"Kedves honfitársaim! Kívánom sohase adjuk fel álmainkat!" - kívánta nekem is ünnepi beszédében Áder János, és -- figyelem, kámingáut - én nem bántam, hogy a "nappalimig eljött ezzel". Mert nem tudom ő miről álmodik, de én arról, hogy egyszervolt Tündérország kedveslakosságának egy része - ide értve holmi ellenzéki politikusokat és pártokat - végre úgy érzi, ideje érdemben is csinálni valamit. Közelebb jönnek a földhöz, szembenéznek a valósággal, a választási rendszer szülte kényszerhelyzettel, és megpróbálnak olyan választási szövetséget kötni, amit nagyobb hányás nélkül képes támogatni egy kormányváltásra alkalmas tömeg. 

Kezdetnek mondjuk Schiffer András elmagyarázhatná, hogy az ő álmaiban ugyan bizony hogy néz ki a helyzet, amikor " már csak egy esztendő választja el Magyarországot attól, hogy véget vessen a narancsos kalandorkormányzásnak"? Mert a különutas LMP reális helyzetértékelés helyett éppen a szavazóbázisát szalámizza föl, a kora ősszel még meglévő 6% támogatottságát 3% környékére tornázta le, és a ma induló tárgyalás és egyeztetéssorozatban sem kíván résztvenni. Eldobta a helyzeti előnyét, amivel a választási szövetséghez elsőként csatlakozó pártként rendelkezhetett volna, így némi magyarázatra szorul Schiffer kincstári optimizmusa. Szóval Bandikám, mindenképpen tartozol nekünk rátok szavazóknak a magyarázattal, hogy fog a 3%-os LMP a mérhetetlen 4K-val karöltve hozzájárulni a kormányváltás sikeréhez? Mielőtt előjössz a szokásos álomfejtéssel nyelj egy nagyot - az ugyanis egyre kevesebb embert érdekel - és láss hozzá a magyarázatnak a gyakorlati oldalról. Mert a majmellássuk és kongresszusi döntéssel takarózás időszaka elmúlt, ez az a pillanat amikor el kell dönteni mit akartok. Ha az E14 és a szocik között megállapodás születik, akkor már hiába mentek nyáron vagy ősszel oda, hogy huppsz, ipiapacs felébredtünk, mégis beszállnánk a buliba. Egy kialakult szövetséget és stratégiát nem fog a kedvetekért felborítani senki. Ennek tükrében próbáld elképzelni mekkora esélyetek van önálló listával egyénit nyerni, és próbálj legalább magadnak egy okot mondani, ugyan miért szavazna a kormányváltást akarók tábora rátok, mikor a választási törvény nem teszi lehetővé a kormányváltás valós szándéka mellett a szavazataprózódást. Ha találsz ilyen okot egyet is, majd feltétlenül áruld el. 

Az én álmom folytatása, hogy az E14 és Bajnai Gordon tisztában van vele, hogy a megkötendő bármilyen szövetség az élő problémákra reális válaszokat adó program mellett az összetételétől lesz elfogadható. Vagyis a személyi kérdés nagyon is hangsúlyos a kényszerhelyzetben is. A kormányváltáshoz elegen szavazni csak akkor fogunk a szövetség programjára és jelöltjeire, ha elhisszük azt azok szájából, akik elmondják. Én speciel Szekeres Imrének, Kiss Péternek és a szocik mamutok többségének azt sem hiszem amit kérdeznek. A saját kompromisszumkészségem kimerül annyiban, hogy tudomásul veszem: a kormányváltáshoz a szocikra is szükség van. Nem hajtogatom általánosságban az "elmúttnyócévet", cserébe nem felejtem a válságkezelés elmaradását 2008 ősze és 2009 tavasza között. Ebből egyenesen következik, hogy Veres János az utolsó, akinek bármilyen költségvetési tárgyaláson a költségvetés körül dolga van. Ha a tárgyalások végeztével azzal jöttök elő, hogy a válságkezelő új kormány és frakció Szekeressel, Kiss Péterrel, Baja Ferenccel, Szanyi Tiborral, Veres Jánossal, stb - vagyis azzal a névsorral, akikkel Bajnainak alá kellett íratni az engem nem szopattok, mint Gyurcsányt nyilatkozatot - tervezitek Unortodoxiában a romeltakarítást, akkor nem, hogy szavazni nem leszek hajlandó rátok, de még nagyon csúnyán ki is röhöglek benneteket. 

Az ugyanis egyet jelentene azzal, hogy semmit a világon nem tanultatok az elmúlt időszakból. Az egyelőre tényleg csak álom, hogy - reményeim szerint - az E14 ezzel nagyon is tisztában van, és a kormányváltás sikere érdekében képes lesz ellenállni a szocik nyomulásának, és új, elfogadható arcokat fog kérni tőlük - Botka, Kunhalmi, stb - akikkel valós esélye lesz a felálló szövetségnek.