Peresztrojka! - mondá FotelForradalmárunk a kádéenpé születésnapján, továbbra is hadat üzenve a liberális demokráciának, a polkorrektségnek, a liberális főpapoknak és a józan észnek. Röhej, de ez van: a mai magyar jobboldal ezt akarja hallani Vezérünk szájából, ő meg csak húzza a nótájukat, mint valami nekivadult zenebohóc feszülettel a hátán.
De röhejből jut bőven máshová is. A rettentően fogjunk össze bulikának is megjelentek első húgyszagú gyümölcsei: Nem is annyira régen még Várnai lakásában szalonozott a helyi szocik vezére, örök kedvencünk, TóCsa, aki akkor még az együttműködés lehetőségével/szükségességével házalt a zuglói civilek között. Mára oda jutott a sztori, hogy a büdös nagy koalíció megalakult, Karácsonyból polgármester jelölt lett, az összefogdosásból kimaradó Várnaiból meg oszlopra ragasztott pária:
Igen, jól látod. A Karácsony arcával felvonuló alakulat ilyen újrahasznosított Demeter Mártával - illetve egy korábbi időköziből maradt papírmaséjával, a netről ollózott, eredetileg a "nők bántalmazása" témához készített fotó sajátos kopipésztelésével szedte elő Várnai családi vitáját. TóCsától a módszer nem meglepő, de azért az sem vész még a zűrzavarokkal teli múlt jótékony ködébe, mikor Karácsony járt learatni a zuglói elempések performanszainak babérját.
De, hogy a szövetségüket fenékig tejfölös köcsög helyett moslékosdézsának érezzék arról gondoskodott a helyi "CÖF", óriásplakáton emlékeztetve a Karácsony mögé beállt szocikat, a jó Gergely mit gondolt róluk nemrég:
Jippiájé, vidámság, kacagás, pont mint mikor a helyi Jobbik idegen szívűzni próbálja az elempéseket, akik KágéBálázással törlik őket szájon. Akkora párját ritkító cukisághegy ez, hogy országszerte tátott szájjal csodálják, mint éhes cigánygyerekek a ligeti vattacukrot.
Pedig vicces sztorikból máshol sincs hiány. Miskolcon például Molnár Péter fideszes városatya gondolta úgy, hogy a népszerűségnövelés legjobb módja az ingyen kuka. A választókörzetének kertes házas részén élők immár sárga színű edénykébe gyűjthetik szelektíven a papír, műanyag, fémhulladékot és italos kartonokat. Kuss, nem kell röhög se hörögni, Miskolc szegény környék, ott nem jut minden városlakóra új okostelefon, mint Siófokon Eperjesi Erika városanya és énekesnő pedig önmagát adta ingyen a belvárosiaknak, operett slágerekkel színesítve a városi Fidesz "családi nap"-nak elkeresztelt kampányrendezvény sorozatát.
Ha azt hiszed ez már a kampánycuki-mennyország, akkor picit tévedsz, mert annak kulcsa a helyi kormányerők propaganda lapjának szerkesztőinél van. Miskolci Napló fejléc, szalagcímek:
Pásztor kavarta, Kriza megoldotta, mondják a címek, és ha nem olvasod csak a nagybetűket, ahogy kidobás előtt az emberek többsége, akkor nem tűnik föl, hogy a két dolognak semmi köze egymáshoz. Pásztor ugyanis a függetlenség-nemfüggetlenség dolgot kavarta, Kriza meg a maga okozta igazgató válsághelyzetet "oldotta meg". Muhaha, ilyen csodálatosan Pásztor nyakába varrni az igazgató balhét aligha sikerülhetett volna bárkinek, igazi Arany Lófasz Díjas alkotás.
Mintha előre tudták volna, hogy Legfőbb Főnökük éppen hadat fog üzenni a polkorrektségnek, mire ez a fosfelhő megjelenik. Jippiájé, akarom mondani: Веселый веселые приветствия!
