Ferikém, aranyapa!

Szomorúan olvasom, hogy már megint. Igen, megint. Újra és újra. Téged. Megtalálnak. Mert nekik nem telik és irigykedve nyálcsorgatnak. Meg limuzinfideszeseznek. Meg parkolóhely nagysággal baszakodnak. Meg veled. Mert nem értik, hogy itt mi igazságosnak tartjuk ezt, és megadjuk arcméretednek a külön helyrajzi számot ami jár neki. De télleg. Szívből örülünk, hogy ilyen szépen gyarapodsz itt minálunk, reméljük a parkoló mérettel nem lőttünk alá, és a ciklus végéig összegyarapodott új közlekedési eszközök is elférnek majd rajta. De télleg.

Nem kérdezzük miért nem szerepel a verda a vagyonnyilatkozatodban, és azt sem miért Merdzsó. Tudjuk a válaszokat. A Merdzsó nemzeti. A vagyonnyilatkozat meg le van szarva. De télleg. A lényeg a kanálnagyság és a gyarapodás, ha már nekünk nem megy, akkor legalább neked. Helyettünk is. Szimbolikusan. Azért meg tényleg hálával telt szívvel gondolunk rád napról napra, mert legalább a benyát a saját zsebedből fizeted. A kocsiba, ami nem szerepel a vagyonnyilatkozatodban. Megjegyzem ha kicsit közelebb laknál mihozzánk kevesebbe kerülne, de a tökéletesre tényleg nem vágyunk. Mármit arra a kis időre amíg még itt vagy. 

Csak az a baj, te Feri, ahogy eszünkbe jut nekünk a kanál, rögtön beugrik az is, micsoda moslékot esznek a  kerületi gyerekek a menzákon. A zuglói szülők közösségének megvan a napi tippjátéka a faszbúkon, hogy akkor a képen láthatókból melyik a leves és melyik a főzelék:

Nem vitatnám én a Nemzeti Mosléktotó közösségépítő erejét, azt is megértem, hogy a Hungast legalább annyira nemzeti, mint a kecskeméti Merci, és nyilván Zuglónak is őket kell tolni. De az talán elvárható, hogy ha a szülők közösségében a moslékmustra közben kérdések merülnek fel, akkor arra maszatolás helyett érdemi válaszokat erőlködjenek ki magukból. Mert ezek is ilyenek, és ha muszáj a szegény ember pártszakadt gyerekét baszogatják. Az meg szerencsétlen kénytelen körbeenni a kerületi menzákat, és borzalmasan igyekszik polkorrekt módon megfogalmazni a szarhúgyfost, hogy mégse legyen olyan szőröstalpú büdösparaszt, mint én.

Úgyhogy megkérlek én téged Ferikém, mivel a verda még úgyis bejáratós és kell bele a kilométer, hogy a Nagy Moslékosdézsa Túrát edd már végig te is. És ha esetleg valami módon te se tudnád megfejteni mi a bánatos kókadt paripapéniszt jelent az étlapon a "pirított dara", és főleg, hogy erre egy fejlődésben lévő szervezetnek vajon mi szüksége van, akkor ugyan szíveskedjél már pártökle üzemmódba helyezni magad, és valakit haladéktalanul tökönvegzálni nekifutásból ennél a nemzeti ételszállítónál. Mert utáljuk, ha a gyarapodásod felett érzett örömünkbe ilyen ürömök vegyülnek, és a nagy boldogságban mégis olyan savas szánkban a nyál, hogy egy méretes túrhától tenyérnyi nyálrózsává ugrana össze a dukkó az új Merdzsó motorháztetejének közepén. Megragadom az alkalmat, hogy megjegyezzem rögtön, eme kijelentés nem terrorfenyegetés a nemtiéd vagyontárgyra, hanem egyszerű metafóra az örvendés közbeni apró csalódottságunk mértékének szemléltetésre. Reméljük megérted, de télleg, és szeretemzuglóferi módra kiköszörülöd ezt a csorbát mostazonnal. 

Addig is ölelünk, kitartás, nem tart már sokáig, szevasz! 

ui: a túrára Daedalont vigyél, kelleni fog!