Varánusz

Létezhet-e ellenzéki összefogás Esztergomon kívül máshol is? Ez a kérdés foglalkoztatja ma azokat a zuglóiakat, akik méltánytalannak érzik, ha az önkormányzatuk kétkézzel szórja a közpénzt, ezzel együtt újabb sarcokkal nyúzna le több bőrt róluk, és ha szólni, kérdezni mernek akkor az alpolgármester elküldi a picsába őket.

Kommunális adóbevételemet 20 milliós erdélyi ingatlanra, 200 milliót meghaladó médiaszolgáltatásra, Zugló borára és Operettgálára cserélném. Jelentkezni "kacsaláb meglegyen gecó! " jeligére a zuglói polgármesteri hivatal portáján lehet.

Ez az elképzelt hirdetés csak félig a fantázia műve. Annyi választja el a valóságtól, hogy nem jelent meg a Papcsák Harsonában - akarom mondani a Zuglói Lapokban - mert alispán úr, - miket beszélek - polgármester úr és a csapat megoldotta ezt anélkül is. Legutóbb házat vettünk a testvéri szeretet jegyében Csikszeredán 20 millióért, ami nem testvérvárosa Zuglónak, és nem vettünk házat Csíkcsicsón, ami a legújabb módi szerint igen. De ne legyünk ennyire filléresek, ha 700 kilométert utazik szeretett képviselőnk a pihenésért, akkor azt a 7 kilométert is megteszi akár minden nap, ami a két települést elválasztja egymástól. Ettől is érdekesebb a szárnyra kapott pletyka, miszerint valakinek a valakijéé az ominózus ház, és hát kinek lenne jobb eladni, mint egy új helyi adókat frissen kivető, a pénztelenségtől síró, a kötvénykibocsátás határáról - vagyis az ötmilliárdos újabb eladósítástól - visszatántorgó önkormányzatnak. Isteni szerencse ezek szerint, hogy éppen nem volt feleslegessé vált ingatlanja senkinek Berlin Steglitz-Zehlendorf kerületében, mert azt nem úsztuk volna meg ennyiből, és mellig gázolnánk a nélkülözhetetlen német barna szószban is.

Csoda, ha nem teszik ez a zuglóiaknak? Az önkormányzat gazdálkodásáról általuk felkért szakértő jelentése mondja ki, azt hasonlítani csak a fekete lyukhoz lehet. Repkednek a milliók, a kérdezősködő választókat, civileket meg Rozgonyi alpolgármester hazugozza és szájkaratézza a faszbúkon, ( március 2.-i, Zugló bora c. bejegyzés alatt, nézzétek meg, igazi stílusparódia) mert nem jutott még el az egybites felismerésig, hogy azokat baszogatja, akik jóvoltából négy évig ácsoroghat az íncsiklandó közpénzzel teli moslékosdézsa körül.

A zuglói ellenzék most kedvében akar járni Rozgonyinak, megkímélik, hogy ne kelljen a tiltakozó kérdezőket pártszimpátia szerint szétválogatni, összeállnak mind, és április 12-én, csütörtökön, 17 órától tüntetni fognak a Papcsákisztánban eluralkodott gazdálkodás és arrogancia ellen. (olvasható méretért katt) Mivel önkormányzatunk nagy barátja és támogatója a Békemenetnek - elég csak a közpénzzel vastagon kisámfázott Demokratára és Széles Birodalomra gondolni - remélem nem lesz baj, ha az ellenzék is menetel egyet szigorúan a békéért, Bosnyák tértől a Pétervárad utcai polgármesteri hivatalig, ahol átadják a petíciót. A rendezvény vezérszónoka Esztergom polgármestere, Tétényi Éva lesz. Rajta kívül alispán úr és rendszere iránt érzett múlhatatlan hálájukat szóba öntik még zuglói adófizetők, szülők és nyugdíjasok.

Azonban az összefogás mégsem lesz teljes, hisz van a kerületi ellenzéknek olyan szegmense, amelyiknek egy szava nincs a Papcsákisztánban uralkodó állapotokkal szemben. Az országosan elszámoltatással kampányoló Jobbiknak helyi szinten egy szava nincs ehhez. Illetve de, Markó képviselő úr az emlegetett házvásárláshoz az "örömét fejezte ki, hogy Erdély egy darabja visszakerül hozzánk" kommentárt fűzte. Hiába no, a rovásírás tábla, a Pákozdi tér Wass Albert térré átnevezése, a Nagy Lajos - Fogarasi kereszteződésben megtalált Pongrátz Gergely tér olyan ajándék, mint az utóbbiba biggyesztett szomorú virágos, hervadt koszorús "emlékmű": kicsi, olcsó, de reméljük megérte eladni magatokat érte.



 

Hihetetlenül izgalmas napunk volt tegnap. SkiccPali úgy ébred reggel, hogy megszületett benne a szándék: kiszabadítja a szellemet a palackból. Felhívta a főnökét, az meg szaladt a frakcióülésről ahogy bírt, nehogy meggondolja magát az egyszeri, mert ha megreggelizik megnyugszik, és teli gyomorral maradni is képes.

Ki gondolt még ekkor arra, hogy a keletkező zűrzavarban nagyjaink úgy megzavarodnak, hogy keverni kezdik merre van a jobb, és merre a bal? Ez persze egy olyan országban nem meglepő, ahol a polgári szocialisták nevezik magukat jobboldalnak, de a helyzet mindenképpen röhejes. Lényeg a kavalkádban, hogy Kedves Vezetőnk még a Nagy Futás előtt kijelentette a frakcióülésen: csak tőle jobbra álló ember lehet utódja Skiccnek lemondás után. Gondolom unja már, hogy a kivénhedt ex komcsik miatt kerül újra és újra a szopórollerre, és ezúttal nem szeretne mellényúlni.

Plagi jött, kicsit durcásan csörömpölt még a homokozólapáttal, Kövér László házmester úr ádáz tekintetétől védve felolvasta amit habonyárpi megírt neki, majd következett a nap fénypontja: Kövér László, a Nemzet Házmestere lassan és tagoltan, hogy mindenki biztosan megértse elmondta: "önmagában méltatlan, hogy a tőlem balra helyet foglaló képviselő hölgyek és urak egyáltalán itt ülhetnek az Országgyűlésben”

Erre Orbán Viktor felállt, és Schmitt Pált kísérve elhagyta a termet.

Általános vélekedés, hogy a kiszólás a szocialistáknak lett címezve. De biztos ez? Hisz Viktor alig néhány félórával azelőtt tette nyilvánvalóvá, hogy csak tőle jobbra álló ember lehet Plagi utódja, és ezt a kijelentést a frakciótársak és a sajtó leginkább Kövérre érezte találónak. Akkor pedig Viktor tőle csak balra lehet, ugye, ha már nincs jobb dolgunk, mint ideológiai helymeghatározó gps-ként a megadott koordináták alapján beazonosítani, ki hol is ácsorog éppen a Nemzet Origójához képest. Szerencsére csak törvényeket írnak és nem térkép szoftvert, mert elképzelni is meredek, ahogy a lecserélt Moha bá Kövér László hangján ordítozza: újratervezés, újratervezés, újratervezés, újratervezés!

De hagyjuk a terhelt múltat, és tekintsünk a Fényességes Jövőbe kedves Feleim!

A nagy kapkodás vége csak az lett, hogy az ötpárti egyeztetés sok eredményt nem hozott. Két hétig küszködnek az elnökjelölés kérdésével, mint fogatlan prérifarkas a döglött dakota ló napon szikkadt bőrével, ennyi idő van találgatni ki lehet a méltó utód. Aki jobbra is van, és lehetőleg fogást találni rajta nem tíz másodperc alatt lehet. Számos lehetséges jelölt neve fölmerült itt a blogon és a sajtóban is, vegyünk sorra néhányat.

Kezdjük a sort Kövér Lászlóval, aki a NER következő áldozata lesz, ha elvállalja. Amíg egy köteles beszéd a mezei politikusnak csak mérsékelten árt, addig egy álamfőt - ezt lehet már rendesen írni? - néhány hónap alatt haza lehet vágni az állandó kötelezéssel, pláne, ha a neve ilyen gyönyörűen rímel rá. Ha ehhez hozzávesszük az ősök viselt dolgainak lázári gyakorlattá vált piszkálását, akkor nem nehéz megjósolni Kövér elnöki karrierjének kimenetelét.

Ha pártvonalon haladunk, akkor a következő esélyes Áder János. Előnye, hogy szintén alapító atya a Fideszben, a pedigréje lényegesen jobb, mint a Kövéré, cserébe sótlan és unalmas, mellette a zsinagógák utálatos képe is fingós kiszeltünde anim.gif a napiszaron.  De éppen ez lehet erénye is, ha célkitűzés a visszafogottabb képviselet, és nem elvárás, hogy a köztársasági elnök a Sándor Palota udvarán gyakorlatozó őrségnek dirigálással szórakoztassa a Várba tévedő külföldi turistákat, és ne vicsorogjon a véletlenül arra tévedő Barrosora a kerítés túloldaláról. 

 Párvonalon én esélyesnek látom még Surján Lászlót is. Surján már a pártállamban is nagycsaládos volt, így autentikus képviselője lehet a keresztény népnemzeti vonalnak. Ráadásul róla a népjólét ugrik be elsőre nagyjából mindenkinek egykori minisztersége miatt, amivel elkerülhetők a kényelmetlen asszociációk. Ráadásul példája jó hatással lehet a népszaporulatra, ha már Kusza Szem csudacsomagjának hatására mégsem üzekedünk egymással az elvártaknak megfelelően.

Sokan emlegetik Martonyi Jánost a jelöltek között, de én erre a posztra nem tartom esélyesnek, és ennek az oka végtelenül egyszerű: Martonyi manapság Európának magyarázza, hogy Orbán nem kokit mondott, hanem cookie-t, csak ilyen félreérthető a felcsúti angolja. És hacsak a világ ki nem fordul sarkaiból, erre a tevékenységére sokkal nagyobb szükségünk lesz a ciklus végéig, mint az elnökségére.

Elérkeztünk a két esélyes jelölt akadémikushoz, Pálinkás Józsefhez és Vizy E. Szilveszterhez. Mindkettejük jelölése bírna gesztusértékkel, de ahogy az Index szerint, úgy szerintem sem rendelkeznek feltétlenül azzal az elvárt lojalitással, amivel a többiek, és az előd igen. Nem állítható biztosra, hogy Viktor és a poszt kedvéért feladnák az önálló gondolkodás és véleményalkotás képességét, és hajlandóak lennének egyszerű szignógéppé válni a NER-ben. Persze lehet tévedek, mert az elnöki poszt maga a holtig tartó haszonbérlet a kánaánban.

Tőkés Lászlót a jelöltek között emlegetni egy sajátos humorra valló rossz vicc, és ide sorolom a szintén fölmerült Semjén Zsoltot is.

Ha már ennyi időt kaptunk a döntésig, akkor játsszunk. A Ki nevet a végén tipp-mix egyszerű, tippeljétek meg ki lesz a hivatalos köztársasági elnökjelölt. Nem kell az itt felsoroltakból választani, tippelni bárkire lehet akit esélyesnek tartotok.

1: A tippelés határideje a hivatalos bejelentés időpontja, mai állás szerint ez április 16.

2: Érvényes tippet csak ez alatt a poszt alatt fogadok el, ha egy hét múlva változik a véleményetek lapozzatok vissza.

3: Döntetlen esetén szétlövés, az elnökké választás parlamenti szavazatarányát kell majd lehető legpontosabban megtippelni.

A verseny ezúttal is a gumiszagú fétistárgyért, a Nagy Gumivaránuszért zajlik. Jó mulatást!

 

Sajátos logika mentén fogtak neki a SkiccPali féle kármentésnek nagyjaink. Mintha puszta kézzel akarnák visszatömni a kiömlött szart a szürke -eminenciás- marhába. A küzdelem héroszi, a látványtól már nem csak a jobboldali értelmiségnek, hanem a parlamenti sztahanovbotoknak is lassan de biztosan felfordul a gyomra.

Pénteken még úgy nézett ki, legalább egy tökösgyerek akad aki képes valamit villantani a kereszténydemokraták szolgalelkűségén kívül. Szalma Botond nagyon bátran és nyíltan beszélt a Skicc nyilatkozat után Kálmán Olgánál. Ez a megnyilvánulás a Varánusz blog eseményeket online követő, kormánypártinak éppen nem nevezhető olvasóközönségét ilyen kommentekre inspirálta:

mamitirok:

bocsánat, tévedtünk? Ilyet is hallani? Reszpekt!

Habakuk999:

Jóóó! Kemény fejű, de felébredt!!!!!!!!!!!!

Knósszosz:

Szalma kurva oké, de komolyan gondolja? Hallgattam, nekem meggyőzike volt, ha én lennék bejja asszony el is fogadnám. Nem fikázásibul, tényleg szimpatikus volt, de széllel szembe a zálmoskönyvek szerint is marha nagy erőfeszítés, ráadásul a végeredmény... hát finoman fogalmazva is kurva kétséges.
Koalíciós parnerként ilyet? Skandalum!
Én kezdenék aggódni a helyébe...

maybach:

Szalma Boti pedig igen tökös gyerek. Ismerem, nem gyáva pasas és tisztességes.

Boli:

LE A KALAPPAL, erről van szó! Nem lesz hosszú a karriere itt, hisz a politika csak a megosztásra épít! Ha ez elharapózik, akkor az Orbán, Semjén, Gyurcsány féle pitiánereknek annyi, hisz ha nem lehet szépen oldalazgatni, akkor mi lesz itt??? :(

...és ez az idézethalmaz csak a találomra kiválasztott néhány. Mit tesz erre a KDNP? Villámgyorsan kijelenti: kedves közvélemény, bazmeg, Szalma Botond csak a párt önjáróvá vált Frankensteinje, akibe véletlenül túl sok eszet' műtöttünk a droidgyárban. Az értelmes, karakán, támogatható beszéd félreértés, úgyhogy először is elhatárolódunk tőle, másodszor megpróbáljuk a fölös eszet' kiműteni a fejéből, ha nem sikerül legfeljebb kizárjuk a picsába. Mert mi igenis ragaszkodunk ahhoz, hogy a támogatottságunk továbbra se legyen kimutatható, és az altesti vértolulást ezentúl is igyekszünk a biztonságos, kényelmes impotenciával elnyomni.

Közben a szerelemházasok másik fele nekilátott elrendezni a dolgot a maga pitiáner bosszúálló módján, amit már a Lisztferihegy bizottságnak is volt alkalma megtapasztalni: Tulassay Tivadarral érzékeltették, az igazság hajhászása nem fér össze a NER szellemével, és aki nyilvánosságra hozza a Plagit ismét meghazudtoló jegyzőkönyveket, az elől egy nap alatt elszívható a levegő. De izgulhat innentől a többi kisdoktor is: át lesznek világítva, mert hátha van még egy akkora kretén, mint a mi Palink, és a megsemmisített ember véres tetemével relativizálni lehet majd a Skiccét.

Azt hiszem nekünk innentől nincs más dolgunk, mint hátradőlve végignézni, ahogy az agyhalottak lenullázzák és felszalámizzák egymást egy ex kommunista rendszerszolga morálisan kivérzett politikai hullája fölött. A folyamat elindult az ügynöktörvény elmismásolásával, az akolkomcsik védelmével, a Pali ügynek csak az égésgyorsító katalizátor szerep jut. Pedig, ha valamire az ötös számú párttagkönyv büszke tulajdonosa azt mondja, nagyon ciki, akkor ott minimum elgondolkodni kellene. Sebaj, nekünk azt hiszem meg fog felelni, ha a kétharmados felhatalmazás birtokában nem a történelmi jelentőségű haladással, hanem az ellopott nyugdíjpénz, és a visszavont kisdoktori jelképével fogtok bekerülni a történelemkönyvekbe.

Showtime, uraim! A végjátékba fordultatok.

 

Tegnap mozgalmas napunk volt. Reggel Orbán Viktor osztotta el a smittsemmit sokfelé a roppant tárgyilagosan távolságtartó, a Szentember szent és sérthetetlen nyökögéssel, este pedig maga a déernélküli mondta az arcunkba: alul lehet múlni Gyurcsányt.

Szerintem többen óhajtottuk a lemondást, mint amennyien tényleg hittünk benne. De a nem lemondás sem mindegy éppen hogy történik. Gyurcsány az elkúró beszéd után legalább gyakorolt valami bűnbánatfélét, 2006 október hatodikán addig eljutott, hogy a Nagy Büdösben kijelentette: bocsánatot kér a szenvedélyért, a szembenézés halogatásáért, a nyilvánosság próbáján elbukó szavaiért. Ne tévedjünk, nincs ebben semmi dicső vagy bocsánatos. Mert sokunk szerint ennek nem az ülésteremben, hanem a köztévében ülve, áttételesen a mi szemünkbe nézve kellett volna elhangoznia, és ezzel Gyurcsány a mai napig adósunk. De legalább nem esett szerepzavarba, és nem keverte a népvezért a büdöstalpú paraszttal, ahogy SkiccPali tette tegnap. Nem idézgetem szó szerint, a fent linkelt videón megnézhető az egész, mazochisták esetleg lapozgassák az idézetgyűjteményt.

A beszéd igazságtartalma is ugyancsak sántít, de engem ennél is jobban zavart a felháborodott, értetlen szerep. Az a tetszelgés, amint mártír pofával megsértődve úgy ült ott, mint Dózsa a tüzes trónon, közvetlenül a megkoronázása előtt.
 

 Obersovszky Péter homlokán a beszélgetés végére vérző stigmaként megjelent az álamfői ánuszrózsa, őt egy életen át emlékeztetve a pillanatra, a környezetét meg a tényre, ha ennek a cudar világnak vége lesz egyszer, miért nincs semmi keresnivalója egy ekkora takonygömböcnek semmilyen médiában. Nem vártam túl sokat, de azt a keveset is elvette mikor hajtogatni kezdte amúgy Róka módra: perelünk, Palikám, perelünk? Ezzel a mutatvánnyal egyszer és mindenkorra bebukták az elmútnyócévezést, hisz Pál maga húsz éve hülyíti a világot a visszavont címével, a maradással pedig eljátszották azt az erkölcsi fölényt, amit a szocikkal szemben időnként joggal alkalmazhattak.

Megér ez a pojáca ennyit? Lehet magyarázni, hogy a Fidesz és Orbán mit nyer(het), mit veszít(het), csak felesleges. Ennek bármilyen racionalitása akkor volna, ha olyan ténylegesen biztos távolságba eltolható autonóm elnöke van az országnak, mint Sólyom László volt. SkiccPali motollasága, jelölésének körülménye, kiérdemelt Nemzet Golyóstolla címe, minden megszólalása és elvtelen kritikanélkülisége - vagyis a teljes szimbiózis a Fenséges Toporral - ezt nem teszi lehetővé. Orbán talán ekkorát még nem hibázott politikai pályafutása alatt, mint most. Ha azt hiszi a legfinomabban szólva is gecikínosan lángoló Schmittet biztos távolságba tudja tolni, akkor téved. Pont úgy fog ráégni a Schmitt ügy, ahogy Niki Laudára ráégett a Ferrari a Nürburgringen. A tétovázással már megcsúszott az úton, beleállt a korlátba, Skicc ezzel a haknival Brett Lunger módra telibe verte hátulról, és most égnek. Nem kicsit, nagyon. A következő napok kérdése, hogy lesz-e az a habonyárpi, aki képes kirángatni őket az égő roncsból.

Ha lesz, akkor örökre megmaradó fájdalmas, ronda hegekkel még túlélhető a dolog.

 

Rólad szólnak a hírek
Veled van tele a sajtó
Aki a pokolra kíván jutni annak
Balra a második ajtó
(via)

Kedves Barátaim, szeretett Nép!

Az van, hogy maga alá tepert és legyőzött egy bulvárkacsa, éppen csak meg nem tolyózott. Engem, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének motollát, a törvénykezés hajtányának pedálját, Vitéz Kisdoktori Schmitt Pált. Hogy jutottunk idáig Barátaim? Hisz az elmúlt másfél évben együt sírtunk, együt nevetünk. Ti röhögtetek a hejje sírásomon, én meg zokogtam a tiszteletlenségeteket látva. Monttam is az asszonynak, látod Katikám, ami nem változott az elmúlt hatvan évben, az a mindenapi testedzés. Bár régebben lovaglóizomra gyúrtam a támadóterpeszhez, most meg rágóizomra a pofátlanságotoktól leeső állam fölszedegetéséhez, de a gyurás a lényeg. Máma meg már ott tartunk, hogy harapásom akár a pitbulé, a negyedik tárogatót veszem egy év alatt, mert mindég leharapom a fuvókáját a végirűl.

De haggyuk eszt a szeméjeskedést, térjünk a lényegre. Bisztosan hallottátok, hogy elvették kedvenc titulo, titolu, titilu, szóval azt a doktori izét.  Most meg a lemondásomat várjátok álitólag egy ártatlan fülentésér? Hát a többi kvalitásom az smafu? Emlékeztetlek beneteket Drága Nép, hogy olimpiai aranyam van párbajtörből és szervilizmusból, meg ínhüvely gyuladásom a 360 törvény futószalagon aláirásától. Ez lenne a hála? Hogy rám kűdtök egy rohatt bulvárkacsát és elvétetítek a déert, amit már a családi díszpajzsba is belekalapált a fegyverkovács, akit Kerényi ajánlot?

Ha Kádár még élne, egy ilyenért fölemelné a krinolin árát ötven fillérrel, és a Londoni olimpiára sem menne ki senki, az hótziher! Most meg itten agódhatok hajnali fél nyócig, hogy mit fog mondani a Viktorka a rádióba, hogy onnét értesüljek én is, most akkor monnyakle vagy ne. Pedig aludnom kéne, mert rohatt egy hardéznájt éjszakája van. Mióta kitudódott, hogy az is elenem fordult, akit most léptettem elő abba a belterlyes MOBba, azóta máskép néznek rám az emberek. A koreai kövecségen pekingi kacsa volt az ebéd, montam he-he, tík is a Szíjártó szelemi magaslatáról szédültök lefele, mire a záróbulin a kacsatáncra kelet átbujni az atomsorompo alatt képletesen.

Hazafele meg egyesen elszabadult a hell, vagy az izé ni, infierno, hogy mongyák eszt magyarossan? - megvan - pokol. Mire Frankfurtba értünk már az is kiderült, hogy a maradék oldalakat se én írtam, hanem két másik forrásból ollóztam, úgyhogy elvették a neszeszerem kisollóstúl, az átszálásig bezártak egy fénymásoló nélküli irodába, és hugyozni is csak kacsába tuttam. Hívogatam Viktort hogy érdeklődjek mi a stájsz, de Selmeczi aszonta valami Merci gyárat államosít, vagy mi, és nem ér rá. Itthon meg olyan gyorsan eltüntettek Lisztferihegyről, mintha éngemet dugdosni kéne legaláb úgy, mint valami mafia főnököt. Pedig meg akartam kérdezni a reptéri szeméjzetet, hogy mit keres oszkópéter a vizerbe, hogy a Budisa Gyula megnyugodgyon végre.

Ithol drága Katikám engedet egy kád vizet, amíg fáradt tagjaimat áztatam a vízben felolvasta ennek a Tihamérnak vagy hogyhíjjáknak a levelét, mégaszongya csináltasak új szeméjit, mert a déeres már nem érvényes. Ezen úgy feldúltam magam lelkileg, hogy a kádban ázó sárga madarat kacsának néztem és hozá vágtam a fürdőszoba ajtóra ragasztott Fidesz pószterhez. Pedig csak a Csőrike volt. Ennyi szenvedés után meg tud keseredni az ember szájában a vacsorára felszolgált rozmaringos kacsamáj! Én biztos vagyok bene, hogy nem érdemlem eszt! Érdemtelenül támadtok Népem, oktalanul haragszotok! Talán utoljára írok most nektek, és tudjátok mennyire hiányozni fogok a sziporkáimmal, a szóvirágaimmal, az alázatommal, mert nálatok és a szolgálatotoknál csak az előmenetelem volt fontosabb az életben. Ha nem találkozunk többet emlékezetek: ha én tartottam osztályfőnöki órát, ott sosem volt felelés!

No pain, no gain, no pain, no gain, no pain, no gain, legyen már fél nyolc!

A viszontlátás reményében ölellek Benneteket, csókpuszi.

Kelt: utólsó álamfői álomásom alkalmából.

Vitéz Kisdoktori Skicc Pál.

Idézetek Magyarország Alaptörvényéből:

I. cikk
(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.
(2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.

VII. cikk
(1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa.

VIII. cikk
(1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.
(2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni.

IX. cikk
(1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.

XV. cikk
(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.
(2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.

Javítsatok ki, ha tévedek, de tudtommal ez Magyarország hatályos Alaptörvénye. Ha ez így van, akkor vajon mi a kókadt paripapélóért kell olyat olvasni, hogy ma Magyarországon kirúgtak valakit, mert élt alkotmányos jogaival, és meg mert szólalni nyilvánosan? Most akkor az Alaptörvénnyel esküvést tettünk a Szent Koronára, hogy a benne foglaltakat megvédjük, mert itten kérem soha nem látott demokrácia dübörög, vagy szokás szerint eltévedtünk, mint farhátra éhes kisnyugdíjas a teszkóhoz jutást nehezítő, népszavazásra aláírásgyűjtő szigetek között? Esetleg a katolikus munkáltatók élveznek mentességet ez alól is? Ha nem, akkor vajon miért hivatkozhat Bálint Gergely munkáltatója arra, hogy a SkiccPali menesztését szorgalmazó alkalmazottjának viselkedése "összeegyeztethetetlen a segélyszervezet alapvetően katolikus beállítottságával".

Vagy a katolikus beállítottság azt jelenti, hogy közélettel foglalkozni kizárólag Erdő Péternek szabad lehetőleg karácsonykor, vagy Székely János esztergom-budapesti segédpüspöknek is, amennyiben az Alaptörvényt védi, amit aztán természetesen a katolikus hittestvérek szarnak le először, egyenesen a harangtoronyból.

Lesz itt baj, drága Felebarátaim! Fluck Ákos nyilvánosságra hozott különvéleménye után (érdemes az egészet elolvasni részletesen, pdf-ben) valóságos kisdoktorikauszt várja szeretett álamfőnket itthon.

Stumpf András Hajrá, Elnök Úr című írását ugyan Borókai Gábor még kiradírozta a Heti Válasz online felületéről - 2012-ben van aki még mindig hiszi, hogy ami egyszer az internetre kikerül, az nem marad ott részben vagy egészben, ez olyan cuki - de a lavinát megállítani már nem lehet. Most meg kezdhetnek aggódni a jobboldali médiamunkások, komplett Magyar Nemzet szerkesztőségtől Mandinerig, Jobbklikktől Konzervatóriumig, mert a Nagyon cikitől a Naésországig összeírtak ők is mindent. Az összes írás konklúziója, hogy SkiccPalinak így vagy úgy, de mennie kell, ez pedig ahogy Bálint Gergely példája mutatja, esetleg nem fér össze a munkáltató katolikus beállítottságával, így az egyszeri retorzióból még elbocsátás hullám lesz itt a végén.

Ha én lennék SkiccPali, akkor a lemondásom előtt egy perccel még tanúbizonyságot tennék arról, hogy minden látszat ellenére én igenis igyekszem betölteni az alkotmányosság őre posztomat, saját árnyékomat átlépve szót emelnék Bálint Gergely elbocsátása és annak indoklása ellen. Mert az tényleg ne legyen, hogy ma itt egy munkáltató szembe mehet a nehezen összehozott, rettentően védett Alaptörvényünk betűjével és szellemével. Akkor se, ha kedvenc egyházunkra, és a munkavállaló ellenzéki szerepére hivatkozik.

Ehhez mondjuk egy felelős döntésekre képes, elegáns és nagyvonalú ember kéne. Nem egy ilyen bukott ripacs.


 

Vannak nehéz döntések az életben. Pláne, ha ifjú politikus az ember, és Kubatov Gabi bácsi iránymutatása alapján tanulja a politikai PR négy ütemét: jól megszívod, besűríted, bent tartva kicsit érleled, majd kipufogod magadból. Az se baj, ha a vége recsegős, mint ifjúkeresztény fing a gyóntatófülkében. Aztán várd a hatást. Mert olyan nincs, hogy senki nem hallotta, nem vette észre, ennyire jelentéktelen még te sem lehetsz.

Ezzel a dilemmával szembesültek tegnap az ifjúkeresztények is. A SkiccPali vihar letarolta a közvéleményt, aki élt és mozgott írt, beszélt, véleményezett sajtótól blogszféráig, mikrobloggerektől faszbúkos ismerősökig. SkiccPaliban föl kellett merülnie reális lehetőségként, hogy a legolcsóbb megúszást az jelentené, ha álamelnök helyett a Samsung reklámarca akarna lenni, és a koreai társadalomba asszimilálódva elfelejtene hazajönni.

De mit tesz Isten, épp ezt a napot tartotta alkalmasnak a Demokratikus Koalíció is, hogy sajtótájékoztatón piszkálni kezdje az egyházakat. Mit tehet krízishelyzetben egy ifjúkeresztény? Nyilván döntenie kell, miről legyen nagybaszó azonnali hatállyal, haladékot nem tűrve. Egyrészt elmondhatnák, hogy ejnye-bejnye elnök úr, hogy lesz így belőlünk hiteles, alkotmányt Fluor Tomi cédére bizniszelő doktor rétváribence klón, ha ezzel a piszlicsáréskodással el tetszik játszani a jövőkből azt a maradék hitelességet is, hogy a megszerzendő tudományos fokozatunk többet ér majd, mint az templomban összegyűjtött, égre néző instant sóhaj?

Ehelyett elmondani, hogy a 3%-os Gyurcsány LuciFerenc rárontott a katkókra, és olyan katkókauszt lesz itt menten, amilyen még az Úrjézus se látott, nyilván sokkal egyszerűbb.

Ha nekimennek Tótának, mert egyenlőség jelet tett a buzipedofilok és a katolikus papok közé, (valahol joggal) és ezzel beállnak a Kerék - Bárczy, Balavány alkotta sorba, azt megértem. De ez valahogy nem érte el az ingerküszöbüket, és egy szót nem sikerült kierőlködni magukból. Vagyis az ifjúkeresztények szerint buzipedofilozni büfé, de senki ne merje az egyházi előjogokat, adómentességet piszkálni! Pláne, ha ez a valaki maga az Ördög, és de pláne, ha ezzel a kikéremmagamnakkal faszán lehet terelni a figyelmet az aktuális akolbotrányról. Hűség a párthoz, hűség a kanálhoz, közös a hit, közös a vájú.

Igen, jól látjátok. Ők itt a jövő politikusnemzedékének egy szelete. Akiknek a Skicc ügyről nincs véleménye, akiket a vallásukat érő morális támadások nem, de a pénzügyeiket és kiváltságaikat firtató kérdések annál inkább érdekelnek. Csak én látok többet a véletlennél abban, hogy ezeknek az ifjúretesztényeknek a polgári utópisztikus szocializmus megálmodója, Morus Tamás a védőszentje?


 

Statiszta voltam melletted, a gyűjteményedbe kellettem,
Azt mondtad, kevés vagyok már, mint gojóstolban a túlnyomás.

Lemondjak, vagy ne mondjak, azon tűnődtem.
A kézcsókom már nem old meg semmit sem!

Te nem szeretsz, én nem szeretlek téged!
Érzés nélkül múltak el az évek.
Jól megértjük egymást itt az házban,
Éjjel-nappal hazudunk egymásnak.

(via)

Kedves SkiccPali sorsáért aggódó egybegyűltek!

Közel a pillanat mikor a Nemzet Golyóstolla fölött pálcát törnek, vagy éppen nem törnek a Szigorúan Kurvatitkos Bizottság meg nem nevezett tagjai. Plagi bá berögzült szokásához híven télakot vett az országból, csak ezúttal messzebbre szalad Bulgáriánál. Hiába no, mikor nem a 84-es olimpiai részvétel, hanem a saját irha a tét, akkor más jelentést nyernek a citius, altius, fortius szavak. Esetében gyorsabban inalt el, mint bármikor, magasabban szárnyalva a felhők fölött, és bátrabban játssza el az ártatlanul üldözött álruhás királyfit ez a kisdoktor.

Izguljunk együtt koreai felebarátainkkal, mi lesz Paja sorsa: tippeljétek meg a következők szerint:

1: lesz - e plágiumvád, igen - nem

2. lemondatják, igen - nem

3: lemond magától, igen - nem

4: hány nap telik el a bizottsági döntés és Pál sorsának hivatalos bejelentése között?

Tippelni ettől a pillanattól a hivatalos megy-marad döntés bejelentéséig lehet. Több telitalálat esetén szétlövés következik, SkiccPaja pályájából fogok feltenni vérgeci, nehezen megfejthető kérdést. A küzdelem ezúttal is a gumiszagú fétistárgyárt, a Nagy Gumivaránuszért zajlik.

Jó mulatást!

* Egyháztagok textilpettinget az erre kijelölt helyen folytassanak. Kösszépen.

Mintaország fenn a fán,
Viktor pajtás oly vidám,
Alóla kidőlt már a létra.
Ha tábort üt valahol,
Sok bajornak így dalol,
Fújja estig kora reggel óta.

Élcek szállanak a nyári fák alatt,
Oly vidám az ének.
Boldog dallama így önti dalba ma:
Bajorkám(!!) hozd ide a pénzed!

Üdvözlöm Önöket kedves Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy eltérjek a klasszikus interjú klisétől, az én királyi médiámban ugyanis csak monológot mondok, és nem zavarnak össze kérdésekkel. Remélem ez Önöknek is megfelel, és sikerült vágni belőle egy igazi héroszi anyagot.

Szóval kedves bajor Felebarátaim, Mintaország miniszterelnökeként legőszintébben csak azt tudom Önöknek mondani, hogy az nem úgy van! Minden amit hallanak rólam, rólunk, az hazugság! De én elsősorban harcedzett faszagyerek vagyok, nálam a mindennapos háború a politika természetrajzához tartozik. Igaz demokrataként elismerem, minden bírálatban van egy cseppnyi igazság, én sem vagyok tökéletes, bár Szijjártó Péter szerint meglehetősen közel vagyok hozzá.

De egy reformpolitikus nem bíbelődik a tökéletesség hiábavaló hajszolásával, inkább reszelgeti a gazdaságpolitikáját. Álságos hozzánemértés a vád, hogy csak száguldunk előre fejetlenül bele a semmibe, mikor mi legjobban a kordéval faroláshoz értünk. Nálunk a kordé driftnek ősi hagyománya van, mi vagyunk az a nép a pusztában, amelyik adott idő alatt a legtöbb irányváltást képes elvégezni feleslegesen. Időnként elmérjük a távot, ilyenkor felborítjuk a napernyőt, termoszt, kisszéket, de nem bánkódunk, mert mi legjobban pofára esés után szeretünk mindent a nulláról kezdeni.

Ennek érdekében hoztunk másfél év alatt 360 törvényt, Hölgyeim és Uraim! És bizony nem állunk meg itt, nem lassítunk, mert a felét vissza kell vonni, át kell írni, különben nem kapunk egy büdös vasat sem az Uniótól. Ezúttal azonban lehet apró probléma a talpra állással, sajnos két hónapja kuporgok ezen a rohadt hokedlin az IMF-re várva, és marhára elzsibbadtam. Ez azonban biztosan nem gátol minket, hogy Mintaországból a mintaországoknak is példamutató Legmintábbországot csináljunk. Személyesen fogom meggátolni, hogy a nemzetközi baloldal felépítse romjaiból a hazai baloldalt, sőt ha kell, kisstílű pitiánerségemmel én magam fogom felépíteni azt helyettük, és majd legfeljebb rájuk kenem.

Kedveseim! Minden híresztelés ellenére számomra az Unió igenis a béke szigetét jelenti. Népek barátságát, a kölcsönös segítséget, hisz egy hajóban evezünk! Igaztalan a vád, miszerint ha két evezőt kapunk abból az egyiket elrontjuk, a másikat ellopjuk, és aki szól érte azt leüvöltjük, hogy nem leszünk gyarmat! Mi egyszerűen csak ilyen hevesen barátkozunk, értitek? Nektek is csak annyit kívánok, hogy habozzék a sör, süljön a fehér kolbász, párolódjon a káposzta, vagyis éljen soká az Októberfeszt!

Úgy értem Budapesten. Ne tátikázzál, mint busmanok a szánkóra, a Hajógyárit megoldjuk okosba!

Na, ölelek mindenkit, csókpuszi! Orbán Viktor, Mintaország kordépionírja.

pszt!: BMW gyárnak alkalmas telek Nyerges Zsotyánál óccsón eladó!

Nemzeti Főmédiaasszony tegnap nem rövid, ám képzavarokkal teli előadásban foglalta össze hatóságának elmúlt időszakát az Asszonyok a Nemzeti Egységért mozgalom Félidőben című teadélutánján. A kettős mércével támadók az olvasatlanság kalapácsával igyekeznek léket verni a hatóság viharban hánykolódó piciny hajójának méretes seggére abszolút szakmaiatlanul - rész elemzését ezúttal kihagyom - mazochisták itt meg itt olvashatnak róla - mert mondott más, honfiúi, honleányi keblet melengető csudaságot.

"a hatóság felállásával létrejött egy új médiaintézményi struktúra, átalakult a közmédia tartalma és szerkezete is."

Értse meg végre a szellemet üldöző világ, hogy Anomáliának ebben a félmondatban abszolút igaza van, főleg ami a közmédia tartalmi és szerkezeti átalakulását illeti.
- Az MTVA elnökének kinevezték Böröcz "Nádasdy ügynök" István ex ügynököt.
- Érkezésével kirugdosták az összes valamire való műsorvezetőt, riportert aki érdemi kérdést mert föltenni közéleti műsorban.
- Papp Dániel csúcsrajáratásával megkezdődött a hírhamisítások kora.
- Előbb csak egy EP képviselő szerepléséről szóló anyagot vágtak össze szájíznek megfelelően, majd Lomnici Zoltán volt nemkívánatos egy vágóképen, de a hallatlan rutinnal bíróknak sikerült nem találni a 40 ezer fős operaházi tüntető tömeget.
- A hiteles híradásért éhségsztrájkolókat minden létező eszközzel baszogatták.
- Sikerül milliárdokat költeni a Marslakókra, aminek nézettsége a Rákay Kálmán állandóval felszorozva sem éri el a béka seggét.
- Országos örömünnep, hogy Habony Árpi barátnőjét végre sikerült egy sorozatba - Szájhősök - benyomni.
- A Nagy Októberi Átalakulás Forradalommal akkorát bukott Rákay Kálmán, hogy a Nemzeti Grafikonfigyelő Intézetben az ügyeletes lerúgta a monitort ijedtében.
- Külön öröm, hogy ez az összelapátolt szarhalom 100 milliárd forintért minősíthetetlen ebben az évben.

Űbercuki, hogy Szalai Anomália világában ez a siker, remélem a Nemzeti Egység Asszonyai narancssárgára tapsolták tenyerüket lelkesedésükben.

Népszavazás maratont rendez ma a Lehetünk Megint Pancserek párt a Kossuth téren. Egy héttel a határidő lejárta előtt, a szükséges mennyiség felével a hónom alatt én is megpróbálkoznék valami mozgósítással, csak én biztos kitenném ezt az infót a pártom honlapjára is. Mit lehet tudni, talán nem minden szimpatizáns faszbúkbuzi, és esetleg a pártom eseményeit a pártom honlapján keresik először a tucatnyi ilyen olyan faszbúkos üzenőfal helyett. Ezzel szemben a lehetmas.hu-n a poszt születésének pillanatában erről egy hang sincs.

Mindenesetre aki kedvet érez harcba szállni a nyereményekért, - bringavásárlási utalvány, vacsora a kedvenc LMP-s képviselőddel - az ballagjon ki egyre a Kossuth térre. A játék pontos szabályait itt találjátok.

A bringautalványhoz sok kommentár nem kell, viszont talán nem árt egy kis iránymutató a vacsora kedvenc kiválasztása előtt. Nézzünk ki az elempé húspiacára, és gusztáljuk az esetleges jelölteket.

1: Schiffer András

Előnye: Szeret beszélni, és szemmel láthatóan erőssége a jó megjelenés. Ha úgy ítéli nem öltöztél az alkalomhoz illően akkor mindig van nála egy szörprájz póló amibe simán átöltöztet. A képek tanúsága szerint is faszául számol fejben - bonyolultabb blokk esetén az ujjaival besegít - így garantáltan nem verhetnek át a számlával, ha vele vacsorázol.

Hátránya: Kedvenc témái a jogállam és a demokrácia, szívesen is beszél róluk, viszont okvetetlen kérdéseidre körmönfont, negyedórás körmondatokban fejti ki miért neki van igaza. Ha nem aludtál el közben, tereld másfelé a beszélgetést, mert garantáltan vesztésre vagy ítélve.

2: Vágó Gábor 

 Előnye: Őszinte és van humora, nem mentes az önkritikától sem. Igaz, a beszélőkéje olyan, mintha egy szörpbe áztatott magnószalagot igyekeznél száradás után lejátszani, de ha megszoktad a sebességét akár szórakoztató is lehet. Ügyesen szerel, ezért vacsi előtt egyedülálló hölgyek a frissen vásárolt Ikea tálalószekrény összeszerelésére is igénybe vehetik.

Hátránya: Idegesítően sokat babrálja a telefonját, és nem szabad felülni a hivatalból hordott kivert kutya tekintetnek sem: ha untatod vacsora közben menthetetlenül tumblr posztként végzed.

3: Jávor Benedek

Előnye: A megelevenedett plakátfiú szereti, ha imádkoznak hozzá a nők, cserébe önkezével dugítja el a beszélőkéjét, hogy megfelelő figyelemmel követhesse amíg ajnározod. Nem veti meg az alkoholt, akár meg is fürdik benne.

Hátránya: Szeret mezítláb járni, így fennáll a veszélye, hogy a ruhába száradt pezsgő és az állandó rohanástól bepállott láb keveredő illatanyagai sajátos bukét kölcsönöznek a vacsorának.

4: Ertsey Katalin

Előnye: Harcos nőjogi aktivista, az LMP családügyi témafelelőse, így témahiányban szenvedni nem fogtok. Vacsora előtt a bólogatóizom bemelegítése ajánlott a későbbi izomlázat elkerülendő. Mellette biztonságban érezheted magad, mert úgy küldi el a francba az oktondiakat, ahogy a kisanyámozó fidesztahó Tasó Lászlóval tette.

Hátránya: A Pató Pál idézetekre érzékeny, a citátumokat rosszul tűri, és ha felbosszantják képes számonkérni a pincéren az étteremben alkalmazott női kvótát.

5: Kaufer Virág

Előnye: Szívesen köt. Hol magára kötelet, hol pulcsit a parlamentben, egyre megy. Mivel saját bevallása szerint képes többfelé figyelni, a legjobb választás is lehet. Vele egyszerre lehet enni és beszélgetni, a diskurzus végére nem csak egy élménnyel leszel gazdagabb, hanem egy sállal is.

Hátránya: Ő szívesebben van kint az utcán, mint bent a házban, ezért célszerű mobilgrillel készülni a vacsorára. Legfeljebb te sütsz valamit a járdán, amíg SzuperFonalWoman a legeslegújabb ellenállás szellemében az útközben megkötött hágcsó segítségével felmászik, és kötőtűvel rögzíti a húzzál vissza a balettbe ugrálni Viktorka molinót a Nándorfehérvári terem ablakai elé kívülről.

Nem mondhatjátok, hogy nem elég széles a választék az LMP húspiacán. Úgyhogy a kérdés csak az, lesztek-e elég éhesek.

Párhuzamos univerzum igenis létezik. Az egyik Kedves Vezetőnk retináját kápráztatja álságos valójával, a másik, a szürkébb, nyomorúságosabb, hányingerkeltőbb meg a mi rögvalóságunk. Talán nem kell hangsúlyozni, hogy a két valóság nem is hasonlít egymásra. Csak a főszereplő csepűrágó azonos, de például a szájából kiszédülő mondatoknak más jelentése van a 300 bajor meghívott és a 10 millió hazai honpolgár előtt.

"Nekünk egyetlen barátunk van a mai világban, a valóság és a tények. (...) Egyúttal emlékeztette hallgatóságát, hogy 1990 óta tagja a magyar parlamentnek, és az azóta eltelt időszakból 16 évet ellenzékben töltött, így szerinte ha van valaki, aki tudja, mi a demokrácia, mik az ellenzéki jogok, az ő. "

Ha már ennyire kenyerespajtásaink a valóság meg a tények, akkor vessünk egy pillantást rájuk, meg az ellenzéki jogokra, és ezen keresztül az orbáni demokráciára. Pont abban az időben, mikor értetlenül állva igyekezett megmagyarázni a bajor befektetőknek, ő mennyire nem érti mitől lett Európa csulatartálya, itthon éppen az ellenzéki jogokat meg a demokráciát értelmezték egyesek a NER szellemében. A II. kerületben a kivezényelt közteresek a rendőrségi engedéllyel rendelkező ellenzéki aláírásgyűjtőket baszogatták, mert gondolom ez a demokrácia szerves része. Jó, ne sírjunk pár rendszerhuszár tahóságán, inkább értékeljük, hogy nem küldték a nyakukra a Nemzeti Aláírás Elrettentő Különítményt, hogy az alkotmányos jogukkal élni kívánókat ha másképp nem megy, személyes varázsukkal tántorítsák el nevük alákanyarításától.
Azt is mondta a Nemzeti Bullshitgenerátor, hogy "a magyar az angolszász után a legindividualistább nép, ezért ha megmondják neki, mit gondoljon, hogyan éljen, egy idő után fellázad ellene." Ez az én valóságomban azt jelentette, hogy ha megmondják nekem mit írhatok alá, és erről mit gondolhatok, akkor fellázadok ellene. Magamtól elücsörögtem volna a seggemen, legfeljebb polemizáltam volna az LMP viselt dolgairól tovább, így viszont elmentem megnézni, hogy zajlik az aláírásgyűjtés itt nálunk Zuglóban.

Az Őrsre kitelepült helyi brigádot faggatva kiderült, őket leginkább a Papp László aréna telekhatárait sajátosan értelmezők baszogatják, a közteresek nem. Viszont jó, hogy a deszépződ egyenkabát turhaálló, mert némely kulturált honfitársunk szájából úgy hullik a felturbózott nyálpermet, mint Selmeczi Gabriella szájából a faromizmás aforizma. Az ácsorgás alatt szerzett tapasztalatok is érdekesek. A népszavazás kezdeményezésének elfogadottsága vegyes, jobban jellemzi az általános oldal, mint a pártszimpátia. Vagyis az aláírók többsége inkább rúgná seggbe szívesen Orbánt, és késztetné megállásra, gondolkodásra a saját eszközével, mint szimpatizálna az LMP-vel magával. Az elutasítók ugyanez pepitában: nem az LMP-vel, mint párttal van bajuk, nem is a kérdésekkel, hanem a jobboldal általános összezárása jellemző.Az aláíróktól leggyakrabban hallott szó az összefogás, elutasítóktól az eszdéeszeszsidók, a legnagyobb epic pedig a szinte futtában odavetett utálom a szlovákokat! - morgás egy segghomlokú fiatalembertől. Ottlétem alatt nem sikerült elirigyelni tőlük a szerepkörüket. Kiállnak céltáblának közterületre, messziről nézve süt róluk a pártjuk ágrólszakadsága - a rögtönzött asztalkának bevetett vasalódeszkán negyedóráig röhögtem - mosolyogva kell viselniük minden elutasítást vagy éppen a feltételekkel támogatók kioktatását. Ehhez az alaphelyzethez kapják bónuszként a portyázó köztereseket, az igazoltató rendőröket, vagyis a NERt minden bájával együtt.

Ez ma a valóság, ezek a tények, így érvényesülnek az ellenzéki jogok, és ilyen körülmények között élhetünk mi az alkotmányos jogainkkal. Annyit sikerült elérned ezzel, szeretett Vezérem, hogy ugyan se tagja, se aktivistája nem leszek semmilyen pártnak az életben, de tegnap hoztam haza magammal pár aláírásgyűjtő ívet.

Mert ezzel a mentalitással elmehettek a picsába. Azért.



 

Aki Magyarországon a cigánykérdéshez hozzányúl, azt abban a másodpercben szétszedik. A vita maga ott kezdődik, hogy van-e egyáltalán cigánykérdés, devan-denincs-devan, mennyire píszí ezt így kimondani, ezzel mennyire bélyegzünk meg és rekesztünk ki egy csoportot, és egyáltalán beszéd szinten hogy kéne ezt csinálni. Aztán a kölcsönös anyázás, sértődés, politikai és közéleti haszonszerzés után rendszerint ennyiben is marad az ügy, és nem történik a világon semmi.

Fliegauf Ezüstmedvéjének sem lehetett örülni, mert "bezzeg a magyar áldozatokról nem készül film, cigány filmmel csak nyerni lehet akkor is, ha szar" - szólamokkal volt tele a közélet. Most Pesty Feketedoboz László filmje verte ki a biztosítékot, ezen anyázik menetrendszerűen mindenki, akinek ezen anyázni kell. Szigorúan a sajtószabadság jegyében ünnepik, hogy a cenzúra sikerrel járt, és a filmet a legeldugottabb időpontban sem ismétlik meg. Teljesen mindegy mit gondolok magáról a filmről, mit gondolok a sajtószabadságért pofázók cenzúrájáról, a lényeg ugyanis változatlan marad: ezúttal sem történik érdemben semmi a szájtépésen kívül.

A probléma - vagy nevezzük bárminek - változatlan marad. A társadalom egyik része a harcos kiálláson kívül nem csinál semmit, a másik része meg a harsány cigányozáson kívül nem képes semmire. Nem szeretem az ordítva cigányozást és hangulatkeltést amit a Jobbik csinál, - és amit Pesty is megcsinált a filmben - mert a rosszul feltett kérdésekre a legrosszabb válaszokat adnák. De borsodiként nyugodt lelkiismerettel nem tudom kijelenteni azt sem, hogy amit feszegetnek az nem létezik. Magyarországnak romaprogramja is úgy van, ahogy gazdasága: papíron. Elméleti jogvédőből van ezer, ezzel szemben gyakorlati tenni akarót - akit én is annak tartok - tudok mutatni egyet, L. Ritók Nórát. Olyan iskolát tudok mutatni, ahová mosolyogva, jókedvűen járnak be a cigány gyerekek is az alkalmazott módszer miatt, de összesen egyet az egész országban. Nem szégyen, hogy verbálisan öljük egymást a témán, de ezek a példák maximum kivételként erősíthetik az általános semmi szabályát?

Furcsának tartom, hogy Osztolykán Ágnes is most, a Pesty film balhéja után ébred. A filmet illető kritikája jogos, de én azért megütköztem azon, hogy most kínálgatja Pestynek a véleményét, "mint roma értelmiségi, és mint roma nő”. Pedig csúnya és igazságtalan kifejezéssel élve erre kurvára nem kíváncsi senki. (mert kiszámítható amit mond) Cserébe a szakértelmére, a jártasságára, a tenni akarására talán soha nagyobb szükség nem volt, mint most. Készséggel elhiszem, hogy egy halmozottan hátrányos helyzetből induló, sok és nehéz munka árán magát a képviselőségig felküzdő politikusnő nem elsősorban olyan kérdésekben szeretne érvényesülni, ahol a származása áll a középpontban. De ki állhatna hitelesebben a cigányság elé azt mondva: én is közületek jöttem, és ma itt tartok. Ha rajtam múlna egy nap alatt megszületne a paktum: a Jobbik felfüggeszti a cigányozást, járkálást, mendegélést, a jogvédők az ezért szájalást, és Osztolykán Ágnes, Volner János közös asztalhoz ülne a kormányt képviselő Balog Zoltánnal, és addig nem állhatnának fel onnan, amíg egy mindenkinek elfogadható, kivitelezhető romaprogramot le nem tesznek az asztalra.

Ha valamiből, akkor ebből kihúzhatná mindenki maga a saját hasznát is:

- A kormány elnevezhetné az egészet konzultációnak, és beszélhetne a kisebbségek védelméről, az ellenzékkel konszenzuskeresésről.

- A Jobbik nyomhatná a sikerpropagandát, hogy addig vertük a huppot amíg nem történt valami.

- Az LMP és a baloldali ellenzék büszke lehetne, mert ők adták a példaképet Osztolykán személyében, ők felügyeltek a jogérvényesülésekre, és ők adták a szakértelem javát is.

- A romáknak egyértelmű haszna származna ebből, hiszen a program a társadalmi kirekesztettségüket és az emberek előítéletét csökkentené, beilleszkedésüket, boldogulásukat, gyerekeik jövőjét segítené.

- És nem utolsó sorban jól járnánk mi is, ha az anyázáson kívül is történne végre valami, ami megkönnyítené az együttélést.

Utópia, én is tudom. A társadalom hasznát nem nézzük, hisz az árok felett átköpni, elnevezéseken vitázni sokkal olcsóbb, kényelmesebb és egyszerűbb.

Tisztelt Velencei Bizottság, rajongott Felebarátaink!

Kormányom meghajolt véleményetek előtt, ezért munkatársaim ínhüvelygyulladást kockáztató sebességgel írják át a kritizált törvényeinket. De bennem csak megpödörte bajszát az eldugott fotelkuruc, úgyhogy megkérdem: mivamivamiva? Szerintem ti el sem olvastátok az egészet, ha mégis akkor nem láttátok meg benne a praktikumot, a kellemet és magyarosch bájt. Jól figyeljetek, lassan írom, mert tudom lassan olvastok, és bemutatom a mi igazságszolgáltatásunk rendszerét a maga pőre valójában.

Szerintem vegyünk egy példát a múltból, idézzük ide a médiatörvényben megbúvó apokalipszis lehetőségére fittyet hányó indexes parlamenti tudósítók ügyét, és nézzük ezen keresztül a vívmányainkat. Először is szögezzük le, hogy a vidámság és nótázás, a demokráciának dalocskával boldog karácsonyt kívángatás nem csak MocosBajusz házelnök szerint mérhetetlen pofátlanság a sajtószabadság jegyében, hanem szerintetek is, ugye? Ne keverjük már szándékosan fatorlaszt a latorfasszal. Legyen csend, rend és munkásőrség, akarom mondani Országgyűlési Őrség, felszerelve viperától bilincsig minden földi jóval. Aztán, ha legközelebb ezek az elemek megvalósítják a "danolászós vircsaft" tényállását, - ha nem jogi tényállás még, két perc alatt megoldjuk okosba' - akkor ne úszhassák meg egy kitiltással, és ne kerülhessenek vissza a nemzet szívébe két óra koplalás után.

Egy ilyen ügy szankcionálása vádemeléstől a példás büntetésig néhány óra alatt lebonyolítható a nerkompatibilis igazságszolgáltatásunkban. A Kövér Fiúk sikeres elfogás után átadják a pernahajdereket a rendőrségnek. A Gyorskocsi utcában már készen várja őket a vádirattal SherlockPolt, és a Déli pályaudvarig tartó néhány perces autóút alatt eldönti, melyik bíróságon kívánja tárgyalni az ügyet. Amennyiben a jövőben bevezetni, és a kiemelt ügyekben használni is kívánt Nemzeti Mobilbíróságra esik a választása, a Baracskáig tartó vonatúton maga a tárgyalás és az ítélethozatal is megvalósítható, fitt és fiatalos, az utazást jól toleráló, Szájerné Tündi által gondosan megválogatott bírókkal. Nem is értem mi kifogásolni való van ebben? Hisz a rendszer egyszerre gyors, példás és költséghatékony. Ráadásul világosan megindokoltam azt is, hogy miért van szükség a bírói kar korai nyugdíjazására. Akkor? Gondoljatok szépen arra, hogy a Hősök terén alakzatban ücsörgő gárdistákat is ezzel a módszerrel fogjuk elintézni, ha valamelyik megszólal, hogy hideg a flaszter, vagy magáról megfeledkezve eldúdolja a Himnuszt. Szabad szemmel is jól látható, hogy nincs itt semmi kettős mérce. Aki ezt nem ismeri el, az a Magyarországot érő globális ballib médiatámadást, - kuss, mondom, minden kritika csak ballib lehet!! , amúgy is rajta van Gyurcsány fizetési listáján, esetleg keresztapja személyesen a Kónbendit - és a Rettegett Fotelnácik erősödését egyszerre támogatja! Ezen kívül cáfolni szeretném az elterjedt badarságot, hogy MorcosBajusz házelnök úrnak akasztófahurok volt a jele az óvodában, mert villamosszék villásdugó volt.

Ne nézzetek már ilyen bárgyún, mint egyszeri Marco Polo a mongol papírpénzre, hanem vegyétek végre észre: ti is egy történelmi lehetőség kapujában álltok, a szemetek előtt cseperedik fel Kelet-Európa Kubiláj kánja, aki maga a haladás, a vívmány és újszerűség. Ma ismét csatába indul megvédeni magát a ballib hordák támadásaitól, ahogy ismerem sikerrel bekunyizza magát az EP mai ülésére, úgyhogy ha nem akartok szembenézni habzószájú valójával, akkor megkímélitek attól a vesszőfutástól amiben ilyenkor általában része van.

Kelt: az Úr második uralkodásának második évében, a szopóroller havának huszonegyedik napján.

Csókpuszi,

Nebáncsics Tibor, Magyarország elsőszámú Pótviktora.



 

Orbán Viktor Fidesze a napokban egyértelműen bemutatta kitől kell itt ma igazán befosni. Amíg a tizenötödikei megmozdulások után nagyjából a sajtó és a blogszféra egésze a vezető nélküli baloldali ellenzék jövőjén lamentált, addig Viktorék elfoglalták magukat az ellenség felépítésével: újra démonizálták Gyurcsányt.

Ahogy Fedor kolléga írásából is kitűnik, vagyunk néhányan akik nem értjük, ez most vajon mire jó? Amíg a szocikat rendre letorkolják annyira, hogy saját bevallásuk szerint is mindig mentegetőzniük és bizonytalankodniuk kell, és a figyelem felhívására lassan megfontolandó eszköz lesz a bimbó villantás, - mert a szívük kitárása önmagában kevés, ezzel meg legalább a Velvet címlap garantált - az LMP-re csak legyintenek, mint Navra tegnap Vágó Gáborra, hogyaszongya ébren vagy és mégis álmodsz, kismackó?
A Jobbikkal békésen diskurálnak a Corvinuson, és az egyetlen akivel szemben valódi háborút vívnak, az a jelenleg 3-4%-os DK-t vivő Gyurcsány.

Úgy tűnik a fletófóbiára nincs még tabletta amit be lehetne venni. Az is igaz, hogy a rajongótábornak Gyurcsány baszogatására feláll, és ezt minimum ki kell használni amíg lehet. De van valami perverz borzongás abban is, ha az ember nyomon követi Kövér izgalmi állapotát, mikor Gyurcsányról van szó. Már november elején a rémhírtévében is a keresztbe teszünk Gyurcsánynak pöcörő pöckölő monológot nyomta, de akkor még nem volt biztos magában, mert a végére belekeverte a demokráciát, és ettől elbizonytalanodott. Úgy látszik mostanra sikerrel felül tudott kerekedni ezen a lelki béklyó demokráciaizén, el tudta nyomni magában a kételyeket, és megszülethetett a lex Gyurcsány. Ha ez sem volna elég, akkor Ferencet szájalásért kikiáltották terroristának, mert ez nyilván veszélyesebb önmagában, mint a helyi IMF központban petárdázni. Szegény Toroczkai vármegyenagyúr meg összeomlik csalódottságában, a végén tiszteletbeli vármegyét és ingyen görögtüzet ajándékoz Gyurcsánynak, mert a kormány figyelmébe csak rajta keresztül vezet út.

Röhej, hogy az aktív Fletótól azonnal eltorzulnak a fejek, és arcot öltött sikolymaszkként visítják bele a világba: elmútnyócévterroristasukoró!
Az meg valahogy kimarad a számításból, hogy egyszer a ma még elképzelhetetlen is bekövetkezhet: a karizmatikus vezetőt nélkülöző baloldal egyszer csak úgy dönt, ha ti minden alternatíva ellenére csak Gyurcsánytól vagytok hajlandóak betojni, csak őt tekintitek ellenfélnek, akkor őt kapjátok. Ha a teszetoszáskodás végeredménye az lesz, hogy átbillennek a holtponton, a cél szentesíti az eszközt alapon rehabilitálják Fletót, akkor aztán lehet kiabálni őszödtől kurva országig, elmúttnyócévtől Sukoróig bármit, pont annyira lesz szek'szi, mint egy zsinórtangával felturbózni szándékozott öregecskedő feleség.

A kormánynak végleg torkán akad az ügynökügy. A Schiffer beadvány óta harákolnak és nyüszögnek róla egyszerre, mintha légcsősipoly járvány pusztítana a legeslegnemzetibb frakcióban. Kövér Lacus szerint hagyjuk már ezt a értelmiségi habverést a gumicsonttal, Lázár szerint legalább olyan felemelő lenne az ügynöklista nyilvánossága, mintha Pinológus Lacit kínozhatnák halálra Viagra túladagolással, csak éppen van ami nem mindegy. És lássuk be, van ami tényleg nem mindegy.

Nem eldöntött például, hogy csak az ne terjesszen be ilyen javaslatot, akinek a nagyapja rendszerszolga volt az ántivilágban, vagy az se, aki egy ilyen rendszerszolgát tett meg köztársasági elnöknek, a Hazafias Népfront utolsó alelnökét alkotmánybírónak, és a pártállam utolsó dakota törzsfőnökével békepipázva írja a nemkommunista alkotmányt. Az sem mindegy például, hogy valaki csak a szájával támogatja-e a nyilvános ügynöklistát, de az aláírásával meg nem. 

Na ilyenkor van az, hogy a meghasadt csapat a közvélemény nyomására kénytelen lépni valamit. Dehogy bátrat, - nézz már rájuk- hanem a klasszikus szarpofozó, neszesemmi látszatfenntartó iskolapéldát: alakítsunk bizottságot MAJD, ami kivizsgálja ezt az egészet MAJD, lezárjuk kommunista múltat MAJD, és minden jó lesz MAJD. Vagyis tegyünk úgy, mintha nem lett volna elég kivizsgáló bizottság a Kuncze féle Iratfeltáró Bizottságtól a Mécs Bizottságon keresztül a Kenedi Bizottságig, húzzuk az időt ismét a követelőzés lecsengéséig, mert akkor nem kell a közvélemény arcába mondani: nyilvánosságról, lusztrációról ne is álmodjatok!

Orbán Viktor, március 15 ünnepi beszéd:

"164 év múltán is követni érdemes a 48-asok példáját, de melyiket? Az ember fiatalon radikális, mint Petőfi, férfikorban józanul tettre kész, mint Kossuth, később inkább hajlik a fontolva haladásra, mint Széchenyi. A 89-es rendszerváltó tüntetéseken egyszerre szorították ki a kommunistákat a hatalomból és a szovjeteket az országból."

Kövér László, március 16. Közbeszéd c. műsor, a kommunistákról és az ügynöktörvényről:

"Én az egészet egy gumicsontnak, egy számomra, engem mérhetetlenül bosszantó álvitának, pótcselekvésnek tartom. Szerintem ez egy értelmiségi belügy, (...) az embereknek kisebb gondjuk is nagyobb annál, minthogy ezzel foglalkozzanak"

Két dolog világos itt mindjárt:

1: A Fidesz frakcióban ezek szerint kevesebb az értelmiségi, mint a takargatni való ügynök.

2: Az ünnepi beszédet célszerű akár utólag is módosítani, valahogy így: Az ember fiatalon radikális, mint Petőfi, férfikorban józanul tettre kész, mint Kossuth, később meg pont olyan beszari megalkuvó, mint Kádár. Nyócvankilencben tüntettünk, de 22 év kevés volt, hogy a bátorságunkat összeszedjük a kommunista múlt lezárásához. Nyugalom Pozsgay bácsi, ezúttal sem csinálunk semmit, mert ha a téma előkerül menetrendszerűen lefossuk a zoknit.

Magyarország legújabb kommunista múltlezáró forradalma élt egy napot. Ti nem érzitek még, hogy a nyakkendőt elkapta a gép, és a fejeteket lassan belehúzza a darálóba?
Töketlen, gyáva népség.



 

Ha egy idegen turistát megkérdezne most valaki, hogy milyen apropóból menetelt tegnap a főváros, sokféle választ adhatna. Az egyetlen ami nem jutna eszébe, az az 1848-as forradalom. Idén az aktuálpolitikáról szólt minden, a látszatát sem igyekezett ennek elkerülni senki. Így megy ez Forradalmárországban, ha a Félnótaforradalmár "idegeneket hív, magyarok ellen segítségül", és az ország népe minimum kétféle képpen érti, hogy "talpra magyar, hí a haza!" És ahogy az nálunk minden másnap lenni szokott, ma is beindul a Népnemzeti Legyen Ön Is Milliomos, vagyis találgatjuk a nemzet Rákay Kálmánjai hova láttak milliós tömeget.

Hallgatták-e millióan Orbán Viktor, Krasznahorka lángjánál sütik már a rántott békát, de örvendjünk, mert ugyan a gazdasághoz hülyék vagyunk, de cserébe senki nem mászik úgy a fazék csúszós oldalfalán kifelé, mint a mi Viktorunk, ha már a betyárkörtét perzseli gázrózsa - beszédét? Ásítoztak-e a Millán egymillióan a sajtószabadságért? El lehet-e adni a zászlófelvonáson és a múzeumkertben ácsorgó százakat ezreknek?
Nagy kérdések ezek, és amíg megtudjuk a válaszokat, addig fussuk át az ünnep tanulságait.

1: Orbán Viktor nem tud hibázni. Kiszámíthatóan és üzembiztosan, százból százszor rúgja tökön magát, ha borzasztóan akar valamit. Most pedig ezt a létszámosdit baromira akarta. A nagy igyekezetben szerintem az ennél azért okosabb habonyárpit is kizárta a szobából amíg meghívta vendégségbe a Fidesz lengyel testvérpártjának ellenzékét. Fassebánja ki tapsol, csak tapsoljon és Viktor Orbanozzon valaki a szentségit neki. Túl jól sült el a béketrapp, még a végén revansot vesznek a milla-operaházisták. Ezek legalább egy kukkot se tudnak magyarul, és nem fog feltűnni nekik, hogy tizennegyedikén megírom a Barrózó Józsinak, hogy drága tezsvírem, hát haladjunk már szaporábban azzal a gyarmatosítással, léccilécci, már úgy várjuk, detélleg, tizenötödikén meg beleharsogom a tömeg szemébe, hogy a magyarok istenére esküszünk, esküszünk, ilyet soha nem teszünk. Az átlag fideszes ezt úgyse érti, az a néhány meg amelyik mégis, az már régen helyettes államtitkár.

2: A nemtetszikarendszer elégedetlenjei ha üzenetnek szánták a létszámot, akkor az üzenet tegnap kézbesült. Igen, valljunk be legalább magunknak, hogy kimenni és ott lenni leginkább ennyi értelme volt. A rendezvény fontos is volt, jó is volt, de én csak küszködtem azzal az érzéssel, mintha a Csakazértis Toljunk Ki Orbán Viktorral Piknik Klub rendes évi összejövetelén lennék. Megszólalt mindenki akinek meg kellett szólalni, egyet is értettünk velük, bólogattunk is, aztán meg szépen ment mindenki a dolgára. Forradalmi hevület nulla, kilátás legalább ugyanennyi. Így kénytelen vagyok osztani azok véleményét, akik szerint ez lassan kevés lesz. A Milla - bár a rendezvényért respekt - szépen lassan ki fog fulladni. Adott az elégedetlen tömeg, de nincs senki aki szervezett - igen, pártként - formában meg tudná szólítani őket. A Milla gárda erre alkalmatlan, számomra ez a végtelenül kínos alterdópmen választásnál és a nevezd át a wifit hülyeségnél is kiderült. Egyéb meg nem nagyon van. Csak a tömeg, ami legfeljebb akkor támogat egy összefogást, ha a mai baloldal pártjainak egyetértő szimpatizánsai arctalanul, pártjelvények nélkül vegyülnek el köztük. Csak a rossz hír az, arctalan tömeg nem kormányoz országot, nem vált le kormányt, ezt ugyanis pártokba tömörült, választott képviselőin keresztül teszi.
3: A nap cukisága egyértelműen a radikális hazaffyak tüntije volt a Jégbüfénél. Vicces volt látni, hogy mellettük úgy szaladt el az elmúlt két év, hogy észre sem vették. Ellenzéki tüntetőknek mutogatni a nem EU molinót, a Millásoktól követelni rendszervágást tényleg cuki. Gondolom a rohadt sünök meg nem szóltak, csak röhögtek a sisak mögött orvul: most megfizetünk kétezerhatért, és nem mondjuk meg, hogy Orbán lett a miniszterelnök, és azóta ő maga a rendszer, amit vágni akartok. Ja, és az Unióból kilépést is nála kell szorgalmazni a Kossuth téren. Azt hinné az ember, hogy egy országgyűlési képviselőnek legalább feltűnik a tény: Gyurcsány éppen harmad akkora pártot vezet, mint amelyik frakciójában ő ül. Esetleg az is, hogy ha a Millás tömeg Fletóra volna kíváncsi, akkor ő beszélne a színpadon, és nem kéne külön, máshol szólni a hívekhez. Gondolom Zagyvának és Toroczkainak arról sem szóltak, hogy az Unióból kilépve a moslékos közpénzdézsa szintje, amiből ők is esznek jelentősen leapadna, úgyhogy én javaslom, reformáljuk meg a turulpostát, mert a nyugdíjas szárnyasok nem repülnek elég gyorsan a hírekkel.

4: Egyedül az ellenzék pártjainak van értelme a számmisztikával foglalkozni ma: megnézve mennyien voltak a rendezvényeiken mindenkinek világos kell, hogy legyen: szabadnapon, jó időben ennyi emberhez tudnak szólni, a hívószavuk ennyire elég. Az meg nem sok. Különösen az Orbánt támogató, és a pártokat egyelőre elutasító tömeghez mérve nem az. Ha ez nem elég jelzés kivétel nélkül mindegyiknek a változásra, akkor nem tudom, mi lenne az.

A belváros ma csendes, újra csendes, elzúgtak forradalmai, de a (lét)számok szabadságát, azt ma ki vívja ki?
 

Oh Viktorkánk, hadd nézzünk szemedbe!
Oly sokáig vártunk rád epedve!
Annyi éven által, mint kísértet,
Bolygott lelkünk az országban érted.

Kerestünk mi égen-földön téged
Egyetlenegy igaz istenséget,
Te vagy örök, a Milla csak bálvány,
Mely leroskad, egy ideig állván.

S mégis, mégis ellenzékben voltál,
Mint a gyilkos Kain bujdokoltál,
Szent nevedet bitóra szögezték,
Érkezésedet patásozók lesték.

Megszűnt végre nyócév bujdosásod,
Sírba esett, ki neked sírt ásott!
Bevezettünk, s uralkodás végett
Elfoglaltad a fel sem kínált széket.

Te vagy a mi törvényes királyunk,
Trónusodnál hajbókolva állunk,
Körülötted miljom ügynöklista fáklya,
Meggyúlt szíveink lobogó lángja.

Oh tekints ránk, fönséges Viktorkánk!
Vess reánk egy éltető pillantást,
Hogy erőnk, mely fogy az éhségláztól,
Szaporodjék szemed sugarától.

De Viktorkánk, mért halvány az orcád?
Ellenzéked emléke szállt hozzád?
Vagy nem tettünk még eleget érted?
Tomporod a kirúgástól félted?

Ne félj semmit, megvédünk... csak egy szót,
Csak emeld föl, csak mozdítsd meg zászlód,
S lesz sereged ezer és ezernyi,
lengyelek jönnek diadalt nyerni!

S ha álcánkat dobjuk egy szálig mindnyájan,
Feljövünk a sírbúl éjféltájban,
S reggelre az lesz írva az ország egén:

Elhúztál végre te imbecilis kretén.

(via)

A közösségigények kielégítésére itt a tavaszi Bullshit Bingó. Kedves Vezetőnk megszólalása alkalmával várhatóan ismét próbára teszi rekeszizmainkat, ti pedig tegyétek próbára fantáziátokat: igyekezzetek megtippelni milyen mélyen nyúl a bullshit példatárba, és mit bányászik elő belőle.

A játék menete:

- Mindenki tetszőleges számú tippet adhat. Ha az eredetit átgondolod, újraírod, kiegészíted, mindig vedd hozzá az előzőt, és az aktuális véleményed egy kommenten belül legyen.
- A legtöbb jó találatot elérő tippelő nyer.
- Tippelni 15-én 15 óráig, a hivatalos ünnepség kezdetéig lehet.
- Viktor beszédéről lesz videó, abból válogatom ki az elhangzott bullshiteket.
- Eredményhirdetés 16-án este lesz.
- A nemes versengés az iszonyúan kék szemű, borzalmasan piros nyelvű fétistárgyért, a Nagy Gumivaránuszért zajlik, ezért itt ni: A Hormon Egyház tagjai lehetőleg a napi posztot enyelegjék szét, ezt hagyjátok meg a játéknak, hacsak nem akartok ti nyertest hirdetni ezer komment tételes átnyálazása után :-)

Jó mulatást!

* a kékszemű iszony Rodeó (itt)hagyatéka, a nyertes majd dobjon neki egy köszit.

Győztünk! - sálálá - csicseregte ez a mi Kusza Szemünk - a kormány zsenialitását elismerték, a kettős mérce már csak egy sosevolt emlék valahol az eufória lágyan lengedező rózsaszín ködén túl, a nemzeti érdekünknek pont megfelelő döntés született, úgyhogy valóságos kéjmámor lesz hordani a kalodát amibe zártak.
Éppen meglepődnünk nem kell ezen. Kusza Szem akkor is ezt mondta volna, ha a huszonhetek a Rózsaszín Pitbull Dübörög a gazdaság című örökbecsűjét énekelték volna el neki lengyelül és kánonban, hogyaszongya:

Politikus vagy, szart sem érsz!
Akkor is hazudsz, ha enni kérsz!

Nehezen is mondhatott volna egyebet: az Ecofin-ban 23:4 arányú a jobboldali fölény, így ballib összeesküvést hallucinálni felért volna egy öntökönrúgással. Meg szükség sem lett volna a hisztire, hisz a saját bevallása szerint a kohéziós alap befagyasztása nemzeti érdek. Nyilván ezt kívánja a haza. Mert enélkül továbbra sem történne semmi. De majd most, most aztán lesz nekibuzdulás, majd mi megmutatjuk dübörgés, no meg fantasztikus eredmények júniusig. Még az is előfordulhat, hogy elolvassák az OECD ajánlást, amit Mikulás Pista szinglihorda szakértő és OECD nagykövet volt kedves hazahozni. Ez mondjuk nem biztos, mert a gazdasági szabadságharcban könyvből nem tanulunk, a szóból nem értünk, miért pont azok ajánlását és országjelentését fogadnánk el, akikbe amúgy szerelmesek vagyunk?

Talán, ha Viktor felállna az asztaltól ami mellett két hónapja kuporog, akkor sikerülhetne Gyurci kezéig vinni a cuccot. Bár, ha belegondolok, hogy SkiccPali jelölését egy bulgáriai képeslappal meg tudta oldani a nyugágyból, akkor talán most is elég lesz valamelyik hőspincérrel elküldeni a szalvéta sarkára felskiccelt ukázt. Szaladgálni a csalódottságtól nemigen lehet kedve,  szomorúság ülheti a lelkét, mert Jacek Rostowski lengyel pénzügyminiszter nem fogott önkéntes békemenetbe az Ecofin tárgyalóasztal körül Viktort és a magyar gazdaságpolitikát támogatva. De még csak egy szót, egy halasztó, odázó várjatok!-ot sem susogott a támogatás halvány jeleként.  Ezért szerintem belegondolt Viktorunk abba is, kormányzati támogatás nélkül hogy fog kinézni a tenyerét narancssárgára tapsoló mezei, magyar, lengyel két jó haver, együtt küzd és együtt vedel - formáció a Kossuth téren.
 

Semmilyen költsége nincs a békemenet második felvonásának március 15-én- mondta Bayer Zsolt főmenetelő a hvg.hu-nak, a kormány melletti kiállásra több ezren érkezhetnek csak Lengyelországból. Mindenki a saját pénzén utazott, így jön most is.

Mit tudom én miért, de valamiért nekem Bayer Zsolt szava legfeljebb a semmire biztosíték, ezért megnéztem a lengyel szervezők honlapját mit is tudnak ők erről. Mit mondhatnék? Bayer valósága ehhez képest egy meglehetősen egyszerűsített és ócsított valóság. Egyrészt el kéne hinnem, hogy a szervezők béreltek egy komplett intercity-t az utazáshoz saját zsebből. Mivel magam is híve vagyok a lengyel-magyar barátságnak ezért a haveri viszony jegyében mondjuk elhiszem. De akkor kénytelen vagyok elhinni azt is, ami ezen kívül írva van: (olvasható méretért katt)
A szervezők ugyanis a menetrendben azt írják a résztvevőknek, hogy érkezés a Nyugatiba 6:50-kor, ahonnan a Magyarország által bérelt buszok viszik őket a szállásukra, majd az ünnepség helyszíneire is. (pirossal aláhúztam) Továbbá azt is írják, hogy déltől kettőig vendégül látják őket a magyar házigazdák a Várban. Mind a "több ezer" lengyel barátunkat. Na innentől pedig van néhány apró, de nem lényegtelen kérdésem:

- Mindezt miből, kedves Bayer Zsolt? Tán' nem közpénzből?

- Lengyel barátainkat megvendégeljük, de mit fognak enni a vidéki békemenetelők egész nap? Nekik szóltál, hogy hozzatok szendót eleget, mert nektek a kondértól coki?

- Ha mindez ingyen van, akkor mehetünk mi is? Gondolom, ha közpénzből vendégeltek akkor ezt kérdezni sem kell, csak szólni, hogy megyünk.
Asszem itt lenne az ideje, hogy te, kedves Zsolt, meg a három és félmilliárdos közpénzcivil Csizmadia elkezdjétek újragondolni ezt a "semmilyen költséget", és beszámolni róla, ki fizeti a számlát. De ha lehet ezúttal ne az egymásra mutogatós énsenemvótam az biztosis, a plakát az magától termett módon, mert azt sokkal nehezebben fogjuk elhinni, hogy több ezer ember utaztatására a buszok, és megvendégelésére az alkalmatosságok csak úgy lettek. Valahogy.

 

Hány gyerek álma törik össze éppen most, fizetni képtelen szülők nélkül? - ezt kérdeztem a felsőoktatási felvételi határidő lejártának napján, és már itt is van a válasz: 32 ezer gyereké. Ennyivel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, mint tavaly, ez a szám a tavalyi jelentkezők közel egynegyede, egészen pontosan 22%-a. Azt hiszem Hoffmann asszonyság fejére is rászikkadt a kincstári vigyor, kapaszkodni kellett a tupírfésűbe ekkora siker után. Hisz épül szépül a NER, ha így haladunk hamarost az egymillió munkanélküli krampácsoló országa leszünk. Kedves középiskolás végzősök, számotokra ezzel az Orbán Viktor bácsi szerinti jövő elkezdődött. Ti most azt tapasztaljátok, amit mi, a kádárizmusban született, a rendszerváltáskor érettségizett és felvételizett szüleitek sem tapasztaltunk soha. Nem tudjátok elképzelni milyen érzés ez nekünk, akik a ti korotokban még a szocializmust kegyelemkenyerét ettük, majd végigéltük az elmúltnyolcévet meg az elmúlthúszat is. Ha tudjuk, hogy a Nagy Imre temetésén harcos és bátor szónoklatot mondó szakállas fiatalember a saját kezével fogja a ti jövőtöket abba a jelképes hatodik koporsóba rakni, akkor elzavartuk volna a picsába a kommunistákkal együtt. Most azt halljátok tőle, hogy a ti jövőtökért a 100 államilag finanszírozott jogász hely is sok, hogy a büfé könyvtár szakos diplomátokkal nem mentek semmire. Pedig a versenyszférában soha nem használt jogi diplomája neki is annyit ér, hogy nagydolog után kitörölheti vele a Felséges Tomport Szijjártó Péter.Ráadásul belemondják az arcunkba pislogás nélkül, hogy ők ezt a 32 ezret nem értik. Úgy tesznek még mindig, mintha a hatástanulmányokkal nem buktak volna le, mintha tényleg el kéne hinnünk, hogy ez véletlen, erre aztán senki a világon nem számított. Ennyi a válaszuk a bennetek és szüleitekben hemzsegő kérdésekre. Nem tudom melyik verzió a rosszabb: ha elhisszük, hogy a töketlen és inkompetens hoffmannrózsák kapkodásának eredménye ez, vagy a nagyon is tudatos tervezésé és kivitelezésé. Aki nem képes előre látni a következményét annak, hogy biztosat a felvételitekről 24 nappal a határidő lejárta előtt közöltek, hogy a keretszámok megvágása, a karok megszűnése és vidékről 2-300 kilométerre költözése, a tandíjak és ponthatárok változása mit fog okozni, az monnyonle, de ne ma, hanem tegnap.

Idézek még egy mondatott a harcias szakállas fent emlegetett beszédéből: "Emlékezzetek: 1956. október 6-án, Rajk László temetésének napján a párt napilapja, a Szabad Nép öles betűkkel hirdette a címlapján: Soha többé!"  A jövőtök egy darabjának ravatala fölött is ez a soha többé az egyetlen megjegyzésre érdemes üzenet. Ez jusson eszetekbe mikor ti, először szavazók voksolni mentek 2014-ben.

Orbán Viktor lassan akkora aranyérgyökeret növeszt azon a két hónapja megült széken, hogy ha így haladunk nemzetközi orvoscsoport fogja róla leoperálni. Hiába no, koldulásban jók vagyunk, ettől jobbak talán csak a hitelezőcsalogatás megy. Lássa meg ország világ, a mi kormánypártunk igazi felcsúti gavallér módjára tud kunyerálni a pénzt hozó Európai Bizottságtól:

Orbán Viktor:

„Ezzel a mentalitással egy vidéki kócerájt sem lehetne elvezetni”.


Kövér László: ( a hitel csúszásáról)

"Meglehetősen becstelen, aljadék játéknak látom, függetlenül attól, hogy milyen motívumok vannak a háttérben"

Kósa Lajos:

"Az Európai Bizottság alapvetően "telek pozitív". Otthon van egy régi kanapénk. Kidobni nem szeretnénk de nézni sem akarjuk már. Szóval a telken még pont jó lesz."
Ezek után nagyjából borítékolható, hogy Orbán a következő két hónapot is ugyanannál az asztalnál, ugyanazon széken ülve fogja eltölteni. Egyedül. Bennem meg fölmerül a kérdés, hogy vajon a diplomáciánk és ezzel kapcsolatos kommunikációnk áll ennyire magas fokon, vagy mindössze arról van szó, hogy a kormány romaprogramja valójában ennyi: átvenni a mentalitást, ordítva követelni a segílykét mert nekünk ahhoz jogunk van, nekünk az jár, de aki a kötelességünkre figyelmeztetne, azt mindjárt kikiáltjuk illegitim kirekesztőnek.

Pedig ha jobban belegondolunk az Európai Bizottság csak azt játssza el velünk, amit kormányunk játszik - kivételesen helyesen - az iskolából igazolatlanul hiányzókkal: a családi pótlék (kohéziós alap) felfüggesztésével ösztönöz a tanulásra. Csak Európában a lazaságot nem igazolatlan órákban hanem kötelezettségszegési eljárásokban mérik. Ahogy a hiányzókat figyelmezteti megvonás előtt a jegyző, úgy figyelmeztettek minket is, hogy vannak törvényeink amiket gondosabban, szorgosabban kellene kivitelezni. Most meg járhatunk korrepetálásra, és zárkózhatunk az osztályhoz felfele. Pikantériája a dolognak, hogy az igazolatlan hiányzás törvényt itthon Kósa Lajos jegyzi, akit gondolom a családok is kibasztak volna valamelyik telekre, mint egy szakadt és rugója törött kanapét, de ennek ellenére csak sikerült neki Mintaváros polgármesterének maradni.

Viktor a vidéki kócerájért Európában már megkapta a magáét, szerintem Kövér és Kósa szájmenése is legalább ennyire sikeres lesz. Az csak az ő fejükben létezik, hogy a pártmédiákban megszólalás kizárólag a saját közönségnek szól, azt nem nézi, nem hallja az igazhitűeken kívül senki. Legutóbb az ötös rajtszámú fotelkuruc Bayer Zsolt volt kénytelen elnézést kérni Ulrike Lunacektől, mert ebbe a tévedésbe esett.

Kövér azt mondta, "a demokrácia akkor működik egészségesen, ha az emberek maguk tartják fenn, nem pedig elszenvedik az általuk megválasztottaknak a döntéseit". Igaz erről esetében az jutott elsőre eszembe, hogy ők is úgy vannak a demokráciával, mint 90 éves Gazsi bácsi a dugással: csak húzni tudja, tolni már nem, de időnként rágondolni a nyálcsorgásig jólesik. Másodikra azért beismerem igaza van: ebben az időszakban ugyancsak elszenvedjük megválasztottjaink döntéseit, és nem mellesleg kiszólásainak következményeit is. Ez az út pedig nem a gyors stabilizációhoz és megegyezéshez vezet, hanem egy egészen másik irányba.

Eddig a politika mindenre ráhúzható gumibiznisze a tanácsadás volt. Ha jutalmazni kellett a haverek közül valakit, akkor csak egy tanácsot kellett tőle kérni tetszőlegesen bármiről, és máris lehetett kiutalni az apanázst érte. Orbán Viktor ennél azért megfontoltabban költ, neki holmi tanácsokra amúgy sincs szüksége, így a haverok a kincstári optimizmus sugárzását kénytelen árulni egy kis apró reményében. Ezért januárban kiírták a tendert, a haverok pályáztak, és a csomagbontásnál aki előtt a habostortából előugrott Németh Lászlóné, szörprájz, nakivanitt?? meglepetésként, az nyert.
Az gondolom a véletlen, vagy valami hallatlan gyurcsányista összeesküvés műve lehet, hogy nyertes éppen pont Németh Lászlóné egykori főnökének cége, a I.M.G. Inter Media Group Kft. lett. Mert Mutyiországban a komasógor haverság megszűnt, és kormányoligarchák is csak szegény zakkant Ángyán fejében kergetik egymást a moslékosdézsa körül a hibbant elme látomásaként.

Mielőtt az elégedetlenségünknek hangot adnánk éljünk a belátás képességével: erre igenis szükség van. A kommunikációs államtitkárság az első megmérettetésen akkorát perecelt, hogy a Kovács Zoltán államtitkár farpofájára égett Neelie Kroes cipőlenyomaton a fűző márkáját ki lehet betűzni. Azóta külön szóvivője van a Kedves Vezetőnek, a kormánynak, a Fidesznek, vagyis az állományjavítás megtörtént, de ettől is csak olyan maradt az egész, mintha a húspiaci készítmények az E betűs adalékoktól színjátszósan hol hamuszürkén, hol irigységtől sárgán, hol meg ellilult fejjel üvöltve hoznák a világ tudtára az üzeneteket. Ennek pedig ideje véget vetni. Ide optimizmus kell, az sem baj, ha kincstári. Ha a nép nem örül magától, majd megtanítják örülni, ha nem boldog, megtanítják boldognak lenni.

Ne csodálkozzunk, ez a szuggesszió Viktornál is hogy bejött. Mióta a Nézőpont Intézetben Mráz Ágoston minden hónapban leírja, hogy Rajongásig Imádott Vezetőnk, téged a néped ha kell holnap újra választ négyötöddel, mert a szemükben magad vagy az Unió porcelánboltjában dübörgő Hannibál, azóta az alternatív valóságában csupa mosoly a szabadságharcos. Évi 360 milliót csak megér ez nekünk, nem? Innentől becsatlakozik Patonai Péter, aki haladéktalanul nekilát meggyőzni minket 800, még az idén elköltendő millióért:

- Az állam jó, értem? A jó állam meg egyenesen kurva jó, világos?
- Magyarország versenyképes. Még nem tudjuk miben, de az egy főre eső fizetett lengyel tapsolókban már biztos, abban mondjuk világelsők leszünk napokon belül.
- Az egészségügy működik. Mondom működik. Működik! Működik!! Működik!!!
- Kulturális az állam. Mondjuk új Szörényi - Kerényi bábjáték még nincs, de lesz.
- Zöld az állam. Naná. Semjén Zsolt a védett fajok után a nem védetteket is kilőtte, most babérboroszlánra vadászik ötös söréttel, úgyhogy mindjárt nem lesz itt más, csak fű.
- Lehetőség, értitek? Lehetőség. Lehetőségetek van befogni, csatlakozni a békemenethez. Önként.

Lehet, hogy a brandgyártás izomszaga helyett egyszerűbb volna kis teljesítménnyel elérni, hogy jónak érezzük az államot, működőnek az egészségügyet, és kulturkampf helyett pezsgő életet lássunk a Trafóban, Tűzraktérben, Zöld Pardonban, Operában és a színházainkban. Esetleg lehetett volna erre fordítani azt az egymilliárdot kezdetnek, ha már mindenképpen el kell költeni. Mert attól, hogy sokszor fogtok elmondani olyat ami nincs, csak a hiányérzet és az igény fog erősödni bennünk.