olyan hülyék vagyunk, hogy nem találtunk a kerület vezetésére alkalmatlan helyi hülyét, hanem importáltunk magunknak. Meg segédbohócot is mellé, naná. Aztán csak pislogunk, mint ecceri önkormányzati képviselő a közgyűlésben, - aszongya nebassz gecc, azt is megszavazzuk ami a bizottság előtt elbukott? - hogy az importáltak a kerület pénzét sajátjuknak érzik, de valahogy mégsem a kerület dolga az első.

Csoda, ha ebben a nihilben (képviselő testület összetétele: 15 kormánypárti-6 mindösszes ellenzéki) van aki azzal szórakoztatja magát és a szemlélődőket, hogy időnként belefingik a nullás lisztbe, és a lehulló ködben aztán olyan kérdésekkel vegzálja őket orvul, mint tanácsadói szerződés. Amitől aztán rémült arcot vágnak, mint a guillottin felé sétáló, arcukról megkövült rizsport hámló Tizenhatodik Luí és MáriaTojalett. Az LMP-s Várnai László nem lett kedves NERtárs, nem a kedvéért állítottak rovásírás táblást, és nem a kedvéért lett Wass Albert tér sem a Pákozdiból. Az ilyen NERellenségeknek a tökére lépni szokás, ahogy jő az alkalom. Ami meg ugye sokáig nem késik az ilyen kekec manuosok esetében.

A zuglói önkormányzat sacc/kb 2-2,5 milliárdos hiánnyal küzd, ezért indokolt a spórolás. Várnai úgy gondolta, hogy ha már a bölcsődéknek, óvodáknak, iskoláknak meg kell spórolni saját magukon 973 milliót összesen, akkor esetleg a mesterségesen felduzzasztott, mindenféle önkormányzati cégeknél lévő felügyelő bizottsági tagok bérezésén is lehetne spórolni némi aprót. Főleg, mert a helyeken önkormányzati képviselők melegednek  fizetéskiegészítésért. Megszületett az indítvány, ami a tiszteletdíjak 50%-os csökkentésével 16 milliót hozna a kerületnek.

Kitaláljátok, vagy elmeséljem a történet folytatását? Az előterjesztést a fideszes többség nem találta tárgyalásra alkalmasnak, de a lehetőséget meglátta benne Várnai helyretételére. Felzokogott a Zuglói Megélhetési Kórus, szólót énekelt benne a Vagyonkezelő felügyelő bizottsági elnöke, és máris lehetett a pénzügyi anorexiáról vizionálni.A támadás abszolút jogos, nem is értem hogy képzeli ez a pernahajder Várnai, hogy 27%-os áfa és kétkulcsos adó mellett majd lemondanak egy fillérről is? Ekkor kapcsolódott az előadásba polgármesterünk balkeze, A Helyi Támasz néven elhíresül alpolgármester, Rozgonyi Zoltán. Ő legkedvesebb mémje az itteni törzsgárdának, minden alkalommal röhögve emlékezünk meg márciusi vitézségéről, mikor kommentben küldte el a picsába a saját választóit. Na, azóta semmi nem változott, még mindig az ő feladata felszárogatni a könnyeket a derék Papcsák Ferink arcáról, mikor valaki őttet'bánccsa.Most is a tőle megszokott határozottsággal lépett a tettek mezejére. Olyan gyorsan írt két javaslatot Várnai két önkormányzati bizottságból való visszahívására, hogy SkiccPali szerintem azóta telefonon zaklatja a receptért. Végülis igaza van. Semmi keresnivalója ott egy ilyennek, ahol az unortodox szociális érzékenység eluralkodásával a "Volt, aki jött az én fogadóórámra, és tényleg nyomor eszi ki a fejét, hogy így éljek, de azt mondta, hogy nem képzelem, hogy ő elmegy feketemosogatónak. Hát akkor haljál éhen." - szemléletet hangsúlyozza a fent említett FB elnök asszony. Ennek ellenére mégis támadt némi zavar az erőben, a Humán Bizottságból visszahívták, az Ügyrendiben benne hagyták Várnait. Lehet, hogy a magukért is kiállni képtelen helyi fideszesek fejében felrémlett, hogy az eljárás mégis csak furcsa üzenetet hordoz, ha végigviszik?
Az mindenképpen érdekes, hogy a kormánypártiak megszorítani csak addig akarnak, amíg nem a saját zsebükre megy a játék. Azt sem unalmas figyelni, hogy a közpénz herdálását sokat firtatókat hogy kezelik a NERben, számukra mit is jelent az együttműködés és az önkormányzatiság egészen pontosan.

Mert ezek alapján a példák alapján fogjuk eldönteni mindannyian, hogy folytatódjék-e ez az egész a következő ciklusban is.