A régi vicc megvan?
- Mi lesz ma ebédre édesanyám?
- Kirántott asztalfiók, kisfiam...
De ne szaladjunk ennyire.
Ma a parlament új kormányfőt választ. Lázas az izgalom, óriási a várakozás. Vajon sikerül-e 194 egybehangzó szavazatot szerezni a jó pillanatban? A hívek rojtosra karmolják a fotelkarfát, a patás ellenzői felizgatják magukat, mint a kisnyugdíjasok Varga Mihály mosolyán, Makovecz Imre is leteszi az összenyálazott Orbán posztert egy pillanatra, úgy nézi a közvetítést:
Aztán jő a nagyszerű pillanat, érkezik az eredmény, és abban a szent minutumban Orbán Viktor végre Magyarország miniszterelnöke lehet hivatalosan is. Egy emberként sóhajt a frakció, együtt idézik József Attilát: "lesz lágy hús és ifjú karalábé, ökör hízik, és nő a csalamádé". Viktor végig tekint hívein, arcán lágy mosollyal indul letenni esküjét:
Elidőznek kicsit az áhítatban, majd az ökörnövesztők és karalábékertészek is esküsznek Istenre és Hazára. Szórványos taps váltja az áhítatot, Semjén Zsolt égre emeli tekintetét, és hálaimát mormolva ballag méltó helyre: Uram, nem vittél minket kísértésbe, oda találtunk mi magunk is! Ámen. Himnusz.
Nekünk két dolog marad. Egyrészt sok sikert kívánni az új kormány munkájához olyan őszintén, amennyire tőlünk teli. Mert ha elkúrják, azt mind levesszük torokra lovelace-i módon, pártállástól függetlenül.
Másrészt föltenni a kérdést: mi van a kormányprogrammal? Nem, nem azzal, amit elfogadtatok Orbán személyével együtt, lófaszt. A Nemzeti Közhelyek Iránytűje nem érdekel.
Az a másik, ami az asztalfiók lakója egyelőre, annál inkább.
Lepődj meg, van nekik B tervük. Csak ahogy a választások előtt tőlünk-tőletek kérték a biankó csekket, úgy most megszavazták a biankó kormányprogramot. Mondjátok kedves ökörkertészek, ez ránk halandókra nem tartozik? Csak szólok, hogy ha valósággá válik a felütésként írt viccecske, akkor annak kurvára nem fogunk ám örülni. A bizonytalanságon nem sokat javítanak az olyan népvidámító intézkedések, mint Rákay Pfffilip kommunikációs csapatba emelése. Ugyan vicces lesz, ahogy délutánonként Trisó néven betelefonálós műsorban igyekeznek majd válaszokat improvizálni, de ez azért nem egyenlő a valódi kormányprogram ismertetésével.
Ünnepeljétek meg magatokat délután a Kossuth téren, vasárnap menjetek Kötcsére testületileg lerészegedni, mert az közönség előtt mégis kínos, de aztán hétfőtől fogjatok hozzá a határon belüliek dolgainak rendbetételéhez. Nem bánom, kommunikálhatjátok ezt is gesztusnak, vagy aminek a legjobban esik, csak csináljátok már végre.
Addig, amíg az emberek emésztőrendszerén kényelmesen lesétál a gyomorkeserű.
