Egyszer volt, hol nem volt, itt a vége fuss el véle. Ezzel a mondattal el is intézhetjük az álmot, ami kétségtelenül jelen van ellenzéki oldalon, és a most pártot választani nem tudók körében is. Ki a hibás? Mindenki. Legfeljebb a mérték nem egyenlő. Ettől függetlenül a dolgok mai állása szerint felesleges küzdeni ezzel a látomással, mint mázsás anyókának a zsinórtangával.

Az LMP hétvégi kongresszusán kaptunk választ a közvéleményt érdeklő személyi kérdésekre, de a mindenkit jobban foglakoztató hogyan tovább kérdésre nem. A szombaton közleményezett nem állunk kurvának, nem lesz ellenzéki kerekasztal szöveg vasárnap estére - izé, kurvák nem leszünk, de kicsit mégis pettingelnénkre változott. Ebben nyilván szerepet játszott a szombaton és vasárnap az interneten lefolytatott viták tömege, a tapasztalható elégedetlenség, mivel a Nagy Álom, az összefogás a ment a kukába. Érthető, ha egy párt szeretne valamelyest megfelelni a választók igényének? Nagyon is. És az érthető, hogy ennek ellenére őrizné az egyetlen értéket amit kvázi áruba bocsáthat egyezkedés és önálló indulás idején is? Naná. De a sunnyogás és a határozatlanság nem érthető, legalábbis nekem nem.

Mit tehetnének azon kívül, hogy zsigerből leszakítják az összefogásra nyújtott kezet?
Megfogalmazhatnának feltételrendszert ehelyett a nemmondoksemmit mismásolás helyett, milyen kritériumok teljesülése esetén lehetne szó a kerekasztalosdiról egyáltalán. Orbán leváltása lehetne a közös nevező, az LMP pedig a súly, ami kikényszerít kívánatos változásokat a többi ellenzéki pártból. Mert ők bizony maguktól sokat nem változtatnának, a szocialisták is az idő múlására, Orbán elkúrására és a választók efölött érzett haragjára játszanak érdemi megújulás helyett.

Konkrét példa kell? Tessék:

Itt Zuglóban éppen lehetne összefogásról beszélni, kiderült az is, hogy időközi választáson lehetett volna barackot nyomni Papcsák és Orbán fejére, az emléke hadd sajogjon 2014-ig. Az akkor még nem DK Gyurcsány maga kesergett ezen a faszbúkján, aztán csak nem történt azóta semmi. A összefogást eleve kizáró személyi tényező nem változott. Tóth Csaba még mindig a zuglói alapszervezet vezetője, aki sajátos módszereit a saját pártjának tagjaival és munkavállalóival éppen úgy alkalmazza, mint bárki mással. Hiába no, vasmegyei botrányos tagbeléptetőből nem lesz zuglói sokmillióért tanácsot vevő becsületszalonna. Aki képes a sajátjait leköpni nekifutásból, attól mit várjon az egyszerű választó?

Ha ezek után sem világos kedves MSZP, akkor fogalmazok szájbarágósan: amíg a "Tóth Csaba" név ilyen formában guglizott változata olyan találati listát ad, amilyet, és amíg ez a jómunkásember az akivel az esetleges közös jelölt állításról egyezkedni kell, addig én, aki zsigerből nem utasítom el az összefogást nem szavazok a jelöltetekre. Akkor se, ha az LMP állítja, és minden ellenzékinek rá kéne szavazni. Orbánt jó lenne leváltani, de ha azt gondoljátok ez az igény legitimálja a tóthcsabák működését akkor tévedtek.

Nem kicsit, nagyot.

A régi kitérdelt arcok pályán hagyásával csak a régi színjáték folytatódik.
Az Orbán is elkúrta, nagyon, de mi legalább demokratikusan kúrtuk le mantra ismételgetése éppen úgy kevés a kerekasztalhoz, mint a hitelességdeficit lefaragásához. Ideje lenne szembenézni ezzel.

Kedves LMP, nektek meg azzal kéne szembenézni lassan, hogy a szeplőtlenségeteket csak addig lehet és érdemes őrizgetni, amíg ezzel a kettőt balra, kettőt jobbra muszájcsárdásozással el nem játsszátok. A második kerületben összefogunk, majd mégse, Schiering meggondolja magát félúton, majd mégse, nem leszünk kerekasztal tagok, de azért nem zárjuk ki, mert hátha mégis. Ha nem szólt még senki, hogy a határozott állásfoglalást és az ehhez ragaszkodást nem pótolja a motyogás, akkor én itt és most megragadnám rá az alkalmat. Ugyanis unom. Nagyon.

Sokkal jobban szeretnék azon röhögni, hogy az unalmas frakcióvezetőt sikerült lecserélni a beszédhibásra*. Sokkal jobban szeretnék több láncolós akciót látni határozott kiállással, mint utána nyígó aktivistát, hogy akkó mostan télleg következménye van? Ha kiálltok valamiért vagy valami ellen, akkor ragaszkodjatok hozzá akkor is, ha a következmény nyilvánvaló. Ne hiteltelenítsétek el a folyton megkeresett és nyitva hagyott kiskapuval, amin majd ki lehet hátrálni, ha nem úgy sül ahogy ti azt elképzeltétek. Ettől lehetne más. Akár egy ellenzéki összefogás is.



* Ez nem az érintett urak felkészültségének kritikája. Inkább annak, hogy ezúttal sem sikerült olyan beszélő fejet választani, aki egy unott ásításon kívül mást is képes kiváltani tisztelt házon belül, és azon kívül is. Az ideális frakkervezér archetípusa Lázár: a rajongókból ovációt, az ellenlábasokból csulacunamit, de mindenképpen kivált valamit mikor megszólal.