Pártunk és kormányunk újragondolta a trafikmutyit. Az mégse legyen, hogy a zemberek az életmódjukhoz alkalmazkodva olyan helyeken költsék el - azt az egyre csökkenő - cigipénzt, ami amúgy is útba esik nekik: benzinkutakon, bevásárlóközpontokban. Lófaszt, mama, a Nemzeti Dohánykartellben nem az a szempont, hogy a cigiseket ne szopassuk a pénzükért a szükségesnél jobban, hanem, hogy azoknak is megfelelő nagyságú szelet jusson a cigitortából, akik mondjuk nem a Mészárosok rendjébe tartoznak. 

Igazuk is van, meg kell szüntetni ezt az aránytalanságot. Elvégre a példakép Kádár János is megmondta már régen:

"A szocializmus eredeti célja a társadalmi egyenlőség. De mi nem a szegénység egyenlőségét akarjuk, hanem azt az egyenlőséget, amely megfelelő mennyiségű javak birtokában alakul ki. "

Teccikéteni, ugye? A jótanuló felmondja a leckét, mi meg igazán nem lepődünk meg se a magukat jobboldalinak vallók kádárista szellemiségén, se azon, hogy nem azokat az anomáliákat szabályozzák újra, ahol a forgalmasnak hitt helyeken 50 méteres körzetben nyílt 4 trafik úgy, hogy közben kilométeres körzetben meg nincs egy sem. Az az apróság, hogy ez pont ugyanúgy rossz a kereskedőnek, mint a cigiseknek, mindegy. Sebaj, Nemzeti Gyuzsó univerzális szákember', ugyanazzal a lendülettel képes hazavágni a Hungaroringet egy versenyzésre alkalmatlan festék fölkenetésével, - az esőben a fölfestésre futó versenyzők "imába" foglalták a nevét - mint ahogy most pusztítja tovább a trafikmutyiból az államnak leeső kevéske maradékot. 

De végül is minek is kéne nekünk bárki, aki bármihez is ért? Így legalább a legjobbhaver Lengyelország és Szlovákia is ultracivilizált országnak látszik mellettünk attól az egyszerű apróságtól, hogy keresztülautózva rajtuk bármelyik benzinkútnál megveheted a hörgőropidat. Ki hitte volna akár csak egy éve, hogy ez az apróság lassan a kényeztetés felsőfokának fog számítani?

Mondjuk nem is ott tart a lengyel gazdaság ahol a miénk.