Színházország nagyszínpadán javában zajlik A Nagy Elszámoltatás című tragikomédia. A darab változatos, a művészek teljes átéléssel játsszák el szerepeiket. A közönség egyik fele szájtátva izgul dramaturgiai fordulatokra és a végső katarzisra várva, a másik fele meg a szemöldökét tépkedi unalmában, mert látott már hasonló darabot eleget. Ők tudják, tragédia, hogy minden színben valós események kibontását látják, de (kutya)komédia, hogy aki bepucsít, mint gumógyűjtő busman asszony a Kalahári közepén, az végül úgyis megússza.
Itt van nekünk ez a topmenáger, Kocsis István, akiről a "magyar ártatlanság" szobrát fogják mintázni a közeljövőben. Az Ember, Aki Bevallottan Korrumpálni Akart Szomszéd Államokban hazai állami cég vezetőjeként, még mindig szabadon kóborol köztünk, és az egyik legnagyobb közpénztemető(BKV) igazgatója. Az MVM élén elkövetett disznóságairól, off shore bizniszektől, nyíltan vállat megvesztegetési szándékról, az Index és Bodoky Tamás írt cikksorozatot, amiket ha egytől egyig linkelnék, szemizomlázat kapna a nyájas olvasó a sok olvasástól. ( mazochisták katt ide, keretes részben van link lista)
Kocsis a seggreforgók archetípusa. Mindig mindenhol megtalálja a számítását, rendszer kompatibilitása egyedül SkiccPaliéval mérhető össze. A Gyurcsány kormány idején kirúgták az MVM éléről, megkaparták az off shore ügyeket, és elrettentő büntetés gyanánt kiszabták számára a BKV vezetői székét. Példát statuáltak jó keményet, a mindenit neki. De Kocsis nem tört le, ott folytatta ahol az MVM-nél abbahagyta: off shore ügyek itt is, átmentett haverok alkalmazása csilliárdokért, és ez továbbra sem zavart láthatóan senkit.
Annyira nem, hogy a kényes ízlésű Tarlós István - a kényelmetlenné vált alkalmazottak eltüntetésének húsz danos mestere, aki még a parkettát is felszedette Demszky után - sem gondolta úgy, Kocsisnak szívlapát, menjen isten hírével, vigye a kétes üzleteit a francba. Minden hiába, ha létezik az a valami amiért a szar is lekvárnak látszik, akkor Tarlós is befogott orral tűri a szarszagot. 
Hosszas fejtörésbe talán nem kerül kitalálni, mi ennyire vonzó ebben az off shore oligarchában. A BKV és a MÁV a mindenkori kormány készpénzautomatájaként működik időtlen idők óta. A Fülkeforradalom kormánya is Adler Zsiga bácsihoz hasonlóan láthatóan úgy gondolja, bevált recepten - és emberen - ne változtass.
Ami Kocsis pechje, az egyben a szerencséje is: utána nyúlt a múlt, a régi MVM ügyeiért elővette az ügyészség, és ezzel ismét remek alkalom kínálkozik számára a túlélésre. Ugyanis eljátszhatja a fent említett darab egyik főszerepét, és egy laza gyurcsányahibásozással elintézheti az egészet. Félreértés ne essék: ha Gyurcsány vagy bárki más sáros ezekben az ügyekben, bizonyíthatóan és nem általatok kreáltan, akkor az bűnhődjön. De legkevésbé azt szeretnénk mi közpénzszórás miatt felháborodott adófizetők, ha megint az lenne az ügy vége ami ilyenkor szokott: kiderül, hogy mindenki hülye csak Kocsis helikopter, aki éppen húsz évnyi kényszermunka büntetését készül letölteni egy másik, közpénzzel kitömött állami vállalat kipárnázott igazgatói bőrfoteljában.
Mert a közpénznyúlásból, a következménytelenségből és a vígszínházból is kurvára elég már.
