Szijjártó Péter Amerikába megy. Ezek szerint ő még mehet. Amíg a pofonzónába ér addig itthon egyre hajtogatják, mi aztán igazán jóbarátai vagyunk az amcsiknak, és különben sem alkalmas az idő arról beszélgetni, hogy korrupt szarok a Párt holdudvarának egyes tagjai.

Elvégre csak egy olajgét és életfogytig kitiltás lóg a levegőben, az ezzel megegyező időtartamú szégyenpadon ücsörgéssel együtt.

Mr. Ananász Háré maga sem gondolta, hogy rögtön a külügyérré választása elején ekkora szarzuhatagba kerül. Úgy gondolta elevickél az "apukámadta" villa és az egyre hangosabban nyikorgó keleti kapu között, planírozza a Putyin sliccéhez vezető rögös utat, néha nyugat felé megrázza az ananász sérót rosszallóan, mintha ő lenne a ner Dr. Albanja. Na, ehelyett van az, hogy mostanság azt kell elmagyarázni a megorrolt majdnem legjobb barátainknak, hogy az olaj biznisz üzleti gyakorlata a kenőpénz kérésével együtt nem korrupció, hanem népszokás minálunk. 

A sikere garantált.

Mert ahogy azt a miniszterelnöki miniszter Lázár János találta mondani tegnap, ügy, konkrét ügy van, amiért az amcsik alappal berágtak. Neveket nemtunnak ezek a szegények, mert a körímélben föltehető egyszerű kérdés megfogalmazására bizta nem ért még rá senki, és az sem büdös, hogy a Századvég megelőző szándékkal rántotta a saját nyakukba a húgyosbögrét. Szóval nem tudják ők hogyan lehetne a neveket kideríteni, istenuccse detélleg, ám ha az amcsik a saját szabályaikat fölrúgva nyilvánosságra hoznák ezeket, akkor a magyar kormánynak legalább szart se kéne nyomozgatni a hivatalnokai és oligarchái között. Mert az más, tecciktunni kedves majdnem legjobb barátaink, ha kényszer hatása alatt rugdossuk ki a nem csak korrupt, de béna szarokat, mintha mi magunktól önként vernénk a kezükre szívlapáttal egy embereset.

Ezek ilyenkor hajlamosak megorrolni és hálátlan szemét trógernek nevezni a Pártot vezérével együtt, aki elfelejti mi az összetartozás, a kéz kezet mos, és mit jelent pontosan, hogy ki kell fizetni a szolgálatot.

Úgyhogy az lenne a legjobb, ha a kínpadon ücsörgő PötiPeti valahogy hozzájutna ezekhez a nevekhez nyilvánosság előtt is vállalhatóan. Az mindegy, hogy a vazelines vödörnél tett látogatása előtt vagy után történik meg, a lényeg, hogy a 318 millió amcsi között csak találni egy Snowden kettőt, aki kiszivárogtatja a nekünk kínos, de mégis úgy vágyott névsort. Utána az sem baj, ha PötiPeti elhúzódó tanulmányi kirándulást tesz Guantanamo-n, az ügy - khmm - olajozott lezárása érdekében a magyar kormány ezt az apró áldozatot meghozza.