A tegnapi nap után nehéz bármit is mondani. Egyik oldalon az érte talpalókat hadba hívó Orbán, a másikon egy vezéri álmaiba omlasztott Mesterházy, egy feltámadni látszó Gyurcsány és az asszisztensek, Bajnaitól Bokroson át Fodor Gáborig. Unásig ismételt szólam hegyek, utólag magyarázkodó Juhász Péter és Mesterházy orrszőrét ma is megtépkedő Fletó.
Ezek után már az is jó hírnek számít, hogy abba lehet hagyni srácok, mert el se kezdődött az orbánváltás, de máris vége van.
Azt mondta Bajnai tegnap, hogy sokan vannak akik csalódtak az utóbbi egy évben. Igaza van, én is csalódtam. Benne és a csapatában, az LMP-ben, az úgynevezett baloldali ellenzék belátóképességében és józan eszében. Mert a székfoglalózáson kívül más nem történt, a nehezen kinyögött megállapodás olyan lett, amilyen. És ma sem az történik, hogy az Orbán - komcsik - pufájkát öltönyre vonalon valaki elmagyarázza neki - meg a választóknak - hogy baszki, Pozsgaynak, Szűrösnek, Böröcznek, Gubcsinak, a Stumpf após Horváth Istvánnak - és hadd ne soroljak fel egyesével mindenkit - te magad intézted a pénzt pufajka helyett úri szabóra.
Lófaszt.
Az megy, hogyvót a hekkelés, meg miért fikázták a kispártisták A Nagy Megegyezést szanaszét, és hogy akkor össze kéne fogni, mostmá' detélleg.(!!!) Közös jelöltek és egy a lista, ásó, kapa meg a listasorrend válasszon el titeket. Mer'hogy eccségben a zerő. Ami velünk van, ki mással lenne? Akkora erő, hogy Yoda mester kezéből is kiszédült a lézerkard tőle. Ha más nem a röhögéstől. Már csak egy, egy igazi faszacsávó kéne, aki kiáll az egésznek az élére. De olyan faszacsávó, akit látva még a legszónokabb Ferenc is hátra lép - és kitakarja a mozdulattal Mesterházyt is - hogyaszongya a dajcstomi szerint senki nincs hozzám képest a kanyarban sem, de te aztán apám, te lehetsz a mi egyesült vezérünk, mögötted szívesen leszek én is dárdahegyező.
Aprócska probléma, hogy a faszacsávó kasztingját már régen meg kellett volna tartani, meg esetleg az is, hogy a jelenlegi felhozatal egyetlen szerepre alkalmas, bár karizma helyett riadt kisdobos arcot hordó emberét gondosan kiszorítottátok, és nincs helyette másik. Úgyhogy a főzelék készen van akkor is, ha csomós benne a rántás és éppen odakozmál az egész.
Mi lesz így veled kedves összefogásról és orbánváltásról álmodó baloldali vagy bizonytalan választó? Ez legalább egyszerű, már nem sokat kell töprengened rajta: Mindössze annyit kell eldöntened, hogy elbírja-e a gyomrod a közös jelöltet, és jobban utálod-e Gyurcsányt, Mesterházyt és Bajnait Orbán Viktornál. Más lehetőséged ugyanis nem nagyon maradt, ha életben akarod tartani a kormányváltás esélyét. Megértelek, nincs könnyű dolgod. Ha a saját példámból indulok ki engem a rosszullét kerülget a választókörzetem közös jelöltjétől, és nincs az az ember aki rávesz, hogy megszavazzam csak azért, mert Mesterházy védence, és mert aszongyák nekem ez lenne a dolgom, meg történelmi lesz az én személyes felelősségem, ha valami világrengető csoda folytán Papcsák a nyakunkon ragad. Pech, de ha a kormányváltó választói akarat nem találkozik egy elfogadható jelölttel, akkor elmehettek a picsába, összefogott testületileg, kézen fogva mindahányan.
Mit tehettek? Csodát. Ha tudtok, elsősorban magatokkal. Ha nem megy, és csak ez a mimóza balfaszkodás marad, akkor viszont a ti dolgotok is viszonylag egyszerű: lehajtott fejjel csöndben megvárjátok, elsodorja-e az elégedetlenség és népharag Viktort anélkül, hogy valami életképes alternatívát szülnétek ennek megkönnyítésére.