Lassan olyan érzésem van, mintha a szép emlékű Hofi Géza által megálmodott falugyűlés lenne az egész ország. Tudod - ha nem, katt ide - benne vagyunk a slamasztikában, oszt akinek tipptye van az hordja szorgos halomba! - mondják a pártok, mikor a kormányváltásról esik szó. De az istenadta nép - már úgy értem a fidesz vallásúakon kívüli része - tippty hordás helyett inkább énekelné el - nem a himnuszt - az összefogás dalát. Mintha azzal a választások előtt két évvel, a választási szabályok pontos ismerete nélkül megoldódna valami. De kell a remény, kell valami gondolatkapaszkodó amire rá lehet markolni, amit el lehet tenni és szűkösebb napokon elő lehet venni.
Biztosak vagytok abban, hogy ezt kell most követelni mindenáron?
Vityu kán megrogyott, mint tócsában toporgó tohonya hóember, akiről nem tudod eldönteni ennyire olvad, vagy ennyire be van hugyozva. A kétségbeesett kapkodás, az érdemi döntések cikluson áttolódó halogatása, a vadabbnál vadabb választási ötletelések mind azt mutatják, a vereség gondolatával, mint nagyon is reális lehetőséggel régen foglalkoznak a Fideszben.
A Jobbik a Szegedi ügy kipattanása óta a teljes lakosság körében elszenvedi a már mérhető népszerűségesést, és ennek a java - a sajátos uniós pénzügyek hatása - csak most jön. A baloldalon meg csak erőltetjük ezt az összefogás izét hónapok óta ahelyett, hogy épkézláb gazdasági programokat, a közélet megtisztulását jelentő változásokat, és minden olyat követelnénk, ami előrébb visz egy tipegésnyit legalább. Úgy teszünk mint akik nem ismerik ezeket a pártokat, és a csodára várunk. Pedig az borítékolható volt, hogy az összefogás nyomás hatására lesz valamilyen válasz, és az is, ez nem biztosan fog tetszeni az összefogás pártiaknak.
Az MSZP sajátosan közelíti meg a dolgot: Lázárfalván az közös ellenzéki jelölt állítás tárgyalását felrúgták, majd Suchmann Tamás kijelentette, hogy az összebútorozás akár a Fidesszel is elképzelhető lenne. Szigorúan a köztársaság végett, nem másért. Az alapgondolat megfejtéséhez - Orbán lebontotta a köztársaságot, de majd helyreállítja, ha mi szocialisták fogjuk a kezét - nyilván szocinak kell lenni, ez meghaladja az én képességeimet.
Mindenesetre Molnár Zsolt budapesti elnök kirohanásában közölte, mindenki hülye és nem tud olvasni, aki félre akarja érteni az félre is fogja. Mert ők nem azt mondták össze kell bútorozni a Fidesszel, hanem azt, "ha a köztársaság érdeke megkívánja, akkor nem szabad kizárni az Fidesz-MSZP-nagykoalíció lehetőségét". Nem tudom mennyire tenne jót a "köztársaságnak" egy ilyen nagykoalíció, de azt igen, hogy a frissen megválasztott pártpénztárnok Velez úr Simicska - Közgép érdekkörös családi vállalkozásainak hátrányára bizonnyal nem válna.
A baloldal másik fele az LMP Ökopolitikai Nyári Egyetemén agyalt az összefogáson a 4K, a Milla, és a Szolidaritás részvételével. Szerintük van ma Magyarországon egy jelentős választói csoport, akiknek elege van mindenből, és akiket meg lehetne szólítani. Ezzel nem lőttek mellé, van ilyen csoport. Az alapgondolatok:
- színes és széles összefogás,
- a közös vízió fontos, de nem merülhet ki az Orbán kormány elzavarásának szándékában,
rendben is lennének. De. Fölmerülnek azok a fránya kérdések amik eddig is: ki fogja ezt megcsinálni, és főleg hogyan? Mert a hangsúly elsősorban azon van, sikerül-e felnőni a feladathoz. A Köztársasági minimum megfogalmazása helyett én sokkal szívesebben látnék egy olyan gazdasági programot, amire mi is azt mondjuk: kiindulásnak legalább megteszi. Az LMP-nek volt alternatív költségvetése, a 4K-nak is van programja, de mindkét alakulatra nagyon ráférne egy technokrata gazdasági szakember, mert ezekben a kérdésekben nagyon hadilábon állnak, és ilyen szakember/program nélkül kizártnak tartom, hogy jelenlegi felállásukra akarnám bízni a gazdasági kormányzást. Szerencsés lenne kinőni az olyan gyerekbetegségeket, mint a végtelenül kínossá vált alternatív köztársasági elnök választás és a nevezd át a wifid marhaság volt, helyette az LMP parlamenti parkolós és Közgép udvaros irányába lehetne menni új ötletekkel. Az ördögbotosoknak is ideje lenne eldönteni, mit akarnak csinálni és kikkel. Ez a félévenkénti frakcióvezető váltás mindent, csak nem egy stabil, határozott párt képét mutatja. Ha egy frakcióvezetés súlyát se bírjátok el mit gondoltok ki bízna rátok egy miniszterelnöki széket? Abból vicces lenne kiugrálni hathavonta azzal, oppardon, ez lehet mégse fér össze az egyéni céljaimmal, vagy baszki, el kell ugranom Cambridge-be mert elfelejtettem a szakdogát leadni. Felelősnek látszó és felelősséget vállalni tudó emberekre lenne szükség, lehetőleg tegnapra.
Nos, kedves összefogás fanok, ez a összefogás biznisz pillanatnyi kínálati oldala. Tudom, hogy nem ezt vártátok, de megbarátkozni - vagy nem barátkozni - egyelőre ezzel kell.
