Érdekesen indult ez a 2017, az ember csak kapkodja a fejét, mint egyszeri káderjános az újraválasztós hacacáréban. Kövérlaca fejéről leugrik az ikonbajusz,botkalászló meg faszt növeszt, és sértődött óvodásból még felnőtt lesz a végén.
Váratlanabb utazás ez még attól is, mint mikor a kis Sarának Évönlibe kellett menni Hetti nénihez lakni. Egy hete még úgy nézett ki, a baloldal folytatja lassan évtizedes hagyományát, a Legbénább Kaszting című melodrámát. A veled se nélküled alakulatok elmarakodnak 2018 tavaszáig a teszetoszábbnál tutyimutyibb alakok közt turkáláson, a végén már úgyis mindegy alapon tizenkilencre húznak egy "falusferit", és Orbán győzelmi ünnepe után egy héttel megszavazzák a bűnbakot.
Most meg itt van Botka, aki a sunnyogásból kitörve úgy néz ki akar is valamit.
Ideje is - lenne - már, hogy a baloldal végre találjon egy karizmát legalább nyomokban tartalmazó fickót. Gondoljunk Orbánról vagy Vonáról bármit, az tagadhatatlan, hogy mindkét figura rendelkezik azzal, mivel a jelenlegi baloldalon csak az az átok gyurcsányferi. Botka volt már titkos reménysége majd valóra nem vált lehetősége a szociknak, de most azzal, hogy az asztalra csapott végre elindulhat valami átalakulás. Aminek a végén egy határozott, a lehetséges koncon marakodókat kordában tartani képes potens jelölt képe is kirajzolódhat. Akinek van fellépése, van jövőképe, és akinek elhisszük, hogy abban a jelenleg valószerűtlen esetben, amikor sikerül a kormányváltás, a következő négy év nem azzal telik kormányzás címén, hogy Vadai és Kunhalmi kurvaanyázva tépi egymás haját, miközben Molnár Gyurcsánnyal rendez heretekét.
Őszintén kíváncsi vagyok mi lesz ebből.
