Ha nem lesz papír meghal a kampusz,
Nem lesz bor és nem lesz krampusz,
Nem lesz az égen szivárvány,
Se admin jog se kiáltvány,
A közvélemény leüti a fejet,
Az idén is láttunk már mi ilyet,
Nem lesz virág és lóvé az ágyon:
Nagy bajban van a dékánom!
Baj van, nagy baj van
Baj van, nagy baj van
Baj van, nagy baj van
Nagy bajban van a dékánom!
Nagy bajban van a dékánom,
Nagy bajban van a dékánom
Nagy bajban van a dékánom
Nagy szarban van a paraszt!
(via)
Megint felültünk a NER terepes Ifára szerelt fluxuskondenzátorára, és repültünk vissza az időben vagy húsz évet. Mert mi - pontosabban rajongásig tisztelt, kádárizmusban szocializálódott fideszes képviselőink - nem vagyunk képesek leszakadni róla végleg, és ragaszkodunk ahhoz a kicsit dohos, bepállott, de remekül mutyizható ószagú világhoz. Ahol a kádergyerek volt az isten, mert kedvesédesapja a párttitkár valami eldugott dunántúli kisvárosban. Leváltottuk őket, de két évvel később egy Schmitt Pál nevű kókler kisdoktorit "írhatott", szabadon másolva bármit ami a keze ügyébe került. Ha elolvassuk Tokfalvi korrajzát az időszak mutyidiplomáztatóiról, és összevetjük a ma Lasztovicza botrányával akkor világos mindenkinek: egy tipegésnyit nem haladtunk előre az elmúlt húsz év alatt.
Még a karakterek is közel azonosak: megjelenik a Semmelweis Egyetemen a ma sportügyeinek egyik felelőse, - Lasztovicza Jenő a parlament sport és turizmus bizottságának alelnöke, a sportlétesítmények fejlesztésével és üzemeltetésével foglalkozó albizottság tagja - és kér egy apró szívességet a TF dékánjától, Tóth Miklóstól: a gyerek és a két szobatárs annyira tanultak, hogy 21 jegyük hiányzik néhány aprósággal együtt, úgyhogy nem lesz meg a papír, és akkor nagyon szomorú leszek Miklóskám. Tóth Miklós igazi jómunkásember, hasznos tagja a nernek, érthető, hogy nem akar csalódást okozni. Meg le is kötelezték jókor időben, a Schmitt ügy vizsgálatának kellős közepén csináltak belőle MOB alelnököt, biztos ami tuti alapon, úgyhogy választása se nagyon maradt.
Ennek szellemében ez a remek ember előbb utasítja az egyetem tanulmányi osztályát, hogy a tudomására jutott - egyszerű bemondáson alapuló - jegyeket írják be az elektronikus rendszerbe. Mikor a tanulmányi osztály ahogy van az utolsó emberig feltartott középső ujjával jelezte, hogy ha a dékán úr nyelvével érintené Lasztovicza képviselő úr ánuszgyűrűjét, azt legyen kedves a sajátjával elvégezni, akkor Tóth Miklós admin jogot igényelt magának, és saját kezűleg - és nyelvűleg - végezte el a rá rótt nehéz feladatot. Így esett, hogy a Lasztovicza gyereknek és a szobatársaknak az államvizsga reggelén 8 órakor még nem volt meg a vizsgához szükséges jegye, délután egykor meg már megvolt. A feljelentésből kiderül, hogy ifj. Lasztovicza diplomáján nem az egyetem hagyományos pecsétje, hanem a dékán úr személyes bélyegzőjének lenyomata látható. Gondolom így kívánta jelezni, hogy a mór megtette kötelességét.
Mit csinál ilyenkor egy igazi fideszes? Amit SkiccPalitól és a főnökétől eltanult: nekiszalad fejjel a pofonfának, és csak rázza rázza, miközben jogi lépések megtételének megfontolásáról ordít. Pedig a "jogi lépések megfontolása" köztudottan annyit tesz a gyakorlatban, hogy otthon ül és üveges csirkeszemekkel bámulja a plafont, ómájfaszomat sóhajtozik, és nem csinál lófaszt se. Legfeljebb a Habony Árpád Kárelhárító és Biohulladék Hatástalanító Brigáddal egyeztet arról, mi legyen a mondás a közvélemény felé, mit kell a továbbiakban hazudni.
Kíváncsi vagyok, hogy a felsőoktatás szégyenét, Tóth Miklós dékánt, és az ügy további szereplőit, Szalma László, Hamar Pál dékánhelyetteseket, Hrabacsik Mihály tanulmányi osztályvezetőt kiveti-e magából a felsőoktatás? A HVG-hez és a rendőrséghez eljuttatott feljelentés alapján mondhatjuk, az egyetem személyzete nem nagyon ért egyet ezekkel a módszerekkel, és nincs is mit csodálkozni rajta. SkiccPlagi odavert a tudományos élet hitelességének, Tóthék elintézték, hogy a TF diploma értéke is konvergáljon a nullához. Tóthnak ha egy kis esze van akkor azonnal lemond, így talán egérutat nyer a népharag elől.
Lasztoviczának viszont nincs ilyen szerencséje: róla - és a kormányáról, aki ezt az ügyeskedést elnézi szó nélkül - a bizonyítványt mi állítjuk ki 2014-ben. Érdemeitek szerint, posztkádári mutyista bagázs.