Bayer Zsolt is felébredt a lármára. Körbenézett, pislogott kicsit, majd a fogd, csibész! - parancsnak megfelelően leszaladt a Széles Birodalom lépcsőjén, és az összes arra járót megugatta: faszhelikopter! Faszhelikopter! Faszhelikopter! Fasz, fasz, faszhelikopter! Majd felemelt lábbal lehugyozott egy film plakátot és visszamászott a kosarába.
Amúgy meg látványosan nem érti ezt az egészet. Végül is, nem várta tőle senki komolyan, hogy megérti. Elvégre a reklámbevételek megadóztatásáról szól a fáma, és nem arról, hogy
- Negyven százalékkal csökkentik a közintézményeknek kötelező Hírlap előfizetések számát,
- hogy negyven százalékkal kevesebbért kell rendelnie mondjuk Zugló önkormányzatának örömódát Papcsákról a helyi Harsonába,
- hogy negyven százalékkal kevesebb jut Békementre,
- de még csak arról sem szól, hogy Bayernak és Csizmadiának negyven százalékkal kevesebbet kell egymásra mutogatni, ki számoljon el a plakátpénzzel.
Szóval semmi közvetlenül húsba vágó nincs, klaffoghat a pofa jókedvében. Bezzeg régen, amikor Leggyűlöltebb Ellenségünk, gyurcsányferi hirdetett bojkottot a Magyar Hírlap ellen mit tesz isten, egy Bayer publi miatt, akkor rettentően teccettünk sírni, és nyomban megvolt a sajtószabadság féltés is:
"Stefka István, a napilap főszerkesztője az MTI-nek nyilatkozva alkotmányellenesnek, a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságát sértő, a Rákosi- és a Kádár-rendszert idéző ellehetetlenítési kísérletnek nevezte a kormányszóvivői közleményben foglaltakat. Közölte: "száz százalékig Bayer Zsolt mögött állunk, semmi kivetnivalót nem találunk abban, amit leírt."
Csöndben kérdezném Bayer és Steffka urakat, hogy ha ez az ügy a Rákosi és Kádár rendszert idézte, akkor a mostani vajon mit idéz, továbbá arról is, milyen érzés mikor a felköhögött és felköpött turha az arcotokra esik vissza?
