Most, hogy lassan szabadságharcos szívünket fedő keblünkig ér a csatornalé, kormányunk elkezdte a kilábalást erőltetni. Az speciel nem baj, hogy Martonyi János külügyminiszter jártában keltében nyilatkozik mindenhol, és állandósuló szokása a lehetőségek szerinti kiegyezésről beszélni. Inkább ő tegye, mint Kusza Szem, mert egyrészt a Szent Jobb beszédét elnyomja a hallgatóság harsány röhögése, másrészt meg a mérvadó emberek közül nemigen kíváncsi a sületlenségeire senki. 8. cikk
Martonyi azonban a külföldi lapturné után itthon is megszólalt a Népszabadságnak, és mondott egy érdekes dolgot. Szerinte kéne (nem egy támogató tömeg, de az is) egy "nemzeti összefogási minimum. " A NÖM annyit tenne, hogy mi magyarok fogjunk össze, és legalább a "legszélsőségesebb megállapításokat cáfoljuk meg." Mit lehet erre mondani? Tegyünk egy próbát legalább? Oké, tegyünk.
Azt mondja ez az Unió, hogy a törvényeink rakatszámra nincsenek összhangban az Alapjogi Chartával és az egyéb uniós szabályozással. Bajuk van pl az adatvédelmi törvénnyel, mert az A.C. 8. cikke azt mondja:
A személyes adatok védelme
(1) Mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez.
(2) Az ilyen adatokat csak tisztességesen és jóhiszeműen, meghatározott célokra, az érintett személy hozzájárulása alapján vagy valamilyen más, a törvényben rögzített jogos okból lehet kezelni. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a róla gyűjtött adatokat megismerje, és joga van azokat kijavíttatni.
(3) E szabályok tiszteletben tartását független hatóságnak kell ellenőriznie.
Az első ránézésre is kijelenthető, hogy az adatvédelmi törvényünk szerint létrehozott Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, - miután állami szerv, állami felügyelet alatt - minden, csak nem független hatóság. Bár a jogászparlamentnek nem világos, hogy ha az állam akarja megvédeni az adatainkat saját magától azon önfeledt kacagásban tör ki minden demokratikus állam, attól még így van.
Azt is mondja az Unió, hogy az új bírói kinevezési és nyugdíjazási gyakorlat sem felel meg a szabályoknak. Mert az A.C. 47. cikke szerint:
47. cikk
A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog
Mindenkinek, akinek az Unió joga által biztosított jogait és szabadságait megsértették, az e cikkben megállapított feltételek mellett joga van a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz.
Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja. Mindenkinek biztosítani kell a lehetőséget tanácsadás, védelem és képviselet igénybevételéhez.
Azoknak, akik nem rendelkeznek elégséges pénzeszközökkel, költségmentességet kell biztosítani, amennyiben az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételéhez erre szükség van.
Remélem itt is világos mindenkinek azonnal, hogy Európa a kormánypárt alapító, egypárti alkotmányt író Szájer József feleségét nem tekinti függetlennek és pártatlannak, így a jogköreire tekintettel a bíróságot sem veszi annak.
Bajuk van a jegybanktörvénnyel, mert a jegybank függetlensége az általunk is aláírt EKSZ része. És ezt így folytathatnám pontról pontra a végtelenségig, de minek? Pártunk és kormányunk tökéletesen tisztában van ezekkel a dolgokkal (ha esetleg annyira hülyék vagytok, hogy ti nem, de télleg, akkor mondjatok le MOST! ) és a szabadságharc ezeknek az uniós szabályoknak és alapvető normáknak a kijátszásáért folyik. Csak Orbán szereptévesztésben van, ahogy mindig: nem támadott meg minket a rohattnyugat, sőt, inkább hálásak lehetünk a türelmükért, mert a pofátlanságot látva még mindig csak felszólítgatnak a változtatásokra, és nem borították ránk az asztalt.
Hallatlan pofátlanság és minősíthetetlen támadás, hogy az aláírt szerződéseink betartására kérnek(!) minket a pénzükért cserébe. Ránk kényszerítik ezek a mocskok amit önként, népszavazás után vállaltunk. A szuverenitás feladására köteleznek azzal, hogy elvárják, ne Orbán Viktorné Lévai Anikó barátnője legyen a főbíró. Jóisten, ki vagy a mennyekben, hogy éljük túl ezt a korlátozást?
Kedves Martonyi János!
Ezért kapaszkodjunk egymásba nemzetien, ezért alkossunk falanxot és induljunk csatába vállt vállnak vetve?
Mutassuk meg, hogy a magyarok mind egybitesek, akik egy törvényszöveg értelmezésére is képtelenek, de Orbánt követik bármilyen baromságba? Te ennyire hülyének nézel minket? Azt mondod: "Ha alapértékeket sértenénk, akkor ez megjelenne bizonyos jogszabályok sérelmében is. Ha erről tudomást szerzünk, akkor orvosoljuk őket." Aranyapa! Most szereztél tudomást mindjárt két pontról, lehet munkához látni. Ha a minisztériumi alkalmazottak nem bizonyulnak elegendőnek, hogy a többi vitás pontot felderítsék szóljál nyugodtan, abban szívesen segítek. Ingyen, mielőtt megkérdezed. De ha nem haragszol - meg ha haragszol is - a legfrissebb hárombetűs agymenéshez sem csatlakoznék.
Főleg nem, mert az indok amiért ezt tenni kéne leginkább az elgyurcsányosodásotokat mutatja. Gyönnek a nácik! - így a szólam - ha nem fogunk össze, és nem nézzük hülyének az Uniót, nem cáfoljuk a megjelenő kritikákat, akkor a szélsőjobbot erősítjük. Ezt az érvelést legutóbb a hasonló teljesítményt nyújtó szocialista kormánytól hallottam, akiknek letagadhatatlan szerepük van a Jobbik megerősödésében. Két éve még szerintetek is a katasztrofális kormányzás miatt erősödött meg a Jobbik, úgyhogy Martonyi érvelését a katasztrófa beismerésének és segélykiáltásnak vesszük. Csak nem halljuk meg. Mert a szemünkkel azt látjuk, hogy a Jobbik és fiókszervezetei inkább röhejesek, mint félelmetesek voltak a hétvégén, nem kellett túl nagy tábortüzet rakniuk, hogy mind köré tudjanak gyűlni. Arról nem beszélve, hogy időnként Vona Gábornak is megéri 20 perc alatt véleményt cserélni, magából hülyét csinálni csak azért, hogy a parlamentben a kedvetekben járjon. Ti meg tényleg velünk akartok összefogni a hűbéresetek ellen? Abból nem esztek.
Úgy néz ki srácok, az Orbán konyha takonypüréjét egyedül kell elfogyasztani. El kell vinni a balhét a béna kormányzásért, a gazdaság hazavágásáért, az IMF-től koldulásért, mert minket különösebben nem érdekel Orbán arcvesztése. Legfeljebb kipöcköljük az út közepéről, ha végleg elveszti valahol.
