"Arra már láttunk példát, hogy aki az ifjúságot semmibe vette, az sokáig nem maradt hatalmon"
"Viszlát magyar felsőoktatás? NEM!
Legyen ez az első lépés: oszd meg ezt, hogy mindenki lássa, hogyan hazudnak a képünkbe azok, akik csak papolni tudnak! A kettő az lesz, amikor elküldjük őket a francba! Nem veszitek el a jövőnket, mert nem hagyjuk!"
Vezénylő Tábornok urunk megkapta a hadüzenetet az arcába a nyilvánosságra került felsőoktatási keretszámok tervezetéért. Tegnaptól Nagy Dávid HÖOK elnök szerint is itt a tandíj, ÉdesViktor átverte a választókat, hazudik, mint a vízfolyás, és veszélybe sodorja a nemzet jövőjét. Kemény szavak ezek attól a Nagy Dávidtól, aki a hallgatók érdekképviselete helyett inkább a Fidesz és Fidelitas körül sertepertélésben jeleskedett. De csak eljött az az idő is, mikor a óvatos hajbókolást felváltotta a nyílt fenyegetés, hogyaszongya az ifjúságot semmibe venni az álmoskönyv szerint is azt jelenti, úgy leszel orrba verve, mint bárki előtted a történelem folyamán.
Az egyetlen ami meglepő ebben, hogy csak most került rá sor. A keretszámok előbb drasztikus csökkentése majd az ösztöndíj program szinte teljes kiherélése, a röghöz kötés, az egyetemek forráselvonása, az autonómia csökkentése, a diákhitel kettő és a családoknak-diákoknak milliós terhet jelentő tandíjak mind úgy születtek, hogy a HÖOK különösebb ellenállást nem fejtett ki ellene. 2008-ban a tandíjért anyázók ma simán tudomásul vették a kormány összes ötletét.
Nem szóltak akkor sem, mikor tavasszal a rendszerváltás utáni kor legszégyenteljesebb cirkusza alakult ki a felsőoktatási jelentkezések körül. A felforgatott, visszavágott és az utolsó pillanatig bizonytalan rendszer eredményeként 30 ezerrel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba. Tudjuk, hogy a jogászkormány maradéktalanul osztja Demján Sándor nézetét, aki szerint inkább legyünk a tízmillió plázaépítő segédmunkás országa, mint a magasan képzett szakembereké, de azért az csak röhej, hogy se jogász se gazdasági szakembert nem kell ennek az országnak. Legalábbis annyira nem, hogy a képzésüket támogassa valahogy.
Akár hogy is, Nagy Dávid csöndes asszisztensből lett hadüzenet író. Mire végeztek Orbán önfenntartó látomásának áterőltetésével se diák, se szülő nem marad aki ne fordulna ellenetek. A gyerekeink lehetőségeinek ilyen mértékű beszűkítése nem bocsánatos bűn, az elvándorlás réme már nem csak a munkalehetőségek és az élhetetlenné tett ország miatt fenyeget, hanem a környező országokban tapasztalható könnyebben elérhető olcsóbb felsőoktatási képzés miatt is.
Márpedig ha választani kell, hogy a gyerekeink hagyjanak itt minket miattatok, vagy ti takarodjatok a francba, akkor nem kérdés egy szülő mit választ. Kössétek föl a gatyát, tökik.
