A Campus Fesztiválra szóló meghívó landolt nálam a napokban, beszélgessünk közönség előtt:
- a média helyzetéről 2014-ben
- szabad-e a blogolás,
- van-e véleményszabadság.
Érdekes dolognak hangzott elsőre, nyilván igent mondtam. Aztán persze elgondolkodtam, vajon Rúzsa Magdi és a Tankcsapda koncert között félúton mennyire fognak a fesztiválozók nézni ránk, mint busmanok a szánkóra, de úgy voltam vele, hogy a majdmeglátjuk és a reményhal is több a semminél. Meg különben is volt annak egy sajátos bája, hogy pont Kósavárosban és pont a frissen épült debreceni stadion árnyékában rendeznek ilyet, úgyhogy a kíváncsiság erősebb volt a kétkedésnél.
Meg aktualitása is volt a dolognak, több is. Először ugye az Origó példája, másodszor meg a levél, amiben blog.hu-s bloggertársunk indokolta a távolmaradását: ha eljönne, ha névvel és arccal is vállalná amit, akkor annak munkahelyi és egzisztenciális következményei lennének. Szóval megtárgyalni éppen volt mit, néhányakat érdekelt is, de közel nem annyi fiatalt, mint elsőre, a számtalan megmozdulásuk után gondolná az ember. Az mindenesetre kiderült, az Indexen is van időnként nyomás, érkeznek jelentések "Lázár János kedélyállapotáról", de kitartanak a bloghuval együtt. Előkerültek régebbi és friss sztorik, példák amik tanulságul szolgálhattak akár a blogolással most kacérkodóknak, szóval dumáltunk egy jót.
Aztán elvonultunk felfedezni Kósa büszkeségét, a stadiont.
A sátorból odafelé beleszaladtunk a Nagy Emberbe is, amint éppen egy kamera előtt - és nem mögött, hehe - osztotta az észt, sőt, annyira jófejnek bizonyult, hogy egyesek szelfiztek vele, ha már így alakult. A stadionhoz érve meglepetés a liftben ért: nem a VIP szint van a csúcson, hanem a skybox. Itt, a nézőtér tetején trónoló üvegfalú helyiségek egyikében terítettek meg nekünk vendéglátóink, és pont úgy nézhettünk ki a pályára csodálkoztunkban, mint kegyelmesék a megnyitón.
Takaros lett a cucc, szó se róla. Már csak valami értelmes foci kéne bele, hogy ne érezze az ember kidobott pénznek a puszta létezését. De, ha másért nem azért megérte az egész, mert piszoár-sógorok lettünk Kósával, Orbánnal, Mészáros Lőrinccel és Kubatov Gáborral, ettől különlegesebb fesztiválélményt nem szerezhet halandó magának.
