Nagy nap a mai Feleim, ma van a Nagy Bejelentés napja. Ismét abban a kegyben részesülünk, hogy bepillanthatunk a Nemzet Nerológusának lelkébe egy picinyt, és várhatjuk ki felé fordul stabil jövőt hozó tündöklő mosolyával. Fontos dolgok ezek egy országban, ahol a vezéri kegy határozza meg a lét és létet, a kegykeresés pedig a tudatot. Az ilyen napok teszik a nert azzá ami: a kegykereső vazallusok vetélkedéseinek akadálypályájává.
A Vezér hálája nem kis dolog lássuk be. Kiemel a tömegből, mint öregedő kurvát a szilikon faremelő betét, és egy mozdulattal hetven százalékossá tesz az összes negyven százalékos között. Ne tévedjünk, gesztusországban ahol a képviselőséget Felcsúton kell kitérdelni nem az összegszerűség számít, hanem a százalék, amivel a főni bizonyíthatóan jobban szereti a friss kedvenc némethszilárdot, mint mondjuk a sajátjait is kezelni képtelen papcsákferit.
ÉdesViktornak mindene a gesztus. Éppen csak hazajött az Unió költségvetési vitájáról, és kinek üzent először? Úgy van, Lajost igyekezett elsősorban megnyugtatni az üzenettel, nyugi, minden sínen van, körbe építjük a fővárost vasúttal, minden el van sikálva, csak pályázni kell konzorciumban ahogy eddig. Már, ha az OLAF bele nem köp a levesbe egy sárga közepű nyúlós zöld tízest az ordenáré vastagon számlázott cuccokért. Most meg itt állunk a nagy bizonytalanságban, izgulunk, de legalább nem csak mi. Kusza Szem is legalább ennyire izgul, ha valaki akkor ő pontosan tudja a jelenlegi posztjához képest a jegybankelnökség nyugdíjas állás, a hála kifejezése amivel a jövő bizonytalanságát ki lehet maxolni nagyjából. Mert lássuk be, ugyan a zembereknek bejött a rezsizés, de ettől még csak a kedveslakosság egynegyede gondolja úgy, hogy jó irányba megyünk, és ez magában hordozza az elzavarnak anyámba majréfaktort. Meg egyébként is, egyáltalán nem mindegy ki kerül a biztosan túlélő belső körbe, és kikkel lesz hajlandó a főni buksit összedugva bizalmasan dudorogni, akár nyer akár veszít.
Gyuri mindent elkövetett, hogy valóra váljanak a személyét illető találgatások. A héten megírta tündöklése összefoglalását, igazolta szerénységét mert a cím elég visszafogott lett az eredetileg elképzelt Kibaszott kurva jó vagyok, gecó!!! -hoz képest. De igazolta a spórolásra való hajlamát is, nem tartott igényt valamelyik kurzuslovag verbális felszopására, megoldotta ezt saját magának. Úgy dicsőítette Tündérgyurit mintha most olvasott volna róla először valami kurva jó könyvben. Rajongta magát a valaha volt második legmagasabb szintre felcsökkentett államdósságért, a gazdaságpolitikai fordulatért amivel fejjel beleálltunk a recesszióba, a három százalékosra jósolt inflációért amiből 5,7% -ot sikerül kikerekíteni a végére, a csökkenő nemzeti össztermékért, a beruházások és a hitelezés leállásáért, a két Bokros csomagot kitevő nemmegszorításért, a rekord áfáért, minden idők legtöbb adóneméért, és hát ugye minden unortodox sikerért amit sikerült egymásra halmozni, és amibe éppen beledöglik a gazdaság. Közben még arra is van ideje - naná, majd véletlenül - hogy a Jegybankelnökök Kézikönyvének "piacnyugtató kötelező sablonválasz" fejezetéből idézzen Volner János kérdésére, amit ha jobbikos Volner ha nem, csak öninterpellációnak lehet értelmezni. Úgy látszik Nyikos "minapi bűnéért" vezekelni kellett a kistesónak.
Mit tippeltek drága Feleim, elég lesz ez a kismiújság ahhoz, hogy Gyuriból a Rendszert Biztosan Túlélők Klubjának tagja legyen és neki jusson a mai rituális kegyfürdő? Vagy lesz meglepi? Azt nem hiszem, hogy Rogán kasztingja akkora sikerrel járt, hogy teljesen új, eddig képben nem lévő jelöltet találjon a posztra. De egy Varga Mihály - Járai Zsiguli - csórd el a manyupot ötletekkel bíró Surányi is esélyes lehet, mikor a devizatartalék fölötti kreatív könyöklésről van szó. Gyurci meg egye meg amit megfőzött biztos túlélés helyett, mert Viktorban maradt még annyi finesz, hogy megtartja maga mellett kvázi túszként és "leölhető" bűnbakként bukás estére.
Lássuk Viktornak van-e elég esze ehhez, vagy elindul(unk) a könyvillusztrációvá válás rögös, de nagyon elkúrás esetén legalább rövid útján.
Az utolsó 100 komment: