No, meg lehet nyugodni, Feleim. Már úgy értem azoknak, akiknek eddig nem volt világos miért vonja szárnyai alá Matolcsy a PSZÁF-et. Gyurka éppen felrajzolja a folyamatábrát, olyan hatékony lesz, mint Szijjártó Péter hajszobrásza. Valaki elemzést ír a Nemzeti Kincs MOL helyzetéről? Püff egy saller arra a lator pofátokra, innentől hatmillió okotok lesz nem basztatni a körözött személy által vezetett Nemzeti Kincset. 

Indoklás? Az meg minek egy gyurkahatározathoz, he? Végül is odaírhattuk volna, hogy csak, hátmerazért, de minek fáradni? Gyuri elhatározta, oszt jónapot! Tessék szépen megérteni, hogy egyik gazdasági magazin sem azért van, hogy a Nemzeti Kincs helyzetét firtassa, még feltételes módban sem! Beomlik a piac, héló, összeesik a MOL részvények árfolyama és kibuggyan a valóság, mint rosszul palástolt kisgömböc pocak a japán császár előtt. 

Teccikéteni? Mi? 

Hogy a kósabeszéd idején le se tojtuk az ilyesmit? Hogy picit később a rászíjjártózással olajat öntöttünk a tűzre? Hogy maga a Mester gyakorlatilag minden megszólalásával előidézett hasonlót? Hogy a szabadságharcunk következményinek hullámai is pont ugyanígy mozgatják a részvénypiacot? 

Lófaszt, mama!

Mert azok mi vagyunk! És amit lehet minekünk, azt nem lehet senki másnak! Jó lenne ezt végre egyszer és mindenkorra megjegyezni az összes firkásznak!