Tegnap elég világosan kiderül mivel lehet a frászt ráhozni a Fideszre. Ráadásul akkora frászt, amitől összezavarodik a létező összes kommunikációs gépember, a teleszaladt gatyához pitbull szindrómás nyugdíjastól ráérő, munkásőr lelkű békemenet aktivistákon keresztül a Fradi pálya őrei közé keveredett gyilkosig mindenkit riadóztatni kell. Azt hinné az ember forradalom volt. Pedig csak egy maroknyi fiatal beült a Fidesz székház udvarára alkotmányosságot és demokráciát követelni.
Hiába no, mikor valami nem az orruk előtt, hanem legalább egy kerülettel odébb vagy még messzebb történik az nem gáz. Elvihognak rajta, megnézik a tévében, esetleg elolvassák az online portálok hogyvoltjait, a kommunikációs stábok gondosan felkészülnek, és nem nyikorognak a hangokat keresve, mint a felcsúti kenetlen ólajtó. De mikor arra eszmélnek, hogy te szent Szűz Mária, a demonstrálók már a spájzban udvaron vannak, akkor nincs idő Selmeczi Gabriellát képbe helyezni arról hol van, hogy ne keverje az alkotmányért demonstrálókat az éhségmenetesekkel. Nincs idő Kocsis Mátét kellően kiokosítani, hogy egy mondat összerakása ne öt egész percig tartson, és hogy nem baj, ha a mondandónak eleje, vége és lényege is akad azon kívül, hogy ennyi idő alatt többször mondja: Bajnai Gordon, mint ahányszor a saját nevét születése óta. Nagyjából akkora sokkot kapott, hogy a jövőben a bemutatkozását sem lesz képes csak így előadni: Bajnai Gordon szerint Kocsis Máté.
Vajon milyen érzés lehet mostanában fideszesnek lenni?
Mert a kifelé a mérhetetlen frusztráció látszik, és bizony ha a nyugdíjas a vérnyomáscsökkentő dobozát összekeveri a Viagráéval, attól menthetetlenül agyfaszt kap, és kivetkőzve a keresztény konzervatív álruhából olyan vehemenciával kezd habonyozni azonnal, hogy én a hasfalszilárdság tesztelő helyében egy gyors családfakutatást csak elvégeznék.
Hirtelen iszonyú sokszor hivatkozási alap lesz a "jogállam", amiben olyan csúnyaságot, mint a székház udvaron kiabálás nem csinálunk, de amiben az AB döntéseit egy legyintéssel elintézhetjük, és az egészet ahogy van visszaszuszakolhatjuk ha kell sáros gumicsizmával az egypárti alaptörvényünkbe. Ücsörögni nem, taposni igen, világos? Mert különben az egykori Népszabadság pártélet rovatos Bencsik elrikkantja magát a faszbúkon, hogy tesvérek, báncsák a Vezetőt és foglalják a székházat, segíteni kellene de szaporán. Ők meg mennek, hisz ki hazafi az nem lehet tétlen mikor lázad az ellenség, és legalább szemforgatással védeni kéne amit habonyozós lökdösődéssel már nem lehet. Nyugdíjas néni markolnak transzparenst, a néhány nem szépkorú meg szemfelakadásig hergelve magát fújja a kötelezőt: esztkellcsináni-é? Mi? Ezt kell? Amiről azért elsőre nem könnyű eldönteni, hogy rohadt vicces vagy hihetetlenül szánalmas, mikor egy autó sem ég, a rendőrök kényelmesen kvaterkáznak rohamsisakban rohangálás és vízágyúzás helyett, de még a túró rudi automata sincs veszélyben.
A sűrűsödő kommunikációs káoszban már nem tudják eldönteni, hogy a maroknyi embert Bajnai Gárdának, Amnesty International hadseregnek vagy egyenesen külföldi tőkehadtestnek próbálják meg eladni, Bajnaista lesz válogatás nélkül mindenki, még az a Misetics Bálint is, aki már 2003-ban NIOK díjas "hajléktalanügyi aktivista" volt, és elég régen az Utca Embere önkéntes hálózat tagja ahhoz, hogy ez közismert legyen. Legalábbis annyira mindenképpen, hogy aki arcról felismeri és a nevét egy képre ráírja az ezzel is tisztában legyen.
Ez az apróság nyilván nem tartotta vissza az interneten példás összefogásban Bajnaizó és HaHázó fideszes-jobbikos különítményt, kéz a kézben, szavakat szavakba öltve védték együtt a megbecstelenített pártszékházat. Aztán kiderült, az összefogás nem korlátozódott az internetre, helyszíni beszámolók szerint a flaszteron is tapasztalható volt a kart karba öltő testvéri védvonal:
Kora este benéztem a Lendvay utcába, feltűnt, hogy a békemenetesek egy része jobbikos kitűzőt viselt, árpád sávos zászlót lengetett, a trolin meg arról beszéltek fennhangon, hogy meg kéne rohamozni bosszúból az MSZP székházát, szombaton úgyis tojással dobálják majd meg a román kormányfőt.
Nem nagy újság, hogy a Jobbik szívesebben tüntet bármilyen ellenzék, mint a kormány ellen, és az sem meglepő, ha az alaptörvény körüli visszásságokkal, furcsa embereknek járó alapjogokkal nem szívesen piszmognak. Ez legfeljebb akkor lenne érdekes nekik, ha a hajléktalanok helyett Viktor őket tiltaná el alaptörvényi szinten az "életvitelszerű gárdaléttől" mert éppen olyanja van. A híveiknek esetleg érdemes lenne rákérdezni a vonagábornál, a látottak alapján mennyire őszinte az a kormányváltó szándék, mert a sokadszor tapasztaltak alapján inkább esélyes egy koalíció, mint az iszonyú csatározás a Vezérrel.
A napra a koronát Gulyás Gergely tette fel Kálmán Olgánál. Az a Gulyás, akit a tegnap este után nem szégyellem bevallani, eléggé félreismertem. Személyes tapasztalat alapján azt gondoltam - és hangoztattam ezer vitát generálva - hogy ő egyike a Nem Hülye Teljesen kormánytagoknak, akivel vállalható vita, mert egyetértés nem lesz a nézetkülönbségek miatt, de arcból arcba is faggatható, és legalább kísérletet tesz - a többiekkel ellentétben - a közélet vitás kérdéseire közvetlen válaszokat adni. Megnézve ezt a produkciót viszont már azt gondolom, hogy sikerrel küzdötted le magad minden mérce legaljára. Őszintén gratulálok, a Szijjártó - Selmeczi - Kumin szint Cinikus Kretén díjas lakója lettél te is, innentől egyenes az utad, tajszámból jóslástól a békemenet-emelkedés kiszámolásának indoklásáig bármi jöhet neked is.
Nehéz küzdelem volt, őszintén remélem legalább megérte.
Innentől viszont azt javaslom már tényleg ne adjátok fel. Először is írjátok bele az alaptörvénybe, hogy a sósav használata székházfoglalással genyózók ellen alanyi jogon bevethető eszköz legyen. Ezt szavazzátok is meg hétfőn mindennel együtt, mert átgondolni bármit felesleges hiába kéri mindenki. Belefáradtunk a pofázásba, innentől sokkal szórakoztatóbb lesz a fotelből végignézni ahogy a fingófára küldenek titeket megint. Ha végig kell járni az újabb kanosszáig az utat, ahogy megtettétek a médiatörvénnyel, a jegybanktörvénnyel, a bírók nyugdíjával, akkor tapossátok a gazt és menjetek. Végül is legalább annyi haszna legyen a hülyeségeteknek, hogy céltáblát csináltok magatokból, az erőforrásokat kampány helyett az ismert forgatókönyvek szerint előbb a magyarázkodás írásra, majd a kritikus pontok újrafogalmazására pazaroljátok. Amíg ezzel elvagytok lesz ideje a formálódó ellenzéknek egy kicsit jobban összerázódni.
