Kertész Imre átvette tegnap a Magyar Szent István rendet. Mindenki megnyugodhat. Egyrészt mert az nem volt kérdés megteszi-e - Orbánék csak olyannak adnak, akivel nem sülnek fel - másrészt megüzente, hogy őt a konszenzus vágya és szükségessége vezette. Azt nem részletezte, hogy egészen pontosan mit ért konszenzus alatt.
De nem maradtunk évfordulós aji nélkül mi sem, nemzeti ünnepünk alkalmából Varga Mihálytól kaptunk hülyemagyarázatot arra, vajnabandi kivételezett új kenyeréhez miért tolt a kormány még ingyen 7 milliárdot is.
Igen, úgy van, pont azért - is - hogy a Timi naccságának vásárolt százmillás luxus kecó ára a lehető leghamarabb visszatérüljön. Jó, oké, ez nettó populizmus, de mit tegyünk ha egyszer ez jut az ember eszébe mikor olvassa, azért ez az a bulika, hogy a kivételezett kaszinók a lehető legrövidebb idő alatt elérjék a "kiemelkedően magas jövedelemtermelő" szintet. Isteni szerencse, hogy pártunk és kormányunk ennyire szívén viseli a kaszinókoncessziók és a nyertesek sorsát. Belegondolni rossz mi lenne, ha ezen az oldalon is csak most keresnék a konszenzust, Vajnát nem csak kápével és lehetőséggel stafírungozni, de Szent Istvánná tenni is kéne.
Fene tudja miért, de ha arra gondolok produceri pályáját is A csendestárs című mozival kezdte, akkor a körülményeket nézve, vargamiska indoklását olvasva az jut eszembe, a háttérben valahol most is ott van egy csendestárs.
