Érdekes fordulatot vett a héten a Fideszt távolmaradásával kétharmadhoz segítő Apáti István ügye. Vona Gábor törzsfőnök - és gondolom a pártvezetés - úgy érezte mégsem elég az elsőre annak látszó "cigánymaffia" mentegetőzés - Apáti családját állítólag megfenyegették - és büntetést szabott ki Apátira. Mer"hogy:
"a kétharmados többség eltűnése és a Fidesz erkölcsi, valamint legitimációs bukása miatt súlyos felelőssége van minden egyes ellenzéki képviselőnek"
Vagyis elvileg rájöttek, hogy nem elég ellenzéknek mondani magukat, célszerű annak is látszani. A kétharmad elvesztése után sokan sokfelé mondogatták, Orbánék szükség esetén megvesznek egy jobbikost és el van simítva a dolog. Aztán mit tesz a jóisten, ez Apáti távolmaradásával rögtön elsőre összejött, így a sokak szemében beigazolódni látszó elméletet igyekeznek cáfolni most Vonáék:
"A Jobbik elsődleges célja a Fidesz, valamint az elmúlt huszonöt év bukott elitjének leváltása, elvtelen együttműködés a többi párttal részükről kizárt."
Éppen csak annyi a probléma, hogy Vona Gábort is láttuk már ekkora hangzatos kijelentés után mintegy húsz perccel 180 fokos fordulatot véve Orbán lába elé heveredni égnek kalimpáló lábakkal.
Most meg el kéne hinnünk, hogy azóta ő és a párt megváltozott. Nem tisztem eldönteni Apáti kamuzott vagy a fenyegetés tényleg megtörtént, és tényleg komolyan kell venni. Az viszont biztos, hogy a Jobbiknak ez nagyjából az első és utolsó olyan alkalma volt, ami véletlennek kimagyarázható. Ha előfordul újra - és újra és újra és újra - akkor lehet ám magyarázni mindent, cigánymaffiától a bárakármiig, az Isten nem mossa le róluk, hogy kistestvérként Orbán kétharmados szekerét tolják. Úgy meg nehéz lesz váltópártként fellépni bármilyen választáson.
