Horváth Csaba leadta ajánlószelvényeit, az MSZP-ben kitört a hurráoptimizmus. Igaz, egészen furcsa módját választották megint a részsiker megünneplésének. Nem azt harsogják, hogy istenkirályok vagyunk-bibibí, hanem szomorkodnak, mint Gizi néni az odakozmált rántás felett, hogy ej, micsoda császárok nem lehetünk a választók félelmei miatt! Mert a választó nem behányt az elmúlt évek politizálásától, hanem fél a választások óta meghonosodott Viktatúrától.

A befosató kampánytól minden esetben ledadog az agyam, mint Kósa Lali Kálmán Olgánál. Mikor a szocik elővezetik az aktuális befosni valót várom, hogy egyszer csak utolér engem is a rezsim kinyújtott keze. Fekete kocsi fékez a ház előtt, és a kerületileg illetékes Papcsák Tracy ugrik belőle hamiskás mosollyal, de mindenképpen fenyegetően.
Hisz ekéztem a pártját, Vezérét és őt magát is eleget. Ha fellapozzuk az archívumot indok van elég, nem kell külön kreálni semmit egy kis fenyegetéshez. Ezért mikor hatótávolságon belülre kerülök vele csalódott vagyok, mert se egy fülbesúgós namostanmá'vigyázkoggyál, se egy dühös morranás, de még egy szemfogvillantós ínyfelhúzás sincs. Nekem a szocik nem ezt ígérték! Hol van a félelem és a rettegés? Mikor fogom magam végre istenesen összefosni vezényszóra a többi Viktatúrától parázó honpolgárral együtt?

A Fidesz fűnyíró elven végrehajtott közszolgálati lefejezésével én sem értek egyet. A kinevezési gyakorlat pofátlanságával pláne nem. De most látunk ilyet először? Nem a mindenkori váltópártok bevett gyakorlata zajlik most is? Nem fejezték le a stratégiailag fontos posztokat ők is, hogy a káderlistáról töltsék fel azokat? Dehogynem. Azzal is tisztában vagyok, hogy a Tilki féle helyi kiskirályok több mindent engednek meg maguknak, mint a fővárosiak. De általánosságban azzal riogatni, hogy ha nem a Fideszre és a Viktatúrára szavazol, akkor elveszítheted az állásodat, pofátlanság. Mintha alkotmányos jogaink gyakorlása helyett földalatti mozgalom volna kifejezni választópolgári akaratunkat, legyen az bármilyen. Szerintem nem tartunk - még - ott, hogy a munkahelyek előtt Szijjártó klónok ellenőrizzék a belépést, hogy kizárólag hit és párthű elvtársak léphessenek a munkahelyek Tömjén páter által felszentelt területére.
De játsszunk el a gondolattal, hogy ezúttal tényleg, istenuccse befostunk mindannyian. Mit kapunk a félelemért? Horváth Csabát, Hagyó árvák megélhetési harcát? Hunvaldot, Verókot, Molnár Gyulát, Wieszt Jánost? Vidéki szervezetek belharcait, a bejutásra szavazás által esélytelenek marakodását a megyei közgyűlés listás helyeiért? Etikai kódexet, amit a tárgyalás két napja alatt is megszegtetek? Zöld Budapest programot, ami elfér egy szórólap 1/4 oldalán?

Ez volna a félelmünk bére? Ezzel akartok a fővárosban Tarlós, vidéken a helyi királyok ellen csatába hívni? Csak szólok, hogy kirántott kabócacombbal nem lehet etetni semmilyen sereget.