Az egészségügy helyzetét szavakkal jellemezni nem lehet. Hogy is lehetne? Nincs az a jelzős szerkezet, amivel a mélységét érzékeltetni tudná az ember. De mi van, ha nem vagyok szegény, és meg tudom fizetni a magánpraxis nyújtotta előnyöket? Tudom, legelőször burzsujköcsög, pfejj, de azért másodszorra bizony nem gondolkodik az ember, ha arra kerül a sor. Elhiszed, hogy az orvoslás is lehet egyszerű szolgáltatóipar, ahol nem az OEP semmire nincs pénz rendszer uralkodik, hanem a versenyszféra, ahol igyekszünk megfogni a még fizetőképes réteget.

Na itt tévedtem én kurva nagyot.

A feleségem térde megsérült néhány hete. Első körben bementünk a Zuglói rendelőintézetbe, mert az volt legközelebb. Ott egy délelőttös várakozás után a doktor úr OEP alapon mintegy három méter távolságból (nem túlzás sajnos) szemrevételezte a sérült térdet, majd diagnosztizált: zúzott sérülés, majd elmúlik.

Tudtuk, hogy nagyobb a baj, így délutánra előszedtük az ismerősök címlistáiból a megfelelőnek vélt magán traumatológus/ortopédus elérhetőségét, időpontot egyeztettünk és megnézettük vele az ominózus testrészt. Lehet, mert ő közelebb merészkedett a lábhoz, sikerült porcsérülést diagnosztizálnia a térdben. Ultrahang, lássuk milyen mértékű pontosan a károsodás, mert lehet, hogy műteni is kell. Az UH vizsgálat kimutatta, hogy igen, porcszakadás van, de a helye és a mértéke nem látszik rendesen. Vagy kell műteni, vagy nem -mondták, de szerencsés volna megnézetni MR készülékkel is, az lenne a tuti. Mert egyáltalán nem mindegy, felvágják az ember térdét, vagy nem feltétlenül muszáj. Ilyen készülékkel ők nem rendelkeztek, várólistára tudták volna íratni a nejemet, ami hat hét.

Szétnéztem a neten és döntöttem: vannak radiológiai magánrendelések, egy térd MR 18-20 ezer forint, ennyiért nem várunk hat hetet egy vizsgálatra. A hozzánk legközelebb eső rendelés honlapján kitöltöttem a rendszeresített vizsgálatkérő lapot, majd telefonon is egyeztettem időpontot. Az időpont napján gondoltam odacsörgök, tuti ami fix. Ekkor közölte velem a kólcenter, hogy vigyünk beutalót is, mert nélküle nincs vizsgálat. Kérdésemre, hogy ez az apróság miért most jut eszükbe, és miért nem a bejelentkezés pillanatában, csak zavart magyarázkodás volt a válasz.

Eleve nem értettem: az OEP-nek semmi köze ehhez a vizsgálathoz. Ráadásul nem arra kértem, végezzen szívbillentyű cserét ex-has, mert ez a hobbink. Egyszerű képalkotó diagnózisról volt szó, amit ha úri kedvem úgy tartja, minden héten végeztethetek magamon, ha meg tudom fizetni. De a beidegződés és a bürokrácia szent, a betegnek/vásárlónak/igénybe vevőnek alkalmazkodnia kell.

Vissza a traumatológushoz, kértünk beutalót, majd mérgemben kerestem másik rendelőt, hisz kétszer ugyanabba a szarba nem lépek, pláne önként. Kettes számú versenyző honlapján nincs vizsgálati lapos faxni, egyszerű egyeztetés és kész. Igaz, későbbre mint szerettük volna, de szabadságolás és bla-bla. Ma jött a pillanat, mikor délután be kellett volna menni hozzájuk. Délelőtt megcsörrent a telefonom, ők kerestek azzal, hogy akkor megyünk, nem változott semmi? Mondtam minden ok, érkezünk. Mire nagyon megörült a kólcenteres hölgy, és lázas felvilágosításba fogott: az időpontunkon a doktor úr majd konzultál, és foglalunk helyet a valós MR vizsgálatra valamelyik háttérintézményükben.

Izé, mi? -szaladt a tarkómig a szemöldököm - nincs helyben MR, ás újabb várakozás lesz a dologból? Azt nem kérjük, kösszépen. Talán ha tetszett volna mondani előre, akkor még a cinikus anyázás is elkerülhető lett volna. Mérgemben fellapoztam a "támogatóink" menüpontot, és megtaláltam magát a diagnosztikai központot. Ahha. Na itt lett világos, hogy MR vizsgálat valójában nem zajlik, csak 10% díjért közvetítés van.

Felhívtam a diagnosztikai központot, ahol nagyon készségesen fogadtak. Elmondtam világosan mi járatban, majd egyeztettünk adatokat, tisztáztuk, hogy igen, beutaló ide is kell, és jó volna egy szkennelt példány a traumatológus vizsgálati lapjából is. Rohanás haza, lapocska szkennel, elküld, majd kétszeri egyeztetés miatt történt visszahívás után úgy látszott, végre jó helyen vagyunk, minden papír ok.

Na ez az idill tartott kb negyedórát. Ekkor újra megcsörrent a telefonom, ezúttal maga a főorvos úr hívott, hogy izé, van egy aprócska probléma: nekik sajnos MR készülékük nincs, így a vizsgálat sztornó. Na ezen a ponton ledobta az agyam a szíjat, és elkapart, mint apró nyuszi a mélyszántásban. Mindkettőnk mázlijára azonban doktor úr előállt egy alternatív javaslattal, adott címet-telefonszámot ahová tuti biztosan fordulhatunk. Jófejsége kihúzta a csávából, megúszott egy "de ha nincs gép, akkor mi a kókadt paripapéniszért van hirdetve a honlapon, miért vállal rá közvetítést a másik félhülye?" ordítozást.

Elfoglaltam magam az újabb telefonálással. Ezúttal is kellemes és segítőkész kólcenter volt a vonal végén, aki még ma délutánra be tudta vállalni a vizsgálatot. Helyszínen, készülékkel, és bazmeg minden beutaló és egyéb agyrohasztó faszság nélkül. Ez olyan gyönyörűen hangzott a történtek után, hogy nyilván majd hiszem ha látom! fokozatba kapcsoltam magam azonnal.

Aztán láttunk csodát: megbeszélt időpont előtt kb 10 perccel érkezünk, kedvesen fogadnak, várni nem kell, lehet befáradni a vizsgálatra azonnal. Amíg bent a gép dolgozik, én az igényes váróban töltöm az időt. A felvétel elkészültét követő 10 percen belül ki is van leletezve, kapunk iránymutatást és véleményt, cd-t a felvételről, korrekt árat, a pénzről számlát kérés nélkül. A személyzet informatív és segítőkész, ráadásul mosolygós és kedves a dokit is ideértve.

Ekkor éreztem úgy, hogy ők tudják mit csinálnak. Nekünk szükségünk volt valamire amit ők szolgálatnak, nekik a mi pénzünkre, mert abból élnek. Tisztességesen, normális körülmények között, nem félrevezetve zajlott minden. Nem volt felesleges bonyolítás, semmi faxni, semmi ez kicsit nem úgy van, de mit számít, marha.

Nos, kedves magánpraxist vivő orvostársadalom! Tessenek kérem példát venni Dr. Esztergályos János radiológus rendelőjéről. Valahogy így kellene kinéznie egy orvos-beteg viszonynak magánpraxis esetén. Mert az minden határon túlmegy, hogy négyből egy helyen találtuk meg a hirdetett álmok és látomások helyén a valóságot is. Szerintem egy rendelő vagy praxis weboldalának nem a ki hazudik nagyobbat versenyen kell aranyérmesnek lennie. A betegcsalogatás fontos, de a megfelelő tájékoztatás és a korrekt hozzáállás nekünk, a fizetőképes potenciális ügyfélkörnek sokkal fontosabb.