Tegye fel a kezét aki nem szokott szarás közben magvas gondolatokat megfogalmazni a csempemagányban. Most meg az tegye föl, akinek ezt az alkalmat emléktáblán örökíti meg a családja.
Tudom, hogy ezzel a vérmókusok elé vetem magam, de iszonyúan kell röhögni mikor elképzelem Usztics Mátyás, Fűr Lajos meg Bencsik Vitéz arcát ahogy elolvassák amit Vona Gábor frissen megosztott velük a faszbúkján. Azt hiszem nem csak nekünk eggyel több információ ez a kelleténél, hanem nekik is.
Az világos, hogy dübörgő kampány mindenek felett. Az is, hogy a radikális vonalával összevesző Jobbik főni igyekezne legalább szőrmentén dörgölőzni egy kicsit, és valami olyat posztolni aminek kapcsán leírhatja:
Lesz még gárdaavatás - fehér ingben, fekete mellénnyel - a Hősök terén!
Mert erről szól ez a kismiújság és semmi másról. Közeleg a választás és kellenének a tömegek, próbáljunk gesztusokat tenni ha már az egykori csókospajtás vértesók hadat üzentek Ózdon. Éppen csak az nem biztos, hogy az olyan gesztus amitől röhögés és mémcéltáblává válik az ember az bármilyen előnyt szolgál. Bár, ha úgy vesszük a párt "emberi arcú" új vonalába beleillik a dolog, hisz a budin töprengeni nem a náczi sátánok hanem a közemberek szoktak, így meg "egy vagyok közületek".
Legfeljebb nekem emléktáblám is van róla, na bumm.