Bűzlik a kampány, hajaj, egyenesen egy megpocsékolt púzólyuk felől. Titánok harca, az.
Jó, persze, most tegyünk úgy, mintha nem mondtuk volna elégszer, hogy ez lesz, meg mintha nem lenne a szardobálós-szórólapozós kampány néphagyomány itt a Dózsa György út és Körvasútsor között. Tegyünk úgy, mintha a zuglói ifjúfideszesek ármánya lenne ez az egész köze semmi a valósághoz alapon, és nem két perc alatt lehetne összeollózni egy ilyen lapocskát TóCsa eddig viselt dolgaiból minden ifjúfideszesek legjobb barátja, a gugli segítségével.
Ha a baloldal megújulását és az "összefogást" az ilyen arcok kirakatban maradása szimbolizálja, akkor megérdemlitek amit kaptok, az utolsó betűig.
Teljesen mindegy, hogy volt-e análfűrész egykor vagy sem, hogy Hiller Haver levele hogy került a Magyar Nemzethez anno. A vasi tagbotrány tény, ahogy a lezajlott rendőrségi és belső etikai vizsgálatok is. Az is tény, hogy emberünk a módszerével együtt Zuglóba emigrált a határszélről, és itt nálunk is megtette amit "megkövetelt" tőle a párt: Módszereivel szétszakította a szervezetet, nem habozott arcon szarni a sajátjait sem, ahogy arról az azóta törölt, de emlékeinkben és az "internet nem felejt" közegben még létező - és a lapban is megidézett - TóCsa, én így szeretlek! blog tanúskodik. Az általa is űzött vállalkozó-pártmufti modellről régóta polemizálnak már, nem is alaptalanul, ha felidézzük a Mesterházy Atyussal közösen űzött tanácsadó bizniszt meg azt a pártízmilliót amire ma legyinteni szokás, hogyaszongya bezzeg az Orbánék sokkal többet lopnak ennél.
Nem fontos de talán érdekes, hogy az ember élőben is sajátos jelenség. Mikor beleszaladtam egy időközi választás jelöltbemutatóján - LMP rendezvény volt, Schifferrel, Szabó Rebekával, Várnaival megerősítve, a helyi szoci különítmény meg beült tátikázni - és ha már ott voltak kérdezgetni kezdtem őt/őket is, akkor úgy nézett ki, mint akihez tolmács kell, vagy külön szinkronizálják, ráadásul ketten. Amíg Schifferék közvetlenül válaszolgattak mindenre, addig TóCsa - és az MSZP - álláspontját az adott dologról a mellette ülő emberek valamelyike adta elő, soha nem ő maga.
A fentiek után most meg az van, hogy TóCsa a győzelem szövetségének színeiben (muhaha) indul itt nálunk, és ha kell osztanak gumikesztyűt meg orrcsipeszt, de rá kéne szavazni. Mert aszongyák, azért, meg azért is, mert bizonyára nem akadt jobb, tisztességesebb jelölt ezen a dekurvára megújult baloldalon. Tudjátok, olyan, akiről nem két, de legalább három percig is eltartana egy púzólyuktól büdös kiadványt összeollózni a netről.
Lófaszt, mama, nincs az a vegyvédelmi kesztyű amiben erre hajlandó lennék. Aztán most várom szeretettel, hogy jöjjön valaki és megmagyarázza: a sajátjain is szó nélkül keresztülgázoló TóCsa mekkora demokrata, tessék szépen jógyereknek lenni, mert különben elvisz a murmuc meg a felcsúti drótostót, és elevenen taposnak bele az alaptörvény hatodik módosításába.
