Káder Janó ezt elintézte. Jó, mondjuk nem volt nehéz dolga, a kétharmad és Viktor gondolom örömmel fogadták mikor kiötlötte az új VT két fő szabályát: 

- ágyin: Lejtsen mifelénk a pálya, kompenzáljuk a választókerületi győztest is, 

- dvá: Aprózzuk fel az ellenzéket amennyire csak lehet, kerül amibe kerül. 

A jelöltállítási procedúra után elmondhatjuk, teljes a siker. Soha nem látott mennyiségű jelölt és 32-33 országos lista azért a sacc/kb 8,5 milliárdért. Kormánypártnak ettől elaprózottabb ellenzéke aligha lehetne, egykori Kijelölt Felelős úr számítása bejött. Megérdemli a vállveregetést vagy egy újabb vacsorát Pozsgay Imrével még akkor is, ha nem az volt a kérdés, hogy a leegyszerűsített jelöltállítás és kampányfinanszírozás mellett lesznek-e bizniszpártok, csak az: mennyien lesznek? Itt kell megjegyezni azt is, hogy akinek ebben a környezetben a csöcslengetés és legális fű ígérete országos lista helyett csak arra elég, hogy partiban legyenek a Mózes kőtábláira vésett alapigazságokkal kampányolókkal, azoknak érdemes a létjogosultság kérdésével is foglalkozni egy kicsit. 

Az igaz, hogy az esélymaximalizálás sokba kerül, az einstand vagyonból ki se fussa már, annak hűlt helyén Viktor keze csak a levegőt képes markolni, de nyugi: Lajosék legfeljebb kétszer-háromszor eltekintenek a megnyert közbeszerzés keretösszeg emelésétől áprilisig, és csak meglesz az a végelszámolás után tízmilliárd fölé is kikerekedő összeg. 

De amíg eldől mire is lesz elég a termőre fordult választási rendszer legyünk vidámak, és próbáljuk meg együtt kitalálni melyik munkakör legyen a 2014-es kampány numero uno állása: a Zsigó plakát kamerás megfigyelőé?  A déká sajtómunkás-ellenőrző humán erőforrásé? A Bajnai szelfi válogatóé? A Kunhalmi Ági stílusmentoráé? Vona Gábor ebtenyészeti szakemberéé? Esetleg azé a büntetésosztóé, aki rommá szívathatja a gyakorlatlan és figyelmetlen pártokat, visszatermelve egy kis aprót az államkassza számára?