Síiták vagyunk meg szunniták. De legelső sorban - dehogy polgárok, nertársak meg fülkeforradalmárok, ne hülyéskedjünk - lusták, mint az állat. Mert az van drága naplopó és ingyenélő feleim, hogy az okosok és szorgalmasok aránya föl van ám borulva, mint a népvezér hajcsárságával elégedetlen oligarcha ágya mellett az Orbán arcú miskakancsó.

 Dolgozni kell. Mert ahol a világban dolgoznak ott nincs válság. Demján Sándorból úgy hullik az ilyen bölcsesség, mint disznósörte közül a lemezes korpa. De ha már észosztó napot tartott üzent az európaiaknak is: ott is dolgozni kell. Ja, és a nehéz munkát is el kell végezni valakinek. Azt nem tette hozzá, hogy lehetőleg minimálbérért, vagy közmunka program keretében, de szerintem gondolt rá. Úgyhogy kevesebb okos ember kell ide, és sokkal több szorgalmas. Mert a bővített újratermelésből lesz életszínvonal emelkedés. Azt az apróságot, hogy Magyarország belső fogyasztása a legoptimistább nézet szerint is stagnál, így pillanatnyilag hiába termelne Csányi kolléga húsüzeme 20 vagonnal több szalámit, nem lenne kinek eladni, nem emlegette. 

 Arra azért jó volt ez a kis példabeszéd, hogy világossá váljon kik ültetik el a hasonló gondolatokat Orbán fejében. 

Volt ügye ez a dolgozata Schmitt Máriának, amit aztán magyaráztak sokan sokféleképpen. Most meg Demján mondja a tutit, én meg összefüggést látok az okosság-szorgalmasság elmélete és a felsőoktatás leépítése, a szakoktatás átalakítása, meg az iskolaköteles korhatár leszállítása között. Ráadásul az emberek elvégzik a legnehezebb munkát is, ha van, akár közmunkában kézzel építenek gátat. Milyen munkára nincs elég jelentkező? Már ott tartunk, hogy az egymillió munkahely is mind megteremtődött és betelt, hogy elvégzetlen munkák sora fölött kell keseregni egy oligarchának?