Kezdek aggódni, Feleim, valami agyrágóbogár féreg pusztíthatja elnökeink agysejtjeit mostanában. Először Szili Katalin, a Szociális Demagógia Unió elnöke, egykori házelnök jött elő az ingyen pénz gondolatával, amivel annyira felizgatta Káder János köztársasági elnököt, hogy ő meg egy "a pártok ne kampányoljanak már légyszi" kiszólással kergetett minket akut rekeszizomlázba. 

Ilyenkor azért elgondolkodom, hogy ezek vajon biztosan tudják hol élnek? Szili Katalin felkarolva a garantált alapjövedelem ötletet országgyűlési határozati javaslatban noszogatja a kormányt, vizsgálják meg emezek, hogy lehetne gyakorlatilag megduplázni a GDP-t, és kifizetni csecsemőtől aggastyánig mindenkinek mondjuk azt a 85 ezret, amiről Szanyi kapitány és a gödi klubdélután résztvevői is álmodoztak már. Mer'hát van ilyenre példa a világon, és mondjuk a szaudiak, katariak, alaszkaiak mennyivel boldogabbak már az alanyi jogon járó ingyen pénzzel, mint mi, úgyhogy ezt nálunk is el kéne határozni. Mert, ha elhatározzuk akkor a GDP biztos megduplázza önmagát, semmi mást tenni nem szükséges. Az ilyesmi nem a világpiacon pénzzé tehető természeti kincsekből származó bevétel, hanem elhatározás kérdése. 

Értékeljük, hogy agymenésében is mértékletes maradt Ingyen Pénz asszony, mer'aszongya: 

"Ez a jövedelem minden állampolgárnak azonos összegben járna születésétől haláláig, mértéke pedig az állam mindenkori teljesítőképességétől függne."

Olyan apróságoktól, mint, hogy a korfa alapján lassan a nyugdíjasainkat sem tudjuk majd eltartani, és az álláskeresési járadékot is 90 napra kellett visszavágni a nagy spórolásban, nem hagyta összezavarni magát. Kíváncsi lennék, hogy szerinte az állam ilyen teljesítőképessége mellett vajon mennyi lenne a születéstől holtodiglan összeg, amit mondjuk holnaptól mindenki megkapna? Érdekelne még az is, hogy vajon mivel ösztönözné munkavállalásra azokat, akik az államilag lehetővé tett tökvakarásért cserébe megelégednének a "szerényebb életvitel"-hez megkapott pénzzel? 

Azon nem csodálkozom, hogy Káder János az eszmefuttatást átgondolva hirtelen megtalálta magában az önmérsékletre intő koboldot. De azt azért megnézném, amint odamegy Orbánhoz és aszongya neki: ÉdesÖcsém, mostan hagyjál föl a rezsidémonnal meg a devizahiteles mentéssel, ne tapsoljál el százmilliárdokat, mert az egész olyan kockázatos, mint örmény népviseletben együtt farsangolni az azeri követségen Ramil Safarovval. Hagyjad ezt a kampányizét még egy cseppet, mert "most még adott a lehetőség, hogy a hátralévő fél év bölcs és előrelátó munkával hasznosuljon a közösség javára." Érted, tesó? Úgyhogy kushadjál te is egy kicsit amíg a többit leintem. 

Ha erre nem képes akkor viszont pofa súlyba.

Mert mégis milyen megfontolás alapján várná el mindenki mástól, hogy szépen csöndben üldögéljen amíg Vityáék éppen azon dolgoznak gőzerővel, hogy akit lehet valamilyen formában egy kis apróért megvegyenek? Röhej, hogy szerinte az egymással versengő pártok érdekét az szolgálja, ha nem reagálnak a kormányzati szociális demagógiára sehogy. Olyan csak az Ideális Fideszvilág altervalóságában van, hogy a kormány kampányol leghangosabban, az ellenzék csöndben és szótlanul nézi amíg köztársasági elnök úr két aláírás között a vízparton horgászik.