Kié lesz a magyar föld? Ez a téma tartja lázban a vidéket nem minden alap nélkül. Az NFA pályázatok tanulságait levonva, Ángyán jelentéseit átolvasva számukra is került: félni nem a szélsőjobboldali mitológiában megénekelt kétpólusú támadástól kell, amiben Kohn Simon kelet felől sékellel, Kurt Guldenbourg nyugatról euróval felfegyverkezve kivásárolja alólunk a földet, hanem elsősorban saját atyafiainktól. Akik egyenlőbbek az egyenlőségben, akiknél a Szolnok-Mosonmagyaróvár-Lepsény háromszög helyben lakásnak számít, és ahol műkörmösből lesznek a földművesek.
Félázsiai Kánatyuska szerint ez mind jól van így, népe és egykori államtitkára csak kitalálja a sok problémát és visszaélést. Ráadásul már akkor is zajonganak, mikor a vőjelölt családjának osztják a jó magyar földet és a támogatásokat kifele. A büdös parasztjai! Ezért jöttek honfoglaló őseink félázsiából idáig, hogy már hozománynak se lehessen állami földet adni? Hülyék, az alaptörvénybe is beírtuk: első a család, nehogymá' ilyen jogi szőrszálhasogatáson akadjunk fent. De, hogy a népe elkussoljon Vityu kán magához intette a gumicsizmaügyi főelőadót, hogy rittyentsen ezeknek a zselléreknek valami jó kis szöveget, amit ugyan nem értenek, de legalább elcsendesednek tőle. Az meg nekiállt körmölni, hogyaszongya: (olvasható méretért katt)
Mi következik ebből? Tegyük fel a példa kedvéért, hogy van nekem 100 hektár termőföldem Fejér megyében amit el akarok adni, és a szomszédom, Jóska Pista Béla meg akarja venni. Ez a Béla rendes parasztgyerek, minden támasztott kritériumnak megfelel, hogy termőföld tulajdonhoz jusson. Egy apró szépséghibája van, nem szereti "ezeket". Legutóbb is úgy bekattant, mint MTZ terepváltó egyesbe, és a falugyűlésen a drága kebelbarát Mészáros Lőrincet tisztségeit összevonva le pályagereblyéző csatornaparasztozta mérgében. Miután nem rokonom ő nekem, és nem is tulajdonostársam, így az adásvételi szerződéssel föl kell keresnünk a részletesebben ki nem fejtett "mezőgazdasági igazgatási szerv"-et, és áldást kell kérni a két magánszemély között magántulajdonról létrejött szerződésre, ugyanis enélkül a jogügylet semmis. Ez önmagában is cuki, felködlik valami magántulajdonhoz való jog még az orbáni alaptörvényből is, de ugorjunk: Kánatyuska kinevezési gyakorlatát ismerve kik ülhetnek bent a hivatalban? Bizony, a budaigyulák helyi megfelelői, mit gondoltál? Itt nemzeti park igazgató sem lehet olyan, aki nem érvénytelenít és von vissza érvényes földbérletpályázatot Mengyi Roland szóbeli utasítására azonnal.
Szóval ott állunk a hivatalban, ahol ez a Béla - bár rendes földműves - nem egy népszerű ember. Hivatalnok nertárs meglátja és aszongya: Béla! Maga ugyan becsatolta a bizonyító erejű iratokat amiket a törvény 25.§ (d) pontja előír, de nem írta alá sem a hátoldalán, se az élén, úgyhogy a szerződésüket nem áll módomban érvényesnek tekinteni. De jó hír, kedves Fabius úr, hogy amennyiben továbbra is el akarja adni az ingatlant, akkor éppen van itt kéznél két tiszta pedigrés nertárs, - még a nevük is nerkompatibilisen magyarosch, Nyerges és Mészáros - akik tesznek egy visszautasíthatatlan ajánlatot önnek, és alig várják, hogy egymás tenyerének alapos megcsapkodása után megigyák önnel az áldomást.
Nem túl szép kilátások ezek, pedig éppen csak megkapartuk a földtörvény felszínét. Ebben az esetben nem vigasz az sem, hogy ezek is eltűnnek egyszer, mert minden kormánynak megvan/meglesz a maga klientúrája. Ez a törvény pedig így ahogy van alkalmas arra, hogy a hazai hivatalok szalonnamáriás jogalkalmazását lemásolva a nekik kedveseket hozza helyzetbe, és a termőföld árát a mindenkori kormány földoligarchái határozzák meg. Ezen nem sokat segít az sem, hogy a törvény elvileg kimondja, nem lehet a föld "túl olcsó" sem a jogügylet esetén. Mert ha az oligarcha földkartell teszi a vételi ajánlatok döntő többségét, ahogy ők vitték el a pályázati földterületek nagyobbik részét is, akkor a piac árait ők szabják.
Nekik pedig Félázsiai kánunk még soha semmire nem mondott nemet, miért pont a számukra jóárasított földekre mondana?