Osztálytalálkozón voltam minap, 25 éve, nagy reményekkel hagytuk el az általános kapuját. Szeretni nem szeretem ezeket az enyhén verejtékszagú, kinek mekkora lett a fasza típusú beszámolókkal induló összejöveteleket, de van pár ritkán látott arc akiket kedveltem, kiváncsi vagyok rájuk, hát elballagok.
Direkt késve érkezem, kihagynám a kötelező felállok és jól megmondom sikeres emberként milyen boldog családban élek típusú, hamis, ráadásul unalmas műsorszámot. Persze, nincs mire büszkének lennem, 10 éves, enyhén tüdőbeteg mazdával csak a tízemeletes tövében, az árnyékba merek parkolni, ez itt nem menő. Szarfaszú kisvállalkozóként nem sokra vittem, nincs se gyomrom se tehetségem az összekacsintós, van még itt egy bőr, azt is húzzuk le csaláshoz módihoz, maradt a munka, a tb, az adó, szerény lakás, két gyerek. Olyan szürke fajta, amiből olyan sok van, hogy még húsz is csak egy tucat.
Rosszul kezdődik a buli, egyből lecsapott rám Feri, aki már messziről is jóllakott óvodásnak néz ki, gondolom is magamban, milyen kisimultnak látszik, úgy látszik tud valamit a hosszú élet titkáról, nomeg a beszélgetés amúgy is elkerülhetetlen.
Lefutjuk a kötelező kört, nem húznám sokáig, vannak itt érdekesebb emberek is, de lelőhetetlen, dől belőle a szó, ami inkább panasz:
Hát nézd meg bazdmeg, itt állok 115E forintos nyugdíjjal és látod, kénytelen vagyok feketén dolgozni, tudod milyen árak vannak, a nagyobbik is megy már egyetemre, nyögöm a megane részleteit, a házat is most újítom fel, tudod te mibe kerül egy elektromos kapu, de nézd meg a karcsit bazdmeg, láttad azt a bömöst, volt vagy 12 milla ha nem több, miből fizeti ki az a geci, mindig is olyan sumák volt, tuti a mi adónkból csalta össze...
mondja, mondja, mondja, lassan puhán apró nyálcseppek fröccsennek szájából, spórolósan nyalogatja őket de figyelni erre sem tudok, leragadtam az első szavaknál, azóta is azt kóstolgatom.
Figyi Feri, kezdem aggódón, mi történt veled, ugye azért mert nyugdíjaztak nem túl komoly? Néz bután, ingatja fejét. Dehogy, ne viccelj, makkegészséges vagyok, lekopogom, bár majdnem ráment az idegrendszerem a határőrségre. nem tudtad? leköltöztem a határra annó, aztán beöltöztem, hisz az egyenruha az biztos, bár már ezt is elbaszták a komcsik, no de ideje volt, hogy elmehessek nyugdíjba, a faszom lesz alkesz, ráadásul megszüntettek minket, nem olvasol újságot? Tudod te mit leszívtam én ott, no azt senkinek nem kívánom és folyik tovább a szürke, nyúlós, ragadós panasz.
Sok minden forog az agyamban, mégis egyetlen értelmes kérdésre futja. Feri, mit is csináltál te ott, a határőröknél? Hát gépjárműves voltam, a nyakamba volt az egész kóceráj baszki, résen kellett lenni folyamatosan, állandóan buktatni akartak, pedig mindenki tudta kinek mi az üzlete...majd zökkenőmentesen folytatja, most nézd meg a valit, a kis kurva, elvégezte az egyetemet, összeszedett két nyelvvizsgát, no azokat is tuti kitérdelte magának, majd hozzáment ahhoz a zsidóhoz, már a negyedik boltjukat nyitják, annyi a pénzük, hogy belefúlnak, látod milyen melleket csináltatott magának, hát az ember fasza esze feláll megáll...
Kicsit udvariatlan lehettem, szótlanul fordultam a bárpultnak kinevezett asztalhoz, a vodkát is egyből duplával kezdem, még akkor is ha ökör iszik magába...
Akaratlanul is számok peregnek agyamban, már 25 évet lehúzott és nyugdíjas, nekem még 25 van hátra, hogy van ez? Apámék nyugdíját én (is) termelem, a Feriét is, no meg gyűjtök a sajátomra, hátha addigra nem lesz, eltartom a gyerekeimet, no meg a Feri gyerekeit is. Meg azokat is, sőt azokét is akik szarnak dolgozni akiknek nem jut munka. Persze, persze, szolidáris vagyok, nem hülye. Értem én.
Igyekszem is nagyon, nyelem csendesen a keserű nyálam, már megint megnyertem a négy főbűnből kettőt, bármennyire nem akarom.
Ráadásul a Feri nem is hibás, nem is gazember, nem ő hozta a törvényeket, nem ő írta a szabályzókat, épp csak él velük. Szerényen.
