- Horváth András óta tudjuk, minálunk az áfacsalás a legnépszerűbb sport. Kb. ezermilliárdos tétel tűnik el évről évre, amit az ügy kirobbanása óta sem keresnek lelkesebben, mint addig.

- Seszták Miklós óta tudjuk, offshore lovagok a kormányban is megjelentek.

- Június elseje, a cégek éves beszámolóinak napja óta tudjuk, Viktor barátainak, rokonainak különösen jól teremnek a közbeszerzések.

- Simongábor óta tudjuk, vannak politikusok akik külföldi bankszámlákon pihentetik a szebb öregkorra összekuporgatott pénzt, Lázár János óta meg azt, hogy ugyanők svájci bankszámlákon gyűjtenek az utódoknak életkezdéshez valót.

Ideje volt tenni valamit.

Mert amíg nem látszott a helyzet égetőnek, addig megfelelt a Pénzmosás Számla úgy is, hogy öt évig kellett azon parkolnia a szürke pénznek mire érdemes volt kezdeni vele valamit. Most, mikor odalett a kétharmad, mikor sorra buknak az időközi választások, kilátásba került, hogy 2018-ban hessapicsába rakétát dugnak a kormány seggébe a választók, sürgősebb lett ez a dolog. Ezért összedugták fejüket az okosok, és Varga Mihály már körmölte is lefele a T/4884 javaslatba az új Áfacsaló És Pénzmosoda Számla ócsított feltételeit: 5 milliós alsó és korlátlan felső határ marad, első évben 20%, a másodiktól 10% adóvonzat megfizetése után nem kérdezzük honnan van a pénz, és legális belföldi jövedelemnek számít.

Ennyire olcsón megúszni a áfacsalást és legálissá tenni szürke vagyonokat nem kis teljesítmény, és bizonyára nagyon hasznos lesz. A "valahogy" pénzhez jutó keményen dolgozó nagyembernek semmi más dolga nincs innentől, mint nyitni pár ilyen számlát, és egy év múlva kevesebb százalékért, mint amit a rezsicsökkentett keményen dolgozó kisembernek fizetnie kell a jövedelme után máris rendelkezésre áll a patyolat tiszta, hófehér, hypó szagú legális jövedelem. Lesz miből megoldani a pártfinanszírozást hogy a szintén hótiszta civilszervezet többet költhessen megint választási kampányra, mint maga A Párt.

Ügyesen kitaláltátok, ez tény.

Hogy innentől végképp nem éri meg tisztességesnek lenni Magyarországon? Járulékos veszteség, apróság, amivel törődni nem érdemes. Nagyobb célok, távlati tervek, megannyi legális pénzekből nehezen finanszírozható bulika várja a tőkeinjekciót, és a Lajos utáni Új Média sem fillérekből gurul össze remélhetőleg nem túl hosszú idő alatt. Egy apró probléma mégis akad: Ha nekünk nem is, a saját tagjaitoknak, szimpatizánsoknak el kell(ene) tudni számolni. Tudjátok ők azok, akik szerint:

„Az emberek ’harácsolásról’ beszélnek, azt mondják, akkora a korrupció, mint a szocik idején”

Na, most ők azok többek között, akik magasabb százalékú jövedelemadót fognak fizetni a tisztességesen keresett lovetta után, mint amekkora százalékért tisztára mossátok az oligarcháitok, áfacsalóitok, offshore lovagjaitok szürke pénzét az orruk előtt. Mit tippeltek, a maradék táborból mennyien fogják úgy érezni, hogy az arcukra szartok éppen?