Varánusz

"Pater noster
az apád suszter,
az anyád varga,
te meg egy marha..."

Pajor András atya megállapodást kötött, szentségeset. Na, nem magával Istennel vagy Jézussal, hanem földi helytartójukkal, Orbán Viktorral. Az országgyűlési választás első fordulója után íródott blogbejegyzés tanúsága szerint volt erre parola, és ájtatos szent esküvés. András atya továbbra is kiéli magából Lendvai fóbiáját, Vitya olvassa elégedetten minden nap, és övék a mennyek országa Szent Péterestől, kapukucsostól, apostolostól.
Pajor András szemmel láthatóan komolyan vette az ígéretet, és tette a dolgát serényen. Íródott a blog, okultak a hívek, támogatva vannak a földi helytartó apostolai, Szent Pityu és Szent Feri minden lehetséges módon. Ezzel nincs is bajom addig, amíg a felnőtt, önmagáról dönteni képes lakosságot piszkálja. Hiszen a véleményszabadság joga megilleti a papságot is, ha ő a Fidesszel szimpatizál, tegye, magánügye.

Viszont abban a pillanatban, mikor a gondjaira bízott gyerekekkel kampányoltat pártfogoltjai mellett, akkor csak egyet tudok üzenni innen:

Menj te a szemforgató ájtatosságoddal a picsába, seggfej!

Demagóg vagyok? Az! Üzenni is kénytelen vagyok, mert a Bandi páter letiltotta a kommentelést, válaszadást az eseményről íródott posztja alatt. Valószínűleg elfelejtette nagy buzgalmában, mi van a gondjaira bízott Isten Háza homlokzatára írva:
Bölcsességből, értelemből, jámborságból elégtelenre vizsgáztál, annyi szent. A gyerekek életéből takarodik mindenki, aki bármilyen politikai identitást igyekszik beléjük nevelni! Mindegy, hogy ezt hittanórán egy pap, vagy matekórán egy közalkalmazott teszi. A rátok bízott gyerekekért felelősséggel tartoztok mindannyian. Tudományt, hitet kell oktatnotok, nem azzal traktálni őket, hogy Papcsák Feri/Várnai Laci/Pelyva Gyuri/Janicsák Pityu lesz csakis a legfaszább haver, ha apu meg anyu rá szavaznak.

Az ilyen szereptévesztésben lévő faszkalapnak meg időben jusson eszébe a példabeszéd:

"A bolondnak útja helyes az ő szeme előtt: de aki tanáccsal él, a bölcs az."

 

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint új típusú, átláthatóbb törvényhozás várható január elsejétől. Hoppá, - kapkodjuk a fejünket, mint fácánok a madársörét elől - mit jelenthet ez vajon újfideszül? Mert a régi azt a két bekezdést ami jogalkotási törvényben van is leszarta magasról. Pártunk és kormányunk egyéni indítványok alapján törvénykezett az első száz napban, az egyeztetés látszatát is úgy kerülték, mint vámpírok a fokhagymafűzért.

Rétvári kiemelte: a kormány kifejezett szándéka, hogy a törvények megalkotását társadalmi konzultációk sorozata előzze meg. Minden, a kormány által beterjesztett törvényhez hozzá lehet majd szólni a közigazgatási egyeztetés időtartama alatt a szaktárcák honlapján.
Ezzel párhuzamosan zajlanak a civil egyeztetések is.

Nem mondom, a gondolat alapból helyes. A kérdés csak az, vajon milyen kérdéseket lehet majd véleményezni? Mert ami igazán fontos és lényeges lett volna társadalmi egyeztetés szempontjából, azokon már régen túl vagyunk, vagy januárig túl leszünk. A médiatörvényről, a fékek és ellensúlyok rendszeréről, az alkotmánymódosításokról szívesen elvitáztam volna akár minisztériumi honlapon is. Ott úgy is, ha névvel-címmel, esetleg ügyfélkapus azonosítóval regisztrálni kell. De valljuk be, az esetleges - tagadhatatlanul fontos - parlamenti étlap vitája engem nem fog érdekelni.
Sokkal inkább gondolom, hogy ez is egy az önkormányzati választásra bevetett kampányfogások közül. Egy jól hangzó valami, ami hordozza kormányunk üzenetét: ha jók lesztek, beszélhettek. Pedig - elvileg - pont ezért van nekünk jogalkotási törvényünk, csak törvényhozásunk nincs, aki érvényt szerezzen neki. Kijátszani egyéni indítványokkal kétségtelenül egyszerűbb volt, mint egyeztetést tartani az érintett szervezetekkel.

"A jó állam számára az emberek véleménye nem probléma, hanem a megoldás maga" - mondja Rétvári, mi pedig most az egyszer igyekezzünk megállni röhögés nélkül. Inkább kérdezzünk vissza: tényleg? Akkor a máig nem tisztázott blogregisztrációt, a nem kérdezett véleményeket minek tekintsük, kedves Rétvári úr? Botlásnak? Tévedésnek? Vagy tekintsünk úgy a kormányra, mint aki egyszeriben megvilágosodott, hogy bizony a választópolgárok róluk alkotott véleménye mégis számít? Meddig? Október harmadikáig?

Kísértetiesen hasonlít ez az OGY előtti kommunikációra. Akkor a semmit mondták, és biankó szavazatot kértek. Most a valamit mondják, de a szavazatért megint "majd hozom"-ra szól az ígéret. Pedig egy online parlament alapból tényleg nem rossz ötlet. A civilek, társadalmi szervezetek, egyházak számára véleményezhető törvényjavaslatok nyilvános vitája rögtön képet adna egy adott téma társadalmi elfogadottságáról vagy elutasítottságáról. A választópolgár első kézből és hiteles forrásból értesülhetne a tervezett változásokról, és azok indoklásáról. Úgy érezhetné a rendszerváltás óta először, hogy valóban köze van a törvényalkotáshoz. Ráadásul haladó, trendi, és elég webkettes volna az ilyen-olyan online közösségeknek is.

Kár, hogy megmarad ez is választási propaganda szinten, vagy lesz belőle egy szűk érdekcsoport játszótere, ahogy eddig mindig. Mi meg kapunk egy hisz nemzeti együttműködés van plecsnit minden meghozott törvény lábjegyzetébe.

Amíg kormányzatunk nem dotálja a határon túli területekre az osztálykirándulásokat, addig ragadjuk meg a ritka alkalmakat a határon belüli emlékhelyeink felkeresésére.

A Fiumei úti Sírkert kinyitja a mauzóleumok kapuit.

A Deák – és Kossuth mauzóleumok idegenvezetővel, illetve egyénileg is látogathatók ezen a hétvégén. A kétóránként (10, 12, 14, 16) a Kegyeleti Múzeum elől induló temetői sétákon az idegenvezetők élvezetes, anekdotákkal fűszerezett előadásából mindent megtudhatnak a Sírkertben nyugvó nagyjainkról, a legfontosabb műemlékekről és szobrászati alkotásokról. Pihenésképpen megcsodálhatják a Kegyeleti Múzeum Magyarországon egyedülálló gyűjteményét, ahol a múzeum dolgozói meleg teával várják a temetői sétán átfagyott látogatókat. Ezen a hétvégén számos féltve őrzött tárgy közelebbről is megszemlélhető és megtapintható lesz, mint például híres színészek, politikusok, zeneszerzők halotti maszkjai.
A kalandos kedvűeket szoborkereső játékra invitáljuk, melynek során a temetőben található síremlékek szobrait kell felkeresni és beazonosítani (kinek a sírját díszíti). Az expedícióhoz térképet adunk, a sikeres felfedezőknek pedig meglepetés jár."

A határon túli területek is fontosak. De lehetne nagyobb hangsúlyt fektetni az itthoni emlékhelyek eseményeinek publikálására is, akár kormányzati szinten. Szerintem.

"Rólad szólnak a hírek,
Veled van tele a sajtó,
Aki a pokolra kíván jutni annak
Balra a második ajtó..."

Két új celebet is legyártott a héten a kulturmédia. Az egyik Larion Zoé, aki civilben fotómodell, és a héten Majkát igyekezett levadászni az édesnégyes egyik angyalaként. A másik a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, ami lassan méltán kerülhet fel a Velvet HCDB listájára a produktumával.

Új médiatörvényünk még nincs, de a szemforgatás már faszául megy. Odáig rendben is lennénk, hogy ideje kicsit rendet vágni a kertévék Maúnikás és Józsibarátos világában. Azt is megértem, ha igyekeznek rostálni a főműsoridőnek számító műsorsáv gyerekekre károsnak vélt tartalmát. Bár, ha arra gondolok, a mesecsatornákon futó japán rajzfilmek mennyi agressziót tartalmaznak, akkor kicsit meddőnek és álságosnak érzem ezt az igyekezetet. De a héten zajló folyamattal szerintem átesünk a ló túloldalára jó magyar szokás szerint.

Az Édesnégyes indulása óta szálka egyesek szemében. Ez talán jobban köszönhető a bulvármédia harsogásának, mint magának a műsornak. Kezdték Kozsó farokméretének elemzésével, folytatták a buzipornós sztorival, most pedig Majka és a kegyeiért harcoló csajok, no meg a négyből három kúrás van porondon. Az egésznek mennyi valóságalapja lehet? Nagyjából kitalálható, a tévékettő a nézettségért tömi tele a Blikk-Bors-Velvet szentháromságot ezekkel a folyosói pletykákkal. Mivel magát a műsort nem láttam, a TV2 videógalériájából igyekeztem pótolni hiányos ismereteimet. Nos, sírtam a röhögéstől. Az adásból kimaradt "szenzációs" videók nagyjából annyira erotikusak és "kemények", mint a szomszéd Erzsi néni nejlon otthonkában, fullasztó nyári délutánon. Képzelem ezek után mennyire lehetett húzós az adásba került anyag, amire máris 8(!!) felháborodott néző panaszkodott a médiahatóságnál. Akik nem haboztak kijelenteni: biza monitorozni fognak, és jaj lesz a szemérmetlenkedésnek!

Egyrészt ez a nyolc néző hány százaléka lehet az összes, éppen az adott műsort nézőknek? Elenyésző. Ennyi szemforgató álszent akkor is lesz, ha Semjén Zsolt fog felolvasni Ady istenes verseiből a vacsora mellé. Kell lesújtani a hatóság teljes szigorával a hatásukra? Kell, hogy Szalai Annamária őrködjön az igazán veszélyben nem lévő erkölcseink fölött?
Eddig azt hittem, mi felvilágosultabbak és kevésbé prűdek vagyunk, mint az amerikaiak. Akik akár maszturbáló hónapot és spricc versenyt is rendeznek a saját szórakoztatásukra szemrebbenés nélkül, de ha a Super Bowl döntőjének szünetében Justin Timberlake letépi a melltartót a Jackson lányról és kikacsint egy bimbó, akkor 300 millió amerikai kapja szeme elé a kezét, és kiállt évszázad botrányát azonnal. Ez a tendencia azokat az időket juttatja eszembe, mikor a szex tabu volt itthon is, és a külföldre kijutottak lopva hordták haza az első pornófilmeket, újságokat, amit csak teljes titokban, elsötétített szobában volt szabad nézni. Akkor a haladást az jelentette, ha Vili apus hangján szólat meg a serényen dugattyúzó atyafi.

Röhejes, hogy a kormánypárt és így a médiahatóság házi csatornája az RTL Klub milyen fortélyt eszelt ki az ilyen hülyék, és saját maguk ellen. Az induló Való Világnak etikai kódexet írna maga a médiahatóság, ami szabályozná, hogy mi mehet le adásba. Igen ám, de a rázós jeleneteket elvinnék a Romániában székelő zsebcsatornához, a COOL-hoz. Oda ugye nem ér el a hatóság keze, nem kell az ellenőrzéssel és a panaszokkal érdemben foglalkozni. Az fel sem merül, hogy a zuhanyzóban kúró Új Frenkiket egyszerűen nem adják le, mert akkor oda a bulvár csapta égzengés, és unalomba fullad az egész mindjárt a második napon. Olyan apróság, hogy a háztartások jelentős százaléka rendelkezik a COOL-t is tartalmazó csomaggal, és így dugába dől a családvédelmi és erkölcsrendészeti program, az nem számít. Ügyes, nem mondom.

Kíváncsi vagyok mikor jön el a pillanat, amikor valamelyik prominensünknek kiesik a szájából ez az idézet:

"Én mindig is jó szándékú gyerek voltam, csak mire a szándékom végére értem, rossz lett."

Szeretve tisztelt Miniszterelnökünk, drága Viktor!

Boldogság és hála öntötte el a szívemet tegnap! Remegtem akár a miskolci kocsonya, midőn a postaládából kiemelve kezembe került leveled, amivel megszólítottál engem, egyszerű nyugdíjast.
Özvegy Staubinger Benőné, született Nagykaporlaki Eleonóra Dóra Sára Márta vagyok, de legközelebb a leveled címezd csak Özvegy Staubinger Benőné, Mártika néninek az egyszerűség kedvéért. Lacika a postásunk ebből is tudni fogja kit ért az a szerencse, hogy személyesen levelezik vele a Miniszterelnök.

Mert mondhatnak bármit a rosszakarók én tudom, hogy ezt a levelet te magad írtad a saját kezeddel! Megismerem a kézírásod a leütésekből, a belőle áradó erőt és lendületet nem képes produkálni egy Szijjártó! Már meg ne haragudj ezért a megjegyzésért, édes Viktor. De érzem, tudom, hogy fontosak vagyunk mi Neked annyira, hogy a személyességet nem hagyod elveszni, ezért mind az egymillióhétszázezer nyugdíjas nevében mondok Neked köszönetet!

De térjünk végre a lényegre, hisz Neked ez a fontos. A vélemény. Meg az akarat. Ezt az ikszelgetős izét nem értem, ezért igyekszem pontokba szedve szóban válaszolni a kérdéseidre Viktor. Kedvességedért ennyi személyesség csak kijár, vagy nem?

Helyzetemet és életkörülményeimet közepesen megfelelőnek, vagyis nehéznek mondanám. Egyedül vagyok a kiskutyámmal, változatosságot csak a nyugdíjasklub minden második pénteken tartott összejövetelei jelentenek. Ilyenkor beülünk a zserbóba, fordítva tesszük le a kiskanalat és várjuk, hátha bekajálja még egy snájdig fiatalember a városi legendát, amit különben mi találtunk ki, és kezdtünk terjeszteni.
Az új kormány intézkedései közül nem tudtam választani, mert mindegyikkel egyetértettem. Elvégre ahogy Te is mondtad Viktor kedves, itt forradalom volt a szavazófülkékben, és a Nemzeti Nyugdíjasok Együttműködésének Rendszerében mi bizony ebből is kivettük a részünket! Ej, micsoda pillanatok voltak azok! Visszavertük a szocialista hordákat ha kellett retiküllel! Az enyémnek például csatja törött mikor a Krajczné hátát vertem vele nekifutásból, két kézzel! A javításról számlát kértem, ha gondolod Viktorka akár ki is egyenlítheted egy alkalmas pillanatban. A lepkés strassz nem volt olcsó, de megérte. Krajczné megfutamodott gyáván, pedig három utcánál tovább nem is üldöztük. Mégis mit várjon az ember egy olyantól, akinek az unokáját Szeverédnek hívják?
Kérdezed, hogy szerintem mi jelenti számunkra a legfőbb gondot? Minden, Viktor, minden abban a sorrendben! A lakásom rezsijét egyedül nem bírom fizetni. Négy szoba hall, akkora belmagasság, hogy a kristály csillárhoz alpinistákat kell hívni évente kétszer izzót cserélni. Ki győzi ezt? Ezért magamhoz vettem a Bélát, akinek legfőbb erénye, hogy még tud. Tudod, izé, képes még, na. És itt jönnek az újabb gondok: tudod te milyen rohadt drága a Viagra? És a nyamvadt gyógyszertárból házhozszállítás sincs! Milyen ellátás az ilyen? Mikola szinglihordázik, a párzani szándékozókat meg nem támogatja senki?!

Változást ide, változást Viktor! MOST! Különben nem tudom mit teszek! Elég nekem, hogy a Béla minden aktus után megéhezik, és mehetek a közértbe harapnivalóért. Ezen a környéken? Ilyen közbiztonság mellett? Tudtad például, hogy itt csak a Művész utcát őrzik kormányőrök?? Sehol egy titkos ügynök, vagy legalább egy posztos rendőr minden sarkon, aki számon tart és megismer, és a -Jó napot Mártika, de döglesztően csinosnak tetszik lenni - megszólításból ítélve a jó modort is ismeri. De esetleg, ha lehet róla szó, ezek a közemberek a mindennapi gondokba is besegíthetnének. Bevásárlás, hivatali ügyintézés, miegymás. Én megszavaznám, és azt a havi ezrest is befizetném utánuk!

A következő pont viszont felesleges Viktorkám! A kormány legfontosabb teendője az ország jelenlegi helyzetében a tizenharmadik havi nyugdíj visszaállítása, és 2011 január elsejétől a 14. havi bevezetése. Ettől fontosabb pillanatnyilag nincs, és a jövőben sem lesz! De nehogy azt hidd, ez a mi érdekünk. Dehogy. Ez a ti érdeketek, hacsak nem akarjátok, hogy azok a mocskos komancsok rátok süssék a hazugság bélyegét! Én ott tapsoltam neked Egerben az első sorban szokás szerint, mikor bejelentetted: "Az új munkahelyek létrehozása és az aktív keresők számának növekedése nyomán 2006 és 2010 között a 14. havi nyugdíjat is be lehet vezetni "
Ebből is látszik, a mocskosok elvettek 48 havi megérdemelt pénzt, amit Ti, a mi kormányunk most visszaadhattok.

Az én helyzetemen sok javítani való akad Viktor drága, amint a fentebbi visszafogott összefoglalóból is látszik. Elsőként mégis önzetlenül azt kérem, hogy a zinternetet cenzúrázzátok már, ha lehet. Ott az a sok nyikhaj, és szerintük mi inaktívak vagyunk! Szerintük el kellene venni tőlünk a szavazati jogot! Hát, az apjuk micsodája az inaktív, az! ( Majdnem leírtam, hogy fasza, de úrihölgy nem tesz ilyet lamé kesztyű nélkül, az meg épp a mosásban van) Majd, ha ők gyűjtenek kopicét, ők kampányolnak, ők osztanak narancsot helyettünk, majd akkor inaktívozzanak! Legutóbb is ínhüvely gyulladást kaptam mire leírtam a választópolgár nevét az ajánlószelvényre! Mák Pál, így hívták, és nem volt képes leírni a lapra olvashatóan, magyarul.

A második és harmadik kérést összevonhatom Viktorkám? Mert akkor kívánhatnék egy igazán nagyot. Szóval, nem lehetne valahogy átcsábítani hozzánk a Kovács Pinológus Lacit? Most, hogy Schmitt Palit száműztétek a Sándor palotába, Dájcs Tompikát meg Brüsszelbe, nem maradt nekünk egy snájdig ember sem a pártban. Remélem nem gondolod, hogy a totyakos Pozsgay meg Boross pótolni tudja ezeket a szépfiúkat? Nem gondolod Te sem, ugye, Viktorka? Ne légy hát ilyen kis bamba, tedd meg ezt az aprócska gesztust nekünk, igazhitűeknek!

El nem múló szeretettel ölellek: Özvegy Staubinger Benőné, Mártika.

ui: Sokszor csókolom Klárikát, Totó kutyát, és remélem a szauna restaurálását befejeztétek már!

Jó a győzteshez tartozni! Éljen soká a csordaszellem, virágozzék minden falu és egyéb település sokáig, akinek olyan következetes vezetése van, mint Kántorjánosinak! Csak aztán egy selyemzsinór be ne csússzon valahogy, összerondítva a szépen felépített csudiboldogságot.

Legutóbb az ötös számú párttagkönyv tulajdonosa megírta, idézem:

"ilyenféle alakokkal tele voltunk 1998 és 2002 között is már. De most nem leszünk tele. "

Innen üzenem kedves Bayer Zsolt, de, bizony tele lesztek most is seggreforgókkal. Akiknek mindegy az ánusz színe, íze, ők bizony kúpformát és fapofát felvéve becsusszannak az aktuális győztes farpofái közé. Itt vannak megint az általad is elítélt aktuális emberek, akik a "szocik hátsójából lógtak ki". Ti pedig támogatjátok, narancs dresszbe bújtatjátok minden gond nélkül.

Pavelcsák István, Kántorjánosi polgármestere és polgármester jelöltje igazi túlélő. Neki mindegy, hogy az MSZP és Veres János, vagy aktuálisan a Fidesz és Tilki Attila szebbik felét kell célba vennie, ő megteszi örömmel. Mert tartozni kell valahová, ilyen alapon meg miért ne mindjárt az aktuálisan hatalomban lévőkhöz? Akár minden ciklusban lehet színt váltani, lehet a betyárkörtéket kerülgetve eljutni a célig. Nem számítanak se elvek, se Bayer Zsoltok tiltakozásai ezek szerint, ha "meghúzza magát és kussol, ellavírozhat akármeddig".

Csak egyre vigyázz Pavelcsák István! Nehogy szádra vedd az ősfideszeseket, mert az egyetlen bűnnek ez látszik a fülkeforradalom utáni kétharmados világban.

Érdekes metódus látszik kibontakozni kormánypártunk fővárosi kampányában. A köztereket járva találkozhatunk szép számmal a Fideszt és nézeteit hirdető plakátokkal, főpolgármester ajánlgató ismert arcokkal, viszont a főszereplő arcával nem nagyon.

Keresztes Ildikó arcát látva beugrik, hogy Pista a (nem is annyira) titkos X faktor, ami hiányzott Budapest életéből. Ő a Zigazipolgármester, akit az ítész szerint választanunk kell. Szerintem egy duettben előadott kampányhimnusz sokat lendítene a dolgon.


Érte kampányol a párt elsőszámú polihisztora és politikus celebje, Rogán Antal is. Szerinte Tarlós a világosság, akitől ismét régi fényében tündököl majd a főváros. Őszintén kíváncsi vagyok, mennyire régi fényt gondol Anti visszahozni? Tíz, húsz, netán harminc éveset? Találunk a Fidesz céljait címszavakban soroló, választókat lelkesítő hirdetéseket is szépszámban.
Ezek az igazi, általános gumiplakátok. Ezeken már nem, hogy a jelöltek arca, neve sem szerepel. Ennyire mindegy ki indul egy tisztségért? Szavazz a pártra, az arcokkal-nevekkel ne foglalkozz. Minden jó lesz, bízz vakon, október harmadikán újra Fidesz.

Gyorsan változik a világ. A kopogtatós kampányban még Tarlós arca vitte a prímet, és a pártlogó volt eldugva hátra egy csendes sarokba. Most, a Nagy Cetligyűjtő Akció után az arc nem kell, helyette a kimondatlan utód mosolygós, fényességes arcmása, és a pontokba szedett pártszövegek is megteszik.

Mitől lett néhány hét alatt Tarlós arca ennyire ciki?

Délután ráértem, és mentem egy kört a kerületben. Már kint vannak a friss ropogós szavazásra buzdítmányok, gondoltam lövök pár képet, és csinálok egy friss kampányszemlét. Ültem a kocsiban és számoltam a szembejövő képeket: egy Janicsák, két Janicsák, három Janicsák, egy Pelyva, négy Janicsák, egy Papcsák, öt Janicsák...

Ha azt hiszitek költői túlzás, akkor tévedtek. Nem is kicsit. Úgy látszik a ZÉK haknisztárja a választókkal parolázni és vitázni nem, ám óriásplakáton mosolyogni annál jobban szeret. Honnantól számít valaki megalománnak? Ha oda is óriásplakátot tesz, ahová a többiek kicsit?Vagy, ha egy útszakaszon (Mogyoródi) ki sem esik a látómezőből, ő mosolyog a ház faláról és szemben a fák közül is?Vagy, ha a Stefánia út óriásplakát erdejében ő vigyorog nagyjából minden harmadik plakáton?
Esetleg, ha úgy érzi egy mosoly nem elég, és mindjárt kettőt tesz egymás mellé, mint a Thököly-Istvánmezei sarkon?Ha azt hiszed erre licitálni már tényleg nem lehet, akkor szegényes a fantáziád. A Mogyoródi-Zászlós utca sarkon a parkolóban szemben vannak a Janicsákok, és szemeznek egymással. Kár, hogy nem fértek az objektívbe, mert felemelő látvány az önszerelem ilyen megnyilvánulása, annyi szent.

Ennyi szétszórni való pénze van a ZÉKnek srácok? Ha igen, akkor a mezei talpasjelöltnek miért kell beérnie oszlopra gyorskötözőzött, maximum A4-es méretű szerénységgel?

Tegnap hosszú szünet után ismét élőadás volt a Nemzeti Dumaszínházban. Orbán Viktor előadta negyedszer a Hangom Szeretete című beszédét. Hiába no, nehezen múlik a hangom szerelmese én magam vagyok, tépem a szám, míg bele nem halok eufóriája. Legyünk őszinték, van mire büszkének lennie. A beszéd hatványozza a tennivalókat. Először féltéglák közös emelgetéséről beszélt, tegnap óta már egyenesen gerendákat kell hordanunk. Őszintén izgulok, el ne mondja ezt a beszédet ötödször is, mert az önmagára licitálásban egyenesen panelelemeket fog emlegetni, aminek súlyába beledöglünk mindannyian.

Vigasztal, hogy végre igazán karakán emberünk van a Nemzeti Toronydaru Építő Társaság élén. Kövér debütálása lehet siker, ha arra gondolunk, az emelgetéshez kötele már van, egy csigát meg csak lejmolnak hozzá az építkezést segítendő. László igazi erős ember, - hisz Orbánnak is visszaszólt, höhö! - így jó építésvezető lehet a Forradalmi Építőmunkások Nemzeti Brigádjának élén.
Nálam a nap embere mégsem ő, hanem a Legfurcsább Vízió díjas Vona Gábor. Az rendben van, hogy fogy a magyar és aggódunk. De már a programokat is inszeminációval ösztökélnénk megtermékenyülésre?
Vagy hogy másképp gondolja Vona Gábor a hazafias ondót bejuttatni a Fidesz mindenséget jelképező anyaméhébe? A Blikk találgatta, hogy miért hízott meg Orbán Viktor. Közben lehet, hogy egyszerűen csak meg van termékenyítve a Jobbik által, és terhes. Azért az látszik, Kedves Vezérünk is belesápadt ebbe a gondolatba.

Pálffy István is a fogyó magyarságért és a családokért aggódott megint. Szerinte az üdvözítő megoldás, ha már az óvodában propagálni kezdjük a családalapítást.
Igen bazmeg, jól olvasod, szerinte 3-6 éves gyerekeknek kell beszélni arról, hogy ha nem vigyázol szépöcsém, akkor Boross Peti bácsi hülyesége miatt még a végén gyermektelen adót fogsz fizetni, és jó, ha már most megtanulod: te leszel a felelős a magyarság kihalásáért!

Igazad van Pistám! Vegyük el a felhőtlen gyermekkort. Ezzel tömjük mondóka és dalocska, készségfejlesztő játékok és közösségi normákhoz alkalmazkodás helyett a gyerekek fejét. Azokét a gyerekekét, akik átlagos esetben éppen ebben a korban szakadnak ki a 24 órás családi felügyelet alól. Azokét, akiknek egyebük sincs, - normális esetben - mint az addig megszokott apu-anyu-tesó családkép. Kiszakítva ebből rohanjuk le, és mondjuk a háromévesnek: ideje  saját család alapításán gondolkodnod! Tegyünk elé szemléltető ábrákat:
Játszunk velük Családépítő monopolyt, ahol nem a vagyon, hanem a család elérése a cél. Legyenek szerencsekártyák valóságközeli szöveggel: Nyertél! Orbán Viktor bácsi kormánya adót csökkent, így lehetőséged van egy gyereket vállalni! Lépj a szülőotthon mezőre! Vagy: Nincs szerencséd. Devizahitelt vettél fel, a bank elviszi a házad. A következő húsz évben a családalapításból és a dobásból kimaradsz.

Aztán a nagyobbak ballagáskor majd új verset szavalnak:

A kezünkben virágcsokor,
kis szívünkben szeretet.
Köszönjük a baszós tablót
amit kaptunk tőletek.

Óvónéni, jaj de sokszor
Az öledbe vettél,
Vigasztaltál, mikor sírtam,
s útmutatóm lettél.

Családbarát programjukat
megmutattad szívesen,
Nevelgettél, tanítgattál,
türelemmel, kedvesen.

Rózsi néni tantervével,
vár reánk az iskola!
Belénk nevelt családképpel
mehetünk most mi oda!


Ez aztán a család és gyermekvédelmi koncepció! Mondd Pistám! Gyereket mikor láttál utoljára közelről? Úgy értem, tisztán.

 

Érdekes megjegyzésre hívta fel figyelmemet egyik törzstagunk és kommentelőnk. Kemecsei Árpád zuglói MSZP-s képviselő faszbúk oldalán olvasható a következő beszólás:

"Az általam "kedvelt" Népszabadságos sztori nagyon ismerős volt nekem. Ennek az oka, csak az lehet, hogy mi Zuglóban jártunk úgy mint Hajdu elvtárs a XV.kerületben. Láss csodát, nálunk is jött egy Tóth, csak ezt Csabának hívták, és akinek nem ugyanaz volt a véleménye, mint a Hagyóista köröknek, az megnézhette magát. Engedd be a Tót(h)-ot, s majd kiver a házból. "

Emlékeztetőül: Kemecsei Árpád a Zuschlag ügy 14. rendű vádlottja, beismerő vallomásának videója megtekinthető. Az ő ajánlására lett a helyi emeszpé tagja a Zuschlag per másodrendű vádlottja, Lados István.  Furcsa tehát, ha a szintén Zuschlag-Hagyóista Tóth Csabára fúj, hisz elvileg tejtestvérek voltak ők ugyanazon a csöcsön.

Bár, ha belegondolunk, hogy az akkori MSZP vezetés nem csak a vasi fenegyerek személyét, hanem tagbeléptetési szokásait is importálta Zuglóba, akkor nem csodálkozunk semmin. Kemecsei része a házkutatás és vádemelés lett a buliból, Tóth Csaba karrierje meg töretlenül ívelt fölfelé. Megvívta a maga harcait, 2007 végére átvette az irányítást, és a Hagyóistákra jellemző módon "valahogy" röpködni kezdtek a tízmilliók kifelé a kerületből tanácsadói szerződések formájában. Becslések szerint az utolsó ciklusban Zugló 500 milliót fizetett ki hasznos és nélkülözhetetlen tanácsokért.

Hihetnénk, hogy egy ember ebbe simán bele tud bukni. Hihetnénk, hogy a zuglói választók az OGY választáson kifejezték akaratukat, hogy Tóth Csabát nem kívánják a kerületben látni. Hisz jórészt személyének is köszönhető választókerületében a Fideszes Kulcsár győzelme. Úgy nézett ki, a helyi szocik megtanulták a kapott leckét. Az önkormányzati választásra elővették a kerület nagy öregjét, Pelyva Györgyöt, akinek egykori regnálásáról még jó emlékeket őriz az idősebb korosztály. Tóth nem indul egyéniben se polgármester, se képviselő jelöltként. A kedélyek megnyugodni látszottak, egészen a kompenzációs listák megjelenéséig.

Mert az MSZP területi kompenzációs listájának élén, - a tutifix befutó helyen - nakivanitt?! ott vigyorog szembe velünk a kerület jótevője, Tóth Csaba. Bizony, a második helyen szerénykedés nem az ő stílusa. De van bőr az arcának nevezett valamin annak is, akinek volt pofája ehhez. Pelyva hátán vágjuk a fát az egész kampány alatt, Tóth Csaba pedig a megmérettetés és könnyűnek találtatás kockázatát elkerülve befut a surranópályán megint a tutiba négy hosszú évre.

Mélyen tisztelt itt csemegéző, trackbackelő, írásainkat fórumokra beidéző szocialista látogatóink!
Tegyetek meg nekünk egy szívességet! Vigyétek el megfogalmazott kérdésünket, és adjátok le légyszi a megfelelő helyen. Íme az útravaló:

Meddig tűrjük még Zuglóban Tóth Csabát?

Ha választ is hoztok azért bónusz pont jár!

Szívességeteket előre is köszi, az itt gyülekező zuglói választók nevében: a Varánusz blog szerkesztői.

Egy hete lassan, hogy a kormány 100 napját ünnepeljük hol Kötcsén, hol a Bölcsek Tanácsa előtt a fővárosban, hol kampánynyitó rendezvényen. Tegnap Gyurcsány Ferenc is megemlékezett erről a maga módján. Orbán Viktor meg fog bukni! - mondta, és meg is indokolta: mert csak.
Ezzel a tömör és őszinte törvényszerűséggel lehetetlen vitatkozni, a többi frázisdobálással meg nem érdemes.

Vizsgáljuk a dolgot inkább retorikai szempontból. A szoci vezérkar szemmel láthatóan nagyon igyekszik jókat mondani. A kormányváltás óta elvégezhették Nyakó István: Hogyan démonizáljuk sikeresen politikai ellenfeleinket szemináriumát, és rettenetesen igyekeznek alkalmazni a tanultakat. Amíg Szanyi Tibor izompólóban szúrós hónaljszagot árasztva erőlködik a faszbúkon a kormány gúnynevének pályáztatásával, addig Molnár Csaba egykori kancelláriaminiszter könnyedén szórja magából a sziporkákat.

Hogy a hungaroputyinizmus egészen pontosan mit jelent, azt szerintem ő maga sem tudja, mindenesetre jól hangzik. Mert az egyszeri választópolgár meghökken rajta, lelassít kicsit, és megpróbálja elképzelni, vajon milyen lehet a HungaroPutyin, akiről Csaba izmust nevezett el. Matyó vagy palóc népviseletbe öltözött, fekete csizmás atyafi? Vagy busónak álcázott köznapi rém, aki a Dunán csónakázva rémisztgeti a turistákat? Egy frászt. Minimum csikós gúnya a dressz kódja, - elvégre a kék az oroszoknak nemzeti színe - a szúrós tekintet és a bajusz kötelező opció, ahogy a kulacs és a karikás ostor is. Tudvalevő, hogy a legújabb módi szerint ezzel fegyelmeznek trendi politikusok újságírókat manapság.
Na, most képzeld el, hogy két ilyen snájdig hungaroputyin a slambuc fölött vitázik majd a gáz áráról...

Molnár Csaba másik nyelvi leleménye a pálinka-szabadságharcos. Kitaláljátok vagy magyarázzam?
Adjuk ehhez a szocik - a héten történtek után nem teljesen alaptalan - látomását:

"A Magyar Szocialista Párt reméli, hogy a Fidesz mai kampánynyitója nem egy kihelyezett ÁSZ-ügyfélszolgálat lesz, amelyen a kormánypárti jelöltek leadhatják politikai célú megrendeléseiket."Török Zsolt bár ellenőrizni a helyszínen járt, így kitelepült Domokos Lászlóval nem találkozott. Ettől még nem lehetetlen, hogy a kívánságkosár odabent játszott egy eldugott sarokban, és a nap végi tombolán Szabadkártya Domokos Lacihoz díjjal jutalmazták a Legjobb Cédulagyűjtő szakmunkásokat.

Déri Balázs feltűnése határozottan jót tett a szocialisták kommunikációjának. A demagógiát leváltani ugyan egyik napról a másikra nem lehet, de ha két hónap alatt kétszer humorosat/röhejeset is mondtak a megszokott populista szánalomgyár helyett, az már maga a fénysebességű haladás. A narancsuralmi rendszer emlegetését és a Viktátorozást már kurvára untuk, ideje volt új kifejezésekkel feltölteni a prominensek szó és betűkészletét.

Csináljátok, hadd mulassunk!

Ma délután vitafórumot tartottak a zuglói polgármester jelöltek. Pelyva György, az MSZP jelöltje hívta ki vitára ellenfeleit. Az elmúlt négy év után ez merész dolognak tűnt, de legalábbis érdekesnek ígérkezett. Gondoltam nem hagyják ki a ziccert az aspiránsok, hisz az elmúlt négy év tükrében lett volna miről faggatni a kerület vezetéséért aspiráló szocialistákat. Ám az ellenfelek közül csak az LMP ítélte úgy, hogy a Várnai László vezette helyi társaságnak van olyan programja, amit vitára lehet bocsátani a szocialistákéval.

Papcsák "Szeretemzuglót" Ferenc és Janicsák István nem érezte úgy, hogy vitáznia, netán kérdeznie, egyáltalán megjelennie kéne, vegyülni kicsit a plebsz között. Papcsáknak még csak-csak magyarázat, hogy pártja éppen a vitafórummal azonos időben tartotta kampánynyitó rendezvényét a Syma csarnokban, bár elképzelni nem tudom mi történt volna, ha Papcsák a reprezentálás helyett érdemben vitatkozik és programot ismertet azok előtt, akik szavazatára számít. No mindegy, ki így, ki úgy szereti Zuglót.

De mi oka lehetett Janicsák Istvánnak a távolmaradásra?

Különös, hogy a civilek nem jöttek a civilek, választók elé programot ismertetni. Még különösebb az a retorika, amit nem hivatalos indoklásként láttam a ZÉK honlapjának egyik fórumán. Idézem:

"mi Zugló jövőjéről, az elképzeléseinkről és hozzáállásunkról tudnánk elsősorban nyilatkozni, a meghívó félnek viszont először komolyan számot kellene vetnie a múlttal, és azzal, amit eddig a pártpolitika művelt Zuglóban. Ez pedig mindeddig nem történt meg, és úgy tűnik, nem is fog."

Furcsa kijelentés ez egy szervezettől, aminek képviselő jelöltjei között két most is regnáló önkormányzati képviselő van. Kricsfalvi doktornak már nem kell számot vetnie a múlttal közvetlenül azután, hogy magára húzta a ZÉK pólóját?

Pedig nem kellett volna ennyire betojva lenni a vitától. Saját szememmel láttam, hogy Várnai és Pelyva is túlélte. Ők adtak lehetőséget a kerület polgárainak, hogy megtudják mit és hogyan gondolnak, és mit látnak másképp, mint a másik. Kínáltak alternatívát, választási lehetőséget, és néhány választ a kérdésekre.

Az egészségügy helyzetét szavakkal jellemezni nem lehet. Hogy is lehetne? Nincs az a jelzős szerkezet, amivel a mélységét érzékeltetni tudná az ember. De mi van, ha nem vagyok szegény, és meg tudom fizetni a magánpraxis nyújtotta előnyöket? Tudom, legelőször burzsujköcsög, pfejj, de azért másodszorra bizony nem gondolkodik az ember, ha arra kerül a sor. Elhiszed, hogy az orvoslás is lehet egyszerű szolgáltatóipar, ahol nem az OEP semmire nincs pénz rendszer uralkodik, hanem a versenyszféra, ahol igyekszünk megfogni a még fizetőképes réteget.

Na itt tévedtem én kurva nagyot.

A feleségem térde megsérült néhány hete. Első körben bementünk a Zuglói rendelőintézetbe, mert az volt legközelebb. Ott egy délelőttös várakozás után a doktor úr OEP alapon mintegy három méter távolságból (nem túlzás sajnos) szemrevételezte a sérült térdet, majd diagnosztizált: zúzott sérülés, majd elmúlik.

Tudtuk, hogy nagyobb a baj, így délutánra előszedtük az ismerősök címlistáiból a megfelelőnek vélt magán traumatológus/ortopédus elérhetőségét, időpontot egyeztettünk és megnézettük vele az ominózus testrészt. Lehet, mert ő közelebb merészkedett a lábhoz, sikerült porcsérülést diagnosztizálnia a térdben. Ultrahang, lássuk milyen mértékű pontosan a károsodás, mert lehet, hogy műteni is kell. Az UH vizsgálat kimutatta, hogy igen, porcszakadás van, de a helye és a mértéke nem látszik rendesen. Vagy kell műteni, vagy nem -mondták, de szerencsés volna megnézetni MR készülékkel is, az lenne a tuti. Mert egyáltalán nem mindegy, felvágják az ember térdét, vagy nem feltétlenül muszáj. Ilyen készülékkel ők nem rendelkeztek, várólistára tudták volna íratni a nejemet, ami hat hét.

Szétnéztem a neten és döntöttem: vannak radiológiai magánrendelések, egy térd MR 18-20 ezer forint, ennyiért nem várunk hat hetet egy vizsgálatra. A hozzánk legközelebb eső rendelés honlapján kitöltöttem a rendszeresített vizsgálatkérő lapot, majd telefonon is egyeztettem időpontot. Az időpont napján gondoltam odacsörgök, tuti ami fix. Ekkor közölte velem a kólcenter, hogy vigyünk beutalót is, mert nélküle nincs vizsgálat. Kérdésemre, hogy ez az apróság miért most jut eszükbe, és miért nem a bejelentkezés pillanatában, csak zavart magyarázkodás volt a válasz.

Eleve nem értettem: az OEP-nek semmi köze ehhez a vizsgálathoz. Ráadásul nem arra kértem, végezzen szívbillentyű cserét ex-has, mert ez a hobbink. Egyszerű képalkotó diagnózisról volt szó, amit ha úri kedvem úgy tartja, minden héten végeztethetek magamon, ha meg tudom fizetni. De a beidegződés és a bürokrácia szent, a betegnek/vásárlónak/igénybe vevőnek alkalmazkodnia kell.

Vissza a traumatológushoz, kértünk beutalót, majd mérgemben kerestem másik rendelőt, hisz kétszer ugyanabba a szarba nem lépek, pláne önként. Kettes számú versenyző honlapján nincs vizsgálati lapos faxni, egyszerű egyeztetés és kész. Igaz, későbbre mint szerettük volna, de szabadságolás és bla-bla. Ma jött a pillanat, mikor délután be kellett volna menni hozzájuk. Délelőtt megcsörrent a telefonom, ők kerestek azzal, hogy akkor megyünk, nem változott semmi? Mondtam minden ok, érkezünk. Mire nagyon megörült a kólcenteres hölgy, és lázas felvilágosításba fogott: az időpontunkon a doktor úr majd konzultál, és foglalunk helyet a valós MR vizsgálatra valamelyik háttérintézményükben.

Izé, mi? -szaladt a tarkómig a szemöldököm - nincs helyben MR, ás újabb várakozás lesz a dologból? Azt nem kérjük, kösszépen. Talán ha tetszett volna mondani előre, akkor még a cinikus anyázás is elkerülhető lett volna. Mérgemben fellapoztam a "támogatóink" menüpontot, és megtaláltam magát a diagnosztikai központot. Ahha. Na itt lett világos, hogy MR vizsgálat valójában nem zajlik, csak 10% díjért közvetítés van.

Felhívtam a diagnosztikai központot, ahol nagyon készségesen fogadtak. Elmondtam világosan mi járatban, majd egyeztettünk adatokat, tisztáztuk, hogy igen, beutaló ide is kell, és jó volna egy szkennelt példány a traumatológus vizsgálati lapjából is. Rohanás haza, lapocska szkennel, elküld, majd kétszeri egyeztetés miatt történt visszahívás után úgy látszott, végre jó helyen vagyunk, minden papír ok.

Na ez az idill tartott kb negyedórát. Ekkor újra megcsörrent a telefonom, ezúttal maga a főorvos úr hívott, hogy izé, van egy aprócska probléma: nekik sajnos MR készülékük nincs, így a vizsgálat sztornó. Na ezen a ponton ledobta az agyam a szíjat, és elkapart, mint apró nyuszi a mélyszántásban. Mindkettőnk mázlijára azonban doktor úr előállt egy alternatív javaslattal, adott címet-telefonszámot ahová tuti biztosan fordulhatunk. Jófejsége kihúzta a csávából, megúszott egy "de ha nincs gép, akkor mi a kókadt paripapéniszért van hirdetve a honlapon, miért vállal rá közvetítést a másik félhülye?" ordítozást.

Elfoglaltam magam az újabb telefonálással. Ezúttal is kellemes és segítőkész kólcenter volt a vonal végén, aki még ma délutánra be tudta vállalni a vizsgálatot. Helyszínen, készülékkel, és bazmeg minden beutaló és egyéb agyrohasztó faszság nélkül. Ez olyan gyönyörűen hangzott a történtek után, hogy nyilván majd hiszem ha látom! fokozatba kapcsoltam magam azonnal.

Aztán láttunk csodát: megbeszélt időpont előtt kb 10 perccel érkezünk, kedvesen fogadnak, várni nem kell, lehet befáradni a vizsgálatra azonnal. Amíg bent a gép dolgozik, én az igényes váróban töltöm az időt. A felvétel elkészültét követő 10 percen belül ki is van leletezve, kapunk iránymutatást és véleményt, cd-t a felvételről, korrekt árat, a pénzről számlát kérés nélkül. A személyzet informatív és segítőkész, ráadásul mosolygós és kedves a dokit is ideértve.

Ekkor éreztem úgy, hogy ők tudják mit csinálnak. Nekünk szükségünk volt valamire amit ők szolgálatnak, nekik a mi pénzünkre, mert abból élnek. Tisztességesen, normális körülmények között, nem félrevezetve zajlott minden. Nem volt felesleges bonyolítás, semmi faxni, semmi ez kicsit nem úgy van, de mit számít, marha.

Nos, kedves magánpraxist vivő orvostársadalom! Tessenek kérem példát venni Dr. Esztergályos János radiológus rendelőjéről. Valahogy így kellene kinéznie egy orvos-beteg viszonynak magánpraxis esetén. Mert az minden határon túlmegy, hogy négyből egy helyen találtuk meg a hirdetett álmok és látomások helyén a valóságot is. Szerintem egy rendelő vagy praxis weboldalának nem a ki hazudik nagyobbat versenyen kell aranyérmesnek lennie. A betegcsalogatás fontos, de a megfelelő tájékoztatás és a korrekt hozzáállás nekünk, a fizetőképes potenciális ügyfélkörnek sokkal fontosabb.

Szeptember 11 a barátság napja. Az arab-magyar barátságé. Soha jobb időpontot a barátkozásra, mint ezt a napot. A Jobbik persze nem provokál, tőlük távol esik a gondolatnak még a csírája is.
Pedig, ha Novák Elődben is felmerül az ízléstelenség és provokáció gondolata, akkor lehet benne valami. Ő csak ismeri a sajátjai észjárását.
Nem tudom basszátok meg, nektek miről szól 9/11, de nekem és a világ gondolkodni képes felének 2973 ember haláláról, 110 nemzet gyászáról, az értelmetlen halálról, a terrorizmusról és a pusztításról. Ezzel kapcsolatban aktuálisan a két magyar halott katonáról, az országunkat ért fenyegetésről.

Persze lehet, hogy a populista állatság fontosabb ennél. Lehet, hogy az ízléstelenség és az elvakult zsidógyűlölet láthatatlanná teszi és felülírja ezeket. A kollektív bűnösség elvében nem hiszek. Nem hiszem, hogy minden arab felelős a terrorizmusért, ártatlan civilek haláláért. De azt igen, hogy van az évnek legalább 364 más egyéb napja, mikor barátkozni lehet velük. Jah, hogy azok a napok nem érdekesek, mert nem lehet kampánycélra felhasználni? De legalább nem néztek ki úgy, mint az egyszeri parasztgyerek, aki maga köré szarik, aztán meg egy lábon táncol, hogy ne lépjen bele!
 

Félrelöktük a bukott hazugságokat! -mondta Orbán Viktor 100 napos értékelő beszédében, a közönség pedig hopp egy frázis elpuffant érzéssel tapsikolt hozzá, ahogy szokott. Aztán a szavak elhaltak a csendben, érdemi reakció nem nagyon érkezett rá a szoci táborból. Mire tényleg elhittem, hogy Szanyi kapitány is beszéd helyett az aludttejet görgeti a szájában jóízűen, egy érdekes dokumentum landolt a postaládámban. Feladója (akinek igazmondásában még nem csalódtam, így nincs okom kételkedni) szerint beindult az MSZP 100+100 programja, amolyan magyaros hazugságteniszt készülnek játszani választási kampány címén a Fidesszel.

Jutott eszembe - hogy témánál maradjunk - száz és száz gondolat ahogy elolvastam a lapokat. A két vajas fülű egymásra mutogatása érdekes és izgalmas dolognak ígérkezik. Kitolják egymást a napra, kiolvasztják a vajat egymás füle mögül, a végén meg Kósa elmélyíti kapcsolatát Kálmán Olgával, és barátfülét süt a sok csepegő fincsiségből, esti műsorban, naná.

100 nap + 100 hazugság = Fidesz - csap bele rögtön a fejlécben, majd fokozza a dilettantizmus-hatalmi téboly-koncepciós perek szentháromsággal. A hangulatos felütés után belevág, mint kezdő fodrász a fodros fülcimpába, és elkezdi sorolni: ( a teljesség igénye nélkül)

- Nagyobb és drágább állam, mint a Bajnaié,
- Két brüsszeli pofon,
- Pálinkafőzés legalizálása,
- Papcsák Ferenc egy pitbull,
- Médiatörvény, sajtószabadság,
- Kötelező nenyizés
- Becsületes dolgozók ezrei az utcán, közszolgálati lefejezés,
- Parlamentarizmus megcsúfolása, egyéni képviselői indítványok,


Na, itt megakadtam egy pillanatra. Nekem hiányzik az 1 állítás 1 cáfolat szerinti szerkezet. A kifogásoltak nagyrészét hangoztattam én magam is, de ez most olyan, mintha egy NapiSzanyi felolvasóest közepébe csöppentem volna.
De nézzük tovább, hátha lesz valami érdekfeszítő benne:

- Nem ismerik a tréfát, Hoffmann Rózsa helyreigazít egy vicclapot.
- Időutazás a Horthy korszakba,
- Zsíros megbízás haveroknak,
- Lázár szégyenlistája,
- Magyar pártok megfelezése a szlovák parlamentben,
- Becsapott pedagógusok,
- Becsapott egészségügy,
- Elvonások a kulturális területekről,
- Faképnél hagyott érdekvédők,
- Hende Csaba egy hentes,
- Domokos László pártkatona,
- Gyerekek börtönben, börtönök újranyitása,
- Alkotmány saját célú felhasználása,
- Szórakozás kormányzás helyett,
- Ptk visszavonása,
- Elmaradt munkahelyteremtő intézkedések,
- Igazságtalan adórendszer,
- Pácban hagyott devizahitelesek,
- Eladósított önkormányzatok,
- Politika az iskolákban,
- A Jobbik retorikájának követése,
- Személyi kultusz sportszerűtlen eszközökkel.

Akit érdekel a teljes dokumentum mind a száz pontjával részletesen, az kattogtasson, a képek olvasható nagyságúak lesznek:Érdekes próbálkozás, annyi biztos. A felsoroltak tetemes hányada valóban visszás, ám a minden napra egy hazugság állítás nem állja meg a helyét. Nem leleplezés ez, hanem szubjektív "vádirat" a kormány elmúlt 100 napjáról. Annak mondjuk elég részletes. Vagy, miután ez eddig tudtommal nyilvánosságra nem került, lehet sorvezető is a polgármester és képviselő jelöltek lakossági fórumaira. Meghatározott retorika, a merítés, amivel mellényúlni nem lehet.

Egy dolog azonban kimaradt belőle, a nyugdíj. Talán az idő szűke, talán a pár napos csúszás, de az időseket nem sikerült megrémíteni semmivel. Javaslom 101. pontnak, hogy kerüljön bele Orbán Viktor levelezése a nyugdíjasokkal. Nehogy a végén még összehaverkodjanak a svéd modellezőkkel itt szégyenszemre, és ebek harmincadjára jusson az a sok szavazat! Tessék valami befosató kampányt nyomni nekik is, szerintem a tavaszi leporolva és kiegészítve éppen jó lesz:

A helyi erők pénteken lakossági fórumoznak, elmegyek meghallgatni őket. Kíváncsi vagyok mit hallok vissza a 100 pontból, mennyire lesz igaz az elméletem.

Utópia helyett éljen a valóság! -mondja Orbán Viktor - főleg az az alternatív valóság éljen, amit közvetíteni kívánunk felétek. Hír az, amit jóváhagytunk, amire ráütöttük az Ellenőrizte Magyarország Kormánya pecsétet. Minden más fantazmagória, utópia, vízió vagy éppen csúsztatás. Mi ellenőrizzük miről kell értesülnötök, milyen formában, hány percben és ki által.

Élő Gábor a párt ökle lett a köztévében. Acélos tenyerében jól mutat a kasza, ám mégsem lett tőle egyszerű paraszt. Jómunkásember ő, aki a pártbúl nyeri ki a zoxigént, megvédve ezzel a sajátjait Mészáros Antónia atomtámadással felérő kérdéseitől. Mégis mit képzelt ez a némber, ez a Morganába oltott Keleti boszorkány? Igájába hajthatja szegény kis kormánypárti mumpicokat? Ideges és arrogáns viselkedést kényszeríthet (a)Rogán(s) Antalra? Hát a lófaszt! Nem addig'a!

Elég volt a kálmánolgai mentalitásból. Soha többé pisKósázást! A tárgyilagos kérdéseknek nincs keresnivalójuk a köztévében. Legyen béke, szabadság és cenzúra! Legyen a közmédia a kormány legfőbb PR intézménye, legyen hírszerkesztő Szijjártó Péter. A tévémacit nyugdíjazzuk, helyette mondjon mesét Big Hand Anti.
Történelmi pillanat ez, adózzunk neki a jelentőségének megfelelő tisztelettel. A Fidesz kézivezérlésű hírműsorai egy dologra lesznek jók: leárt szavatosságúvá teszik Lendvai Ildikó cenzorozását. A köztévé vadonatúj műsorstruktúrája egyébként is csak arra alkalmas, hogy növelje az emberek tizedmásodpercre bontott továbbkapcsolási hajlandóságát. Így legalább nem kell azon sem töprengeni, nézzünk-e még Estét vagy közhíradót. Ezeket csak az igazhitűek nézik majd nenyi mintás szőnyegen térdepelve vallásos áhítattal.

Kár, hogy pártánusz kompatibilitás nekünk kerül milliárdokba évente.
 

Kormányaink kultikusan ragaszkodnak a 100 napos ciklusokhoz. Ilyenkor néznek a visszapillantóba önként, ilyenkor mérik fel a tükörből eléjük táruló felborogatott kukák, elütött gyalogosok látványát. Összerántják a holdudvart, akik fejvesztve sietnek a zártkörű tárgyalás meghitt meleget sugárzó légkörébe. Hisz nem sűrűn adózhatnak a testközelségnek, nem gyakran szól csak nekik a főnök kispajtásai körében. Kivételezettek ők a Nemzeti Együttműködés Rendszerében.

A lelkesedésért megkapják ami jár. Őszintének és szókimondónak hangzó beszédet, kis borúlátást hangulati elemként a jövőbeni összefogás inspirálására. Felvázolt veszélyeket, kimondott ezermilliárdos megszorítást és kikacsintást, hogy azért a jövőévi költségvetéstől féknyomot faroltunk a alsógatyóba régen. Kapnak feladatokat pontokba szedve irányelvként, célkitűzéseket és lelkesítő hangzatos nagy szavakat. Igaz, a showelemként beígért lecsóparti elmaradt, de a jövőbeni kárpótlásul körvonalazódni látszó éremgyűjtemény képét üres gyomorral is csodálatos dédelgetni.

Másnap reggel jó érzéssel ébrednek. Fel sem tűnik nekik, hogy a 101. napon pont ott tartunk, ahol a századikon, a kilencvenediken vagy szigetes hasonlattal éve a mínusz egyediken. Országunk gazdaságai programja még mindig ötlet szinten téblábol valahol a fellegek között. A Két Álmodó pedig égre emelt merengő tekintettel keresi rendületlenül.
Mi többiek meg mintha valami rossz vicc áldozatai lennénk. Mintha egy elmebeteg dramaturg mesékből összeollózott részletekkel igyekezne elterelni a figyelmünket. A közigazgatás átalakítása és a posztosztás időszakában 101 kiskutyát néztünk, a jelöltek hűségesen édibédik, és a szinte követelmény foltos múltat hordják magukon mundérként. A gesztusokkal teli belpolitika a Magyar népmeséket idézte, ahol a bölcs király mindenkinek kiosztotta ami jár, ilyen hoztam is meg nem is módra. Mikor hangosabbak voltak az elégedetlenek, akkor a Varázsceruzát favorizálták. Mintha valóban életszerű lenne az aszfaltra rajzolni bármit a Kossuth téren, és az valóra válik ingyen.

Ez volna a gazdasági forradalom? Innen nézve úgy tűnik, Malacka tanítja úszni OrbiMackót, aki egyre kétségbeesettebben kapaszkodik a sokszor stoppolt, egyre több helyen szelelő úszógumijába:
Mondjátok: lesz itt még olyan is, mikor előre nézünk, és elindulunk valahová? Mert a múlt vizslatása rövid és hosszútávon is csak hármasra megy, ha Papcsák és Budai kizárólag a politikai felelősséget vizsgálja a büntetőjogi helyett. Jó lett volna arra ébredni a százegyedik napon, hogy erős a forint, az aktuális heti benzináremelés elmarad, a CHF árfolyama csökken, a devizahitelesek szusszanhatnak egyet. Ha a médiatörvény ezredik módosításához nem állna kupacban még hetvenöt módosító javaslat, és végre igazat merne mondani valaki például a blogregisztrációról. Ha nem állítanátok egyik nap körmötök szakadtáig valamit, másnap meg ennek az ellenkezőjét.

Jó lett volna optimistának lenni a 101. napon. De ennek az illúzióját nem értük el veletek sem.
Igaz mit várhatunk egy olyan kormány fejétől, aki szerint "az emberek nem várhatják el, hogy az ölükbe hullik minden, hanem ezért nekik is tenniük kell."
Innen üzenem a Kedves Vezetőnek, hogy én az elmúlt húsz évet bizony termelő-adózó állampolgárként töltöttem. Finanszíroztam az Antall kormány dilettáns privatizációját, Horn és Bokros szeretetcsomagját, az I. Orbán kormány Ezüsthajózását és országimázs építését a Kedves Vezető házi filmarchívumával együtt, Megyó betartott választási ígéreteit, és Fletó őszödi beszédének következményeit is. És bizony kurvára unom, hogy úgy legyünk beállítva, mint akiknek az ölébe hullik minden!

Mert ha már hullásról beszélünk látok én itt egy csoportot, akinek a szocik hülyesége miatt az ölébe hullott egy lehetőség. Ami szemmel láthatóan, lassan de biztosan kinyomja belőlük a szuszt.

Itt van, megjött végre a választási humorfesztivál. A cetli korszak véget ért, kardot rántanak a pártkatonák. Kormánypártunk szorgos jelöltjei és aktivistái nem pihennek egy percet sem, egymás szavába vágva szőnek tervet, hogyan lehetne valami fasza kis vizsgálatot előbányászni a klientúra hasznos tagjainak puttonyából. Mert ne gondolja egyik sem, hogy véletlenül ül ott, ahol! Hóha te, Riska ne! -gondolták ezt a kónyiak is, rittyentettek is nyomban akciótervet akkorát, hogy Carlos a Sakál felzokogott a gyönyörűségtől. Éppen csak köpet esett a leveskébe, hajszál szédült a taknyos pohár peremére, vagyis majdnem sikerült.

Négy évvel az őszödi beszéd után van még olyan balfasz Magyarországon, aki valóban elhiszi, hogy ami titoknak született az titok is marad. A hangrögzítős mobiltelefonok és a zsebben hordható diktafonok világában. Ahha. Nem tudom elterjedt-e már az ilyen-olyan politikusok körében, hogy Mikulás és Fogtündér nincs, a Húsvéti nyúl meg nem tojik semmit nyúlszaron kívül? Mert ha nem, idejét érzem a Nagy Nemzeti Felvilágosító Szeminárium megrendezésének mondjuk Kötcsén.

De alternatív megoldásnak megteszi, ha a nagy közszolgálati átalakításban létrehoznak egy call centert, ami a nyaloncok balfaszságait koordinálja. Legyen elérhető minden pártirodában egy pedigré a segíteni képes pártarcokkal, legyen közvetlen vonal az Állami Számvevőszék, a PSZAF, az APEH, a Médiatanács elnökeihez, akik bemondásra végezzék el amit a pártkotonja kíván.
Az sem baj, ha szerepel rajta az igazságügyekért felelős miniszter, az ember, aki képes ellentmondani Orbán Viktornak, és persze legvégső esetre legyen ott maga a Vezér is. Mit lehet tudni? A vidék fontos, ne akadjon meg a konspiráció egyik szinten sem, lehessen a fejhez menni a lábacskák helyett.

Domokos László meg lehet áldva ezekkel a töketlenekkel. A szóbeszéd szerint tömegével várják a kinyújtott segítő kezét szerte az országban. Szerintem a vizsgálatdömping igény nyilvánosságra kerülése után lehetne ez az önkormányzati kampány plakátja:
Csinos és őszinte volna. Nem lenne szükség rá, hogy Németh Marica, a kónyi iskola igazgatója, önkormányzati képviselő, polgármester jelölt ilyen erkölcsi példát mutasson a rábízott gyerekeknek. Mire neveli ez a szerencsétlen őket? Szabály, törvény, etika, igazság nem számít, mert van az a poszt amiért tarkón hányja magát tükörből is, ha kell. Törtess, kaparj fiam, a pozícióér semmi sem drága, és minden eszköz megengedett!

Őszintén remélem, hogy Hoffmann Rózsa államtitkár asszony levonja az ilyenkor minimálisan elvárható következtetést: egy ilyen embernek a molylepkényi agyával, jellemével semmi keresnivalója nincs az oktatásban. Azonnali obsitlevél az elbocsátó szép üzenettel, best of album a hangfelvételről emlékbe, és mehet isten hírével amerre lát. Mert ha ennek ellenére mégis pozícióban marad, Isten óvja a kónyiakat!
 

ÁPDÉT:

Közleményben tudatta a kónyi Fidesz, hogy ők nemis és dehogyis, csak tiszta szándékból és a vélhetően volt/van/lesz törvénysértések ellen, és szándékos véletlenségből sikerült valahogy éppen zsarolósra a beszélgetés. Pedig ők nagyon nem, istibizi.

Németh Marica ezzel a neménvóttam, tisztelt bíróság! magyárzkodással letaszította a 2010. Önkormányzati Választás Leghülyébb Magyarázkodása trónjáról a méltán népszerű Szanyi Tibor: lájkolj bazdmeg! kampányát.

ÁPDÉT 2:

A Fidesz ezúttal meglépte amit kell. Kósa kibaszta a kónyiakat: az Összefogás Kónyért Egyesület jelöltjei nem használhatják a Fidesz nevét és logóját a kampányban. Nekem ez azt is jelenti, hogy a támogatásnak is könnyes szemmel inthetnek hellót innentől.

Riszpekt a döntésért.

Tegnaptól büszkék magukra a heterók. Sej! Ez ám a haladás, mit haladás, egyenesen szökellés a felvilágosodás útján! El veletek gyülevész buzik és egyéb deviánsok, ne foglaljátok a helyet Árpád keménytökű faszagyerekei elől, kiknek gyűlölködéstől kemény a cerka, mint a fagyott kutya lába.Állítsátok meg a szabad buzulást! Ezek a mások ne korlátozzák az emberek gyülekezési és szólásszabadságának alkotmányos jogát!

Ez a vezérmotívum vitte ki a sacc/kb nyolcvan fős "tömeget" tegnap felvonulni és büszkélkedni. Igen, még mindig itt tartunk, hogy azt az alkotmányos jogot követelik kizárólagosnak, amit éppen elvitatnak a másoktól. Majd Koletár Csaba meghatározza ki itt az alkotmány, mindenki másnak kuss. Javaslom, jövőhéten vonuljanak ki az orálisan fixáltak, rá egy hétre az análbolondok, utána a lábfetisiszták, a BDSM szerelmesei, a MILF rajongók, a fojtogatós szex oxigénhiányos kábulatát élvezők, a pornófüggők, a gumibábú fanok, és így tovább, amíg körbe nem érünk a szexuális palettán. Legyenek ők büszkék, csoszogjanak végig méltósággal az Andrássy úton, és rohadtul utáljanak mindenkit, aki nem osztozik a szexuális érdeklődésükben.

Egy, csak egy dolog ne legyen: hogy normálisnak tekintjük a tényt, hogy mindannyiunknak van valamilyen szexuális irányultsága.

A helyszíni beszámolókat olvasva itt és itt kiderül, hogy egyrészt dögunalom és érdektelenség jellemezte a felvonulást, másrészt pedig csak a Jobbikot érdekelte annyira, hogy képviseltesse magát. Kiküldték a mintapárt, akik igazán kitettek magukért. Dúró Dorci csinoskás volt ahogy mindig, ígért ahogy mindig, hites és heteró ura pedig már-már a kispolgáriasodás jeleit mutatta. Nem tudom, hogy a heterofób tojásdobálók ellen készült-e Demszky stílusban esernyővel, vagy szimplán félt az egykori hídfoglaló, hogy megázik, mindenesetre levonhatjuk a konzekvenciát: a parlamenti kényelem felpuhítja az embert. Nem is értem, miért nem valamelyik keményvonalas különítményét delegálta a jobbik az eseményre? Egy Faszpumpa Pisti - Gárda Niki performansz talán szétcsapta volna a melankóliát a Hősök terén:

Díjat alapított tegnap az Emberek Embere. Kellett egy díj nyilván, ami saját, amit nem osztogattak mások csak úgy, következetlenül mindenkinek. Egy díj, aminek súlya van, mint az udvari bolondok sapkájának, amit oda lehet ítélni...Kinek is? Az indoklás szerint:

"A Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetés annak a magyar vagy külföldi állampolgárnak adományozható, aki életútjával, szakmai tevékenységével kiemelkedő érdemeket szerzett, különösen a tudományok, az ifjúság nevelése, az elesettek és hátrányos helyzetűek támogatása, a természeti környezet megóvása terén, valamint művészi alkotói és előadói, illetve a köz szolgálatában végzett tevékenységével, áll a határozatban."

Tehát gyakorlatilag bárkinek, akire a törvénykezés motorja rákacsint. Már csak egy találó név kellett volna a nagyszerűségnek, ami méltó módon kifejezi annak jelentőségét. Pali bizonytalan volt, ezért a Sándor palota tükörtermében feltette kérdését kedvenc tárgyának: tükröm-tükröm mondd meg nékem, kiről nevezzem a díjam, kérlek szépen! Mire a tükör így felelt:
-Szép snájdig ember vagy Pali, de Navra Tibusz sokkal szebb tenálad! A Varga Miska okosabb, Szjjártó szebben beszél, Dájcs Tamásnak meg annyi neve van, hogy elalszanak mire végig mondod. Viszont saját díja egyiknek sincs! Nevezd el magadról! Hadd pislogjon a Kövér, hadd zsolozsmázza a bajsza alatt, hogy énmegmondtaménmegmondtam!Így esett, hogy legbelsőbb szövetségesével egyeztetve túlestek a névadón, és megszületett a „DR. SCHMITT PÁL KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÉRDEMÉRME" díj. Így, csupa nagybetűvel szedve, hisz nem holmi nemecsek ernő alapította.

Minden szentnek maga felé hajlik a keze - szokták mondani, hát még annak, aki nem szent. Saját nagyságunk pocsolyájában fürdőzni felemelő érzés, ne vegyük el ezt ettől a végtelenségig szerény embertől. Sőt, inkább segítsük őt nagyságának és kultuszának kiteljesítésében. Miért érje be ennyivel? Sok év kitartó nyelvpörgetés után igazán kijár egy kis emlék, egy aprócska mementó az örökkévalóságnak.

Javaslom, hogy legyen még több díja a Nemzet Palijának!

Alapítson díjat az ínyenceknek, legyen tétje a kötcsei lecsónak! Kapjon elismerést a győztes, mondjuk a DR. SCHMITT PÁL KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÉRDEMÉRME A LEGCSÍPŐSEBB LECSÓÉRT néven:Kaphatnának külön díjat a politikai csatározásokban megfáradt harcosok, azok, akik a celeblét nehéz és fáradtságos útját is járják. Igenis legyenek díjazva a pártért a magánélet rejtelmeit feláldozó Rogán Antalok, a dalnok Schmuck Andorok! A DR. SCHMITT PÁL KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK LEHETSZ TE IS KISZEL TÜNDE ÉRDEMÉREM méltó jutalom volna a megfáradt, emberközeli polcelebeknek. Ehhez én nyilván oklevelet is adnék, jusson emlék a sokat tűrő házastársaknak is:
Nemes és önzetlen gesztus volna jutalmazni a miniszterelnököt minden augusztus huszadikán. Már, ha eszébe jut valakinek, hogy ilyenkor mi szoktunk adni ezt-azt a kiválóságainknak, és nem egy vállrándítással van elintézve az egész. Az ország kétharmada könnyezné meg, ha a zászlófelvonás után, még a lobogó alatt Pali átadná a DR. SCHMITT PÁL KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÉRDEMÉRME A LEGJOBB MINISZTERELNÖKNEK díjat a kormány fejének. Jutalomfalat a nap végén, ennyi csak kijár minden évben, vagy nem?
De igazán akkor lennék elégedett, ha önmagát is értékelné és kitüntetné az emberek embere. A nép szeretetét és megbecsülését kizárólag egy magától magának adományozott kitüntetéssel lehet kifejezni. Ezért javaslom, hogy a díjak sorába vegyük föl a DR. SCHMITT PÁL KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÉRDEMÉRME DR. SCHMITT PÁL KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKNEK érmet:
Szeretném, ha ránk pórokra is gondolnának a díjfürdőben ékeskedő méltóságok. Legyen kitüntetés a legnagyobb megvilágosodók számára is. A DR. SCHMITT PÁL KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÓMÁJFASZOM ÉRDEMÉRME pont megfelelne a célnak:
Aztán ki tudja? Hátha átadás közben az érmét nézegetve végre leesne a tantusz. Ideje volna.
 

Martonyi János, az Orbán kormány külügyminisztere parancsba adta az ország leégetését! -szól hozzánk a Népszabóság hasábjain Aczél Endre. A diplomáciánk offenzívára vált a nemzetközi sajtóval szemben, innentől egész pályás letámadást játszunk a kormányunkat bíráló nemzetközi sajtó ellen.

Nem lehet azt mondani, hogy az Orbán kormányt körbe hízelegte volna mostanában a nemzetközi sajtó. A gazdaságpolitikai baklövések sorozatát minden lap a saját szája íze szerint kommentálta, amit természetesen a fülkeforradalmárok nem vettek jó néven. Az új rend szerint nagyköveteink egyik fokmérője lesz, hogy reagálnak majd a megjelenő, Magyarországot és annak kormányát dehonesztáló cikkekre, véleményekre. Helyreigazító és állításokat cáfoló cikkcunamira számíthatnak tőlünk a külföldi lapok, amik többek között éppen ezt a pontját is kritizálták a médiatörvényünknek? Vagy olvasói levelek tömkelege árasztja el a szerkesztőségeket? Vagy egyszerűen a bloghu-n szocializálódott diplomáciánk a kommentelés lehetőségével él majd, az itthoni címlapos mundérvédőkhöz hasonlóan? Aztán ezt pontozzák a szakértők, valahogy így:

- elsőzés és a sunázás kifejezése a cikkíró felé: 1 pont.

- szolid hangvételű, nemisúgyvan tartalmú megszólalás, csak nem képzelitek, hogy ilyen hülyék vagyunk végkövetkeztetéssel: 2 pont.

- a cikkíró értelmi képességeinek kétségbevonása, lekezelő stílusban előadott pártpropaganda hangoztatása a mindent tudók megfellebbezhetetlen gőgjével: 3 pont.

- harmadik pont kiszínezett előadása komcsizással, balliberezéssel és az elmúlt nyolc évre hivatkozással: 4 pont.

- a cikkíró családfáján Gyurcsány Ferenc felfedezése és ennek hangoztatása, bankszámlájáról az emeszpé átutalásának beérkezési időpontjának kimásolása és bemutatása: 5 pont.

Bónusz pontok is szerezhetőek az alábbiak szerint

- Nemzeti Együttműködés Rendszerének megemlítése: 2 pont.

- gazdasági szabadságharc hangoztatása  az IMF ellen: 3 pont.

- minden Orbán Viktor neve után tett mosolygós szmájli: 5 pont.

- a cikkíró lelkiismeretének megszólítása, és a NENYI kifüggesztésének elérése a szerkesztőség főbejáratának közvetlen közelében, 50x70-es méretben, méltó minőségben: 100 pont és örökös, alkotmányban foglalt diplomáciai tagság, ami kihalás után is csak a diplomata egyenesági leszármazottai között öröklődik tovább.

Vidám ciklus elé nézünk.

Borsodban kampányolva nem lehet mellényúlni egy jóízű cigányozással. Százból százszor üzembiztosan hozza a hangoskodást, a bátrak vállon veregetését. Nem csoda. Aki Miskolcon egyszer is életében utazott a tizenhatos buszon a bányáig, a hatoson a kolóniáig, aki egyszer keresztül ment a Szondin és a Béke Szállón, esett dolga a Debreceni Márton téren, sétált már a Bedegvölgyben és a Bábonyibércen, látta a számos utcákat közelről, az pontosan tudja miről beszélek. Miskolcon-borsodban cigánykérdés van, ahogy cigánybűnözés is van, ha kimondjuk, ha nem. Megoldás nincs, a két hét alatt rendet csinálunk program a rendőrök emelt létszámában látszik ugyan, de semmi másban nem.

Mennyire etikus ezeket az ügyeket üres szócséplésre, választási kampánycélra használni valós megoldásokon ötletelés helyett? A Szegedi testvérek és a Jobbik belecsaptak a kampánylecsóba, csak úgy fröcsög a szaft minden irányban. Legyenek közrendvédelmi telepek, ezeket a renitens, beilleszkedni nem tudó és nem is akaró egyéneket zárjuk be oda. Ott majd jól ellesznek egymással, nincsenek szem előtt, nem zavarják a sokat hangoztatott bérből és fizetésből élők megérdemelt nyugalmát. Király ötlet, mindenki boldog, őket meg nem kérdezte senki.

A jogvédő szöveget meghagyom a TASZ-nak és a Helsinki Bizottságnak. Egyrészt a felemlegetett probléma nagyon is megoldásért kiállt, másrészt viszont foglalkozzunk olyan gyakorlatias dolgokkal, mint a megvalósítás és kivitelezés.

1: legfontosabb kérdés a hol. Igen, hová is tennénk Miskolc esetében egy ilyen telepet? Néhány éve még elég lett volna a Szondit vagy a Béke Szállót elkordonozni és amennyire lehet feltölteni ezekkel az emberekkel. De ma a területrendezésnek köszönhetően ez már kivitelezhetetlen. Hol van a megyeszékhely közigazgatási határain belül olyan használaton kívüli több hektáros terület, ahol elférne az egyébként népes kolónia? Nagyjából sehol.

2: második kérdés a miből. Ki és milyen finanszírozásból építene házakat, vagy legalább az alapvető funkciókat ellátni képes épületeket, ahová elszállásolni lehet a kitelepítetteket? A városi/megyei önkormányzat finanszírozná ezeket? Vagy a Jobbik saját zsebből? Magyarul ki finanszírozná a telep megépülését és fenntartását? Tudom én, hangoztatják az önfenntartást, de jöjjünk le a földre: akkora terület se nagyon van, ahol az épületekre korlátozódó tábor megépülhet. De akkora több száz hektáros végképp nincs, ahol a delikvensek az önfenntartáshoz szükséges mezőgazdasági munkát el tudják végezni. Termelő munkát várunk el írni és olvasni is alig tudóktól? Mit termeljenek és kinek adjuk el? Lehetnek közmunkások, amihez a segélyt lehet kötni, de azt ugyanúgy mi finanszírozzuk, ahogy most. Arról nem beszélve, hogy elvileg azért vannak a telepre költöztetve, hogy ne az emberek között garázdálkodjanak, ugye.
Ki fogja őriztetni és felügyelni őket? Tudom, majd a csendőrség. A probléma annyi, hogy egy társadalmi szervezetnek se jogköre, se kompetenciája nincs állampolgárokkal szemben fellépni akkor sem, ha Szegedi Mártonnak hívják a polgármestert. Vagyis a következő ciklusig a Jobbik csendőrséges ötlete 100% biztosan álom, viszont az egybeterelteket felügyeltetni kell. Ki tegye, ha nem ők? Az akut pénz és emberi erőforrás hiánnyal küzdő rendőrség? Egy esetleges törvénybe iktatás esetén is maximum nekik van jogkörük a polgári törvénykönyvet betartatni.

Amíg ezek az alapvető kérdések tisztázatlanok, addig kizárólag keményre fújt kampánylufiról beszélünk. Küzdenek vele, mint skorbutos matróz a szalonnabőrrel, megrágásra képtelenül. A pintérsándori magasságokból gyertek közelebb a földhöz, ígérjetek olyat, amit legalább félig hihetően megvalósítani is képesek vagytok.
Kormánypártunk az alkotmány tanulmányozását javasolta, az MSZP elhatárolódásra szólította fel a Fideszt. Nekem meg az elhatárolódástól beugrott, mivel fog a Jobbik kampányolni négy év múlva az OGY-n:Meglepődne még rajta valaki?
 

Szerintem megfázott a nemzeti hóbagoly, elkapta a hini vírus. Mi más magyarázata lehet annak, hogy mostanában olyan furcsaságokat tüsszent magából, ami mellett a beszáradt orrváladék gusztusos édesipari ínyencségnek látszik?

Antall József egykori helyettese itt kísért még mindig közöttünk. Lelkiismeret furdalás helyett lázálmok gyötrik, pedig Orbán Viktor szerint ő felmentést kapott az "elmúlt 20 év kudarca" kategória alól. Az egykori főtanácsadó most az alkotmányt írja társaival, és Vezérét rajongja töretlenül. Imádatának tárgyát az alkotmány szerint is felruházná minden világi hatalommal, mintha nem volna neki így is éppen elég. Szerinte az új alkotmánynak "az egyén és hatalom viszonyáról kell szólnia". De milyen egyénnek mekkora hatalmáról? Boross szerint az alkotmányban már benne lehetne, hogy a kormányfő jelölhetné és nevezhetné ki egyedül a Legfelsőbb bíróság elnökét, az ombudsmanokat, a legfőbb ügyészt és a katonai vezetőket is. Gyönyörű totaliátus, képzelem Gyurcsány Ferenc mennyire boldog lesz majd alkalom adtán ekkora hatalommal felruházva. Mert az alkotmány nem a következő ciklus végéig szól, hanem az esetleges kormányváltás után is érvényben marad. De a láthatóan mámoros Borosst ez kevéssé érdekli Orbán karján tollászkodva.
Innen valóban csak egy lépés az államformánk királysággá változtatása borossi igények szerint. Kilényi Géza alkotmányjogász nonszensznek nevezte Boross fejtegetéseit. Megjegyezte, hogy az alkotmánybíróság is lassan feleslegessé válik, "mert pártkatonák bólogatnak benne".

Boross Péter pedig ha már az állatságok felsorolásánál tartott ismét elővette egykori vízióját, a gyermektelenek különadóját. Dugni, vagy nem dugni?! -ez itt a kérdés, mert a gyerekvállalás nem magánügy! Fogy a magyar, a jókeresztények pedig innentől nem örömszerzési, hanem kizárólag gyereknemzési céllal fognak nemi életet élni. Vagy, ha nemzetietlen módon gyermektelenül üzekednek parázna módon, akkor fizessenek.
Házastársak, élettársak, kapcsolatban élő gyermektelenek legyenek egymás bérbabái, mert "a gyereket nem nevelők is arányosan járuljanak hozzá a közös jövőhöz".
Az arányosság elvét követve a lófaszt tudnám javasolni Boross Péternek. Abból mindjárt kettőt, hogy egy a kezébe is jusson. Ennyi mindenképpen jár ennek a remek, keresztény-konzervatív embernek, aki a meddőség kérdését elintézi egy legyintéssel: "nem kell érzelmi kérdést kreálni az ügyből". Tehát az a szerencsétlen, aki önhibáján kívül nem vállal gyereket is járuljon az államkasszához, és ne hivatkozzon tragédiaként megélt testi fogyatékosságára.

És ez az ember írja Magyarország alkotmányát. Jól kinézünk, basszátok meg!

Ezek mellett eltörpül az alternatív történelemkönyv ötlete, amiből 15-20 évig egységesen tanítani kellene a diákokat. Gondolom ebből gondosan ki lennének fésülve a rendszerváltás első négy évében, Boross belügyminisztersége és miniszterelnöksége alatt privatizáció címén elherdált állami tíz-százmilliárdok. Az állami vagyonnak sikerült a seggére verni pillanatok alatt.
Most a mi seggünk kiporolásán ügyködik a jóember, amíg hagyjuk neki.

Ha egyszer szobrot állít majd valaki az imádattal kevert ostobaság és szorgalom emlékére, Boross Péter lesz a minta hozzá.

Ásni kezdték az LMP sírját a napokban. Tegnap az index buktáról beszélt, ma Török Gábor kielemezte, hogy miért szar a párt, közben meg a választás.hu azt mutatja, a beharangozott armageddon késni látszik.

Ma egy csomagban adott le nagyobb mennyiségű jelölőszelvényt az LMP. Huszonhárom kerületből tizennégyben már elbírálás alatt vannak a jelöltek. Viccesnek tartom azonban, és nyugodtan vegyétek kritikának, hogy megint nincs egy ember, aki világgá kürtölné az eredményt, miközben már a földet szórják rátok. Karácsony Gergelynek írjatok be egy elégtelent az ellenőrzőjébe, mert már a feltámadtunk-hallelúja hurráoptimista plakátnak is régen készen kellene lenni.Ha bealusztok ne csodálkozzatok rajta, hogy rátok hányják a földet. Lehetne más a feltámadás. Is.

Augusztus 19-én hatályba lépett a szabálysértési törvény módosítása, ami szerint letöltendő szabadságvesztésre ítélhetik az eddig csak pénzbírsággal sújtható elkövetőket. A korhatárt is lejjebb vitték 18-ról 14 évre. A Pintér Sándor vezette minisztérium megnyitott néhány eddig használaton kívüli börtönszárnyat, és a gépezet beindult.

Egy debreceni bolti szarka és egy miskolci kiskorú kurva máris fennakadt a hálón, és az új rendszer szerint a büntetésvégrehajtás vendégszeretetét élvezi. A borra és fűszerpaprikára utazó szarka által okozott kár 3 ezer forint, a strichelő kiskorú ellen eddig több, mint száz esetben indítottak eredménytelen eljárást. Mindkettejüket tíz nap elzárásra ítélte a bíróság. Az odáig rendben is van, hogy szigorítani kellett a szabálysértési törvényen. A vidéki időseknek ne kelljen árammal védeni a vagyonkát, legyen valami visszatartó erő a hatóságok kezében. Igazat adok Pintérnek abban is, hogy ezeket az elkövetőket abszolút felesleges szabálysértési bírsággal terhelni, mert úgysem fizetik be soha, behajtani meg általában nem lehet rajtuk egy fillért sem. De ezzel a gyakorlattal mit fogunk megoldani? Tíz nap alatt mit fog csinálni egy kurva a kóterben? Nyilván elszidja az őt bejuttatók drágaédesét telitorokból, de aztán pihen egy nagyot, kikezeli a hámsérüléseit, és szabadulása pillanatában kezdődik minden elölről.
A "megélhetési" bor és zsemletolvajok ugyanígy. Tíz nap teljes ellátás, másfél hét stresszmentes semmittevés, hisz ennyi idő alatt a notorikus púzólyuk vadászok sem jutnak el a megkívánásig. Kiszabott bírság nincs, nem terhelik a kalyibát semmivel, nem jár a végrehajtó sem a nyakukra haszonvasbontásból megspórolt tévét einstandolni. Ha a bolti lopást és egyéb kisebb értékű vagyon elleni cselekményeket meg lehet úszni ennyivel, akkor hányan fogják ezt az utat választani önként?

A példa kedvéért tegyük fel, hogy van egy közepesen kivitelezett kovácsoltvas kerítésem. Ez alaphangon néhány százezer forint, plusz munkadíj. Haszonvasgyűjtő emberünk egyik éjjel nekilát, és mire felébredek, kimegyek már a nagyját el is hordták. Ugyan megfogtam és visszatartottam a rendőrök kiérkeztéig, a bíróság elítélte 72 órán belül mondjuk 20 nap elzárásra, mert nagyértékű volt az eset. De a károm és a cselekmény mértékét csökkenti, hogy a nekem százezrekbe kerülő kerítéselemekért ő max néhány ezrest kapott a haszonvasasoktól.
 

Vajon kárpótolva érzem majd magam a párnapos elzárásával? Vagy olyan érzés lesz, mintha legalizálták volna a kerítéslopást, és a megszabott ellenértékkel az állam és a társadalom felé le van kvittelve a dolog.

A fiatalkorú elkövetőket mennyire tartja vissza, ha ötven bolti lopásonként kétszer megfogják őket, és várhatóan kétszer tíz nap néz ki büntetésként? Az autófeltörő, az önkéntes terménymanager simán kalkulálja a veszteségét, és "foglalkozásának" velejárójaként fog ki-be járni a sittre. Odabent berendeznek hangulatos klubcellákat maguknak, Sanyi bácsi meg posztolhat felettük napestig elégedetten.Ha már a törvény helyesen lehetőséget biztosít, nem kellene legalább a maximált 30-60 napos penzumokat kiszabni? Tíz napot vigyorogva is kibírsz, de hatszor tízet aludni ökölbe szorított ánusszal az már okoz némi záróizomlázat. Azon azért a cigi és bortolvajok is megtorpannak, és megfontolják kétszer, ér-e ennyit a beszerezni kívánt termék? Ha meg ér, akkor viseljék csak bátran, és tűrjék mosolyogva az ítélkező bíróságok szigorát.