Ismeritek a plakátemberket meg az ő történeteiket? Ők azok akik kábulatból ájulatba esnek az állampapírok hozamán és mosolyogva hirdetik a tutit óriásplakáton és az állampapírok honlapján is. Mi meg voltunk itt először 102 ezren - mára maradtunk 63 ezren - és az összerakott, einstand alól kihúzott 193 milliárdos vagyonunkat kezelő 7 (2 felszámolás alatt) pénztár előzetes adatai szerint nekünk is kirajzolódik az éves történetünk:
Mit is mondhatnék? Én, meg a manyupom köszi jól vagyunk, még mindig. Egyéni számlátok elvileg van már vezetve nektek is, akik engedtetek a matolcsysták zsarolásának, éppen csak két apró bibi van vele:
1: A mi számlánkkal ellentétben tényleges pénz nincs mögötte.
2: Én ki tudom számolni mi van, ha holnaptól nyugdíjas leszek. A ti pénzetekből az állam a mostani ellátásokat fizeti, és a nyugdíjak jövőbeni szabályozását is megtartja magának. Vagyis pont a parasztvakító semmire jó a virtuális számla.
Sikersztori? Az hát. Az államadósság elleni harc megdöglött, a manyup vagyon ment a levesbe, ráadásul jönnek Szásáék hitelezőnek a következő harminc évre, meg bábáskodni az öngondoskodásunk felett. Nem tudom ti hogy vagytok vele, de engem megnyugtat a tudat, hogy rezsibaszás ide, kampányban nagyon szeretett nyugdíjasok oda, a szépkori jólétem nem attól függ hány Semjén zsoltárt és fülkeforradalmi csasztuskát tudok előadni fejből a felcsúti falunapon. Megtartani a manyupot és nem engedni a pofátlan zsarolásnak elvi kérdés volt, mára viszont az is világos, pénzügyileg is megérte.
Hogy a ti jóváírásotokkal mi lesz?
Azt csak a Jóisten meg a fülkeforradalmi Putyin barát kormány tudja. Bár, ahogy elhallgattuk a vargamiskát tavaly...(20:06-tól)
"- Jóváírják ezeket a korábbi összegeket, vagy már nem?
- (...) én azt gondolom a nyugdíjrendszerben olyan változások történtek amelyek nem teszik indokolttá ezeknek az összegeknek a jóváírását.
- Ezzel egy ígéretet szegnek meg.
- Kinek volt ez az ígérete, bocsánat...
- A kormánynak.
- Nem, a kormánynak ilyen ígérete nem volt, ilyet nem tud mutatni."
...nem vehettek mérget semmire akkor sem, ha VuitTóni a vargabeszéd másnapján a Vezér képmására esküdve könnyes szemmel jelentette be, ha már a pénznek seggére vertek akkor legalább az emlékét őrző számokat bekarcolják a Nemzeti Nyugdíjkönyvbe, istenuccse de télleg. Majd, egyszer, mert a lovetta már nincs meg minek úgy sietni, a jó munkához idő kell, az általuk végzett szarhoz meg kétszer annyi. Aztán majd meglátjuk, hogy a politikai komisszár vagy a gazdasági megváltó bír-e nagyobb befolyással.
