Varánusz

Megtörtént az elképzelhetetlen: szakított Zugló álompárja, a Zuglói Bevándorló Fideszesek Egységfrontjának két vezéralakja, a Sötét Lovag polgármester Papcsák Ferenc, és hű vazallusa fegyverhordozója, alpolgármestere, Kovács Balázs. Csak semmi nevetgélés, kedves Feleim, a helyzet drámaiságát leginkább ahhoz tudnám hasonlítani, mikor Molnár F. Árpád és Soós Titán József eljutott a Végleges És Drámai Szakításhoz. 

Pedig olyan szépen indult ez is. Két férfitenyér egymás markába csapott az önkormányzati választások után, és egységbe forrva megvívtak száz kemény csatát. Először leverték a helyi fideszesek lázadását Kovács személye ellen, búcsút intettek a vele együttműködni nem akaró - a választáson egyéni mandátumot nyert - Garaba Imrének, majd a még akkor kitartó választási lendület segítségével egyéni képviselőt csináltak Kovácsból az időközin. Ezzel beállt a rendszer, Papcsák adta a kottát, Kovács meg kíntornázott belőle. 

Hol került szar a palacsintába? Ki tudja. Zugló az a kerület, ahol a hivatalos indoklás szerint soha semmi nem függ össze semmivel. A kötvénykibocsátás és eladósodás szabotálása sem függött össze ifj. Harrach Péter fideszes frakcióvezető lemondatásával, miért éppen Kovács alpolgármester lemondása függene össze mondjuk a Vagyonkezelő helyzetével, a kommunális adó elleni demonstrációval, a pécsiről fénymásolt zuglói költségvetéssel vagy éppen a Hermina rendelő megtartásáért szájaló zuglóiak hangoskodásával? Az egyetlen ami nyilvánvalóan összefügg, hogy a Papcsák harsonában megjelent cikket, (ezt itt, nagyításhoz katt) 

néhány tucat zuglói választó élőszóban igazította tegnap helyre a testületi ülésen, miszerint: nem azt mondtuk polgármester úr, fatorlasz, hanem azt latorfasz, teccikéteni? Mert a Zugló vagyonával gazdálkodás maradt ahogy volt, de 20 millióért veszünk nyaralót Erdélyben, a közpénzköltéseket firtató kérdésekre érdemi válasz meg nem nagyon érkezik. Ezen kívül egyéb összefüggés nincs, Papcsák is összefüggéstelenül szajkózza Orbánnak hónapok óta, hogy oszlassad már fel a zuglói Fideszt, de máris, léciléccilécci. Ilyen alapon az is elképzelhető, hogy az import alpolgármesterről mostanra derült ki, az általános agymosás nála kudarcot vallott.  Legyen bárhogy, azért annak csak van jelzésértéke, ha az öribarik közül az egyik felrúgja az alpolgármesteri széket, és a következő pillanatban random ellenzékként viselkedve vitába keveredik a múlhatatlan libling alpolgármester kollégával, Rozgonyi Zoltánnal. Ezek után nem lennék Kovács Balázs mostanában. Ha Orbán fülébe jut, hogy felütötte fejét a nyílt belső ellenzék párton belül, annak jó vége nem lesz. 

Hacsak előbb nyilvánosságra nem kerül, hogy alpolgármesterként egészen pontosan mihez nem adta a nevét...

Divatja van így a ciklusfelezőn valamiféle mérleget vonni az aktuális kormány eddigi teljesítményéről. Megmondom ahogy van, én nem terveztem ilyet. Minek? Ha kiteszem ezt: 

meg ezt:  

akkor is csak az derül ki, amit eddig is tudtunk: a teljesítményről beszélni alig lehet, és ezt a közvéleménykutatók adatai szerint már a választók is tudják. Kedves Vezetőnk vághatja a centit, mert ha valakinél Mesterházy Attila népszerűbbnek számít, az ettől nagyobb bajban már nem lehet. 

 Amiért mégis érdemes beszélni erről annak oka Viktor tegnapi győzelmi tánca a Királyi Tévén. Mert a látottak szerint ő nem ebben a valóságban él, és lehet nem is érzékeli, hogy az egy szál pöcsben előadott rituálé nem a Fidesz Szittyák Győzelmi Tánca, hanem valós koldusopera. És a Trubadúr segge kilógna a gatyából, ha meglenne még az a gatya. 

Ha a koalíciós kényszerházasok között volna egy Horn Gábor, akkor a kohéziós alap felszabadítása mellé tűzött cetli láttán bizony lehűtené a beteget egy nem azt üzenték, baszod, hanem, hogy csináljad már mert tönkre mész! -szel. Valami hasonlót fejtegettek a jobboldal közgazdász ikonjai is, de ez a féleszű csak rángatja a köcsögdudát, hogy öt év múlva legyorsuljuk a németeket, és a tömegével elvándorolt fiatalok a röhejes túró rudi kampány helyett a pénz szagára jönnek haza azoktól a csóringerektől.

 No, ha valamiben akkor ebben egy tipegésnyit sem haladtunk előre a két év alatt. Végül is mi sokat nem vártunk azok után, hogy a válság közepén annyi volt a gazdasági elképzelése, hogy odament Barrózó Józsihoz és aszonta: idesecsém, mink mostan elkűggyük a hiányt olyan 7% környékére, illetve tudod mit, legyen inkább nyóc az a százalék, abból pár új stadion is kijön. Namitszósz, jól kitanátam? Mire kapott akkora sallert, hogy azóta is azt hiszi a fehérvári Bazilika Béla király harangja költözött a hallójáratába. De abban azért még én is bíztam egy ideig, hogy a kísérletezést csak felülírja az eredménytelenséget látva a valóság. Majd jönnek a jobboldal gazdasági szakemberei, akik suttyomban elmondják mit kéne tenni, és végre valahára majd irányba fordulunk és úgy teszünk, mintha mindig is erre akartunk volna menni. Mé', ha az IMF-fel ment, akkor menne mással is. 

 De nem. Chikán, Mellár, László Csaba és Bod Péter Ákos is hiába mondja a magáét lassan egy éve, Orbán fürdik a nem tudjuk minek a győzelmi mámorában, a gazdaság meg az utóbbi egy évet recesszióban töltötte. Normális helyeken az ilyen tanácsokat papírra vető fétis jobb kéz már levágva és kiszögelve kornyadozna az államkincstár ajtaján, mementónak, és kevésbé látnok, ám a gazdaságot közelről ismerő jómunkásemberek tennék végre amit kell. Helyette Egyenes Út nagyfőnök a sámándobbal a hóna alatt jár még mindig vitustáncot a gazdaság romjain. 

 Pedig, ha ránézne a fenti két táblázatra akkor talán világos lenne, számára hová vezet ez az egyenes út. A probléma annyi, két évig még mi is elkísérjük.

Ejnye! Most aztán tényleg elég! Az Orbán kormány kétéves ténykedésének értékelésekor is csak a Közgép, az oligarchák, meg a föld? Hallatlan, hogy mit meg nem enged magának az ellenzék. Eszem megáll, szegény Budai tekintetes urat baszogatni hálát adó néma áhítat helyett? Még, hogy padlógázon száguldanak a zsákutcába a karcos belsejű állami Audikkal a szántóföld közepén, még, hogy Budai államtitkárelszámoltatásinépkormánybiztos úr hazudik? Mi itt nem beleragadtunk a földosztás s(z)arába, ez itten kérem a boxutca, ahol gumit cserélünk a Nemzet Trágyahordó Uazán. Ha nem lenne a beszámolóban az Éden Anikó pinagif tényleg azt hihetnénk, hogy itt a világvége. 

 Pedig a képlet egyszerű: nem kell molesztálni Budai Gyulát. Nem kell kérdezgetni, hiszen a téma felelőseként, a nyertes pályázatok aláírójaként a Viktortévében is megmondta (24:40-től): nem őt kell kérdezni és kész. Kérdezni Ángyánt kell, az NFA-t kell, esetleg a szomszéd Mari nénit vagy Gizikét a CBA pénztárban, őt meg hagyják már végre békén. Tegnap hozzátette, cserébe szívesen elviszi Gőgös Zoltán is egy randira a nyertes gazdákhoz, ha személyesen Mészáros Lőrinctől kívánja hallani mennyire rendben van a földosztás körül minden. Úgyhogy innentől akár le is vehetjük a hangot, és élvezhetjük az Orbán kormány ÉszVentúrájának grimaszjátékát, az úgyis szórakoztatóbb. 

Azt mondjuk nem csodálom, hogy Budai véletlenül sem a vesztes pályázók közé vinné Gőgöst. Információim szerint Mezőcsáton sem érezte túl jól magát, mikor megkérdezték tőle, hogy ha 2011 szeptember 16-án a VM vezetői értekezletén jóváhagyták ezt a pályázati kiírást Ángyánnal közösen, akkor 2011. október 3-án a pályázat beadási ideje után 10 órával miért vonták vissza, miért kellett a BNPI igazgatójának, Duska Józsefnek váratlanul felállni, és miért került kiírásra másik pályázat ezzel a megváltozott tartalommal? A válasz a fenti gifben benne van. Pedig érdekes lenne tudni, hogy ki(k)nek a lobbiereje kellett ehhez, kinek állt módjában megtenni, és kinek van most lehetősége tényleges válaszadás helyett az újságírókat is úgy összezavarni, hogy a gyanús helyett is gaynúst írnak a címbe. Persze az is meglehet, Budainak kevesebb rózsaszín inget és nyakkendőt kéne hordania az ilyen freudi elszólások elkerüléséhez. Vagy esetleg dobjunk össze neki egy pink gumicsimmára, hogy legközelebb mikor házhoz megy a pofonért akkor önmagához képest is színes egyéniség legyen. 

Ritka pillanatnak lehetünk tanúi Feleim. A kormány - ellenzék között kialakult adok-kapok meccsen jött egy ütés, ami befért a kesztyűk közé, és valóban betalált. Ritka pillanat az ilyen, én két év alatt összesen háromra emlékszem, mikor béna próbálkozás és hónaljszagú kínos performanszra legyintés helyett a harsány röhögésé volt a főszerep.

Az első ilyet a szocik vitték be még 2010-ben a szaleforelénerrel, ami a Nemzeti Együttműködés Rendszerét Megtestesítő Személy iránt érzett szeretet, hűség, és hála kifejezéséről írt törvénytervezetet volt. A második már idén történt, az Operaházi tüntetésen látott LMP molinót tartom érvényes találatnak:  A mostani találatot szintén az LMP neve mellé jegyezzük föl. Karácsony Gergely és Dorosz Dávid jegyzik a törvényjavaslatot és annak indoklását: (olvasható méretért katt) 

A humor és a frappáns megoldás ritka vendég ellenzéki oldalon, úgyhogy én itt és most bátorítás gyanánt kijelentem: ez bejött. De nem én lennék, ha egyúttal nem szólnék be: 19 hónapig semmi, most meg 5 hónap alatt két értékelhető? Vigyázzatok ez a "dömping" meg ne ártson. Ettől függetlenül a kormányoldalnak felhasználásra és továbbgondolásra javaslom az ötletet. 

 Megcsinálhatnátok Európa első színes, képes törvénykönyvét. 

 Egyrészt mennyire haladó és újszerű lenne, másrészt meg volna mit nézegetni azután, hogy a felmondólevelet a kezetekbe adtuk. Tudom, ez most meredeken hangzik, de tíz-húsz év múlva már ti sem fogtok emlékezni minden apró, ám nem lényegtelen mozzanatra. A könyvet lapozgatva elfelhősödött tekintettel mesélhetnétek az unokáknak, hogy lett alkalmas NAV elnöknek Vida Ildikó, hogy szabtátok testre a szabályozást Borkai Zsoltnak, hogy értelmeztétek szabadon a meglévő szabályokat, hogy a Hazafias Népfront utolsó alelnökéből, Stumpf Istvánból hazaffyasch alkotmánybírót csinálhassatok, mekkorát álmodtatok mikor Járai Zsigát akartátok lex helyzetbe hozni, és mekkora volt az öröm, hogy a CBA-val is sikerült ez végül.  A képeket utólag a törvényszöveghez beszúrni nem lenne nagy művészet, és máris készen lenne a Nagy Fidesz Katalógus az emlékeknek. Esetleg, ha nem akarjátok ilyen kevéssel beérni akkor ugyanígy kiszínezhetnétek a közbeszerzések és földbérletek nyertes pályázatait is. Sőt, utóbbinál egyúttal a családfa és Fidesz szervezet kutatás és archiválás is elvégezhető az utókor számára. Ne tartson vissza ettől az sem, hogy a kötet 2014 második felében akár vádiratként is funkcionálhat. 

Olyan szerencsétek úgysincs, hogy ezt elfelejtjük nektek addigra.

Morcos Bajusz házelnök tegnap aszonta a Nyírő József nem-újratemetésen: válasszuk szét az irodalmat a politikától. Ebben az esetben hajlok erre én is, sőt, tovább megyek: hagyjuk ki belőle Nyírőt, és foglalkozzunk kizárólag a politikával. Mert a székelyeknek adott pünkösdi ajándékcsomiban kizárólag ez, meg az árokásáshoz nélkülözhetetlen eszközök és némi dilettantizmus lapult népnemzeti sztaniolba csomagolva. 

Az elmúlt hét a temetés körüli diplomáciai civakodástól volt hangos. A jószomszédi iszonyt semmi nem jellemzi jobban, mint a felek gesztus értékű túlpörgése: Kövér, mint Európa Dániel Pétere  hajtogatta egyre: odamegyek wázzeg és leöntöm a gesztust, a Nyírő temetés legalább annyira fog ott virítani a papkert közepén, mint vörös festék a Horthy szobron. Aztán legfeljebb mártírrá vernek a szekusok, de ennyit igazán bevállalhatok a Szászpárt kampányáért. Naná, hogy ezek után a román hatóságok kikiáltottak elsőszámú közellenségnek egy urnát. Nem tudom jó hírnek számít-e, hogy végül a ki a hülyébb versenyt nekünk sikerült megnyerni.  Egy hét fogócska után kiderült, újratemetés nem lesz, természetesen a Tőkéspárt rivális RMDSZ a hibás, a megjelentek pedig ökumenikus megemlékezésen lélekben búcsúzhatnak, ha akarnak. A rendezvényről készült képek szerint viszont tömegével nem akartak, pedig az MTI fotósát felzavarták olyan magasra, hogy a papkerti gombagyűjtő is megemlékező tömegnek látsszon.  Indulhat a magyarázkodás és a hivatalos kommüniké gyártás, de jelzem felesleges. Én ugyanis ilyenkor inkább nézek be a témával foglalkozó regionális honlapok cikkei alá, mert valahogy Morcos Bajusz helyett inkább hiszek az egyszeri határon túlinak. Meg jobban is érdekel mit gondolnak ők, mint az, hogy a habonyárpi mit akar gyártani nekünk itthonra. Nos, csalódni ezúttal sem kellett. Pár kommentből kiderült, hogy Szász Jenő és Kövér Laca nem akart újratemetni senkit. Azt ugyanis nehéz hamvak nélkül akkor is, ha másodjára sikerült helyesen kitölteni azt a fránya nyomtatványt. A hamvak viszont Szász Jenő Agerpresnek adott interjúja szerint el se hagyták Budapestet. (az eredeti, román nyelvű idézetet ez alatt a cikk alatt találjátok, a többi véleményért ide is lehet kattintani)

 Ez a színlelt gesztusosztás legfeljebb az Erdélyieknek új, mi már megszoktuk régen. De szomorú, hogy a Fidesz semmit a világon nem tanul, továbbra sem képesek fölmérni ésszel, hogy ennek mindannyian csak vesztesei vagyunk. Egyrészt utánunk lassan az erdélyi magyarokat is sikerül végletesen megosztani és átverni, másrészt a Romániával fennálló feszült viszonyt is sikerül tovább rontani. Ez meg ugye a mostani helyzetben különösen hátrányosan érintheti a román fennhatóság alatt élőket. De lófaszt se számít ez sem, hisz a Felvidéken sem számított. Lassan oda jutunk, hogy a határon túliak jobban fogják várni 2014-et, mint mi magunk. 

 Két ekkora szopóroller után, mint a pénteki Lázárhely fiaskó és a műtemetés, habonyárpi vajon megkapta már a selyemzsinórt?

Régen minden jobb volt. 

 Minden közértben volt krinolin, igaz kolbász nem, de legalább mindenki meg tudta fizetni. 

Nem kellett nézni barnul-e már a banán, mert megvetted és megetted egy évben kétszer barnán is. 

Nem kellett izgulni devizaárfolyamon, mert amit hivatalosan megvehettél annak mindegy volt. 

Tanulhattál szabadon és ingyen, indulhattál Kulturális Seregszemlén, elmondhattad a verset amit hagytak. Názim Hikmettől A halott kislányt nem hagyták. Még csak az kellett volna, hogy a pártbizottságnak a hidegháborúban atomcsapás ihlette verset kelljen hallgatnia. Ami ráadásul úgy kezdődik, Az ajtókon én zörgetek, mindenhová bekopogok, nem láthattok engem soha...

 Igen, én vagyok a klasszikus Ratkó unoka. Szüleim Anna néni áldásos tevékenysége alatt születtek, így koromnál fogva a gyerek és tinédzser éveimet töltöttem a Kádár érában. Acélvárosi gyerekként megtapasztaltam milyen a szocialista álom megvalósulásának közelében lakni, ahol a KMK elkerülők szöget gyűjtöttek a kohászat udvarán, mert nem volt más dolguk. Aztán módom volt végignézni mikor kidurrant ez a lufi, és Acélvárosból a Tízezer Munkanélküli városa lettünk. Kórusban vonyítottuk Nagy Feróval a Nagyvárosi farkas intróját, Hobóval a Kopaszkutyát, és Pataky Attilával - nem a behízott nyakú békemenetes, ufók által elrabolt tahóval, hanem ezzel a kopottas csóró gyerekkel itt lent, akire már nem emlékszik  - álmodtuk azt a világot magunknak.   Azt a világot ahol azt mondok amit akarok. Ahol nem Aczél elvtárs ízlése szerint kell alakítani bármilyen kulturális műsort. Ahol nem kell számlával igazolni a Gárdonyiból hazafelé az igazoltató rendőröknek, hogy a nyakamban lévő "ricse kendő" valójában munkavédelmi ruházati boltban vásárolt munkavédelmi eszköz. Ahol az értelmiségi anyámat nem akarják beiskolázni a Marxista-Leninista Esti Egyetemre, mert az eredeti diplomája "kevés" a munkahelye megtartásához, és ahol nem kell hónapokat azon agyalnia, hogy kerülhetné ezt el valahogy mégis. 

Szóval egy olyan világot, ahol nem jön egy Moldova György, és nem tolja a pofámba, hogy a rendszer vezetője, Kádár János tulajdonképpen egy kibaszott proletárszent, és én, aki "megtagadom" azt a korszakot „rászolgál(ok) minden jelenlegi és eljövendő nyomorra és megaláztatásra". Az apádfaszát neked, vén bolond! Nem, nem kívánom ezt finomabban megfogalmazni, mert így is erősen visszafogtam magam, nem emlegettem például a szívlapátot sem, amire szerintem egy ilyen mondat után rászolgáltál. 

Az nem különösebben érdekel, ha ti imáitokba foglaljátok Kádárt, és rituális szertartás közepette a mellszobor körül botladozva igyekeztek egymásnak megidézni a szellemét. Ti abban szocializálódtatok, hogy nyálat kell köpni a nyeléshez a szátokba, hogy ne halljatok szomjan. Mi viszont igényeljük a demokráciát, és igyekszünk működtetni is valahogy. Időnként szarul tesszük, alkalmatlanokat választunk, a bőrünkön tanuljuk, a zsebünkön érezzük minden döntésünk súlyát, és olyan is előfordul, hogy tudni véljük hol kell keresni azt az elveszett koponyát.  De ez a mi döntésünk. Mi választottuk, mi szenvedjük. Nem mondja meg előre senki, mit kell tenni, kire kell szavazni, miről mit kell gondolni, és ki a jó elvtárs, és ki a népellenség. 

 Ez pedig a legszarabb döntésünkkel együtt is minőségi különbség bármilyen kommunista rendszerhez képest! Számunkra a rendszerváltás nem egy kiüresedett frázis ennyi év után sem. Ott és akkor azt is kimondtuk: elmehettek a francba a 6,40-es lecsókolbász romantikátokkal együtt!

Törjön százegyszer százszor-tört varázs:
Hát elbocsátlak még egyszer, utólszor,
Ha hitted, hogy még mindig tartalak
S hitted, hogy kell még elbocsáttatás.
Százszor-sujtottan dobom, ím, feléd
Feledésemnek gazdag úr-palástját.
Vedd magadra, mert lesz még hidegebb is,
Vedd magadra, mert sajnálom magunkat,
Egyenlőtlen harc nagy szégyeniért,
Alázásodért, nem tudom, miért,
Szóval már téged, csak téged sajnállak.

(via)

 Fiúkérés volt tegnap Lázárhelyen. Az esemény rendhagyó volt ugyan, mégsem a kormányzati férfiszerelem megnyilvánulásának számít. Egyszerűen az érzelmek városa annyira rajongja polgármesterét, hogy a Nemzet Vezetőjének oda kellett menni, és a köztől el kellett kérni személyes használatra a lézerblokkolós héroszt. Az összképet picit rontja, hogy fő és alvezérét ünneplő tömeg helyett a bár mennétek már a francba mindketten kiáltozástól volt hangos a város.  “Nem akarok pesti politikust csinálni Jánosból, nem is állna jól neki” - mondta Orbán, és bejelentette: Lázár személyéért cserébe megépítik a Lázárhelyet Szeged központjával összekötő vasutat, elvégre van ennek a nemzetnek olcsón dolgozó Közgépe, és a szokott 2 milliárd/km igazán nem nagy ár egy ekkora formátumú politikusért, mint Lázár. 

 Szokatlan megmozdulás ez a fiúkérés még Orbántól is. Én legalábbis nem emlékszem, hogy járt volna például elkérni a testrészeként nyilvántartott Kusza Szemet annak kedves feleségétől, és nem kérte el a hangszálaként funkcionáló Szijjártót sem kedves mamától. Így ez a gesztus csúnya rivalizálás alapja lehet a Fidesz második vonalában a főnök figyelméért és elismeréséért küzdő kishercegek között. Nem lennék meglepve, hogyha rogánantit legközelebb valamelyik szappanoperában kéne felkérnie ország világ előtt a következő feladatra. Mert ami jár, az jár, nehogymá' csak a Jancsi bohóc érdemeljen ekkora figyelmet. 

 Mindenesetre Lázárhely érzelmes népe tegnap az “Orbán segge már tiszta, mert kinyaltad bazmeg” rigmussal elbocsátotta lángolva szeretett vezetőjét, és az integetésre föltartott középső ujjakat se nagyon lehetett barátságos tenyérnek nézni. Ahogy a helyi mondás tartja: aki ezt az üzenetet nem érti, az annyit is ér.

Nem sok szórakoztatóbb dolog van annál, mikor közjogi méltóságaink Európába mennek. Lehet valami külön vírus csak nekik, ami a határt átlépve megtámadja és maga alá gyűri őket, mert mire megérkeznek a célállomásra addig általában a legalapvetőbb három dolgot elfelejtik:

 1: Kik ők.

2: Honnan jöttek.

3: Mekkora jelentőséggel bírnak. 

 Ekkor aztán beindul a banzáj, csúcsra jár a cukiság faktor, és Európa Alekoszainak műsorán röhög a kontinens. 

 Kövér László Berlinben járt. Nem mondom, Merkel asszony annyira zavarba tudja hozni az embert, hogy orbánviktor módra képes előtte levilágbajnokozni egy Bajnai teljesítményt, de nem gondoltam, hogy Morcos Bajusz házelnököt is elkapja a térdremegés, és lányos zavarában ilyen kicsúszik a száján:

 "Magyarország minden tőle telhető támogatást megad Németországnak a gazdasági válság leküzdéséhez." 

 Azoknak a németeknek, akiknek válság ide, válság oda, annyi pénzük van, mint még sose volt. Lovagias ez a fiú én mondom. Isteni szerencse, hogy nem vette komolyan senki, és nem mondták neki, hogy akkor Lacikám dobjál már ebbe a kalapba ötszáz eurót a berlini hátrányos helyzetű gyerekek megsegítésére, mert lett volna nagy zavart kapkodás és zsebturkálás a delegációban nyomban, hogy a kiküldetési kávépénzből valahogy összeguberálják a bedobni valót. Ezzel szemben az Aldi tulajdonos Albrecht család simán kifizeti a komplett magyar államadósságot zsebből, ha akarja. 

 Ezzel párhuzamosan Orbán Brüsszelben lazult, ahol a Visegrádi Négyek nevében kijelentette:

 "állítsák meg a bankok „Közép-Európából történő, anyabankok irányában zajló” tőkekivonását"

 A hatást el tudjátok képzelni? Én is. Lelki szemeim előtt megjelent az európai bankvezérek hahotázó feje, amint éppen Orbánt és a megegyezésre törekvést hallgatták. Ezek szerint mégse volna baj, ha Viktor szerződésen szereplő aláírása és a szava többet érne egy lyukas garasnál.  De amikor a Bankszövetséggel kötött megállapodás nem éri meg még a félév fordulót sem, akkor bizony oda kell menni és könyörögni kell, hogy ne vigyétek már el a tőkét az országból szeretett európai anyabankok, léccilécci, mert éhen találunk dögleni. Hiába no, a bankok félévente arcon szarása lehet mégsem a legjobb unortodox fegyver a vágyott gazdasági növekedés felé vezető rögös úton. 

Így mulattatják odakint a népeket nagyjaink. Érdekes, hogy a határt átlépve milyen gyorsan elfelejtik: mi nem a gazdag, feltételeket diktáló nagybácsi vagyunk, hanem a maroknyi csóró, hülye rokon, akiket egy futbalkos messiás vezet. 

Budai Gyula, mint a kormány mögénézésügyi államtitkára egyszercsak betoppant Mezőcsátra, mint valami közepesen szarul megrajzolt Marvel szuperhős. - Mivanmivanmivan? - kérdezte kedvesen a fogadására összegyűlt gazdáktól, - hun vannak azok az oligarchák, akik Orbán Viktor autodidakta kulturális antropológus szerint nem is léteznek? Mi? He? Sehol? Akkor a viszon'látásra! - és ezzel eliramodott Csákvár felé.  

A helybeliek meg csak pislogtak, mert mintha Rátonyi Róbert és Gobbi Hilda szerelemgyereke csöppent volna közéjük, aki Sólyomszemnek maszkírozta magát a megyebálra, de fellépés helyett köddé vált. Ahogy elült a por találtak egy cetlit, amire ákombákom betűkkel felírta valaki: Szabó Rebeka és Gőgös Zoltán a hibás!!! Kurvára siethetett, ha a cetliről hiányzott az elmúttnyócév meg a Gyurcsány, és egy mitkeresoszkóavizerbe kedvenc strófára se futotta. Lassan elpuhul ez is, mint pálpusztai a spejzablakban. Naná, ha a szeretemgyerekekről van szó....

Remélem Mengyi Roland azért figyelemmel követte az eseményeket, és bepárásodott szemmel emlékezett vissza a ciklus eddigi legszebb önfelszopására öninterpellációjára, amit a mögénézésügyi államtitkárral hoztak össze. (nem túl hosszú, érdemes elolvasni) 

 - Államtitkár úr! Mesélne nekünk a hőstettről, hogy sikerült Dél-borsodban visszafoglalni a földeket az ott gyökeret vert talján ellenségtől?

- Hogyne, képviselő úr, a hadjárat sikeres volt, az illetéktelen bitorlótól a föld vissza lett véve!

- Ej, magát a Jósisten is ilyen mögénézésügyi államtitkárnak teremtette államtitkár úr, valóságos Fehérlófia ez az ember én mondom! Nem sokkal jobb érzés, ha a kampányfőnököm a nyócvanezres bétéjével ügyeskedik azon a földön?

Apró trágyapötty a negédes boldogságban fogant pályázati listán, hogy - a helyi pletyka szerint - amit az egyik államtitkár elvett, azt a másik államtitkár visszaadta az olasznak. Mert azért az már csak ne legyen, hogy a focirajongó páholytársat mindenből kitúrják. Hát ki fog meccset nézni Mezőnagymihályon Tállai Andrással helló? Nem röhög, megye II., na és aztán? Kis paraszt, kis foci, de ha a dzsentri fílinget nem vágod ne dumáljál. Itten a mostazonnali mögénézés zajlik, nem kell elvárni egy fölkent oligarchavadásztól, hogy azt is észrevegye ami a szeme előtt zajlik. Ő egyszerűen csak túlnézett a dolgokon. Ha a Nemzet Orvosa címre ácsingózó kisgizdák erőfeszítése az efféle látászavarok enyhítésére is kiterjedne lehet előrébb lennénk, de őket nem szabad most ilyesmivel zavarni a Ratkó korszak újjáépítése közben.

 Pedig látnivaló az akadna, ha lenne szeme hozzá valakinek. 

 De ha éppen Budai Gyula ír alá SkiccPalit megszégyenítő sebességgel nyertes pályázatokat, akkor kinek van ideje olyan visszásságokkal törődni, mint amit egy helyi gazda leírt kézbesítetlen levelekről, kiértesítetlen nyertesekről, hülyére vett idős gazdáról, majd szánakozva széttárt karokról? Mindez természetesen azok után, hogy a Borsodi Mezőségi Gazdakör Egyesület titkára, Sárvári Attila Ángyánhoz hasonlóan próbált magához a Szeretett Földosztó Vezetőhöz fordulni a pályázat körülményeinek visszásságait részletező levelével. De úgy látszik Orbán hallása meglehetősen szelektív: azt meghallotta 2010-ben, hogy vezess minket kétharmaddal Mester, de a: ne így, baszki! -t már nem hallja.

A nyertesek táblázata is érdekes, azon túl is, hogy 7 ember elvitte a földek 80%-át. ( összes pályázó listája itt, a nyerteseké külön itt ) Van benne ugyanis egy nem igényelt és mégis kapott rész, ami azért lássuk be, több, mint bájos. (olvasható méretért katt )

Ezt vajon hogy csinálták? A műkörömépítőnek ugyan nem kell föld, de ha megmaradt pár hektár akkor legfeljebb vetünk bele körömzselé magot, és várjuk, hogy kinő? Érdekes, hogy a felhalmozott adótartozás sem hátrány a sikeres pályázatban. Lőrincz Vince tavaly nyáron még a legalább 180 napja legalább 10 millió forintos adótartozással rendelkező magánszemélyek és egyéni vállalkozók listáján szerepelt, (84. tételig tessék lapozni) de jó hír, hogy a legfrissebb listán már nincs rajta, úgyhogy valamennyit sikerült törlesztenie. Még az is előfordulhat, hogy ebben segítségére voltak a 2011.01.01.- 2012.03.31. közötti időszakban elnyert ilyen-olyan támogatások. 

Ha végig olvastatok minden linket akkor világos, hogy kevés ennyire visszás és gusztustalan dolog van ebben az országban, mint ez a földbérlet pályázat. Előre leosztott lapok, kirúgott nem elég engedelmes vezetők, hülyére vett gazdák, nemtörődöm, leszarom, nem érdekel kormányzati szervek, haver és rokon mutyik, strómanok, meg Budai Gyula. Gondolom 2014-ben, mikor a számadásnál tartunk, és fölmerül mi lett a "sárarannyal", akkor ti is Móricz módra fogtok mentegetőzni:

"Mi az élet?
Sár.
És az ember benne?
Arany a sárban.
Ki hát a bűnös, ha ebből az aranyból semmi sem lett?
- Ki?
Az Isten, aki nem csinált belőle semmit."

Most van az, hogy Orbán Viktor be van szarva. Lehetne ezt cizelláltabban fogalmazni, meg ragozni és magyarázni a végtelenségig, de a lényegen semmit nem változtatna. Kusza Szem gazdasági látomásai továbbra sem működnek, az első negyedévben 228,2 milliárd hiányt termeltünk, teljesítményünket látva az OECD máris 1,5%-os recessziót, a befektetési szakember meg ennél is nagyobb lemaradást jósol. Az IMF nem töri össze magát a sietségtől, hogy a hitelességét eljátszó Orbán kedvére tegyen, Európában egyre inkább elszigetelődünk, itthon pedig csak a megszorítások és az új adónemek emelkednek, az életszínvonal meg szabadon esik lefelé a béka segge alá. Államtitkár oligarcházik - akit érdemben azóta sem cáfoltak - háttér pénztárnokoknak kell színt vallani, szülőfalu polgármestereknek elnyert földekről magyarázkodni, ami nem népszerű és vidám dolog. 

 Ilyen körülmények mellett nem csoda, hogy a kormányzó kényszerházasokat egyre inkább foglalkoztatja, hogy a picsába kéne innen választást nyerni 2014-ben? 

 Mert egyszerű nem lesz az tisztán látszik. Kezdetnek Viktor bedobta a nincs pártfinanszírozás-nincs kampány ötletet, amit most az egybites azzal magyaráz, háhá, az csak egy mondat volt, amolyan hörgés teszt, nem komoly, de még végigmondani sincs ideje, mert jön a másik és aszongya: előzetes regisztráció kell(ene) a szavazáshoz, mert a vadbarmokat ki kéne szűrni. A vadbarom te magad vagy, kedves választópolgár, akinek cetligyűjtés és kétharmad koldulás idején benyaltak a meleg szarig. Te, akinek fülkeforradalmárságát harsogták hónapokig. Igen, ti is kedves fideszes szavazók, már ha tényleg hittetek a kampányszövegnek, hogy az egyszeri nagyarányú az fasza lesz, meg hogy lesz itt kommunista múlt lezárás nyilvános ügynöklistás mindenestől. Ha ezt elhittétek akkor a választott pártfunkcitok szóhasználatával élve "lebutított kampányszövegekre vevő vadbarmok” vagytok ti is, nem NERtársak meg fülkeforradalmárok. 

Tudom, most az jön, hogy az általam - véletlenül se a szimpatizált pártja által - megsértett fidesz szavazó klaviatúrát ragad, és elnyomja a kötelező: ha a zusánakjóaz, akkor nekünk is jólesz!!! dumát, csak fölöslegesen. Helyette azt illene felismerni, hogy mennyire néznek hülyének titeket, és mi a véleményük pont rólatok. Mert aszongya a jóember, ez intellektuális cenzus lenne. Magyarul ha felismered az önkormányzatot/okmányirodát és le tudod írni a neved az ostoba nyomtatványra, akkor már nem csak egy ikszet húzogató vadbarom vagy, hanem maga a csillogó intellektualitás. Igen, onnan fentről a piedesztál szédítő magasából ők így néznek le rátok. Én már csak arra leszek kíváncsi, hogy ha majd egyszer nem hiszitek el Orbánnak vakon amit mond, és egy hét múlva ennek ellenkezőjét, akkor vajon minek lesztek nevezve?

Mert a vadbaromtól dehonesztálóbb kifejezés nem sok van a magyar nyelvben.

 Orbán Viktor a kasszához fárad és fizet. A vicc az, a számlát magának írta, az árat magának szabta, az ügy mégis tiszta ráfizetés. 

Mert az úgy megy, hogy ha valaki teljesítmény helyett gesztusokkal kormányoz, akkor minden döntése mögött a gesztust keressük. Ha éppen akkora paraszt, ahogy most a földbérletet intézik, akkor biztosan van a háttérben egy jelképes felkapált homokozó óvodai jel. 

Ilyen alapon én bizony gesztust érzek abban, hogy Simicska bizottság nincs, nem is lesz soha, de cserébe Lázár János személyesen járja ki akár "Orbánnal szemben" a pártfinanszírozáshoz szükséges lóvét. Ez a hagyjátok Lajost, inkább adunk pénzt gesztus egy újabb szög a NER koporsójába. Végül is Lajosba belebuktatok már egyszer, de ahogy elnézem semmit nem tanultatok, és ezúttal is menni fog. 

Orbán Viktor Chicagóba utazott. Isteni szerencse, hogy nem az ezerkilencszázhúszas években vagyunk, mert senki le nem mosta volna róla, hogy nem Kapóne Albert szeszipari zugkereskedőhöz utazott ki a zárjegy nélküli házipálinka piacot bővíteni, és a Közgép mutyiforma szabadalmát értékesíteni. 

De, ha már ott volt azért a frázisgyűjteménybe belemarkolt, és hozzávágott néhány kitépett cetlit a nézőkhöz. Zálogház az egész világ, és mi vagyunk a benne a koronaékszer. 5,5 millió magyarnak kéne melózni, mert a végén a kiosztott állami földeket is visszavesszük a mészároslőrincektől. Ugyanis annyira billegünk, mint az ötvenhárom fokos pálinkától benyomott felcsúti paraszt napszámból hazafelé, és az értük kapott zálogjeggyel kell majd kihézagolni az ország lábait. De aggodalomra azért semmi ok, minden kint élő magyar szavazhat majd levélben. Igen, nem tévedés. 

Erről viszont az jut eszembe, miért ne lehetnénk mindjárt a világ első online és interaktív demokráciája? Hogyhogyhogy? Hagyjuk a francba az ósdi levelezést, úgy. Legyen minden elektronikus, mutassunk utat a világnak. Az egyfordulós választást is tökegyszerűen meg lehetne oldani a világ bármelyik pontjáról: lehessen voksolni emelt díjas sms formában a pártlistákra. Egyrészt ez megoldható bárhonnan, ahol térerő van, másrészt remekül közvetíthető a közszolgálati tévén, harmadrészt ha már segítetek eldönteni a világ másik feléről, hogy melyik kanapét toljuk a moslékosdézsa mellé a következő négy évre, akkor érezzétek át milyen nekünk most éppen telefonadót fizetni. A kampányt nyomhatná minden párt Skype-on, a ne felejts el szavazni köresemest Viberen, és a képviselői meg akár a miniszterelnöki fogadóóra is megoldható ugyanígy.   Félreértés ne essék: az állampolgárság megadásával semmi bajom nincs. De továbbra is azt gondolom, szavaznia mindenkinek ott kell(ene), ahol életvitel szerűen él, és ahová adót fizet. Viszont kíváncsi vagyok a külhoni olvasóink véleményére: ti hogy látjátok ezt? Jártok ide elegen, kommentelni is szoktatok, írjátok le légyszi, nektek mi lenne jó/rossz, szükségesnek tartjátok-e a hazai ügyekbe belenyúlást szavazattal. Azzal tisztában vagyok, hogy például Dél-Amerikában szinte lehetetlen szavazni, és kéne valami megoldás a kint tartózkodóknak. Az is világos, hogy egy uniós tagállam útlevelével minden sokkal egyszerűbb, ha haza vagy Európába jöttök. De ezek köztünk sem kérdések, ezt többé kevésbé egyhangúan támogatja mindenki. A beleszólás lehetőségét és a módját fejtsétek ki, ha kérhetem. 

Köszelőre.

Tisztújítás volt Aprajafalván. Jajgatörpöt ismét elnöknek választották, a falu bölcse Törpapa, Okoska, Dulifuli, Törpicúr, Lusti és Törperős pedig alelnökök lettek. A tisztújítás egyetlen meglepetése, hogy Törpojácát kivonták a közvetlen forgalomból. 

Nem tudom mennyire hatásos, ha egy pártvezér a pártja egyik konzervatívnak mondott tagját egy mesefigurával azonosítja. De azt mindenképpen cukinak találom, ha a: - nevezz meg egy bölcset! felszólításra Törpapa az első aki beugrik neki. Ezek után vártam valahol a tudósítás végén eldugva a kétsoros bejelentést, hogy a Jobbik párthimnuszává választotta és együtt énekelte a Kék a feje, arca csupa derű kezdetű slágert. Ha Vona Gábornak szándéka volt, hogy a hétvégén híreket olvasó közönség negyedórás röhögés közben a pártvezetés tagjait belehelyezze a mese karaktereibe, akkor jelentem bejött.

A nap egyéb asszociációkra is okot adott, legalábbis nekem. Jajgatörp egyetlenként indulása a pártelnökségért, és az aratott siker nekem Kádár János egykori, és Orbán Viktor jelenlegi pártbéli sikereit juttatja eszembe. A törésvonalak és repedések szabad szemmel is láthatóak a párton belül, mégsem akadt kihívója Vonának. Azt még valahol megértem, hogy a Jobbik igyekszik egységes párt képét mutatni kifelé, csak kérdés mennyire hiteles ez, mikor a párton belüli marakodástól, a kiszivárgott belső levelezés tartalmától hangos a sajtó.

A tisztújítás egyébként papírforma szerint zajlott, ha leszámítjuk, hogy Szegedi Csanád nem lett megint alelnök. A borsodi Törpojáca renoméját ezek szerint megtépázták az események, én már csak arra lennék kíváncsi, elnökségi döntés, vagy a tagság szavazat vonta-e vissza őt közvetlenül az élvonalból? Jajgatörp sikere után elnyomta a "a Jobbik képviselőcsoportja a legszorgalmasabb és legegyenesebb frakció az Országgyűlésben" című beszédet, és ami az egyenességet illeti akad itt egy aprócska probléma: a frakció alakulásakor a képviselők szent esküvéssel fogadták - állítólag - hogy visszahívhatóak lesznek amennyiben nem teljesítik a magukkal szemben támasztott szigorú követelményeket. Ehhez képest a kizárt Pősze Lajos le primitív bolsevikozta a többieket, Endrésik Zsolt pedig bár emlékszik az esküvésre, alkalmatlannak nyilvánította a pártvezetést, és ahogy Pőszének, neki sem volt esze ágában sem visszaadni a mandátumot.

Mondjátok, ha egymásnak egymásközt is hamisan esküdöztök, az már maga az egyenesség?

Mert innen nézve ahol ülök ez bizony csak a gerinc meghajlásának, a segg székre tolásának, és annak két kézzel való markolásának látszik. Két év alatt két eset világosan megmutatja, hogy a radikális képviselők sem különböznek semmiben a többiektől: a moslékosdézsa csábító szaga felülír bármilyen esküt, a kampányban lángoló szavakkal harsogott "becsületbeli ügy" nem létezik.

Ez pedig elég nagy tanulság a ciklusfelezőn.

- Szervusz Anikó drága, Szijjártó néni vagyok! Konferencia beszélgetésben vagyunk Lázárné Zitukával.

- Szia Anikó!

- Szervusztok, miben segíthetek?

- Anikám, nem tudod véletlenül hol  vannak a fiúk?

- A fiúk a bányában dolgoznak.

- Ma? Szombat van az ég szerelmére, ha most elindul bekapcsolt lézerblokkolóval sem ér Jánosom fél órán belül Lázárhelyre. Kihűl a leves. Nem tudnál szólni neki, hogy induljon?

- A fiúk a bányában dolgoznak!

- Anikó! Percenként csörög az a rohadt telefon, az összes médiamunkatárs rajtam keresi Petikét, mert nem állt fel a mittudomén bizottság. És hogy akkor monnya meg, Viktor miért ilyen - khmmm- rohattkommunista. Bocsáss meg, de muszáj volt idéznem. Nagyon elő kéne szedni a fiúkat.

- A fiúk a bányában dolgoznak!!

- Halló?

- Te meg ki vagy?

- Ja, bocs, Selmeczi Gabi vagyok, a főnök kéne de gyorsan.

- A fiúk a bányában dolgoznak!!!

- Hol? Recsken? Újra nyílt?

- Gaaaaaabíííííí!

- Jól van na, csak meg vagyok má zavarodva a komcsivédelembe. Cseszegetnek a hülye sajtótájékoztatóval, mikor meg mondom nekik, hogy kétforintos a sárgacsekkalapú telefonos manyupbűnözés akkor meg kiröhögnek!! Ezért kéne a főnök!

- A fiúk a bányában dolgoznak!!!!!

- Halló!

- Jézusom, egy férfi! Mit keres maga a vonalban?!

- Igen, mit keres!

- Csókolom a hölgyeknek, Giró Szász András vagyok, és Viktorral szeretnék beszélni.

- Szia Bandesz! Gabi vagyok! Téged is baszogatnak ezzel a lista nyista géttel??

- Igen. Böröcz kerget egész délelőtt, hogy akkor most kiretusálják e Schiffer Andrást a Schiffer András sajtótájékoztatós tudósításból, vagy mutassanak egy üres utcaképet a Bajcsyról. Ezért kéne nagyon gyorsan beszélnem a főnökkel.

- A  f i ú k  a  b á n y á b a n  d o l g o z n a k ! ! ! ! ! ! !

- De Anikó én...

- A FIÚK A BÁNYÁBAN DOLGOZNAK ! ! ! ! !

- Ne már, hát....

- A  F I Ú K  A  B Á N Y Á B A N  D O L G O Z N A K  ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !

- Anikó kérem...

- Anikó!

- Ancsikám...

- Halló...

- Halló?!

- Halló....

- Helló.

- Ki fingott? Nyissatok azonnal ablakot, mert még azt hiszik be vagyunk szarva! Pedig nem vagyunk, kedves barátaim és kereszténydemokraták. Nincs is rá semmi okunk, mert álmot láttam szárnyalót. Ne nézz így Petike, nem budaigyuszit láttam hokedlin gebeszkedve wizer gép szárnyát nyelvével letapogatni a bujkáló oszkópéter után, szárnyalót láttam, nem szárny nyalót, marha. Szóval kitaláltam mivel lehetne enyhíteni az oligarcházó közvéleménytől fartájékon keletkezett feszültséget. Nagyon figyeljetek, mert néha én is alig tudom követni a zsenialitásomat. 

Szóval az van, hogy az ellenzéknek nem adunk pénzt. Majd azt mondjuk nincs és ráfogjuk a Gyurira, neki már úgyis mindegy. Ha bajban a haza az emberek is megértik majd, hogy a pártok működése sokadrangú feladat. Úgyis utálnak mindenkit, és hiába mondja majd nekik a Török Gábor, hogy nincs ingyenpolitika, még tapsolni is fognak majd meglátjátok. 

Ezzel meg is lesz oldva minden. Nem lesz szikkadt pogis sajtótájékoztató minden másfél percben, nem lesz kampány, nem lesz plakát, nem lesz fizetett pártszakértő se spindoktor. Csend lesz. Végre. Meg rend. A mi rendünk, az új rend. Vagy Nemzeti Rend. Esetleg Rohadt Nagy Dicsőséges Nemzeti Rend, még nem döntöttem el. 

- De Főnök, mi lesz a mi....

- Lárifári! Azt mondtam az ellenzéknek nem adunk pénzt, nem azt, hogy nekünk se lesz! De ha félbeszakítasz az okvetetlenkedéssel elvesztem a fonalat! Szóval! Most mindenki arra számít, hogy majd megoldja a Lajos és a többi oligarcha, mert mi vagyunk az oligarchák kormánya. Ami igaz is. De. Amíg a közvélemény az ellenzékkel a Laligumit rágja addig elővesszük titkos fegyverünket, a zseboligarchákat. Hogy mire gondolok? A vidéken elszórt Kanyok Attilákra, rájuk építettem a B tervet, ha Lajos megbukna. Na idesüssetek: a hűség szobrai haszonbérletbe vesznek földeket mindenkitől akitől csak lehet. Valahogy így:  (olvasható méretért katt)

Remélem szabad szemmel is látszik a hektáronként 8 ezer forintos bérleti díj, amire ugye föl lehet nyalni a földalapú támogatást 56.911 Ft/ hektár értékben. Na, ez meg még Matolcsy szerint is 48.911.- forint tiszta nyereség csak a támogatásból. Mi elintézzük, hogy ne kérdezgesse senki, hogy a Tiszatáj Közalapítványnak miért nem éri ez meg ebben a formában, és nem röhögünk nyilvánosan és hangosan, mikor a honlapjukon ilyeneket írnak, hogy: 

"A rendszerváltás körüli években az volt tapasztalható, hogy a termőföld valódi értékét nem ismerő, az ahhoz való kötődéssel nem rendelkező honfitársaink "fillérekért" dobták oda a földtulajdonukat"

Ezek után szerintem elvárható, hogy a Kanyok Attilák meleg szívvel gondoljanak majd pártunkra, mikor Fazekas Sándor a kezében hála feliratú táblával ráutaló magatartást tanúsít. Mert a magánszemélyektől adományt elfogadni továbbra sem lesz tilos. Na, szép szemű nádi poszátáim, akkor ki a zseniális? Ki ismeri legjobban a pártfinanszírozás kiskapuit, ki az ellenzéki ellehetetlenítés csillió danos nagymestere? 

Ne nyald a kezem Péter, inkább iparkodj egyéni indítványként gyorsan beterjeszteni, mielőtt kitör az újabb botrány az áthárított telefonadó miatt!

Jaj már, minden ellenzéki párt hagyjon fel ezzel a rohadt hangulatkeltéssel mostazonnal! Simicska Lajos Igaz Magyar Ember, APEH elnöksége alatt is csak milliárdos áfacsalást hoztak össze a Varga Tamás vezette haverok. De akkori szavaival élve "mindenkinek alkotmányos joga hülyének lenni", úgyhogy a Fidesz és a kormány nem asszisztál az Igaz Magyar Ember ellen folyó közjátékhoz. Nahát. És még egyszer: nahát. 

Illetve egy kicsit mégis asszisztál, - mondjuk úgy, félszívvel - mert megpróbálta Lászlónéval elkészíttetni a kimutatást: nem is a Közgép a legnagyobb haszonélvezője az építőipari beruházásoknak, bibibí. Aztán csak ki kellett mondani, hogy ja, de, mégis. Közvetlenül ezután a fideszes képviselők már azt taglalták, nekik tulajdonképpen vakond volt a jelük már az oviban is, úgyhogy szétfúrják és a túrásaikkal elgáncsolják majd az oligarcha bizottságot. Mert ilyenek ezek, most bezzeg egymásra találtak és összetolták a bizottság felállításához szükséges 78 aláírást. Soha semmiben nem értenek egyet, az ügynöklista ügy végére is szétestek, de pont ebbe a fidesz testen tátongó nyílt sebbe kell beletaposni az egykor bérelt földekről utoljára learatott bácskai hegyes erőset? 

Pedig lássuk be, a ciklus epikus pillanata lenne, ha Simicska Lajosnak a bizottság előtt felállított terepasztal mellett kéne elszámolnia, hogy miért került a Közgépnek 2 milliárdba a vasútfelújítás kilométerenként, mikor a messze földön híres pénztemető MÁV erre szakosodott leánykája, a MÁVGÉP is meg tudta oldani magának a vörösiszap katasztrófa után kilométerenként 136 millió + áfáért. 

Őszintén kíváncsi lennék a magyarázatra, mert a szokásos, ej, nem mindegy, legalább magyar céghez vándorol a "picit" túlszámlázott munka, szerintem nem magyarázat. Szomorú valóság, hogy eddig nem fogunk eljutni. A kormány megvédi az oligarcháit minimum annyira, mint a besúgókat. Csak a módszer kérdéses, amivel tenni fogják. Utána viszont ezzel a rájuk száradt bélyeggel is együtt kell élniük, és a kampányban hiába házalnak majd a pártlogós bizbaszokkal, ha a jelöltek homlokán stigmaként jelenik meg a Közgép logó.

Ott vagyunk már? Ott vagyunk már? Ott vagyunk már?

Hogyhogyhol? A szellemi középkorban, ott. Vagy úgy érzitek van még hová bandukolni, mert az utcán még nem köpdössük le egymást, megelégszünk a köztéri szobrok basztatásával, és a félhülyék tisztes távolból kerülgetésével? Igen, Dániel Péterről és Sas Attiláról beszélek, meg a Károlyi, József Attila és Horthy szoborról.

Vajon mire megoldás, ha leöntjük vörös festékkel a Horthy szobrot, azon kívül, hogy semmire. Igen, a jobboldalnak most arra áll fel, ha az impotenciájukat fallikus jelképek felállításával kompenzálják. Olyan ez, mint a diszkóban ujjon pörgetett BMW kulcs: baszni nem lehet vele, de az illúziója megfizethetetlen. De van ennek bármi jelentősége? Ha Sas Attila, kereki jobbikos képviselőnek csak akkor áll fel, ha Horthy fából faragott mására néz a hálószoba ablaka, és jogszerű lehetőséget talál annak felállítására, akkor nézegesse. Itt nálunk is lényegesebb volt tiszapistának szobrot állítani, mint Markó Elemér jobbikos képviselőnek a papcsáki önkormányzat közpénzherdálásával foglalkozni, de istenem: összenő ami összetartozik.

Viszont ez a Dániel féle ámokfutásra nem indok. Mert most az van, hogy ezt a négy évet így kell kihúzni. Legalábbis azoknak, akik nem csak pofázzák a demokráciát. Ha elvitatod a többségi döntést - ami kétharmadot adott a Fidesznek, és parlamentbe juttatta a Jobbikot - hogy akarod ilyen elvek szerint legitimnek tekinteni az emszpét, az elempét és Gyurcsányt, akiket ugyanaz a döntés ültetett oda, ahol most vannak? Ne játsszuk már ezt, hogy demokrácia csak akkor van, ha nekünk megfelel a szavazati arány. Ne játsszuk azt, hogy a Károlyi szobor kipázására, áthelyezésére, a József Attila szobor körüli huzavonára a Horthy szobor leöntése legyen a válasz. Mert ebben az esetben elmagyaráznád, kedves Dániel Péter, ugyan miben különbözöl te ezektől az emberektől? Ha meg nem különbözöl semmiben, akkor mire fel demokratázol? A kaszinótojás még vicces volt, a kecsapos marhaságra már ásítottam, de ez...

Sas Attila könnyebb helyzetben van. Az ő pártjának vezére már kijelentette, hogy ők nem demokraták. Ebbe a világképbe belefér, hogy építsünk börtönt vázzeg mindenkinek aki nekünk nem tetszik, oszt vágjuk be őket oda. Fasznak ennyi másképp gondolkodó, amit az egybites nem érhet föl ésszel? Minden cigány bűnöző, minden zsidó népellenség, minden liberális menjen a sittre. Szentháromság újrafogalmazva, oszt'jónapot. De ha úgy komplett le vagytok nácizva a mérhetetlen ostobaságotokért, akkor kurvára meg vagytok ám sértődve, ugye. Nyugtasd meg magad aranyapám, 20%-al én is fizetek több adót, ha azt az OPNI újranyitására fordítják, hogy a magadfajta futóbolondoknak legyen hol rázni az ágyrácsot. Pluszbónusz a magánvagyonomból csináltatok neked egy Horthyval ölelkező Dániel Péter mellszobrot, hogy otthon érezd magad.

Picsábamár az ilyen idiótákkal!

Mint kiűzött király országa széléről,
Visszapillant a ő a föld pereméről,
Visszanéz még egyszer
Mérges tekintettel,
S mire elér a szeme a tulsó határra,
Leesik fejéről sose volt koronája.

(via)

Nem tudunk változtatni a földbérleti rendszeren - üzent vissza Orbán a Professzorok Batthyány Körének, miután már az egykori békemenetelők is elküldték ezért a francba. Sok az éhes málészáj amit be kell tömni valahogy, erre meg legalkalmasabb a szétosztott föld, és a hektáronként járó 56 ezer forint támogatás. Ül, fekszik, nem elégedetlenkedik! - mondhatta volna, de helyette belebonyolódott egy kacagtató parafrázisba: 

"engedjék meg, hogy vitatkozzunk azzal az állítással, miszerint az állattartás megkövetelése a tőkeerős birtokosoknak adna előnyt. Ugyanis mindenki számára elérhetővé tettük azokat a pénzügyi hitelkonstrukciókat, amelyek a mezőgazdasággal foglalkozók számára lehetővé teszik az állatállomány beállítását”.

Érted, kedves földműves? Viktor szerint az esélyek egyenlőek: Nyerges Zsoltnak, Mészáros Lőrincnek van pénze, neked meg az adósságcsökkentés kormánya azt javasolja, amit a felsőoktatásból anyagi okok miatt kiszorult gyerekednek: adósodj el villámgyorsan, mert az jó lesz neked. Vagy nem, és akkor legfeljebb végignézed, hogy amíg te a hektárkádat kiméred, addig a fideszes nagyvállalkozó zokogva a röhögéstől beint neked a rokonsága álarca mögé bújva. 

De ne legyünk ennyire igazságtalanok. A következő példából világosan kiderül, azért mert valaki egy megyei fideszes vezető jobb kacsója, még lehet ágrólszakadt szegény, mint a templom egere. Találós kérdés: vajon mi lehet ez? 

Dehogy is egy koszlott viskó, frászt. Székhely ez gyerekek, úgyis mondhatjuk egy agrárvállalkozás központja. Az origó, ahonnan majd szántani, vetni, aratni indul a paraszt, és ahová visszatérve majd kifújja magát a nap végén. Igen, itt. Legalábbis gondolom, ha Kanyok Attila fideszes önkormányzati képviselő és kampánynok, és Kavalec Anita Eszter, Mályi alpolgármesterének közös cége, a START 2003 Bt. ide jegyeztette be új székhelyét. Ne csodálkozzunk, ezek ketten tényleg ilyen ágrólszakadt vidéki rokonai a mészároslőrinceknek. A betéti társaság törzstőkéje 80 ezer forint, amiből 75 ezret Kanyok (hiába, egy kampányfőnöknek mégis jobban megy) míg 5 ezret Kavalec tolt a cégbe. Na, most mondja valaki,  hogy nem lehet egy ötezressel beszállni 494 hektár földbizniszbe: (olvasható méretért katt)

A START 2003 Bt. egyébként sem tűnik egy rentábilis vállalkozásnak, a mérlege alapján közelebb van az abszolút nullához. 

Ezeket aztán nem lehet csak úgy csukóból leoligarcházni, ugye? Nem is tudom, azért a kockázat amit vállalnak emberfeletti, ekkora összeget és egy ilyen céget föltenni a földbérlet bizniszre, háááááát....Meg fog ebből térülni valami, ha az elnyert 494 hektárra jutó 28.227.856 forint SAPS, területalapú, vissza nem térítendő támogatást felnyalják? Esetleg Kavalec Anita éjjelente verítéktől iszamosan forgolódik alvás helyett, hogy vajon visszaforog-e az az ötezres, vagy inkább dobta volna a malacperselybe, többre ment volna? 

Szóval ezen nem áll módodban változtatni, kedves Viktor. Megértettük. Valami mégis azt súgja, jó lesz felhívni Demszkyt, van-e még azokból a traktorral behajtani tilos táblákból eldugva valamelyik pincében. Mert a magyar paraszt nyakas, és utálja, ha hülyének nézik. Azt hittük felcsúti gyerek létedre ezzel tisztában vagy.

Lipótra veled, Lipótra, Gyuri! - ezt hajtogatja Orbán Viktor kusza tekintetű szobatáltosának az ország gazdasági szakembergárdája oldaltól függetlenül egy ideje. Ez a mi Gyurink meg magára vette, és mivel az OPNI bezárt  ő addig keresett, kutatott, amíg nem talált egy Lipótot magának. Odaérve szétnézett, sok beteget nem látott de nem esett kétségbe: legalább ő lesz az első gazdasági miniszter szindrómás kezelt, kisebb lesz a konkurenciaharc. Tóth József Péter pék-polgármesteren rajta maradhatott a fehér köpeny, azért orvosnak nézte, és igazolni akarta menten, nem ok nélkül küldözgeti őt minden "a Lipótra".

"Nem csak a következő évekre, hanem a következő évtizedekre is konszolidáltuk a magyar államháztartást. Nagyarányú adócsökkentés jön a következő években, a jövedelmek adóját fogják nagyon nagy mértékben levinni. Nagyon közel állunk ahhoz, hogy jövőre egy, ma senki által nem elgondolt, és elképzelhető növekedési ütemet érjünk el. " - mondta Kusza Szem, hogy igazolja, ő valóban egy másik univerzum lakója. 

Nem csak én akadtam fenn ezen, a szomszéd várban TuRul kolléga sem érti milyen konszolidációról beszél a szerencsétlen, és hát ügye ez a rejtélyes növekedés is zavart okozott az erőben. Pedig nincs itt zavar, ez az egy világos lesz abban a pillanatban, ahogy elhagyjuk az ortodox tézist, miszerint a növekedés az fölfelé ívelést jelent. Unortodoxiában az egyetlen ami növekedik az a sebességünk, amivel a lejtőn száguldunk a gazdasági bányászbéka segge alá. És ahogy a dolgok mennek tényleg nagyon közel állunk ahhoz, ebben jövőre egy senki által nem álmodott (sebesség)növekedést érjünk el. 

A konszolidáció is egészen mást jelentett pl még a halálra nosztalgiázott Horthy korszakban is. A Bethlen kormány elbíbelődött vele vagy tíz évet amíg átálltunk a háborús (forradalmi, höhö) gazdaságpolitikáról a békés termelésre. Ehhez persze tőkére is szükség volt, úgyhogy - lepődj meg, nem Kádár volt az első aki a rohattnyugathoz ment végül pénzért - elment szépen az akkori IMF-hez, bekopogott, hogyaszongya: jó napot kívánok kedves Népszövetség, mi vagyunk az ágrólszakadt rokonok, adjatok egy kis pénzt. Azok meg adtak. 250 millió aranykoronát. Ebből futotta szerkezetváltásra, az új pénz bevezetésére (pengő), a közlekedés, az energiaszektor, a mezőgazdaság, a turizmus fejlesztésére. Szépen lassan talpra álltunk, de már akkor is az "idegen tőke" kellett hozzá. Mégse lettünk gyarmata senkinek. 

Bethlen gazdasági konszolidációja ha nem is nevezhető tökéletesnek, azért alapvető különbséget mutat Orbán nem létezőjével: kiszámíthatóságot hozott. Vele nem fordulhatott elő olyan, hogy a szava egy marék átizzadt szotyihéjat sem ért, hogy nem hisz annak a világon senki, mert a gazdasági élet szereplőivel kötött egyezségei nem érik meg az ötödik hónapfordulót.

Nagyarányú adócsökkentésről beszélni a héten, mikor három új adónemet szavaztak meg, maga a hasfalszaggató röhej. Lenne, ha volna kedve a dilettantizmuson röhögni még valakinek. Nem is értem, miért nem az ezotévén lép föl ezzel a műsorszámmal a kócos tekintetű Nemzeti Táltos. Ha ekkora látomások kínozzák akkor érdemes lenne megállapodni a csatornával: emelt díjas hívásokért csupa biztatót hallhatna tőle az erre még vevő közönség, egyúttal a haszon risztelésével kiélhetné magából a kényszeres adókivetési fóbiája egy részét is.  

Egy ilyen műsor maga lenne a nettó boldogság és igazságosság. Egyrészt a megelevenedett matolcsyzmust élőszóban hallani biztos boldogság lenne az ország egy részének, másrészt végre csak azok fizetnének egy adófajtát, akik a ciklusfelezőig elkövetett számtalan baklövés, töketlen tehetetlenkedés után még mindig beérik azzal, hogy jósok, látók, médiumok kezében legyen a gazdasági kormányzás.

Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy haver, nevét is, címét is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,
de leszarom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, hazai fájdalom.
Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, 

de nem tudja, hol bérel földet Massimilianó a király,
annak mit rejt e térkép?

(via)

Ángyán tanár úr tegnap valamiféle összefogás jelképe lett. Amíg az árpádsáv - raszta - gazda egységfont mellette demonstrált a Kossuth téren addig ő ismét nem volt tétlen. Hogy mit csinált? Fúrt. Fájóan, szédítően mélyre, le egészen a NER talapzatáig. Az eredményt pedig döbbenetesnek nevezte.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy borsod megyei földosztás. Illetve egyszer majdnem volt, olyan, ami a helyi gazdáknak kedvezett volna, de ez aztán valahogy mégse lett. Aztán valahogy mégis lett, egy okvetetlenkedő nemzeti park igazgató kirúgása árán. Ne nézzetek bután, Abszurdisztán földjét ilyen körülményesen osztják. Nem is értem mit képzelt az okvetetlen pernahajder igazgató, írásba kérni Mengyi Rolnad borsodi főfideszestől a pályázat elszabotálására a parancsot? Naná, hogy az állásába kerül az ilyen, amíg van egy helyettese aki a szóból is ért. A pályázat kiírása végre nerkompatibilis lett, és Tállai András államtitkár pereputtya zavartalanul juthatott az őket megillető anyaföldhöz. Ennek az ügynek fúrt a mélyére Ángyán tegnap Egerben, a Bükki Nemzeti Park igazgatóságán:

"– Mélyfúrást végeztem, s döbbenetes eredményre jutottam – mondta Ángyán. Szavai szerint a csaknem háromszáz pontos bírálati rendszerben száz körüli pontot „ért” a gazdálkodási terv kidolgozása, ami definiálhatatlan. A pályázatok elolvasásakor a volt államtitkár sokszor úgy érezte: olyanok írták a mondatokat, akiknek semmi közük nincs a földhöz. Talált két, gyakorlatilag szóról szóra megegyező gazdálkodási tervezetet, s igencsak meglepődött, amikor kiderült: a két konkurens pályázó közül ugyanarra a szövegre az egyik pályázó tíz, a másik viszont hatvan pontot kapott."

 - Nem ezt ígértük az embereknek, ez elfogadhatatlan! - mondja Ángyán, mi meg várhatjuk a következő seggreforgó blog megjelenését az MTI hírekben. Jó lenne, ha legalább arra figyelnétek kedves töketlenek, hogy előbb a blog legyen regisztrálva, a poszt megírva, és nem a hír megkreálva a Központi Hírgyár oldalán, mert legutóbbi ilyen akciótokra a legfinomabb jelző a gecikínos. Javaslom adjatok szájkosarat Budai Gyulára is, mert nem kevésbé kínos, ahogy az osztrák zsebszerződőkkel ordítozik nyugaton, közben meg a helyiek szerint az államtitkárotok segíti földbérlethez az olasz Alberti Massimiliano haverját keleten. 

Érdekelne, hogy Budai Gyula nem talál-e ilyenkor valami kérdést elrejtve valahol mélyen magában? 

Nem ezt, marha, ezen már túl vagyunk, valami relevánsabb nem jut eszedbe? Vagy ha az államtitkár haverok bizniszelnek akkor letilt fejedben a rendszer, és automatikusan elindul az üresjárati: bassza meg, karcos az a rohadt ingyen Audi - alapüzemmód? 

Kíváncsi vagyok szerintetek meddig mehet ez ezen a pofátlan, képen röhöglek módon? Mert ahogy elnézem a földügy lesz az a valami, ami mentén az ellenzék képes egymás anyázása helyett összefogni, amit ért és értékel a vidéki egyszerű ember is, és nem számít a belpesti értelmiség unalmas nyavalygásának. Ha így haladtok a ciklus végére eléritek, hogy ezer hektárszámra lesz földetek, amiken ha elég mélyre ástok, fasza kis temetőt alakíthattok ki a politikai hulláitok számára. 

Csak arra figyeljetek, ásó, lapát és kivezényelt közmunkás legyen elég, nehogy sekélyek legyenek azok a sírhantok.

Nem kell azon csodálkozni, ha a nagyon várt IMF tárgyalások előtt Orbán Viktort orvosi vizsgálatnak vetik alá. Igen, szerintem külön urológuscsoport érkezik majd a tárgyalásokra, akik lerántják Viktorunkról a pantallót, és a farpofái tájékán igyekeznek megkeresni a száját. Mert odafönt a víztorony ékeként a seggét hordja, ennek bizonyítékát adta tegnap. 

Tulajdonképpen röhöghetnénk is, ha lenne kedvünk gazdasági vezetőink inkompetens impotenciáját látva. De az embernek inkább sírni lenne kedve akkor, mikor kiderül, országának gazdasági vezetői mennyire nincsenek képben azokkal a vállalásokkal, amit aláírtak. A sárgacsekk-tranzakció adó a felvezetett formában halott ötlet volt a bejelentés pillanatában. A pénz kell-pénz kell(!!!) mantra közben egyszerűen kimaradt a számításból az Unió SEPA (egységes pénzforgalmi övezet) rendszere, ami:

- egységessé teszi a banki szolgáltatásokat az Unióban,

- pont a kisösszegű - pl számlabefizetés - pénzmozgásoknak teremt egységes piacot,

- 2014-re kötelező bevezetni minden tagállamnak. 

Ez a gyakorlatban annyit tesz, a magyar uniós állampolgár éppen annyiért utalhat mondjuk andorrai bankban vezetett számláról a közműszolgálatónak, mint az itthoni OTP-ből. Vagyis a lakossági pénzmozgásra adót kivetni lehet, de azt elkerülni annyit tesz, hogy a derék honpolgár felkeresi a hozzá legközelebb eső határon kívüli bankot, nyit egy számlát, és onnan intéz mindent tranzakcióadó mentesen. Mit tehet a lángoló tekintetű zseni, aki felnézve a színes fagolyó tologatásból - ha későn is - de ráébred, a háromlábú Széll 2.0 egyik láb hiányában úgy imbolyog, mint a vihar tépázta kertibudi ajtaja tavaszi zivatar idején? Mutatóujjával megkongatja a nyakán hordott töklé tartályt, és elismétli ami a léhangban visszhangzott: szopatjuk tovább a bankokat! 

Ezzel meg van oldva minden: amit nem tudunk bevasalni a kedveslakosságtól, azt ráterheljük a bankokra. Azokat úgyis divat utálni, Legkedvesebb Páholytárs meg szó nélkül asszisztál bármihez. Ezúttal is, ahogy mindig, éppen csak a takonypürére hulló nem éppen apró hajszálat nem veszik észre: ez a tett üzenetet hordoz, és nem csak a bankoknak, hanem mindenkinek aki ma Magyarországon vállalkozik vagy bármilyen okból pénzt kezel. Az üzenet pedig így hangzik: Magyarország kormányának és Orbán Viktornak nem szent az adott szó, se az aláírt szerződés. Ha érdeke úgy kívánja bármikor segget csinál a szájából.

Ezúttal öt hónapig se tartott ki egészen az egyezség, amit kormányunk a Bankszövetséggel kötött. December 15-én írták alá a devizaadósok megsegítéséről szóló megállapodást. Akkor született a paktum, hogy a bankok benyelik amit muszáj, cserébe az Orbán kormány nem baszogatja őket tovább semmivel, 2013-ban megfelezi, 2014-re az akkori EU szabály szerintire csökkenti a bankadót. Ma viszont Orbán Viktor aláírása annyit se ér, mint a fecni amire ráfirkantotta. Csúcsra jár a bizalom, el lehet képzelni ilyen körülmények mellett mennyire akarnak majd hinni nekünk akár Brüsszelben, akár az IMF-nél. Orbán megint mehet bokázni a bajorokhoz is - ha még beengedik - hogy aranyapáim forradalmi helyzet volt, egyszeri eset, véletlen, detélleg, és istenuccse titeket nem szívatnánk meg soha de soha, mert testvérként szeretünk benneteket. Egész addig, amíg Gyuri megint el nem néz valamit, mert akkor a vérszerződést is leszarjuk, és forradalmi különadóval fogjuk sarcolni az autó és alkatrészgyártást is.

Van nagyobb égés annál, ha egy miniszterelnök szava kiüresedik, és az aláírása ötven eurócentet* se ér?

* Knósszosz tudós kollégák szerint az értékmeghatározás rossz. Szerinte: a Tugrik váltópénzét (ha van) és annak a legkisebb egységét kell elosztani tízezerrel, és akkor kapod meg azt a korrekt számot, ami jellemzi a poloska állandó értékét.

Nos: a tugrik váltópénze a möngő, így a becsült érték = 0,0001 möngö

A bátor görögök elküldték a francba a megszorításokat, sej. Úzó legyen húzóra, éljen a bátorság, Hermész meg ne ingassa azt a buta fejét odafönt az Olimposzon, ment leváltják őt is egy pillanat alatt. Lássuk be, ha görögök lennénk mi is tiltakoznánk ezerrel: mi az már, hogy egy évben 12 havi fizetés helyett 18 havit viszünk haza, az adófizetési hajlandóságunk a nullával egyenlő, és ezt el akarják venni tőlünk? Hogyhogy nem akarja ezt finanszírozni senki? Miért nem fontos a rohadt Európának a görög lakosság jóléte és boldogsága? Miért baj az, ha a munkásaink ötöde nem is görög? Dolgoznak helyettünk, és? Ja, hogy így elhordják a fizetések ötödét a határainkon kívülre? Na és? Adjon pénzt helyette valaki. Mindegy ki, csak megszorítás ne legyen, és konzerváljuk azokat az állapotokat, amiről itt beszél saját szavaival a görög kisvállalkozó.

Vasárnap a görög választók 68%-a érezte úgy, hogy neki a megszorításosdi nem való. Nem kell és kész, punktum, be legyen fejezve. Az segélycsomagot aláírók szégyelljék el magukat, és jöjjön valaki mostazonnal, aki képes kecskeszarból ostort fonni. A választásokon győztes Új Demokrácia ezt a lehetőséget nem kérte, így a Radikális Baloldali Szövetség Aléxisz Cíprasszal az élen próbálja megvalósítani a hazai radikális jobboldal programját Görögországban. Igen, nem tévedés, a Sziriza programja szinte betűre megegyezik a Jobbikéval. 

- Az ország EU-val és IMF-el kötött mentőcsomag szerződéseit semmisnek tekintik. 

- Az államdósság jogosságát vitatják, kivizsgálják. 

- Állami felügyelet alá vonnák a bankokat. 

- Arról nincs szó, hogy megélni miből terveznének. 

 Azért az minimum érdekes, hogy a görög radikális baloldal a mi radikális jobboldalunk által annyira áhított programot szorgalmaz, miközben a saját radijobbereitől elhatárolódik, és pont úgy kizárja az együttműködés lehetőségét, mint a mi emeszpénk a Jobbikkal. Én nem találgatnám, hogy akkor most a Jobbik kommunista, vagy a Sziriza tévedt el a radikálisok oldalfelosztásában. Helyette elhelyeztem egy mostani görög életképben Vona Gábort, és igazán nem lepődtem meg, mennyire nem lóg ki belőle. 

Ezzel csak azt jelezném, kedves kísérletező kedvű Feleim, hogy nem csak a görögök, hanem mi is történelmi lehetőség kapujában állunk: élő kísérletben nézhetjük végig, mire jutnak máshol mások egy magát potenciális kormányváltónak kikiáltó pártunk programjával. Egyszer az életben nem a mi bőrünkre megy a játék, nem kell a saját zsebünkön megtapasztalni az esetleges kudarcot és mellényúlást, megteszik most ezt a szívességet a görögök. Nekünk egyelőre elég kényelmesen hátradőlni, és figyelni az események alakulását. Aztán a látottakból vonhatnánk le következtetéseket, esetleg okulhatnánk mennyire lett viseltes a "máspöcse", mikor a csalánosba lógott.

Mielőtt a csődkalandorok túl komolyan veszik magukat.

Kedves Feleim!

Aki kapott meghívót a sárkányprojektre, az legyen kedves dönteni a héten, hogy jön, nem jön, akar a csapatban szerepelni, vagy csak a buli kedvéért jönne. Ha logisztikai jellegű probléma van jelezzétek, az ország elég sok részéből leszünk, hátha lesz megoldás. A lényeg, hogy ezt hétfőig el kéne dönteni, mert a szervezéshez szükség van a létszámra. Infó és jelentkezés privátban vagy mélben, Bolinál és nálam.

Kösszépen.

Ritka pillanat esett meg Orbán Viktorral tegnap a parlamentben: sikerrel jósolt jövőt. A felcsúti Nostradamus szerint el fogjuk zavarni a francba, és sokkal csúnyábbakat fogunk közben a fejéhez vagdosni, mint Karácsony Gergely. Ez minden bizonnyal így lesz, ugyanis Kedves Vezetőnk ismét kitett magáért: szerinte aki meg meri kérdezni, hogy a Közgép mi a bánatos kókadt péniszért újít fel vasútvonalat kilométerenként átlag 2 milliárdért, mikor ezt a MÁVGÉP magának 136 millió + áfáért is képes megcsinálni, az egy rohadt labanc, a picsábamár.

De amúgy közpénzt szipolyozó, pártkasszatöltő oligarchák nincsenek, kedvesaranyos nagytőkés jómunkásemberek vannak, akik véletlenül éppen pont tudják támogatni a Vezetőnk játszóterének számító Puskás Akadémiát, és a nemzeti kinccsé előlépett Overdose-t is, ha arra mutat rá. Ezek az emberek könnyen felismerhetőek arról is, hogy törvénnyel hoznák őket versenyelőnybe a piacon, ami csak azért bukott el, mert Brüsszel megígérte, úgy rúgják Viktort tökön ha megteszi, hogy nem fog tudni nyelni a torkára csúszott zacskós csomagtól. Hogy bizonyítékkal szolgáljon az oligarchamentes NER-ről, leírást adott, hogy néz ki egy magyar oligarcha: 

- nyurga,

- szemüveges,

- orra helyett nyele van a fejének, 

- használja az öregecskedő kifejezést, 

- szeret táncikálni,

- és nem hasonlít Simicska Lajosra, akit egy vak oroszlán is zokogva, kényszer hatására enne meg. 

Szerintem ezt a definíciót még a héten alaptörvénybe iktatják, hogy tuti legyen. 

 Kétségbeesni azonban nem kell, a hatalom a középosztály kezében marad. Csak a közpénzt, az állami beruházásokat , a termőföldet, az érte járó uniós támogatást kell az orbáni értelemben vett jómunkásembereknek adni, másra nem tartanak igényt. Ezt a szervezettséget látva szinte hallani vélem, ahogy a BKV pénzeivel bűvészkedő Hagyó Miklós felböffent egy negyedkilós parizervéget, majd csöndesen sírdogálva ütemesen verni kezdi fejét a zárka falába: pitiáner kisstílű szélhámos voltam ezekhez képes, gecó! Mikor tudtam én elintézni egy telefonnal, hogy 24 milliárddal emeljétek a tender árát, mert az úgy lesz csak fasza? Varga Tamás ex neje volt a csajom, de elfelejtett kiokosítani, hogy működött a rendszer a fideszmutyi aranykor hajnalán.

Ha legalább annyi hasznot hajtanának ezek a jómunkásemberek a társadalom számára, hogy Vezetőnk színes fagolyót tologató félbolondja alól kirúgnák a széket, mert amit művel a gazdasággal az nekik sem jó, de nem. Ők megelégszenek a félmegoldásokkal, amíg szétosztani van mit az adófizetők és az Unió pénzéből. Az ország érdeke eddig sem volt fontos, és amíg a legdrágább vasútvonal felújításokra futja az újabb és újabb kivetett adókból, addig legfeljebb a háttérben sompolyogva elnézik, ahogy Kedves Vezetőnk patyolatra mossa őket minden szavával.

Amíg teheti.

Egyszer volt, hol nem volt, itt a vége fuss el véle. Az Orbán kormány folytatja kommunista múlt takargató hagyományát, mert az olyan nemzeti - oppardon, Nemzeti - mint minden amihez nyúlnak. Oszoljunk, mint az  utolsó hitelességmorzsa emésztése után keletkezett fideszes fingfelhő, nincs itt semmi látnivaló. És nem is lesz. Csak a büdös marad, de az még sokáig.

Hacsak az nem számít látnivalónak, hogy az ügynöklisták nyilvánosságát eddig támogató MSZP és DK is beállt inkább az óbazmeg, dehogy kell ez a népnek, frászt, még a végén tényleg lezárnánk a kommunista ügynökmutyit tisztességgel. Hogy mitől a pálfordulás ötletem nincs. Illetve van, ahogy mindig minden olyan alkalommal, amikor valahogy valakinek egyszerre nem lesz ez fontos. Már a vitanap kitűzése is bohózatba fulladt, mert a fideszes honatyáknak annyira nem akarózott akkor sem a pártállami múltról és a besúgókról, ügynökökről vitatkozni. De azt még a szocialisták is támogatták, ami péntekre megváltozott. Az LMP kezdeményezte ( a Jobbik frakció és 3 független, Ivády, Molnár, Szili - támogatta) bizottság felállítását arra, hogy derüljön ki: a rendszerváltás illetve a Duna-gét óta ki fért az állambiztonsági iratokhoz, és kinek volt módja esetleg megsemmisíteni azokból azt ami kényelmetlennek bizonyulhatott. Ez viszont már nem smakkolt se a szociknak, se Gyurcsányéknak, se az addig velük szavazó Turi Kovács Bélának. Miért, gyerekek? Csak nem ügyes és szorgos mancsok mazsoláztak azokból az iratokból, és a végén ki talál derülni? 

 Eddig is megvolt az embernek az az érzése, hogy Orbán játssza az élő paraván szerepét, legfeljebb a válla fölött sandítva maga mögé, elmúlt-e már az emberekből a megismerés iránti hőzöngés. 

De péntekig még élt/élhetett benne a kétség, hogy éppen lehet a kuruc infón megjelent állambiztonsági anyag ügyes hamisítvány, a Hetek cikke merő kitaláció. De mit mondjunk most, mikor ismét csak a maszatolás megy, mikor az ördögbotosokon meg a radikálisokon és függetleneken kívül senkinek nem áll érdekében az ügynöklisták körüli dolgokat rendbe tenni? Ráadásul ahogy ilyenkor mindig, megjelenik az ügynöklisták további titkolásának apostola, Boross Péter, és gyakorlatilag hűségesküt tesz újra: tőle bizony senki egy szót meg nem tud arról amit olvasott az aktákban. Nem kell izgulni, ő a sírba viszi magával a titkokat, a jóistenke őtet' úsegélje'. Azt a titkot is, hogy a jelenlegi parlamentből vannak vagy nincsenek szereplők azon a bizonyos III/III-as listán. 

Egy ilyen kijelentés után azért csak adja magát a kérdés: ha nincsenek a jelenlegi parlamentben ügynökök, akkor mire fel ez a holtig tartó titkolózás? Akkor miért nem lehet kijelenteni, itten kérem ügynök az egy szál sincs? Mert Boross nem akar hazudni? 

Így még érthetőbbé és egyértelműbbé válik amit a gáncsoskodást és maszatolást látva mindenki sejt. Az egykori besúgók ma is köztünk járnak - pontosabban az akolmelegben közpénzen odabent ücsörögnek-  amíg le nem buknak, mint az MTVA vezető Nádasdy ügynök Böröcz István. Engem, és a közvéleményt meg talán az eddiginél is sokkal jobban érdekel, ki volt "Győri Gábor", mi mese és mi valóság.

Viktorkám! Naivak nem vagyunk, lusztrációs törvényt nem várunk, hisz úgy kiürülne a kétharmad, mint a felrúgott hugyos bögre a reggeli kapkodásban, és lehetne parlamenti választásokat kiírni azonnal, amit nem kockáztatnál. De azt sem gondoltuk, hogy te leszel a kommunisták védőszentje. Vágyad teljesül, bekerülsz majd a történelemkönyvekbe. 

Ezzel a címkével.