Varánusz

Mesehős születésének lehetünk tanúi, kedves Feleim. A népi folklór új bálványa kétségkívül VV Alekosz, az egyszeri érdi biztonsági őr, akit szemünk előtt tesz a bezártság polihisztorrá. A villa S - Modellje (Hódos Hajni után szabadon) egyéni stílusban hordott felsőtestével és négy mindenre alkalmas körmondatával annyira belopta magát az emberek szívébe, hogy kis szerencsével ebben az évben nap nem múlik el képernyős jelenléte nélkül.

Az RTL megunhatta, hogy ajándéktárgy készítőktől kolbásztöltő kisiparosokig mindenki lopja az Alekosz brandet, és a ValóVilág befejezése előtt építeni kezdték kegyeltjük jövőjét. Az ötlet azonban nem új, cserébe régi és lerágott: párt keresnek a csajozás ügyben életképtelen atlétareklámnak. Az az apróság, hogy Edit néni műsora tervekig, Delhusa Gjoni haknija a forgatásig jutott nem zavarja őket, Alekoszt keménytökű faszagyereknek eladni nem félnek. Szerintem nem járok messze a valóságtól ha azt gondolom, a bejelentés után Alekosz megnyeri a ValóVilágot, azonban kiköltözés helyett befogad magához egy seregnyi szereplésre és a kegyeire vágyó nőstényördögöt, meg az ügyeletes pinabubust melléjük tanácsadónak.

Tudom, az ortodox Alekosz fanok most felizgatják magukat, mint Korda Gyuri bácsi az elgurult Viagra láttán, de azért csak megkérdezem: mindig minden körülmények között ránk kell őt erőltetni?

Ha a válasz igen, kell, akár hányásig kell erőltetni, Majka 2.0 érdi hőst kell faragni Alekoszból, akkor legalább ne olcsózzák el. Hagyják a francba a mesterkélten unalmas, félidőben fényt kapó és első komolyabb párbaján alsónackóba Ifa féknyomot faroló Prolivért, és válasszanak Alekosz mellé a szerep komolyságának megfelelő pinabubust. Egy mentort akitől tanulhat, aki mellett igazi képernyőkan válhat belőle. Nem kérdés, hogy a személy csak a kereskedelmi televíziózás szárazdugó bajnoka, a képernyőn recskázás királya, az egyszeres pártaláló díjas Dániel a Pertufingó lehet.

Remélem az ötlet szinten sem merült fel a szerkesztőkben, hogy a párkereső showba is elsőként jelentkező Baukó Bár-VV Évát is beválogassák a szereplők közé. Tessenek kérem a helyzet komolyságához illő, és Alekosszal egy társadalmi osztályban vegetáló kissé és kevésbé szégyellős, illetve 15 perc hírnévért bármire hajlandó celebnőket összeszedni ennek a remek srácnak. Hadd küzdjenek meg érte a saját stílusuk szerint, hadd élvezze Alekosz a figyelmet és a törődést. Aztán, ha kifutóban van ez a bizonyára hallatlanul nézett műsor is, tessenek kérem a folytatáson elgondolkodni, és az ehhez szükséges licenceket megvásárolni. Csak az ne legyen, hogy Alekosz az eljegyzés után kiköltözik az életünkből, és hazahúz a vérbe végre.

Szerintem nyugodtan lehetne a friss pár együttélését is napi összefoglalóban közvetíteni Szörvájvör, úgyis túléllek! címen. A kezdeti hónapokat ezzel el is tölthetnénk, kicsit később, mikor a menyecske már ereit felharapva szabadulna jöhet a következő reality, az Villa Amazing Race. Itt bepillantást nyerhetne a kedves néző, miként szökne szabadulna a sorsáért hálátlan némber kötélhágcsón mászva, a fürdőszoba csempe mögött titkos alagutat kaparva, a villa medence lefolyóján keresztül ebihalnak álcázva, vagy éppen tokostól beszakítva a riportszoba ajtaját.

A lerombolt villa felújítása csakis a Nagy Házalakítás keretében képzelhető el ( nem érdekel, hogy a Viasat adja, meg kell venni ) az ifiasszony pedig az elmaradhatatlan főzőműsorban mutathatja meg, hogy neki is megy a kirántott kartonlap Hajós András módra elkészítve. Ráadásul az utódlás közvetítésével két legyet ütnének egycsapásra: meg volna oldva az ügyeletes baba-mama műsor, és évente ordíthatná a képünkbe Ördög Nóra: újabb csillag született. Az első villanyugdíj átadásának pillanata is felemelő volna. Alekosz a villában eltöltött 12458 nap után először kihúzná magát, letenné a pálinkás poharat, fölkenne egy marék zselét a hajára, betestápolózná és parfümözné magát, majd belenézne a legközelebb eső tükör mögötti kamerába, és egy lustaságból zanzásított villamonológban így szólna: határozott, céltudatos és domináns vagy. Te megfelelő értékeket képviselsz az én alapvető elvárásaimnak. Én úgy hiszek mééég mindiiiig tebenned, ahogy te hiszel énbennem. Sááájecc, mibennünk bennünk van a zikszfaktor!
Alekosz temetésének napja lenne az online nemzeti gyásznap. A medence mellé felravatalozott ikontól sms-ben búcsúzhatnának a nézők, majd a villa udvarán felállított mobil hamvasztóban elvégeznék a szertartást. A hamvakat urnába töltenék, és az évek során felgyűlt visszaválthatatlan pálinkásüvegekből olvasztott oltárra állítanák ki, aminek talapzatán vésett tábla szolgálna mementóul a jövő nemzedékének:

"Ha beszélsz, ha udvarolsz, ha jó pofizol, ha bókolsz, akkor elmehetsz a büdös picsába!"

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, ami ezúttal azt tette, ami a dolga: egy beadvány alapján vizsgálatot indított az MTV Az Este című műsorának politikai kiegyensúlyozatlansága miatt. Mit gondoltok ki volt az első, akinek agya ledadogott a vizsgálat puszta tényén, és nyálhabzásig izgatta föl magát? Bizony, maga a fölkent Hír Isten, a köz véleményének irányítója, a hírek emészthetőre előrágója, az MTI Hírcentrumának igazgatója, Élő Gábor.

Élő szerint a beadvány készítői egyszerű dilettánsok, akik nem értenek a hírkészítés legutóbbi időkben okkulttá vált tudományához, nem részei a beavatottak szűk körének, ezért nem tudják szegények mit beszélnek. Ugyanis a képlet egyszerűbb, mint VV Dzsörzé agya: azért nem szerepelt ellenzéki vélemény az vizsgált időszakban a köztévében, mert nem volt ilyen. Csak ők hitték, hogy fosták a szót a Kósa-Szijjártó forintbedöntésről, Mátrai Márta és Lázár János alkotmánybírók jelölését érintő alkotmánymódosításáról, a Fidesz Schmitt Pál jelölése körüli határidő mutyijáról, a médiatörvényt kiigazító javaslatcsomagról, Illés Zozó felsőzsolcai dózerolós haknijáról.

Élő szerint a "beadvány ellenzéki vitát és ellenvéleményt kér számon akkor is, amikor nincs politikai vita, nincs politikai ellenvélemény."

Ezúton kérem a tisztelt hatóságot, hogy ha már úgyis ott vizsgálódnak házon belül, akkor vessenek már egy pillantást a köztévé legfrissebb kiegyensúlyozottságát bemutató Várnai ügyre is. Mert innen nézve az első körös Papcsák magyarázkodással szemben állított Várnai nulla másodperc lehetőség sem a kiegyensúlyozottság iskolapéldájának tűnik. Az pedig, hogy az országos sajtó egyöntetű felhördülése kellett a szólás lehetőségének megadásához, már az abszurd határát súrolja.

Csak az íze miatt azt is kideríthetné Pannika drága, hogy a videótárban vajon miért sikerült a Papcsák féle tanácsadói szerződések videóját "Megkérdőjelezhető könyvszerződések Zuglóban" címmel archiválni?
Mert ebben a formában még az a látszat keletkezik véletlenül, hogy Élő Gábornak inkább a saját munkatársait lett volna oka dilettánsozni, ha képtelenek hangsúlykülönbséget tenni a 200 ezres, egyhangúan - tehát Fideszes képviselők által is - megszavazott könyvszerződés, és a 80 millióért visszafoglalkoztatott egykori Fideszes önkormányzati képviselők ügye között.

Ettől egyértelműbben nem csorbulhat a kiegyensúlyozottság, ezért örülök, hogy az NMHH egyáltalán elindította a vizsgálatot, aminek eredménye számukra is vizsgamunka lesz. Ugyanis most eszik azt a pudingot, aminek próbáját oly sokat emlegették idáig.

Sej, honfiúk és honleányok a nemzeti együttbuzgás rendszerében mondjátok meg nekem, szerintetek van-e nagyobb égés annál, ha egy magyar termékek vásárlására ösztönző reklámanyag külföldön készül?

Nincs?

Ne kapkodjatok, fontoljátok meg a választ. Szóval? Oké, elárulom, van nagyobb égés: ha a "vizet prédikáló borvedelők társasága" olyan érvet hoz, amiért te a teszkóban mondjuk szlovák tejet veszel hazai helyett. Borókai Gábor szerint nem volt itthon kapacitás 28 ezer cd legyártására, ezért rendelte a Heti Válasznak dolgozó alvállalkozó Bulgáriából a lemezeket. De a válassz magyart kampány nem arról szól, hogy köss kompromisszumot a hazai gazdaság fellendüléséért, vegyél magyart ha kicsit drágább, savanyúbb, vagy később szállítják, mint a külföldit? ( megjegyzem, nekem legjobb barátom Mr. Gugli adott itthoni találatot cd gyártásra jó sokat )
Olyan kismagyar valóságos történet ez is. Azok az emberek tesznek elsőként magasról a hazai gazdaságra, akik minket igyekeznek meggyőzni arról, legyünk lokálpatrióták a bevásárlások alkalmával is. Pedig nem kell hosszan példákat cipelni, hogy világos legyen: ez bizony havonta többletkiadással jár, mert a hazai termék sokszor drágább, mint a polcon mellette napozó külföldi társai. Tőlünk elvárnátok, hogy megalkudva a helyzettel ráfizetve a hazafiasságra többet költsünk, de magatokra nézve nem érzitek kötelezőnek? Nem volt más megoldás - idő - mondjátok akkor, mikor a családok többségének tényleg nincs más megoldás, mint megvenni a szlovák tejet 150-160 forinttért a magát nagybetűkkel Magyar Terméknek hirdető 200 forintos helyett.

Tudom, divat utálni a multikat, divat a lila tehenet meghágó szürke marhás nemzeti romantika.Pedig helyette nem ártana levetni magunkról az áh, mindent mi tudunk jobban, nekünk senki ne tanítson semmit mentalitást. Ha a szlovákoknak minden rémhír ellenére megéri a tejet felvásárolni, feldolgozni, szállítani úgy, hogy minden árréssel együtt is lehet 160 forinttért árulni a boltban, akkor bizony itthon rosszul csinálunk valamit. Ezen pedig nem a kormány, a lakájmédia vagy Borókai Gábor arcoskodása fog segíteni, hanem a szakmai továbbképzés, konzultáció, bárakármi. Amivel csökkenteni lehet az árkülönbséget magyar és import termék között, és nem annyira húsba vágó nemzeti érzelmektől átfűtve megpakolni a tolikocsit.

Amíg ez nem így van, kormányunk és kiszolgálói nyomhatják magukból ezt a csodálkozva halljuk, nem értjük sódert, ami arckifejezésnek is általánossá válik. Lehet fújni minden egyes probléma felvetésre a kötelezően előírt " ki tudja milyen érdekektől vezérelve" szólamot, mintha ez bármilyen magyarázattal szolgálna az aktuális elkúrásra.

Önkritika srácok. Meg a példa, amit nem statuálni, hanem mutatni kell. Ene.

Ízlés dolga mit tart az ember a kertjében. Van aki szerint a kerti törpe gyűjtemény nem ciki, mások szerint a kaput védő műkő kutya sem kínos. De az viszonylag ritka, hogy valaki szobrokat gyűjtsön otthon, és kiskert helyett a kétségkívül hangzatos Magyar Művészetért Szoborkertnek nevezze azt.  A példa annyira röhejes, hogy elhatároztam: saját kertemet elnevezem A Magyar Átlagpolgár Arborétumának, és őszintén remélem, hogy maga Illés Zoltán jön el felavatni frissen fúrt kerti kutamat.

Ennél talán csak az röhejesebb, ha valaki összekeveri lusztrációt a frusztrációval. Gubcsi Lajos egyike azoknak a SkiccPál ligásoknak, akik a bármilyen rendszerrel és seggel kompatibilisnek mutatkoznak. Az egykori KISZ KB titkár, MSZMP KB osztályvezető-helyettes is kihasználja az Orbán kormány egykori pártkáderek iránt érzett rokonszenvét, és addig írogatta tanácsait Orbán Viktornak, amíg kormányváltás után pozícióba nem kaparta magát. A kétharmados forradalomban a lusztráció nem divat, cserébe a frusztráció igen: minimum meg kell sértődni, ha egy internetes hírportál furcsának találja a Zrínyi Média létszámának felduzzasztását a Fidesztől megszokott haveri körös minta alapján, és nehezményezi, hogy a kertvégi szoborparkban rendezett ünnepség után a HM alkalmazottai takarították el a rendetlenséget.  Pedig sokkal inkább írhatott volna egy szatírát arról, hogy a Hende Csaba honvédelmi miniszter és Kövér László házelnök milyen komoly fapofával nemzetieskedett Gubcsi Lajos kertje végében.

De az ilyen pártállam maradéknak nem sajátja se a humor, se az önkritika. Ahelyett, hogy csöndben örülne valamelyik sarokban, hogy szelel még a seggevége, levelet ír nekünk, index olvasóknak.  De nem ám azért, hogy legalább mentegetőzve hazudjon valamit, áh, csakis mert sokan vagyunk és létszámunk miatt figyelmességet igénylünk. Haladéktalanul meg kell tudnunk, hogy a cikket jegyző Spirk József nem újságíró, hanem közölgető valaki, aki az Index besúgóhálózatát felhasználva rottyant bele  Gubcsiland nemzetieskedő fennköltségébe. Ettől konkrétabban Lajoska nem kívánja indokolni miért veszi természetesnek, ha közalkalmazottak takarítják a magánlakását és kiskertjét a VIP vendégek bulizása után.  Szerinte ez mind rendben van, és a közvéleményt csakis arról kell tájékoztatni, ami a Zrínyi Média Kft. elmúlt időszakában történt. A jelen történései másodlagosak. Esetleg legitimmé teszik az elődök visszaélései.

Nos, azt ígérhetem kedves Gubcsi Lajos, hogy kérésednek megfelelően figyelni fogunk alaposan. Nehogy véletlenül újabb hajszál essen a takonypürébe. Ahogy figyelni fogjuk azt is, hogy a rendszerváltást újvilágra cserélő kormány mikor szánja el magát egy lusztrációs törvény kidolgozására.  Mert igény az volna rá.

Ápdét:

Reggel még azt hiányoltam, hogy drága jó Lajosunk nem hazudott valami mentegetőzés félét a nagyérdeműnek. A jó hír, hogy ezt a hiányosságot délutánra pótolta. A rossz, hogy az index információi szerint sajnos ezt a verziót is bukta. Szopóálarc, van ilyen. De legalább megtudtuk, hogy a szoborkert Gubcsi szerint köztudomásúan közösségi célokat is szolgál. Ezek mik lehetnek, azt homály fedi. Lehet, hogy Gubcsiland nyitva áll a közösség előtt, és az jár be a kertbe szobrokat nézni, aki akar? Vagy tárlatvezetés keretében maga Lajos túráztat csoportokat a hátsó kerítésig? 

Mindenesetre kertművelő órákat ne tőle vegyenek a környékbeliek. Akik képesek műanyagvödröstől fát ültetni azok bármire képesek. :-)

Heuréka! Megtörtént végre a TETT, Orbán Viktor tegnap ünnepi hevületében történelmet írt!
Az Európai Unió megalakulása óta nem fordult elő, hogy soros elnöke úgy rúgja seggbe állami ünnepségen az önként vállalt politikai, gazdasági, szellemi közösséget, hogy az Európai Bizottság minden képviselőjének farpofáján kirepedjen a nadrág. Forradalom ez, drága nemzettestvéreim, rúgótechnika forradalom!
Mindezt előadni bértapsolók gyűrűjében igazi magyaros cselekedet, úgyhogy Viktor, büszke rád a haza! Nem tűrjük, hogy Brüsszelből diktáljanak nekünk! Nem megyünk le kutyába megszokásból, nem csóváljuk a farkunkat, nem-nem, nem! Ha esetleg mégis ahogy a médiatörvénnyel is megtettük, akkor meg odanézni nem ér, higgyétek el, hogy a fejben forradalom azért zajlik. Sőt, kedvezzünk a Jobbiknak, és a Moszkvával vont párhuzam megkoronázásaként térdepeltessük kukoricára a legközelebb Gödöllőre érkező delegációt. Egy árván hagyott üres gyártelep csak lesz a közelben valahol.

A keménység bemutatására máris itt az alkalom, úgyis EU-jogsértési eljárás indul ellenünk a távközlésre kivetett különadó miatt. Remélem ez csak egy elszólás Szijjártó Pétertől: "ahogy kézhez kapjuk, azonnal előkészítjük a válaszadást", amiért szégyelli magát ez a nemzettesten kívüli pernahajder. Nem érzi át a pillanat nagyságát? Még ha azt javasolta volna, hogy Orbán Viktor a Nándorfehérvári terem közepén, élő egyenesben tulajdon fogaival szaggassa cafatokra az EU diktáló levelét, még érteném. De így csak kérdezem: beteg vagy Péter, iszol te rendesen?Szomorú az valahol, ha egy kormányzó párt annyira kiüresedik, hogy egy nemzeti ünnepen arra van szorulva, hogy baszogassa a szervezetet aminek tagja, és soros elnöke. Én nem bánom, utáljuk közösen az Uniót, de akkor utáljuk a pénzt is amit az országba tol. Tépjük össze az Új Széchenyi tervet,

ami az EU kohéziós alapjának támogatása nélkül egy büdös petákot nem tud szétosztani senkinek

. Játsszuk azt, hogy Orbán feltartott középső ujja innentől nemzeti jelkép, de ne várjunk, hogy ezért rajtunk kívül bárki fizetni fog.

Vagy lehet egy fokkal csöndesebben és visszafogottabban hülyíteni a népet. Esetleg.

Ezen is túl vagyunk drága egybegyűltek. Zugló önkormányzata megtartotta kerületi megemlékezését az 1848-49-es szabadságharcról.

A Pákozdi téren felállított emlékmű körül nagy volt a sürgés forgás. Külsőségeiben látványos elemeket vonultatott fel az önkormányzat, huszároktól zászlótartó rendőrökön keresztül zenekarig. Így kell ezt, tetszett. Elsőként Papcsák Ferenc polgármester köszöntötte a megjelenteket úgy általában, a résztvevő országgyűlési képviselőket név szerint is. Én, ha neki vagyok név szerint köszöntöttem volna jelenlegi ellenlábasomat, a tanácsadói szerződéseket piszkáló Várnai Lászlót is. De Papcsák nem egy trubadúr alkat aki élt volna egy ilyen geg lehetőségével, nem is beszélt sokáig. Ettől függetlenül ez most szép volt Feri, kár, hogy a pártsemleges ünneplést ezzel a gesztussal be is fejeztük. Mert a Papcsák után felszólaló Pesti Imre fővárosi párttitkár kormánymegbízott belecsapott a lecsóba, és olyan populista beszédet rittyentett, hogy Szijjártó Péter elsírja magát az irigységtől, ha meghallja.
Tudja meg ország-világ, de a zuglóiak mindenképpen, hogy itten' már nem forradalom zajlik, pláne nem fülkeforradalom, hanem egyenesen szabadságharc. Ezek szerint csapataink már hadban állnak, ezért őszinte reményeim szerint megtalálják a fülkéből kivezető ajtó kilincsét. Mégse volna jó, ha a fülkelakók egymással vívnának ádáz küzdelmet. Amúgy meg Március 15. a Nagy Államadósság Elleni Harc ünnepe lesz nemsokára, gondolom ezért beszélt Pesti inkább erről, mint magáról a forradalomról. Mire csípni kezdte szemünket a tavaszi szélbe kipárologtatott izomszagú populizmus, Pesti stílust váltott, be közénk dobta a reményt. Szerinte, ha az államdósság nem volna, a kormány minden embernek háromszorosára emelné a fizetését. És ezt ki bírta mondani anélkül, hogy elröhögte volna magát. Sebaj, a cél - háromszoros jövedelem, gecó! - ott lebeg az emberek lelki szeme előtt, így majd bizonyára kacagva fognak otthoni büdzsét szűkíteni a Széll Kálmán terv lecsapódó hatásai, és az egykulcsos adó miatt.

Hogy ennek mi a lófasz köze volt a mai naphoz, annak megfejtését rátok bízom.

Pesti beszéde után hangulatfokozó sóelemként a Fidesz ügyeletes plakátlánya, Keresztes Ildikó tátikázott két számot, és Körtvélyessy Zsolt mondott verset.
A koszorúzást megejtette minden politikai és társadalmi szervezet, és lehetett hazamenni. Útközben elgondolkodhattunk: vajon az lesz divatban a következő években, hogy megemlékezés helyett a kormánypárt az alkalmat megragadva igyekszik ellopni a show-t egykori nagyjainktól saját töketlenségének magyarázásával?

Sokat gondolkodtam mit írhatnék a mai napról. De a kokárdát, tizenkét pontot, annak fejlécét a nemzetieskedő kormány stipistoppal elvitte, így nekünk póroknak csak a gondolatok maradnak.
"Ezt a napot Petőfi napjának nevezze a magyar nép, mert ezt a napot ő állítá meg az égen, hogy alatta végigküzdhesse a nemzet hosszúra nyúlt harcát szabadsága ellenségeivel." - mondta Jókai, és maga sem gondolta, hogy forradalmuk után 163 évvel Petőfi sorai még mindig aktuálisak lesznek:

Az országgyűléshez

Sokat beszéltek, szépet is beszéltek,
Jót is, de ebbül a hon még nem él meg,
Mert nincs rendében eljárásotok,
Ti a dolog végébe kaptatok,
És így tevétek már régóta mindig;
Látják, kik a multat végigtekintik.
Ki képzel olyan templomépitőt,
Ki a tornyot csinálja meg előbb?
És azt a levegőbe tolja, hogy
Ott fönn maradjon, míg majd valahogy
Alája rakja szépen a falat,
S legeslegvégül jőne az alap.
Ti vagytok ilyen mesteremberek,
Ezért ad a hon nektek kenyeret,
Ezért fizet szivének vérivel!
Jobbat tesz, aki semmit sem mivel.
Időt, erőt eltékozoltok, és ha
Sükert mutattok is föl néha-néha,
Csak olyan az, mint hogyha engemet
A szomjuság bánt, s adnak víz helyett
Ételt, s talán még épen olyan ételt,
Mitől szomjúságom csak jobban éget.
Ha ez siker, ha ez jótétemény:
Elmémet a bölcsőben hagytam én.
Hiába minden szép és jó beszéd,
Ha meg nem fogjátok az elejét,
Ha a kezdetnél el nem kezditek...
Sajtószabadságot szerezzetek.
Sajtószabadságot, csak ezt ide!
Ez oly nagy, oly mindenható ige
A nemzetben, mint az isten "legyen"-je,
Amellyel egy mindenséget teremte.
Hol ez nincs meg, bár máskép mindenek
Eláradó bőségben termenek,
S bár az utósó szolga és a pór
Zsebébül aranyat marokkal szór:
Azon nemzetnek még sincs semmije,
Azon nemzetnek koldus a neve.
S hol ez megvan, bár rongyban jár a nép,
Nyomorg, tengődik mindenfélekép:
Azon nemzet gazdag végtelenűl,
Mert a jövendőt bírja örökűl.
Haladni vágyunk; de haladhatunk?
Én istenem, milyen golyhók vagyunk!
Lábunk szabad, de a szemünk bekötve,
Hová megyünk?... meglássátok, gödörbe.
Szemünk bekötve, fogva szellemünk,
Az égbe szállnánk, s nem röpülhetünk,
A szellem rab, s a ronda légbe fúl,
Mely dögvészes már önnön átkitúl.
A szellem rab; mint a hitvány kutyát,
A ház végére láncba szoriták,
S láncát harapva tördeli fogát,
Amellyel védni tudná a hazát...
A szellem rab, s mi fönn tartjuk nyakunkat,
S szabad nemzetnek csúfoljuk magunkat!
Szolgák vagyunk, rabszolgánál szolgábbak
Megvetésére a kerek világnak!

Azt hiszem, ha Petőfi szembesülne a fülkeforradalmár médiatörvény eredeti tartalmával és szellemiségével, az azt körülvevő cirkusszal, a ténnyel, hogy az alkotmányt írogatók lassan belefulladnak a nemzeti giccsbe, mert képtelenek eldönteni, melyik fényesebb, lánc vagy a kard, ma ismét pontokat fogalmazna néhány társával együtt.

Szerencsére csak a szellemisége van köztünk. Amihez legalább pillanatokra felnőhetne Magyarország mindenkori kormánya.
 

Van abban valami sajátos báj, ahogy a magyar közélet viszonyul a saját múltjához, és az abban elkövetett bűnökhöz. Most éppen a frissen nyilvánossá tett SZT tisztek listáján rugózunk, közben a megfigyelős-jelentősdi egyik haszonélvezője, az egykori Hazafias Népfront főtitkár, államminiszter oktat minket alkotmányból és demokráciából. Örömmel hallottam tegnap a királyi rádióban, hogy az alkotmánytervezet Pozsgay kompatibilis, mert így már értem, nekünk miért van regiment bajunk vele.

Valamiért úgy érzi az Orbán seggszőrébe kapaszkodó kommunista maradék, hogy nekik nem elég a kegyelem parizert rágni egy csendes sarokban és örülni, amiért a pészmékerbe ingyen jár a gombelem, hanem beszélniük is kell, mintha nyelvcsapás alapján bérszámfejtenék a baksist érte. Gubcsi Lajos levelet írt, Pozsgay pedig tutit osztott lankadatlan lelkesedéssel. Szerinte, idézem: Magyarország most állíthatja helyre alkotmányosságának ezeréves kontinuitását, amelyet az 1944-es német, majd a szovjet megszállás miatt szüneteltettek”.

Olyan ez a mondat tőle, mintha ráncfelvarrás helyett aranyér kenőccsel igyekezne valaki eltüntetni az éjjeli dorbézolás szemkofferosodást kiváltó nyomait. Kérdezzük meg tőle, mert a szelektív emlékezet jótékony homályba rúgta agyában a történelmet: kik szüneteltették, aranyapám? Te nem voltál ott a szüneteltetők között vezető tisztségben laza harminc évig?

Az alkotmánytervezet preambulum-hitvallás-nyilatkozatában ez áll: "Egyetértünk az első szabad országgyűlés képviselőivel, akik első nyilatkozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk a világkommunizmust halálra sebző 1956-os forradalmunkból sarjadt ki. "

Nézzük meg mit gondolt Pozsgay Imre a forradalmárokról 1957, december 15-én a Petőfi népében megjelent véleményében:

„És jött 1956. október 23. Lopva, alattomosan közeledett. Sunyi bábáinak száján egy percre sem halkult el a szocializmus igéje, miközben egy nyáron át járták a Petőfi-rondót, „nemzeti sajátosságaink” körül, azzal a magasztos céllal, hogy kiküszöböljék a szocializmus építésében elkövetett hibákat. – Majdnem sikerült nekik még a szocializmust is kiküszöbölni.
Tépett szájú, hasított körmű sok kis senki, háta mögött még több úri bitanggal, megcsinálta az „Első Hazai Nemzeti Forradalmat”, melyet kis híján „Nemzeti Szocialista Forradalomnak” neveztek. A szociális elemet Mindszenty – Pehm József képviselte benne, a nemzetit pedig Lőwenstein herceg.
Hogy mégsem „nemzeti szocialistának” keresztelték vívmányukat, az talán azzal magyarázható, hogy e két szó így együtt hányingert okoz minden becsületes emberben és ők nem látták még időszerűnek e hányingert kiváltani.
Lehetett-e nálunk forradalom 1956. októberében? Hová vezethet nálunk a termelési viszonyok megváltoztatása és az uralkodó osztály megdöntése? – (Mondjuk, hogy a forradalom ezt jelenti.)
Ilyen lépés nálunk csakis visszafelé, a kapitalista viszonyok, és a burzsoá uralom visszaállításához vezethetett és vezetne ma is. Ez viszont színtiszta, steril ellenforradalom.”

Ajaj, akkor most a világkommunizmust "tépett szájú, hasított körmű sok kis senki" és úri bitang sebezte halálra nemzeti hősök helyett, és innen sarjad a szabadságunk?

Elvis Prézli emléke egy előadott dalért helyére kerül nálunk, közteret neveznek el róla. Ilyen alapon (is) kérdezem, hogy Pozsgay ( és a többi kommunista maradék) mikor kerül végre őt megillető méltó helyre?
Mondjuk a szoborparkba, hogy a fémtársak társaságában ne az alkotmányon merengjen, hanem valós emlékein.

Időközi választás lesz Zugló 1. számú választókörzetében Április 10-én, Garaba Imre megüresedett helyéért. A pártok mocorognak, a jelöltek bemutatkoznak, ( LMP, Jobbik, MSZP, Fidesz ) a tavasz közeledtével megpezsdülni látszik a kerületi közélet.

Ma délelőtt az LMP kitelepüléssel igyekezett testközelből bemutatni jelöltjét, Kaibinger Gábort a választóknak. A jelölt programját élőszóban és szórólapról is ismertették, engem pedig jobban érdekel a mechanizmus, hogyan válthat jegyet valaki a politikai ranglétra legalsó fokára egy sikeres választás esetén. Elkapható-e a pillanat, mikor az egyszeri közemberből közszereplő válik, mikor kérdezgető-szavazó polgárból egy csapásra ő maga lesz a faggatott politikus.

Kezdve onnan, hogy a jelölt pártja kerületben ismert arca segítségével igyekszik megszólítani későbbi választóit......egész odáig, ahol az első interjú tűzkeresztségén is túlesik.
A dolog csak látszatra ilyen egyszerű. Mert a magabiztosság álcáját őrizni nem könnyű, ha az ember arcába tolják a kamerát, fényképezőgépet nyilvánosan, instrukciókkal bombázzák, és a jól sikerült vágóképek mellett még érthetően, artikuláltan beszélni is kellene. Kaibinger Gábor nem tudom milyen politikus lesz, ha bizalmat szavaznak neki, de az biztos, hogy ma megküzdött a figyelemért. Érdemes megfigyelni az arcjátékából, milyen hangulatváltozáson megy keresztül az ember egy röpke negyedóra alatt, amíg az interjú elkészül. Az érzelmi repertoár teljes skáláját lefedi kezdeti optimizmustól a megfáradt, ezredszer próbált és mégsem igazi felett érzett lemondásig.
A dolgot nehezítendő a helyszínen az időjárás viszontagságaival is küzdöttek...
...meg a kontraszttal, amit az elemek tombolása ellenére profi közszereplő módjára nyilatkozó Szabó Rebeka országgyűlési képviselő jelentett.
Az interjúztatás végén átestek a hallatlanul spontán záró vágókép felvételén...
...utána már egy bénázás fölötti felszabadult röhögés is belefért.Ha cinikus akarnék lenni akkor mondanám, a mai nap tanulsága, hogy a politikus nem eleve morális gátlások nélkül születik, hanem hosszú és rögös út vezet a gátlások elvesztéséig. De a cinizmus távol áll tőlem - hehehe - és ezúttal inkább élek a fenntartás jogával. Egyben bízom abban is, hogy nyerje bárki az önkormányzati helyet, a személy nem Zugló újabb bólogató nejlonkutyája lesz. Mert Papcsákisztánban dolgozni éppen volna mit:

Az emberek agyára ment az alkotmányozás körüli cécó. Az még rendben, hogy a kormánypárt és ellenzéke igyekszik a maga szája íze szerint kommunikálni az eseményeket, de mindkettőnek sikerült átpozicionálnia magát a lófasz előnytelenebbik oldalára.

Kormányunk alkotmányos nemzeti együttműködése velünk szemben nagyjából kimerült a 12 másodrangú kérdésről véleményünket firtató lapocskában. A fő kérdésekben nem kíváncsiak a véleményünkre, az alibi legyártva, csókol anyád, igyál egy frissen főzött kisüstit a beleszólás illúziójának éltetésére.

No, majd az ellenzék, akik ugye elleneznek, és akiket nyilván érdekel a pártalkotmányt ellenzők véleménye is a sajátjuk mellé. Legalábbis ezt hinné az egyszeri netböngész, aki elvetődik a kinekaneveben.info oldalra, ahol az LMP várja szeretettel nézeteit újabb, általuk fogalmazott 12 kérdésben. Első blikkre érdekes, lássunk neki: egy kérdés, 2 érdemi és 1 nemtudomka opció, tessék csak tessék, lehet válogatni búzát az ocsútól, szart a májtól, kinek hogy tetszik jobban. Ugye nem kell mondanom, hogy a két érdemi opcióban a kormány-LMP vélemények ütköznek, ebből válogathat a kedves válaszoló. Ha sikerült 12 alkalommal kijelölni a választ, máris megkapjuk az eredményt:Tádám, meglepő mi, Orbán Viktor nem az én nevemben alkotmányoz. Az irányítószám és az emil megadása esetén statisztikát is kapunk- ígérik- úgyhogy én beírtam, megadtam és vártam. Na nem azt a linket amit elsőre kaptam, hogy a faszbúkon azonnal világgá kürtölhetem, a Zorbán nem az én nevemben, istenuccse de tényleg. Hanem a statisztikát, aminek linkje meg is jött hamarost. Így kérdésenként szemlélhettem a kitöltők százalékos megoszlását, illetve elolvashattam a "helyes válaszra" adott LMP indoklást.Eddig rendben is lennénk. A véleményem sok helyen egyezik a kérdésekre adott "helyes válaszokkal", de.....Azért az emberben felébred a kíváncsi vérgeci, és eljátszik a gondolattal: mi van, ha egyik éjjel belopózik a szobámba egy Kubatov kommandó, orvul letakarnak egy nenyivel, és reggel megvilágosodva ébredek? Hirtelen folyatni kezdem a nyálam az alkotmánytervezet szövegére, mint éhes cigánygyerek a ligeti vattacukorra, és ilyen nabazzgecc, én mennyire egyetértek mindennel, éljen soká Orbán Viktor hangulatban érkezek a fent említett oldalra. Tesztet töltök félhülyén vigyorogva, és lőn eredmény:Na, most nézz hülyén, egy helyes választ sem találtam el, mégsem alkotmányozhat a nevemben Orbán Viktor. Pedig logikusan ez következne, nem? Mert így ez pont ugyanaz, mint a kormány erőlködése: mindegy mit mondasz, ha a véleményed nem egyezik a miénkkel akkor is felhatalmaztál minket, hogy úgy értékeljük ahogy nekünk jólesik.

Azt, hogy kormányunk kizárólag a vállveregetésre és bólogatásra kíváncsi már megszoktuk. De Schiffer Andrásnak szerintem volt alkalma a héten is tapasztalni, hogy a választónak is van önálló véleménye, millió kérdése, amit nem csak hülyeséget blogolás közben, hanem fésztufész is feltesz. Talán hasznos volna legalább ellenzéki szerepben gyakorlatilag is művelni amit megvédeni igyekszünk: a demokráciát.

Aminek szerves része, hogy ha akarom Orbán Viktor alkotmányoz a nevemben, és ha akarom, akkor Schiffer András és az LMP tiltakozik ellene. De a döntés, a szavazat joga nem csak fülkeforradalom idején, hanem egy ostoba kérdőív kitöltése alkalmával is az enyém.

Okulásul minden kérdezősködő formációnak: ne kérdezzetek tőlünk olyat, amire nem akarjátok hallani a választ!
 

ÁPDÉT:

Délutánra frissült a kérdőív, akik a 12 kérdés egyikében sem értenek egyet az LMP álláspontjával ezt a képet kapják:

http://kinekaneveben.info/nullatalalat.png

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy király. Mit király, KIRÁLY volt ő egyenesen, aki népnek sorsát igencsak szíván viselte. Úgy határozott, nem folytatja elődei útját, nem él a szokásjoggal, ami feljogosítja az országalmából részarányos darab kiharapására. Azon ott bűzölgött az elmúltnyócév összes szájszaga ugyanis.

Fülkekirálynak ötlete támadt, és emígyen rendelkezett: visszamenőleg megvonja a rágdosás jogát, ezzel fertőtlenítve azt a szájnedv maradéktól saját maga számára. Kincstárának őrzői égre emelet tekintettel sóhajtották: de UramKirály, ezzel oda a jogállam! Megint - tették volna hozzá, ha merik, de Fülkekirályt nem tanácsos bőszíteni emlékek idézésével. Felbőszült ő emlékcita nélkül is, márpedig, ha éktelen haragjának görcse még apróbbá rántja össze amúgy sem jelentős termetét, akkor bármi megeshet, és ennek ellenkezője is. Most egyik tanácsnokán keresztül közölte a néppel: a kincstár őrzőin lobotómiát hajtanak végre, szigorúan népakaratból.

Népe csodálkozva meredt a rendeletre, mint tanácsnok a paripa seggéből kilógó lézerblokkolóra: nebazzgecc, ezt mi akartuk?? A hangoskodás megelőzésére terv kellett de nyomban, olyan igazi népvidámító, renomé emelő felségeskirályi gesztus, aminek csodájára járhatnak a szomszéd királyságok, és a paraszt is érezheti vele mennyire törődve van. - Jól van pribékek, akkor új szokásjogi törvényt írunk! - mordult Fülkekirály, és jókedvében az országalma maradékot egyben próbálgatta a szájába. Fog ez menni! -röhögött, majd keresztül gázolt a nyaloncnyelv erdőn és sietve parancsot adott: lássatok neki a fogalmazásnak!

A két hűséges kijelölt igyekezett ígéretekkel lohasztani a nép indulatát:

"Úgy gondolom, arra van reális esély, hogy ne tekintsük kőbe vésettnek azt a szabályt, ami a lobotómiat előírta" - mondta az egyik, átmeneti szabály, visszaültetjük a homloklebenyt - tromfolt a másik, a nép meg hitte is, meg nem is a magyarázkodást.

De hol máshol higgyenek az egyszeriek a csodában, ha nem a valóságtól elrugaszkodott mesében? A csoda viszont egyre ritkább vendég még az ilyen optimista regékben is. Az új szokásjogi törvény szövegének megjelenésekor is csalatkoztak a csodavárók: ismét győzött a kisstílű pitiánerség a nagyvonalúság fölött, a kincstár őrzőinek lobotómiája véglegesnek tekinthető. Fülkekirály az asztalra vert mérgében: becsületem nem nagy ár az országalma maradékért! Megfizetem, meg én, ha addig élek is!
Mit tehettek a hűségesek? Bólogattak ahogy csuklyás izmaiktól tellett: mégse járja, hogy a "jelenlegi szokásjogi törvény sok tekintetben a választott képviselőkből álló parlament fölé helyezi a kincstárnokokat!" Pfejj, hisz IstenKirályunk után mink vagyunk az elsők, vagy mijalófasz?! -így biztatták egymást, miközben szapora nyelvcsapásokkal igyekeztek elkerülni az ellenkezésért bármikor bárkinek kijáró lobotómiát.

Így esett, hogy Fülkeország új szokásjogi törvénye deklarálja polgárai számára: a becsület és adott szó nem érték a királyságban. Ennek fényében új értelmet ad az alapjogi törvény első sora: Isten, áldd meg a magyart!

800 millió forintot költenek le Orbán Viktor és SkiccPali védelmére közbeszerzés nélkül, így a hír. Az még rendben van, hogy védjük meg nagyjainkat, ha van mitől és kitől. Az is, hogy nem akarják a rosszgonosz terroristák orrára kötni, hogy milyen védelmi eszközöket szereznek be most sürgősen. Engem inkább az érdekelne, hogy mi lehet ez a vadonatúj fenyegetés amitől vezetőinket azonnali hatállyal meg kell védeni? Talán az egyik dubaji kiruccanásról hazatérő ügyeletes Silány Linda hasonmás furcsa sminket és tetkót viselt, és tamponzsinór helyett egyéb kanócféle lógott ki a csúnyájából?
Esetleg radikális nyelvtan nácik egy csoportja rabolta el SkiccPalit, hogyaszongya megtanulsz magyarul most vagy soha, és cserébe egy középiskolai tanár egyhavi fizetését követelték?
Netán Cohn Bendit öltözött be koboldnak, és a magára szíjazott, kőbe vésett alapjogi charta mögül intéz újabb elvetemült támadást?

Vagy mi más lehet a fenyegetés? A népharag, a közutálat? Az ellen a 800 millió nem véd, srácok. Legutóbb Frei Tamás játszott el bérgyilkosos gondolattal, de annak is tíz éve már. Mitől vagytok beparázva éppen nyolcszáz milliónyira, mikor a terrorelhárítás 10 milliárdból gazdálkodik, véd és őriz benneteket éjjel nappal. Legalább hazudjatok valami félelmetesen zoknilefosósat, hogy ne merüljön föl megint, hogy a haverek jutalmazása zajlik éppen közbeszerzés nélkül. Remélem azért a látszatra adtok, és nem felejtetek el leglább két álcaruhára beruházni ennyi pénzből.
Még mindig jobb hülyének látszani, mint bevallani: a nemzetközi terrorizmus térképén inkább látszotok légyterméknek, mint célszemélynek.

Kedves honfitársaim a Nemzeti Együttküszködés Rendszerében!

Itt állok most előttetek a Frusztrált Idióták Demagóg és Epehányó Szövetségének nevében, mert felhatalmaztatok, megbíztatok, felkértetek, szinte rinyáltatok, hogy itt legyek. Két szavam van hozzátok kedves bajtársaim: elmúltnyócév, meragyurcsány. Jabocs, három, merabajnai kimaradt. De ennek vége! Az új időszámítás elkezdődött, hazánk nagy gondolkodója, személyes jobb agyféltekém Matolcsy György kidolgozta számotokra az új rendszer, a Nemzeti Együttküszködés Rendszerének Első Hároméves Tervét, aminek stílusosan a Farpofafuvallat Béla nevet adta.

Igaz, angolul van, hogy ti parasztok ne értsétek, de a lényeget, amivel foglalkoznotok kell elmondom: fasza lesz minden kispöcsök. Kézbe vettük a dolgokat, és mindenkit megvédünk. Ha kell önmagától. Elvettük a nyugdíjatokat, mert nem tudtok rá vigyázni! Adócsökkentés címén elvettük a kedvezményeiteket, de azért vannak néhányan akik jobban jártak. Például én, úgyhogy ne pofázzon senki, hogy a rendszer rossz! De ne higgyétek, hogy egyedül maradtatok! Munkáltatóitokat is beszívatjuk a keresztényi szeretet nevében, mert ez a kormány támogatja a kis és középvállalkozásokat. Ezért csak azt írjuk elő a rothadt magántőkésnek, mennyivel emelje a béreteket, oszt' örüljön, hogy nem államosítjuk őket. Azt majd jövőre, ha jobb agyféltekémnek sikerül már januárban akkora hiányt bejelenteni a Pártkongresszuson hogy a falra akasztott poszteren is bebandzsítok tőle.De nem állunk itt meg! Írunk nektek új alkotmányt az 1949-es helyett, és, csak hogy az évszámegyensúlyban zavar ne keletkezzen átvesszük a korszak egyik vívmányát: államosítjuk az iskolákat. De ne féljetek, nem SkiccPali fogja a nyelvtant tanítani, az még nekünk is földtől elrugaszkodott ötletnek tűnik.

Úgy látom örültök, ezért mondok még pár pozitívumot: megadóztatjuk amit zabáltok, mert dagadtan könnyen pusztultok, az meg nem csak sokba kerül, hanem a demográfiai mutatókat is rontja. Hamburger mi, mikor Kádár alatt a krinolinnak meg szafaládénak is örülni tudtatok?! Megfaragjuk a gyógyszerkasszát, ha betegek vagytok legalább sokba is kerüljön. Cserébe beindítjuk a gazdaságot! Egymillió munkahely lesz itt mindjárt, ha bűncselekmény lesz újra a közveszélyes munkakerülés! Majd bejártok a fasztuggya hova, de nem fogtok a munkaügyi hivatalban ülni szakmányban az tuti.

Na. Ugye. Jó terv mi? Három év apukáim, és felvirágzik ez az ország: újra lesznek vármegyék, megyei, járási és kerületi párttitkárok. Mi szarunk a magántulajdon szentségére, előírjuk a tőkésnek mikor mennyivel járuljon hozzá a béreteken keresztül a mi ígéreteink teljesítéséhez. Teszünk magasról a jogbiztonságra, elintézzük semmi perc alatt a visszafelé törvénykezést. Hogyhogyhogy? Majd én eldöntöm mi volt törvényszerű a múltban, úgy. Hisz jogot végeztem vagy mi a pöcs?

Kedves népem! Írtak ide valami frappáns hasonlatot nekem így a végére, de a szájzugomban megbúvó nyálhabocska ráesett, és ez baj. Egyrészt mert minden beszéd után ha megszárad elteszem emlékbe, másrészt meg összefolytak a betűk. Csak arra emlékszem, valami Edison nevű ipse volt benne, tűz meg pajta, és újrakezdés. Igaz elmondták a beszédírók, ebből úgyis annyi marad meg bennetek, hogy ha rosszak lesztek rátok gyújtom a fáskamrát, de ez egyébként sem volna igaz. Mert amit államosítottam az nem rongálom, hehe.
Ezért csak azt mondom forr a dalom - mink Felcsúton danoltatónak híjjuk a pájinkát - úgyhogy mennem kell, de emlékezzetek: amiből lekvárt lehet főzni abból pálinkát is! Azt meg lehet szabadon.

Ennek örüljetek, szevasztok.

Javaslom, hogy Magyarország hivatalos nyelve legyen az angol. Egyrészt világnyelv, másrészt meg kormányunk jobban beszéli, mint az anyanyelvét. Egyben megkérem SkiccPalit, hagyjon fel a magyar nyelv őrzésével, preferálja ő is inkább az angolt, no pain-no gain, ugye? Ebben az esetben talán elkerülhetik legközelebb, hogy az egyszeri választópolgár csak pislogjon a Széll Kálmán terv angol nyelvű változatára, mint egyszeri médiatanácsnok Ice-T beélesített kurvaanyázására.

Ha Orbán Viktor szerint fontosabb a londoni elemzőkkel megismertetni a megszorító csomag részleteit, mint velünk, - akik megfizetjük - akkor adja magát a kérdés: Orbán kiknek a miniszterelnöke vajon? A miénk? Aligha. Magyarország miniszterelnöke a Nemzeti Együttműködés Rendszerében hisz állítólag, abban meg a londoni pénzpiaci elemzők elsőbbsége nem szerepel, ha jól emlékszem.

Persze értjük mi, hogy a leminősítések alkalmával a szakértelem hiányával és dilettantizmussal vádolt elemzők véleménye egyszeriben fontos. Azt is átérezzük micsoda nehézségek árán sikerülhetett bejutni hozzájuk a szellőző rendszeren keresztül, és gépre installálni a nekünk szánt szöveg helyett írt kifelé beszédet.
Igaz a lemezen rajta maradt egy hangfelvétel, amint egy feldúlt ember ordítja: hogy SzűzMariska fingja homlokon ezeket is narancsmaggal, nem megint a műanyag Mao szoborral, a Reobek cipővel és a csillámpónikkal dobtak minket egy polcra?! -de Londonban magyarul kevesen beszélnek, így a barátság nincs veszélyben.

Már csak az érdekelne, hogy ha az utóbbi hónapok fontos törvényei ( média és Széll Kálmán )két nyelven, ennek megfelelően két variációban készültek, akkor az alkotmányunk is így fog? Lesz egy nekünk itthon olyan amilyen, és lesz egy a külföldnek angolul, ami szerint nem is a Fidesz pártalkotmánya lesz, bibií? Ha így haladunk az alkotmány megszavazásának napja érdekes fordulatot vehet: Orbán és a narobotok ájtatos pofával gombot nyomnak, a fordítók elkezdik tartalommal megtölteni az "Alkotmány B" feiratú mappát, az ellenzék meg kvízjátékon vehet részt, aminek címe: A 13.151.- milliárdos játszma.

Mire jó egy lakossági fórum? Például megvitatni a közügyeket, kérdezősködni, vitatkozni a jelöltet állító szervezet országos szintű prominenseivel, és igen, felcsippenteni elhullott infómorzsákat is.

Ma délután a zuglói LMP mutatta be időközi választáson induló jelöltjét, Kaibinger Gábort. A traccsparti legfontosabb bejelentése mégsem hozzá, hanem Schiffer Andráshoz fűződik. Ő ott a helyszínen lepte meg önkormányzati képviselőjüket Várnai Lászlót a hírrel, hogy a köztévé minden kezdeti berzenkedés ellenére "szívesen látja őt" vendégül a Reggeliben, és hagyják beszélni a kerület vezetésének furcsa tanácsadói szerződéseiről. Ajvé, micsoda csapás ez Papcsákisztán csupa báj és kellem trolljai számára. Ismét lehet izzítani a Zuglói lapokat nyomó gépsorokat, és ínhüvely gyulladásig nyomni az ellenpropagandát.

Ettől eltekintve is érdekes délután volt. Már azért megérte elmenni, hogy láthassuk: az ellenzéki pártok igyekeznek komolyan venni egymást és a lehetőséget a Fidesz nálunk is kétharmados többségének megfricskázására. Kis túlzással mondhatjuk, a helyi MSZP prominensei nagyobb számban képviseltették magukat, mint a lakosság, akiknek a fórum szólt. Javukra legyen írva, hogy jelenlétük nem az ugyanmár-dehogybazmeg hajtogatásában merült ki, hanem érdemben is hozzászóltak a beszélgetéshez.

Kezdetben Várnai beszélt az önkormányzatot érintő ügyekről, a költségvetés állásáról, napi ügyes-bajos dolgokról. Később befutott az LMP parlamenti képviselője Szabó Rebeka, és maga Schiffer András is. Ők a párt parlamentben képviselt véleményéről, állásfoglalásairól és napi közügyekről beszéltek, semmisségi és médiatörvény, alkotmányozás vonalon. Nekem két dolog tűnt fel:

1: A jelenlévők szívesen hallgatták amit elmondtak nekik, de kérdezni rajtam kívül alig mert valaki. Még az itteni törzskommentelő sem, akinek egyébként markáns saját véleménye van, és mindenre kíváncsi. Az ember, aki maga a két lábon járó tudás, a beszélő politikai kiskáté, egy kérdést nem intézett a megjelentekhez.

2: Schiffer András élőszóban, beszélgetés közben sokkal meggyőzőbb, mint amikor beszédet mond valahol, vagy felszólal. Először is köntörfalazás nélkül válaszol olyan kérdésekre is, amik nem feltétlenül hízelgőek, esetleg kényelmetlenek. Engem általában a PR rizsa hidegen hagy, és azt kérdezem meg, ami valóban érdekel. Elvárom, ha a kérdés bár provokatív, a szemben ülő érdemi válaszokat adjon rá. Közben az sem baj, ha nem értünk feltétlenül egyet ( pl médiatörvény), és vitába bonyolódunk. Ezt elfogadom, ha azt látom szemben az ember valóban hiszi amit mond, és nem lóg ki a lóláb sehol. Schiffer ilyen szempontból ma jól vizsgázott.

A harmadik részben a lakosság megismerkedhetett a jelölt álláspontjával, törekvéseivel, a ténnyel - ugyan ez mostanában nem divat - hogy kerületi lakos. Kifogásolni való ezúttal nem akadt, mert az egyetlen említésre méltó dolog sem nekünk lakosoknak lehetett kényelmetlen. A terem elrendezése azt juttatta eszembe, hogy valahogy így nézhetett ki a népbíróság is az átkosban: U alakban ülnek a bírák - esetünkben mi lakosok - velünk szemben pedig a négy "vádlott" akiknek meg kell felelni az összes kérdésre. Szabó Rebeka mondta, hogy közelebb kellene hozni a politikát és a közéletet az emberekhez. Egyetértek vele, pártoktól függetlenül javasolnám ezt mindenkinek. Ugyan kényelmetlen is lehet a kérdezz-felelek játék, a választópolgár nem tisztel semmit és minden érdekli, de talán nem volna haszontalan, ha időnként a magamfajta kukacos kíváncsi kérdezhetne, válaszokat kapna, és úgy érezné választott képviselőinek helyben és a parlamentben számít a véleménye.

A politikusoknak sem ártana néha meghallani a nép hangját.

Tudom, utópia, legyintsünk együtt.


 

Pártunk és kormányunk tegnap elfogadta a semmisségi törvényt. Ezzel amellett, hogy felpofozták a szart két kézzel, egyben odavágtak egy újabbat a jogállamiságnak is. Beleavatkozni a független magyar igazságszolgáltatásba visszamenőleg, az minden határon túlmegy. Arról nem beszélve, hogy célja a látszattal ellentétben nem az esetleg jogsérelmet elszenvedők rehabilitálása, hanem a támasztott társadalmi igény kielégítése. Márpedig a hír hallatán erektálók magömlésének a jogállam kárára történő kielégítése túl nagy ár.

Az szerintem sem vitás, hogy nagyon ideje volna pontot tenni a 2006-os események végére. De szerintem legelső sorban a felelősök felderítése volna az a cél, ami elérendő volna. Elköltöttünk egy vagyont bizottságosdira, de a felelős az egy sincs. Helyettük van állított bűnbak, mert a semmisségi törvényből egyértelműen ( mondjuk ki, ne köntörfalazzunk) következik: minden rendőr hazudik és hamisan tanúzik, az is, aki nem követett el semmi törvénysértőt. Vesszen a kutyák becsülete, ne válogassuk ki a kéztörő, fejre lövő állatokat, kollektíven bűnös mind. Az összes vizsgáló, ügyész szarul végezte a munkáját, a 2006-2010 között a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztályát vezető Polt Pétert is ideértve. Minden meghatározott ügyben ítéletet hozó bíró hülye, mert elhitte ezeknek amit a vádiratban és tanúként állítottak.

Hadd kérdezzem meg tőletek drága narobotok, ott benn a Nagy Büdösben: a számtalan lehetőség közül kötelező volt a legrosszabbat választani?

Mert a közkegyelemtől az egyéni kegyelmi eljárásokig, a perújrafelvételekig lett volna számtalan módja a vitás ügyek elrendezésének. Ezek helyett választottátok a jogállamba, jogbiztonságba, független bíróságba vetett hit lenullázását. Innentől ez lesz a tendencia? Mert, ha igen, akkor volna még néhány testhezálló ötletem, milyen ítéleteket lehetne hazavágni, természetesen visszamenőleg:

1: Itt van ugye az a kiegyezés izé 1867-ből. Már a szó maga - kiegyezés - is idegen, hisz a magyar ember forradalmár és nem holmi egyezkedő, kompromisszum kereső fajta. Javaslom tehát semmissé nyilvánítani az 1867 évi XII, XIV, XV, XVI törvénycikkeket. I. Ferenc József visszamenőleg mondjon le a koronáról, alkotmányos monarchia nincs, Sissy nem királynénk, az operett kottáját tépjék azonnal szét, Habsburg György érezze felpofozva magát. Deák Ferenc szelleme monnyonle, és távozzon az országból! Még hogy Haza Bölcse, piha, az már nem ő, ha nem tudná. 2: Mátyás az igazságos - mondják - pedig, ha megnézzük a törvényeit találunk benne jócskán radír alá valót. Az 1464 évi XIX. törvénycikk kimondja:

"Aki az ország rendes bíráit megveri, az hűtlenség vétkének büntetésével lakol. Akik az ítélőmestert, alnádort, bánt, albánt, ispánt vagy alispánt vagy az országnak más rendes bíráit a törvényszék tartásának idején vagy különben is ok nélkül megverik, meggyilkolják vagy elfogják, azok ennek törvényes bebizonyítása után örök hűtlenség vétkén s ennek büntetésén maradjanak."

Eleve micsoda hülyeség, hogy nem lehet szabadon bírót verni? Arról nem beszélve, hogy szerencsétlen nem tudhatta, hogy Móra Ferenc fantáziáját meglódítja az igazságosságáról szóló mendemonda, és mesét ír a lator gyevi bíróról. Annak szelleme meg egyértelműen szembe megy ezzel a törvénnyel, úgyhogy a sok gyerek csalódását megelőzendő töröljük, amíg nem késő.

3: I. (Nagy) Lajos királyunk is hibázott, talán Mátyástól is nagyobbat. Az 1351 évi I. törvénycikk kimondja:

"a per függőben léte alatt az egyházi férfiak a nemesek ellen egyházi fenyítékkel nem élhetnek."

Ugye világos, hogy Lajos nem számolt azzal, hogy egyszer majd lesz egy pártnak mondott törpe minoritás, akik bizony örömmel élnének az egyházi fenyíték fegyverével még a kétharmados fülkeforradalomban is. Az meg nem lehet, hogy Semjén Zsolt páter és előszobatitkár nem átkozódhat kedvére, nem aposztrofálhatja magát a katolikus egyház lándzsájának hegyeként szabadon egy ilyen ősi, buta, konzervatív törvény miatt! Törölni, de nyomban!

4: Bizony mondom Feleim, legnagyobbat hibázni mind közül mégis legnagyobb királyunknak, Szent Istvánnak sikerült. Hiába, az államalapítás körül lehetett elég ramazuri, és talán ezzel magyarázható, hogy becsúszott egy anti-paráznasági passzus Szent István Király Derkétomainak Második Könyvének 26. fejezetében:

"Hogy a szabadok az ő szabadságok szeplőtelen tisztaságát megőrizzék, óvni akarjuk őket a mások szolgálóleányaival való paráználkodástól.

1§: Valaki tehát ezen törvényt meggondolatlanul általhágván, másnak szolgálóleányával paráználkodnék, tudja meg, hogy bűnbe esett, mely bűnéért első ízben vérig vesszőzik és megkopasztják. Ha pedig második ízben paráználkodik azzal, ismét vesszőzzék vérig és kopasszák meg. Ha harmad ízben, legyen szolgatársa a szolgálóleánynak vagy váltsa meg magát.

2§: Ha pedig a leány fogadna tőle méhében és nem tudna szülni, hanem a szülésbe halna, más szolgálóleányt adjon érte.

3§: Hasonlóképpen ha valaki szolgája paráználkodik másnak a szolgálóleányával, azt vesszőzzék vérig és kopasszák meg., és ha a leány fogadna tőle méhében és a szülésbe halna, adják el a szolgát és árának fele legyen a leány uráé, a fele pedig maradjon a mindenkor a szolga urának."

Ezzel a kör bezárult, megérkeztünk a kiindulási erekcióhoz. Szerintem István sem gondolta, hogy egyszer visszaüt a paráznaság szabályozása. Mert alig telik el ezer év, és utódai a nyugdíjtörvényen marják egymást azon aggódva, hogy a demográfiai adatok alapján nem lesz aki eltartsa őket.
Ezért kijelenthetjük, hogy a törvény rossz, és a megsemmisítő bizottság előtt a helye.

Poénkodhatunk a végtelenségig, idézhetek királyaink jogalkotásából furábbnál furább paragrafusokat, a lényeg azonban marad: kormányunk lassan nem méltó elődeihez. Az alkotmányosság megnyirbálása, a jogállamiság koszlott biliként újra és újra felrúgása, az ortodox hívők kielégítéséért a bírók lehetetlenné tétele, az ügyészek, rendőrök felé kollektív bűnösség hirdetése olyan szégyen, amit csak Morvai Krisztinának és Gaudi Nagy Tamásnak nem sikerül megértenie.

Akkor pláne, ha lett volna más ésszerű megoldás.


 

„Az nem megy, hogy elfogadjuk a tisztséget, majd szembeszegülünk a megbízóval. Egy közszolgálati médium legyen lojális a kormányhoz és tisztességes az ellenzékhez".

Ezzel a mottóval indított Belénessy Csaba a közmédiumi vezetők kinevezésének napján. Az azóta eltelt idő alatt szavunk nem lehet, az mottó egyik felét maradéktalanul sikerült megvalósítani. A közmédiumok vezetői elsajátították, és versenyt futnak a Leglojálisabb Nemzeti Együttműködő címért. Igaz, a médiatörvényben deklarálta volna kormányunk a kiegyensúlyozott tájékoztatás iránti igényét, de a gyakorlatban ez inkább a mi beszélünk, ti tudósítotok róla ahogy megmondjuk, a többieknek meg kuss nyomvonalon valósul meg.

Ezt egy vállrándítással elintézhetnénk, hogy ti csak csináljátok, mi nem nézzük, Rákay Kálmus meg majd hazudik valami statisztikailag mérhető nagyságú százalékot a nézettségről ahogy szokott. De mi van akkor, ha a közmédium előretolt bástyaként funkcionál, kvázi tábori kórházként ellátva a külvilágban találatot kapott pártkatonák sebeit, a műsorvezető/szerkesztő szanitécek hathatós segítségével? A mi pénzünkön, természetesen.

Papcsák Ferenc elszámoltatása erősen bevérzett bőr alá. Elszámoltatási kormánybiztosként eredménytelen, zuglói polgármesterként pedig éppen nekifutásból csinál magából bohócot, rabul ejti a gondosan szőtt közösségi hálója. Mit tehet egy elszámoltatást harsogó egykori pártököl, ha róla is kiderül a turpisság, hogy az elődök kitaposott nyomdokain járva szomjazza a haveri-rokoni tanácsadást, mint szaharai beduin a poshadt pocsolyavizet? Nyilván megpróbálhatja hiteltelenné tenni a renitens Várnai Lászlót, minden létező módon. Röhej, hogy egy állítólag felelős politikus a mezei komment trollok módszerével kapásból le eszdéeszesezi a biliborítót, és nem képes semmi másra. Illetve de, képes, a helyi Pártharsonában címlapon közölni a választópolgárokkal, hogy ők a rettenthetetlenek, és aki kérdéseket mer feltenni az október óta kötött 80 millás szerződésekről, az népellenség, és az elszámoltatás gátja. Néhányunknak furcsa, hogy az önkormányzat közpénzen fenntartott lapjában éppen csak az ügyet kirobbantó Várnai nem szólalhat meg, pedig szeretne. A lehetőségként felkínált - vegyél magadnak felületet fizetett politikai hirdetésként - opcióra pedig legfeljebb hevesen anyázni lehet egy jóízűt a pofátlanság láttán.

A megúszásra játszók viszont bakot lőnek. Ferink elszalad gyorsan a köztévébe nyilvános tisztítókúra keretében mosdani úgy, hogy tulajdonképpen a vád, a szerződések piszkálása el sem hangzik, mert Várnai természetesen többszöri kérése ellenére, a kiegyensúlyozott tájékoztatás nevében nem kap lehetőséget a beszédre. A Medveczky garnitúrának módja van bizonyítani, hogy a Belénessy mottót legteljesebb mértékben magukévá tették, és annak utolsó betűjéig megfelelnek.

A probléma annyi, hogy bennünk ezt látva fölmerül a kérdés: a zokni lefosásának ez vajon melyik stádiuma lehet?

Mert a két lokális rettenthetetlen innen nézve inkább az "öngyilkos merénylő" Várnai elől inaló, farsangi bálból szökött  szerencsétlennek látszik, mintsem büszke hérosznak.
Engem egy dolog érdekelne a tanácsadói szerződésekre elvert 80 milla sorsán kívül: meddig kell tűrni szó nélkül, hogy a közpénzen fenntartott médiumok köztévétől utolsó kerületi lapig kizárólag pártérdeket szolgálnak? Hol van a mérték, hol a határ? Mert egy magántulajdonban lévő lap, tévé, rádió azt ír, mond amit neki tetszik. De a mi pénzünket felélő elvileg értünk, nekünk tartalmat gyártó médiumok ugyan legyenek kedvesek kikászálódni a kormány seggéből, vagy arcukat a lenyugvó nap fényében fürösztve elhúzni a paripapéló irányába zsokénak.

Ugyanis a közpénzherda közügy, kedves elvtársak. A hírszolgáltatás meg ne csak színesebb legyen, hanem tényszerűbb is.

A közoktatási törvényen ölik már az illetékesek egymást régóta. Pokorni Zoltán vinné a bolognai vonalat, Hoffmann Rózsa a poroszos keresztény őrmesteri stílust, de lehet mindez hiába: jön Viktor és a Széll Kálmán tervvel elfújja az érveket, mert szerinte nekünk csakis a spártai modell lesz a nyerő.

A kötelező iskoláztatás korhatárának 15 évre csökkentésével nagyjából le is rakják a honi Tajgetosz alapkövét. Beindul a szelekció, és az alulteljesítőket nem ösztönözni fogják a bármilyen szakképesítés megszerzésére, hanem nagyüzemben fogják belökni őket a feneketlen és kilátástalan süllyesztőbe.
Tekintsünk el most attól a ténytől, hogy az Európai Unió területén 16 éves kor alatt senki nem vállalhat munkát, és tegyünk úgy, mintha mi is olyan ostobák lennénk, mint akik komolyan beszélnek a 15 évről. Mert mit lehet tudni, ahol az oktatási program alkotói szerint bálnatenyésztő képzés folyik, ott bármi más furcsaság is megeshet.

Játsszunk el tehát a gondolattal, hogy mi történhet a korhatárt éppen betöltő aligtinivel a tizenötödik születésnapján. Normális esetben ugye minden marad a régiben, másnap iskola, stb. Nem normálisban viszont két eshetőség van:

1: Apu-anyu, akik eddig is csak az anyagi tehertételt látták a csemetében, bejelentik: kedves gyerekünk, holnaptól úgy gondoljuk sokba kerül nekünk ez az iskolásdi, köpeny-tanszer-bérlet, meg még az osztálypénz is, ugye, az osztálykirándulásról nem is szólva, ezért úgy határoztunk, keress magadnak munkát.

2: A gyerek falhoz vágja a szülinapi tortát, és vitustáncot járva ordítja: rohadjon meg az iskola ahol van, minden tanár hülye, kiposztolom a fészbúkra, hogy tankönyv van eladó! Én oda többet be nem megyek, Viktor bácsi is aszonta, bibibí.

Egyik lehetőségtől sem fog lendületet kapni a nemzet. 430 ezres munkanélküliség mellé csak az hiányzik, hogy 15 éves aligkamaszok kerüljenek az utcára/munkaerőpiacra képzetlenül, hozzáértés nélkül. Én elhiszem, hogy a Kereskedelmi és Iparkamara a seggét veri a földhöz örömében a reménybeli nagyjából ingyenes tömeges munkaerő láttán, de azért torpanjunk meg az örvendezésben, és intsük megállásra a Tajgetoszt építő munkásokat is egy gondolat erejéig. Aki látott már hátrányos helyzetű tizenévest közelről az tudja, mekkora naivitás azt hinni, hogy a kötelező szakképzés alól frissen kibújók majd különböző cégeknél fognak elhelyezkedni, hogy szakmát tanulhassanak, és a képzésért cserébe ingyen dolgozhassanak az oktatás időtartama alatt.

Ez nagyjából az utolsó gondolat lesz, ami megfordul majd egy ilyen fiatal fejében. Ők, ha el is helyezkednek dolgozni pénzt akarnak majd keresni, olyan munkát vállalni, ami ingyenes képzés helyett bért tud nyújtani. Mennyit fognak ők keresni azon a munkaerőpiacon, ahol minimálbéres segédmunkáért is ölre mennek az emberek, csak dolgozhassanak valahol? A minimálbér egy részét? Tisztán vagy feketén? Mert álmokba ne ringassuk magunkat, mindig lesz olyan munkaadó, akinek meg fogja érni a gyerekmunka, pláne, ha nem kell még a minimálbért sem kifizetnie utána.A több százezer elkeseredett munkanélküli mellé kapnánk egy évről évre növekvő számú, semmihez nem értő gyerekhadat. Akiket aztán nyilván segélyezni és minimálisan eltartani kell iskoláztatás helyett. Ezért jó lenne, ha a kormány átszámolná ezt a tételt a Széll Kálmán terveben újra. Mert az nem létezik, hogy hosszútávon ne érje meg a társadalomnak inkább a képzést erőltetni, hogy ne volna kifizetődőbb mindannyiunknak egy szakképzett, munkát vállalni tudó nemzedékre bízni a jövőnket.

Erőltesse a kormány az iskoláztatást, legyen szigorú, az iskolalátogatási támogatás megvonása igazolatlan hiányzás esetén jó és támogatható dolog. A szülők legyenek ösztönözve, ha ez nem megy akkor szankcionálva, a kötelező iskolalátogatás korhatára meg minimum legyen egy szakiskola elvégzéséhez szükséges időhöz kötött, vagyis 17 év. Mert minden tévhit ellenére az ország jövőjét nem az ilyen-olyan oldali politikusok ködharapása fogja meghatározni, hanem az a szellemi vagyon, amit az oktatással és a neveléssel a gyerekeink fejébe ültetünk.

 

Érdekes tendencia kezd kibontakozni a Fideszben: szelektív emlékezetvesztésben szenvedő egykori Fidelitas tagokba botlik az ember lépten nyomon. Mondogatták sokan régebben, hogy a narancsos ifjúsági szervezet agymosoda - példának citálták Ágh Péter bajtársat - de mostanában mintha a valóságalapja is előbukkanni látszana a tételnek.

Mi más magyarázata lehet annak, hogy az egykori tagok mostani, havi rendszerességű járandóságukból százezrekre nem emlékeznek?

Először Nemzeti Trubadúrunkon látszottak a betegség tünetei, ő nem emlékezett rá, hogy átugorja kétszázezerrel a Vezér által húzott nemzeti bérplafont. Most meg itt van a legfrissebb üdvöske, Zsiga Marcell, akinek két helyről sikerül fölvenni költségtérítést szintén százezres nagyságrendben úgy, hogy ennek ténye - valahogy - nem tűnik föl. Azt tudjuk, hogy a törvény tiltására tesztek magasról, de hogy mellé a hülyét is mímelitek ezzel az ártatlannak szánt, de annál ostobább pislogással, hogy hádewazzeg, csak gyütt az a sok rohadt pénz valahonnan, oszt' sose akarta abbahagyni a gyüvést. Nem is tudom mit mondjak tekintetes népbíróság, de ártatlan vagyok az kurvaélet.

Felnőtt az új generáció, és vagy kapzsibbak, vagy még az öregeknél is hülyébbek. Zsiga Marcell iskolapéldája lehet a Fidelitasból kinőtt, országgyűlésbe és önkormányzatba delegált újoncoknak. A kétharmados fülkeforradalomban álláshalmozó lett, a képviselőség mellé miskolci alpolgármesterség is jutott. Hogy mekkora kanál jár ezekért a húsosfazék mellett arra tökéletes példát kapunk Zsiga Marcell két vagyonnyilatkozatából. 10 hónap alatt 2,8 milla megtakarítás mellé még egy Passat vásárlás is belefért a spórolásba.

Ha azt hiszi a nyájas olvasó, hogy ez az egyszerű vidéki fiú megelégedett ennyivel, akkor bizonyára keveset feltételez erről a nemzedékről. Zsiga önkormányzatba jutása, és saját állásai felhalmozása után sem érezte úgy, hogy na most itt már tényleg elég. Hisz a család még hátra van, a rokonok helyzetbehozása meg ősi szokás a Fideszen belül. Zsiga Marcell szétszórta hát a rokonságot Miskolc város önkormányzatának különböző cégeibe: a fatert betolta a helyi távfűtést biztosító Mihő Kft.-be felügyelőbizottsági elnöknek ( mér', mit gondoltál, fűtőnek lapátolni bakker?) a testvérének pedig a városi sportcsarnokban talált helyet. Hiába no, városi főnökének programjában kiemelt szerepet kapott, idézem: Munkahelyteremtő programokkal el kell érni, hogy minden családban legalább egy kereső legyen. - De nyilván az sem baj, ha egy családban három ilyen van, legfeljebb mutogatjuk milyen sikeresen hajtjuk végre a programot.

Érdekelne, hogy Kriza Ákos polgármester úr honlapján üzemelő fekete sarok című örökbecsű befogadja-e ezt az esetet méltán híres példái közé?

Nem tudom ti hogy vagytok vele, de ezek után nekem Zsiga hiába magyarázza, hogy oppardon, a költségtérítést azért felejtette el, mert ő ezt tulajdonképpen felajánlotta a vörösiszap károsultaknak. Egyszerre megtakarítani, autót venni, és a bevételünk jelentős százalékáról lemondani nem lehet. Szépségtapasz, hogy képviselő úr - elvileg - már intézkedett, hogy vonják le a jövedelméből a jogtalanul felvett részt. Az már csak bónusz genyózás a részemről, hogy megkérdezem: megtakarítás mellett 'majd vonjátok le a fizetésemből-t' kérni a jogtalan kifizetések rendezésére az vajon szarevésnek számít?

Kormányunknak jelezném, hogy hagyják a picsába a hamburger adót. Koncentráljatok erre a jelenségre, mert a szelektív emlékezetvesztés lesz az a népbetegség, ami  többet fog kivenni az államkasszából, mint zsírzabálók szív és érrendszeri betegségeinek kezelése összesen.

Sokat találgattam, vajon meddig terjednek országunk Szent Jobbjának határai? Hol jön el az a pont, ahol Orbán Viktor számára is nyilvánvalóvá válik: a matolcsyzmus vallásnak még elmegy, de követői maximum a bibliai kenyérszaporítós csodában reménykedhetnek.
A népszabi online szerint a Széll Kálmán tervvel eljött ez a pont. Bár a Nagy Tervből sok közszájon forgó tétel kimaradt, Fideszes források állítják: "Ez az utolsó opciója annak, hogy Magyarország elléphessen a szakadék széléről”. Egyben ez Matolcsy utolsó dobása is.

Szerintük azonban a terv maga csak egy nekünk berendezett kirakat, amiből legfeljebb a fűnyírók csapásainak irányát, és a tervezett dátumokat tudjuk meg. A lényeg orbánviktori szokás szerint a szemnek (legalábbis a miénknek) ezúttal is láthatatlan. Létezik egy 180 oldalas, minden részletre kiterjedő végrehajtási utasítás, ami alapján csöndben és sunnyogva fogják a megszorításokat eszközölni. Úgy vélik nem kell közölni a rossz híreket a választókkal, nem kell az orrukra kötni semmit, ami leginkább az ő zsebükre megy. Jobb lesz sunyi módon elbújtatni a közlönyben, ahogy az áramár emeléssel is tették.

Kíváncsi leszek a kommunikációs stratégia sikerére. Orbán Viktor aktuális imázsa szerint igyekszik tökös vezetőnek látszani. Úgy röpködnek a fülkeforradalom, gazdasági szabadságharc, nyugdíjvédelem, általános nyugati sajtótámadást elhárító országvédelem kifejezések, mint mangalica sörte közül a korpa, de a valóban fontos és húsba vágó lépések ismertetésében arctalanná válik? Vagy elbújik Matolcsy gatyakorca mögé, és a sikertelenség esetén beáldozza Szent Jobbját.

A vezér természetét, és színpadiasságát ismerve nem elképzelhetetlen, hogy a nyárig kibukó elégedetlenségi hullám hatására az idei Szent Jobb körmenet úgy fog kinézni, hogy Matolcsyt körbekergeti az igazhitű törzs a Bazilika körül néhányszor, aztán leteperik, Semjén páter elmond egy imát fölötte - páternoszter, az apád suszter, az anyád varga, te meg egy marha, ámen - és nyilvánosan felpofozzák államalapító királyunk szent jobbjának élethű másolatával.
A felelős döntéseket hozó asszony férjét megsiratni nem fogjuk, a kérdés azonban az: mi lesz aztán? Jön végre egy Varga Mihály, akinek életképes elképzelései is vannak a gazdaságról, és elég önbecsülése is ahhoz, hogy a magáról alkotott mértékadó közgazdász képet ne rombolja le víziók kedvéért? Vagy megint lesz egy bohóc, aki csak azt képes dalolni, ami a Vezér fülének kedves, és évente rendezünk triviális "kivégzéseket" az államalapítás alkalmából, megfelelően demonstrálva: mindig valaki más a hibás.

Mikor kell elgondolkodnia egy kormánynak azon, hogy valamit kurva szarul csinálnak? Ha rájuk omlik a Matolcsy vízió, és manyup vagyon ide vagy oda, de megszorítani kell? Vagy, ha a soros elnökségünket mostohagyerekként kezelik az Unióban, és elterelnek minden fontos dolgot tőlünk a lehető legtávolabb? Esetleg, ha már a választópolgárok 61%-a mondja, hogy rossz irányba megyünk?

Frászt.

Leginkább akkor kell, ha már a hazugság és parasztvakítás készlet is kimerülőben van, hegyet hordanak össze hülyeségből, és ostobaságot tesznek rá koronának. Tegnap reggel még azon vitatkoztunk, hogy mennyi létjogosultsága van a kormány alkotmányos kérdőívének. Ebéd mellé az indexen olvashattunk átfogó írást a forradalmi alkotmány készülésének kulisszatitkairól, majd egy óra múlva Lézer János bejelentette: Szájer József alkotmányügyi kérdezőbiztos benyújtotta alkotmányszöveg tervezetét, amit hetedikén már tárgyalnak is a nagyszerűek.

Bazzeg, azt azért nem gondoltam, hogy a Magyar Posta ilyen nagyszerű cég. Egyik nap kézbesíti a kérdőíveket, másnap délre meg a nép által kitöltött válaszokat. Amiket nyilván fel is dolgoztak, és a népakaratot Szájer bizonyára figyelembe is vette az alkotmányszöveg gyors leskiccelésénél. A manus gyorsabban ír, mint a Nemzet Tolla, és azért ez már világviszonylatban is elismerésre méltó teljesítmény.

Kedves alkotmányozó pajtások! Én a saját kérdőívemet széles ívben dobtam ki a kukába. Innentől teljesen felesleges azt hazudni, hogy a mi véleményünk érdekel titeket. Faragjatok magatoknak pártalkotmányt ahogy tetszik, minket meg hagyjatok békén a legitimálós faszságaitokkal! Legyen Magyarországnak olyan alkotmánya, aminek készítői leszarják az itt élőket, cserébe ígérjük, mi is ezt tesszük az alkotmányotokkal. Ha Orbán Viktor magyar állampolgárként kijelenthette, hogy nem tiszteli az érvényes alkotmányt, akkor a példát követve bármelyik magyar állampolgár kijelentheti ezt az övéről. Felesleges volt kidobni ennyi pénzt az ablakon, ha a kérdőívek célállomása nyilvánvalóan előre látszik.
Ehhez képest csak kis színes, hogy Budai Gyula eltévedt a jogi útvesztőben, belegabalyodott a törvények labirintusából kivezető aranyfonálba, és szorult helyzetében mondott kapitális baromságot. Úgy esett az eset, hogy Budait rácsibészelte volna az LMP az esztergomi pajszeres Meggyes Tamásra. Gyulusnak viszont forró ez a kása, égeti a száját, az istennek se akarózik akoltársat baszogatni Heller Ágnes után. Szegénynek a kifogások keresésében lefüstölhetett az agya, mint a Wartburg kuplung, és égett szagot párologtatva magából hebegte a következőt:

Hááááátőőőőizéééé, ő nem vizsgálhatja Meggyes ügyeit, mert az jogszabályba ütközik.

Először: az elszámoltatási kormánybiztost feladata, hogy elszámoltasson bárkit - figyeltél, Gyulám? - az elmúlt nyolc év közpénzeinek felhasználásáról.

Másodszor: lehet hivatkozni arra, hogy oppadron mégsem, mert az önkormányzati szerződéseket az ÁSZ hivatott vizsgálni. Csakhogy ezen a vizsgálatom Esztergommal kapcsolatban túl vannak, ők mondták ki, hogy hajszál van Meggyes Tamás takonypüréjében. Tétényi Éva az ÁSZ dokumentumok alapján feljelentést tett az ügyészségen.

Innentől melyik jogszabály köti a kezedet Gyula? Esetleg, ha idéznéd, persze csakis az okosodás végett. Mert így még az a látszat keletkezik, hogy füllentesz te is minden irányba, mert olyan jogszabályt én nem ismerek, ami kizárná Meggyes aprólékosabb vizsgálatát, és adott esetben felelősségre vonását. Akár általad. Vagy az őszi törvénygyártás alatt született egy olyan, ami kizárja a Fideszes tisztségviselők piszkálást, csak elkerülte a figyelmünket?

Gyurcsánnyal úgyis felsülés gyanús az ügy, a közvélemény meg a Főnökkel együtt eredményt vár. Újabb blamázs helyett mehetnél ezúttal biztosra.

 

Van nekünk egy zsír új, egykulcsos, állítólag mindenkinek jó személyi jövedelemadónk. Esetlegesen, véletlenül, nagyon-nagyon ritka esetekben előfordulhat, hogy mégis rosszabul jár valaki, azt persze 'kompenzálja' a jóságos állambá' mert senki de senki nem kaphat kevesebbet, mint eddig.
Ja, előfordul, hogy több ezren járnak rosszul egy-egy gyárban.

"A szakszervezet közölte, a cégnél több mint 1700 dolgozót érint hátrányosan az új adótörvény, ezért nem százalékokról, hanem konkrét számokról folyik a vita, amiben, egyelőre nem jutottak egyezségre az érdekvédők a munkaadóval.."

Persze mindenre van megoldás:

"Az érdekképviselet úgy látja, kicsi az esély a békés megegyezésre, ezért a mai sikertelen egyezkedés után sztrájkbizottság alakult, s megkezdődött egy esetleges munkabeszüntetés előkészítése."

Magyarul: Egy zseniálisan bújtatott adó kivetését sikerült összehozni, feltételezem minden beruházó álma.
Feltételezem a Hankook is újragondolja a KEurópai beruházásait a jövőben...

Van egy jó hírem, meg egy rossz: kormányunk megkezdte az alkotmánnyal kapcsolatos, 12 pontos kérdőívek kézbesítését. Ez a jó hír. A rossz, hogy még attól is egyszerűbbnek néznek minket, mint elsőre látszott.

Az első furcsaság rögtön a postaláda mellett ért: a nálunk ideiglenes lakcímmel bíró, de életvitelszerűen 20 éve más európai országban élő, kettős állampolgár sógornőmnek is címeztek egy levelet. Mit lehet tudni, ha éppen itthon van és van kedve levelezni, akkor véleményét szívesen várja országa kormánya.
A pakk maga három lapocskát tartalmaz. Az elsőn a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala értesít, hogy nyugodjak meg, adataim felett teljes az őrség, címemet a kapcsolat felvevőnek nem adták ki, arra ők maguk kézbesítették a küldeményt.
Ezúton üzenem, megnyugodtam, tényleg, és köszönöm.

A második lap képes felén a Parlament és Szájer József néz velem szembe, míg hátoldalán az ellenzéket képviselő Szili Katalin intéz hozzánk pár kedves szót. ( a nyájas olvasó kattintgasson, olvasható méretű lesz) Szájer nagyjából a kötelezőt hozza: történelmi a feladat, ideiglenest cserélünk véglegesre (?) , ezért jó lenne, ha minden magyar állampolgár részt venne ebben. A mellékeltek szerint a kettős állampolgárok is. 12 a kérdés, tessenek kérem válaszolni, és visszaküldeni a névtelenség biztosítására melléket válaszborítékban.

Szili Katalin messziről fut neki a kérdésnek: naponta keresik meg az emberek, leöntik panasszal, de ő maga tanácsot adni is alig tud ezeknek a szegényeknek, nemhogy konkrét megoldást. Családok százezreit fenyegeti otthonuk elvesztése, súlyos időjárási és természeti katasztrófák sújtják az országot, az üzemanyag ára meg csak drágul a csillagos égig. Mit tegyünk ebben a helyzetben? Alkotmányozzunk, naná.
Csak nekem van olyan érzésem, mintha ex házelnök asszony éppen azt közölné virágnyelven, hogy bár a belvizes vörösiszappal terhelt OrbánViktor rája szakadt a nemzetre fuldoklásig, az egyetlen felemelkedést serkentő dolog az alkotmányozás lehet a szarlapátolás helyett.

A harmadik lapocska a kérdőív maga, telis tele a jobbnál jobb kérdésekkel, és a válaszokkal.

A kérdések az eddig megjelentekkel megegyeznek, csak szájbarágósra vannak fogalmazva, ahogy a válaszok is. Az addig rendben van, hogy ne nyomjuk agyon az állampolgárt az önálló gondolkodás terhével, de tényleg ilyen totó jellegű, egyetértek a kormánnyal, nem, kurvára nem tudom ikszelgetős izét kell kiadni a kezetekből? Szerintem, ha már konzultációnak hívjátok a másodrangú kérdések feltevését, akkor legalább az önálló gondolatainkra és válaszainkra is kíváncsiak lehetnétek. Tudjátok, ti fölteszitek a kérdést, én meg majd odaírom amit gondolok róla. Az tény, hogy ezzel a módszerrel elkerülhető laponként 12 kézzel beírt menjetek a picsába, de ezt ebben a formában konzultációnak nem nevezném.

Pláne, hogy az alapvetés maga is hiányzik, pedig meg kellett volna kérdezni: Vannak, akik azt javasolják, hogy Magyarországnak legyen új alkotmánya. Mások szerint ez nem szükséges. Ön mit gondol?

a : igen
b : nem

Így valóban értelmetlen az egész kérdésesdi, szerintem ezt Szájer József, Szili Katalin, és az összes többi aláíró is tudja. Megteremteni igyekeznek Orbán számára egy látszat biztonságot, ami majd megvédi szegénykét a hideg üvöltő szelektől, amik azt harsogják: ez Orbán és a Fidesz alkotmánya lesz! Sebaj, Jocóka majd megmelengeti, - ekkora kupac papírból rakhat tüzet jó nagyot - Kati néni hoz meleg tejet, pici Viktor meg majdcsak álomba sírja magát a lesz még nyár, ugye, ugye lesz ígéretével.

Véget ért egy álom. Ma délelőtt Orbán Viktor kinevezett szárnysegédei bejelentik végre, hogy az ábrándokra épülő költségvetés foltozása és az ország alapszinten való működtetésének biztosítása érdekében miből mennyit vágnak. A bejelentés pillanatában hivatalosan el szertefoszlik a látomás, véget ér a Nagy Gazdasági Forradalom, miszerint megszorítás és a költségvetési kiadások megfaragása nélkül is kilábalunk a válságból. Orbán Viktor ha elég tökös lenne maga szaggatná szét a víziót saját szurkolótábora előtt, kimondaná nekik arcból arcba, hogy elkúrtuk, megszorítunk. Nem kicsit, nagyon.

Élénken emlékszem, hogy a választás fülkeforradalmi hevületében egyetlen dolognak tudtam örülni, annak is csak egy fél napig: Kövér Lászlónak kicsúszott a száján, hogy nem lesz egyszeri, nagyarányú adócsökkentés. Kárörvendés helyett tényleg örültem a józan hangnak, feléledt a kósza remény, hogy ezek talán mégsem olyan hülyék. Aztán Kövért leteperték, a száját befogták, és a forradalmi lendület pénzvonata megállíthatatlanul száguldott bele a semmibe. A frissen alakult kormány hiánycélt feszegető törekvéseit letörték Brüsszelben, mire a félkegyelműek elkövették a legnagyobb ostobaságot amit lehetett: bevezették az egykulcsos adót.
Ez a jelenlegi helyzetben olyan, mintha a Edward John Smith kapitány leintené a jéghegyet, hogy ugyan kérlek, ne butáskodj, és helyette a saját kezével verne egyre nagyobb léket a Titanic gyomrába.

Az eltelt két hónap alatt világosan kiderült, hogy a munkavállalók kétharmada nem, hogy jól nem járt az egykulcsossal, cserébe kifejezetten rosszul jártak. A vágott lék befoltozásának mégsem a legegyszerűbb módját választják, - kidobják az egykulcsost - hanem olyan pótcselekvéseket, amik mindannyiunknak sokba kerülnek. A kiadási oldal reformja időszerű - sőt, régen kellett volna - a rokkantsági ellátást kapók és a korkedvezményesen nyugdíjba vonulók felülvizsgálata jogos igény, a bárpótló juttatások rendszere sem jó. Viszont ez mind semmit nem ér egy kivitelezhető közmunkaprogram nélkül. Arról viszont amúgy Orbánosan megint annyit tudni, hogy lesz. Majd. Egyszer. Ahogy egyénileg vezetett nyugdíjszámla az állami pillérbe visszalépőknek. Gombhoz varrják a kabátot, ami szokás szerint vagy szűk lesz mindenkire, vagy az eddigi gyakorlatnak megfelelően összevágják egy szabó ollóval, és két múlva már úgy tesznek, mintha világ életükben az ellenkezőjét akarták volna megvalósítani.

Ez a nem értjük, de kivizsgáltatjuk Selmeczi Gabócával, vagy Rogán Tonyóval, istibizti! - gazdaságpolitikája.

Orbán szerint a kormánynak innentől azt kell felénk kommunikálni a gyurcsányferencelmúltnyócéven kívül, hogy az államadósság csökkentése a fő cél. Ők mégis elköltenek az einstandolt nyugdíjpénzekből ezermilliárdot folyó kiadásokra. Idén 530, jövőre 90, 2013-2014-ben 220-220 milliárdot élünk föl a jövőnkből. Szeretem, mikor ennyire hülyének néznek. Azt különösen, hogy a nyugdíjpénzek elfolynak, de a felélő nagy vízfej marad. Ugyanis a Szent Tehénként kezelt államigazgatáshoz nem nyúlnak, sőt, a létszámot minden ígérgetés ellenére felduzzasztják. Így az a röhejes helyzet alakul ki, hogy a nagy megszorítás és reformok közepén az egyetlen államigazgatási spórolás Lázár János visszavont Audi bérlete lesz. Havi kilencszázezer forint, és ennyi. Szegény Jani lesz a vezéráldozat, aki majd valami szerénység mellett lesz kénytelen kormányzati anorexiásnak lenni.Szerintem nem gondolták ezt végig egészen. A megvágni szándékozott nyugdíjasok, a nép, aki egyre többet fizet a közlekedésért, a gyógyszertárban a Maripenért, a bérpótló nélkül, közmunka hiányában kilátástalanul tengődő munkanélküliek, a kiebrudalt rokkantnyugdíjasok, a  korkedvezményes nyugdíjtól eleső rendvédelmi szervek dolgozói és a tűzoltók, a 15 évesen munkára kényszerített gyerekek képeznek olyan széles és elégedetlen tömeget, hogy a hibázásra, kísérletezésre nem nagyon van mód. Egy hiba, egyetlen elszámolt tétel, nem sült ötlet ami keresztbe húzza a számításokat és felborítja a Nagy Művet elég lesz, hogy ők mind kint ordítsanak a Kossuth téren a frissen választott új dolgozószoba ablaka alatt.

Viktor pedig csomagolhat. Ha futás közben lesz rá ideje.
 

Újabb állomásához érkezett a Nemzeti Toll Road Show. SkiccPali ezúttal a Veszprém megyeieket kápráztatta el ékesszólásával, bennem pedig lassan megérik a gondolat: én tulajdonképpen örülök neki, hogy ez a nímand lett a köztársasági elnök. Igaz, az alkotmányt nem érti, és ahogy kinéz a dolog bele sem lapozott, de legalább a szórakoztatásunkra hangsúlyt fektet. Feltűnése vigyort csal az arcunkra, csaó letörtség, ahoj röhögés - immár rendszeresen - minden hónap utolsó hétvégéjén. Beszédei verbális igazgyöngyök, szemezgessünk a legfrissebb szájmenésből.

Egy hónapja a borsodi megyeszékhely diákjait örvendeztette meg azzal, hogy jelenléte miatt nem kellett felelni osztályfőnöki órán. Veszprémbe több helyszínes haknit tervezett, volt fellépés Devecsertől Veszprémig, Zirctől Pápáig. Legfontosabb állomás mégis a megyeszékhely volt, ahol előbb a helyi nagyságok elsírták bánatukat a pénztelenség fölött, mire legnagyobb gondolkodónk habozás nélkül terelte őket a helyes útra: kunyerálásért cserébe fel tudta ajánlani a munka iránti alázatot.

Miután dolgát elvégezte áthelyezte a színpadot a Pannon Egyetemre, ahol a hallgatók előtt lépett föl. Gondolom nem akart beleszaladni még egy osztályfőnöki órás malőrbe, azért választott ezúttal némileg érettebb korosztályt. Úgy érezte itt aztán tényleg belecsaphat a lecsóba, érteni fogják. Felütésnek bedobott némi önpolírozást, hogy mire ő egyetemre került már négy nyelvet beszélt, zongorázott és hegedült, mint egyszemélyes fesztiválzenekar, és még hittanra is járt. Amúgy meg a mostaniak között sok a megélhetési egyetemista, aki alig várja, hogy megbukjon, és a zemberek pénzén henyéljen tovább az alma mater-e falai között. Természetesen aki vette a fáradtságot és eljött őt meghallgatni az nem ilyen.

Később nekilátott ismertetni arc-poénikáját, miszerint a magyar nyelv védelme és az írás fegyelme az fontos, meg az internet a hibás. Igen, aki kapcsolatba kerül ezzel a fertővel az leszokik a hejje sírás szabályainak ismeretéről. Ezt a kijelentést bizonyára saját tapasztalataira, és munkatársainak KEH honlappal kapcsolatos sorozatos baklövéseire alapozta. Nyomban ezután a második poénika pillér - tanulás - alapján megkérte Veszprém polgármesterét, hogy írassa be a nyugdíjasokat egy internet tanfolyamra. Nézzétek el nyájas olvasók, de ezt nem kommentálom. A röhögéstől képtelen vagyok, ugyanis.

A harmadik poénika pillér - fittség - ismertetéséhez SkiccPali elővette sportos énjét.
A beszédből kiderült, hogy a mozgás fontos, de a szaglás még fontosabb. Pali 40 éve vezető, és egyszerű módszere van a jövendő munkatársak felvételiztetésére: megszaglássza őket. Aki jószagú az máris fel van véve. Háeres olvasóink ne csodálkozzanak, a vezetőképző helyett Kántorképzőbe iratkozzanak be innentől. Itt jelezném a kabinetfőnök Kiss Norbertnek, hogy egy ország várja epedve az infót, milyen parfingot használnak ők ketten a frissen felvett tesóval együtt? Legyen valami értelme a jelenlétének, ne pazarolják el ilyen önigazolós párbeszédekre:

- Norbikám mondd meg nekik milyen hangszeren tanulok éppen?!
- Furu...fuvol...trombi...izé...tárogatón!
- És még??!
- Tangóharmónikán!

Látható, hogy SkiccPalinak igenis fontos az emberi test, és annak kipárolgása. Depláne így van ez, ha lányokról van szó. " A lányok teste a legfontosabb! - mondja, és az áthallás elkerülésére hozzáteszi: mint biológiai vagyont gondolom." Bizony, kedves nőnemű biológiai vagyontestek, ti magatok vagytok a nemzet letéteményesei, a legfontosabb testek a nemzetben. Mi csak ivarszervek lehetünk mellettetek a szor(g)os nemzeti alsó madárfogásban.
A nap utolsó állomása a Pápa, ahol SkiccPali szembesül a ténnyel, hogy Nemzeti Toll és háromszoros Poénika Pillérség mellett ő a hadsereg főparancsnoka is. Erről a tisztségről gyakran elfeledkeznek elnökeink, Sólyom Laci bácsinak is sikerült tüntetnie önmaga ellen a nagy buzgalomban. Öröm, hogy Pálnak eszébe juttatják időnként, ő pedig örömmel vesz részt egy kis férfiasságot növelő fotelrambózásban néha.Nem tudom ti hogy vagytok vele, de engem ezért ilyenkor megnyugtat a tudat, hogy az ország hadereje szimbolikus, és a főparancsnokának is elég, ha ehhez igazodik. Szerintem hánykolódnék éjjelente a gondolattól, hogy egy ütőképes haderő élére SkiccPali így választana ki vezetőket:

Apám, neked milyen jó szagod van! Nem leszel vezérkari főnök?

A SkiccPali házhoz jön show második része Pápán ért véget, a veszprémiek fellélegezhetnek. Remélem örömmel tölt el minden megyeit a látogatás ténye, és nem szívatjátok meg legközelebb ugyanúgy, ahogy a városi legenda  szerint az ezredforduló körül a NATO megfigyelőket: elhintettétek nekik, hogy Jutaspusztán még mindig vannak máig harcoló orosz katonák az (akkor még) ott lévő elhagyott felvonulási épületek között.

SkiccPali is képes volna keresni őket.