Kedves Közvélemény!
Azért mindennek van határa! Újságírói szempontból biztos érdekes, hogy a Földrontási Minisztérium brókerbotrányban elbukott lóvéja 113 millióval több, mint amit eddig bevallottunk, de nekünk és a kormánynak ez aprópénz. Annyira apró, hogy említésre sem igazán méltó. Nem elvárható Fazekas Sándor időutazótól sem, hogy a széthagyott, elvesztett százmilliókat számolássza nap mint nap.
Egyrészt több is veszett Mohácsnál. Másrészt meg nem oda Buda. Harmadrészt meg faszomért kell előjönni most ezzel, mikor a kormány belső vizsgálatán már kiderült, a Magyar Tejgazdasági Kutató Intézet is elbrókerezett némi tejpénzt? A zembereknek nem szóltunk, mert balhéból egy is sok volt, amúgy meg amiről nem tudnak az nem fáj nekik. Szép csöndben majd befizetik azt a 113 milliót újra.
Komolyan nem értem mi ez a nagy lihegés.
Mikor a leghülyébbeknek is világos lehet, hogy levontuk a tanulságot: " nem volt megfelelő formai felügyelet a cég felett". Teccikéteni? Tehát nem hibás senkise, Fazakas miniszter úr meg aztán különösen nem. Nem megfelelő formai felügyelet hiányában mit tehetett volna? Alakított volna ki megfelelőt? Azért ennyire nem érünk mi itt rá a földminisztériumban! Nincs aki figyelgesse, hogy egy ilyen intézetecske a becsődölt Soltvadkert és Vidéke takszöv után a később szintén becsődölt Hungária Értékpapírnál nyitott számlát. Pechjük volt, na, mit kell ezt túlgondolni?!
Mondom, ez csak újságírói szempontból érdekes. 113 millió elgurult. Oszt'akkor?
