Szijjártó Pétert előléptette tegnap a Főnök. Ne pislogj, volt még hova, hajaj. Tegnaptól ő lett a minden. Hivatalosan: a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, a Magyar-Török, a Magyar–Kuvaiti, a Magyar-Azeri, a Magyar-Szerb, a Magyar-Vietnami, a Magyar-Szlovák, a Magyar-Macedón és a Magyar-Montenegrói Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottságok magyar tagozatainak elnöke. Egyszerre ennyi minden, csodálatos teljesítmény. Péter már majdnem felért a csúcsra, lassan teljesül az álom, és ő lesz Orbán Viktor. De erre még pár évet várni kell, addig is megkapta játszótérnek a fél világot, hogy ne unatkozzon.
Ezzel is csak az a bajom, ami általában: nem volt a környéken egy ember, aki legalább konyít valamit a gazdasághoz? Mert az elvitathatatlan, hogy nála jobban nem tesz helyre senki okvetetlenkedő tévériportert, mikor az veszi a bátorságot és hazudozáson kapja őkelmét, csak nem tudom ez a tárgylótechnika mondjuk az azeri tévében mennyire lesz eredményes. De semmi baj, gondolom megkapja a fideszes gazdasági "szakemberek" bibliáját, a Rogán polcán is előkelő helyen trónoló, 30 másodperc gazdaságtan című könyvet. Mert az uralkodó nézet és a legfrissebb költségvetés szerint úgy vannak vele, hogy amit 30 másodperc alatt a gazdaságról nem tanulsz meg, azt tudni sem érdemes. 
De biztos az is csak nekem furcsa, hogy egy épkézláb gazdasági szakember sem akad már a Fidesz környékén, és így jobb híján mindent erre a féleszűre kell rábízni. Úgy tűnik a leghűségesebb haverok is csak pislognak, mint busmanok a szánkóra, mikor nekik szegezik a kérdést: háde'ménem akartok a feritél részesei lenni? Járai Zsigmond legalább nem gatyázik, ő kimondja kerek perec:
"Eddig mindenre igent mondtam, amire Viktor kért fel, de most már nem fogok. Nem tetszik, amit csinálnak, és hiába mondom, nem hallgatnak rám"
A többiek meg csak húzódoznak, mint félszeg apáca a dildó kiállításon.Valahol meg lehet őket is érteni. Viktorunk a hétfői Nagy Matolcsyvédő Beszédében kemény volt, mint a kád széle, világossá tette: Kusza Szemmel nem egyetérteni annyi értelme van, mint kandisznón a mellbimbónak. Aki ilyet tesz, az minimum liberális, de könnyen lehet, hogy labanc is. Így lett konzervatív közgazdászból liberális egy csapásra Chikán Attila ex miniszterből, Bod Péter Ákos ex jegybankelnökből, Mellár Tamásból, a Századvég egykori elemzőjéből, mert kritikával illették ezt a gazdasági csodát. Akarom mondani a gazdasági csodaként eladni szándékozott másfél százalékos recessziót. Mit lehet tenni ilyenkor, mikor Feritél Gyuri el lesz foglalva mostanában a költségvetés újra és újra rajzolásával, mert a 300 milliárdos csomag és a Jegybank adóztatása miatt az Európai Központ Bank megint a szemöldökét ráncolja, és a brüsszeli kezek ismét a kohéziós alapok befagyasztó gombja fölött táncolnak? Rábízni arra a gazdasági vegyes bizottságok elnöki posztját aki éppen ráér. Igen, mind a nyolcat. Egyszerre. Mert ennyire nincs ember lassan Orbán körül.
Akik még vannak ugyanis éppen azon ötletelek, hogy honnan a francból szedjenek elő néhány száz milliárdot, mert a Jegybank adóztatásával egyik zsebünkből a másikba átrakott pénz nem bevétel, úgy különösen nem, hogy a kipótlást abból a szerződésmegtakarításból reméljük - IMF hitel - amit még meg sem kötöttünk, és ahogy a dolgok állnak a 300 milliárdos csomag és a Jegybank adóztatása miatt egyelőre nem is fogunk. Ebben az ügyben esetleg be lehetne vetni az univerzális fegyver Szijjártót, aki Orbán Viktor magyarhangjaként eredeti tisztségének megfelelően elmagyarázhatná odakint: oppardon, Kedves Vezetőnk nem azt mondta latorfasz, hanem azt, fatorlasz, vagyis gátat szabunk a költségvetési hiánynak ahogy eredetileg megígértük. Csak az a fránya fordítás, teccikéteni....
