A Magyar Nép Nemzeti Hőse fényességes győzelmet aratott a héten Brüsszelben. Akkora nagyot és olyan fényességeset, hogy vissza is ment ma megismételni az egészet. Megértem, fényességesen győzni nem lehet elégszer, no meg mikor a "hegyek vajúdnak és egeret szülnek" az is pazar látvány, gondolom én.
Csak egyet nem értek Viktorom: miért vagy ily szerény?
Miért kell a fényességes győzelem után a repetára a hátsó ajtón érkezni, gondosan elkerülve az újságírókat? Miért nem lengetted meg hamuba sült tepertős pogidat tartalmazó hátizsákod az orruk előtt gúnyosan? Mikor végre megtanulhatták volna mennyire nem mindegy, hogy izompacsirta vagy pacsirta izom, fatorlasz vagy latorfasz, csapba szarni vagy szarba csapni.
Személyes jelenléted, szikrázó intellektusod csillogtatása nélkül soványka volt ez a bevonulás. Ráadásul kiküldted a propaganda miniszter TáskásTónit magad helyett, akinek olyan a fizimiskája manapság, mint akinek egy orosz tank alá szorult a feje, és a lánctalpak dűnéket kapartak a szemei alá. Odabent megint leigáztad és megállítottad őket - büszkék vagyunk rád! - de kifelé ismét csak elsunnyogtál a balfenéken. Nekünk mindössze egy NyálgyűjtőBercivel küldött, halkan elsuttogott üzenet jutott.
Baszki, mintha egy bujdosó igázta volna le Európát!
Az utolsó 100 komment: