Ülök asztalomnál, búsan, egyedül,És a fájó múltra gondolok.Agyamban is lassan, a fény feldereng,De az órán pereg a homok.Szeretném a homokórát megállítani!Szeretném a hárombetűst elfelejteni!De a homokóra csak pereg, pereg...Napról napra szegényebb leszek.Krisztin drágám…