Kisebb csoda történt a hétvégén: egy emeszpés mondott valamit. Mármint nem csak beszélt, hanem tényleg mondott is valamit. Ritka pillanat ez az utóbbi időkben, érdemes foglalkozni vele egy kicsit.

Botka László zászlóbontásától nem biztos, hogy pont ezt és pont így várták az érintettek. Bonyolult körmondatok helyett világosan beszélt, amitől páran összementek, mint lehányt gyapjútakaró a főzőmosásban. "Tehertétel" - mondta, és a "bizalmat eljátszók" vonuljanak szépen vissza az arcvonalból a zembereknek hazudókkal együtt.

Hoppá, mi?

Ráncba szaladt pár megsápadt arc fölötti homlok a baloldalon. Először is Fletó a maga részéről úgy érzi, ha kellett is lakolnia akkor már meglakolt, meg egyébként is pukkadjon meg mindenki, aki belép a Lengyel László Szürke Kardigán Szövetségbe. Másodszor ott vannak azok, akikről olyan hírek érkeznek időről időre, hogy jó nekik az őfelsége ellenzéke szerep, fő a túlélés és a biztos bársonyszék. Legutóbb a Demeter Márta - gét kapcsán volt arról szó, hogy egyes emberek nem feltétlenül a kormányváltásban érdekeltek arrafelé.

Erre most jön a botkalackó és kijelenti: aki ilyen, az pusztul-gurul a lista és a kampány közeléből.

Érdekes meccsnek ígérkezik ez. Gyurcsány összehozott magának egy középpártot, ami egy önálló indulás esetén is nagy valószínűséggel megugraná a bejutási küszöböt. Szemmel láthatóan nincs szándéka hátrébb lépni akkor sem, ha maga is tudja, egy közös listán még mindig többeket taszít, mint vonz. Abban igaza van Botkának, hogy egy Ferenctelen listának sokkal nagyobb esélye van kormányt váltani, mint egy Ferenccel felállítottnak. Akkor különösen, ha a "bizalmat eljátszók" is gondosan kigyomlálásra kerülnek mellette. De ott az egó ami azt mondja, szarok én négy évet a háttérben ücsörögni, mikor a pártommal és a szavazóbázisommal ismét nehezen megkerülhető tényező lettem. Pedig mi történne, ha Gyurcsány nem lenne rajta semmilyen listán, és nem volna tagja az - esetleges - Orbán utáni első parlamentnek? 

Semmi sem történne. Az egósérülésen kívül.

Ugyanúgy maradhatna a DK elnöke, a pártból kikerülő képviselőkön keresztül befolyása is lenne a történésekre. Csak ő maga személyesen nem parádézhatna Orbán lógó orra előtt feszítve peckesen. Azt mondja, majd "a választók eldöntik, hogy kinek van helye a demokratikus magyar közéletben". Ez igaz, de a választók fogják eldönteni azt is, a vele felálló listának és összefogásnak mekkora esélye lesz a kormányt leváltani. Erről pedig van már egy nem túl üdvözítő tapasztalata a baloldalnak.