Nem a dicsőség napjai ezek Iránymutató Fénylő Csillagunk számára. Egyetemisták hidat és kormányirodát foglalnak, hivatalnokai nyilatkozataikkal úgy rugdossák tökön a kormánypártot nekifutásból, mintha kötelező feladat lenne, Pokorni Zoltán kormányoldalról kimondja a stigmának számító "tandíj" szót, és előkerül egy felmérés, miszerint a II. Orbán kormány munkája a drága honpolgárok szerint még a Gyurcsány kormányénál is szarabb.
Ez így halomba hányva több, mint elég indok, hogy Kedves Vezetőnk ma reggel csatakosan ébredjen, és vegyértékelemzők se legyenek képesek szétválogatni az izzadmányból a tegnap vacsorára elfogyasztott fokhagymás kolbász szagát a félelem savanykás bűzétől.
Szopórollerből is a legnagyobb fajta, mikor egy miniszterelnök kigúnyolásához mindössze annyit kell tenni, hogy az elődjéről saját maga által készített kampányvideót előszeded, kicseréled rajta a fejet, és készen is vagy, mert a szöveget piszkálni különösebben nem kell.
Ha ez nem a megvalósult rémálom maga, akkor nem tudom mi az. Kedves Vezetőnk közvélemény által meghatározott deszarvagy indexe 57, amíg a böszmeségi skála második helyezett Gyurcsányé is csak 52. A Fidesz tábor az első országlást még tízből nyolc arányban pozitívnak tartja, a mostaniról már csak tízből hatan gondolják ugyanezt. Lehet mégsem kellett volna azt a 80% elutasítottsággal bíró regisztrációt meg az eszetlen unortodoxiát erőltetni, mert a piros seggpötty hivatkozás még táboron belül is kevésnek látszik az üdvösséghez. Ráadásul ebben az eredményben a 2008-as népszavazás eredményének figyelmen kívül hagyása még benne sincs, de nincs kétségem, hogy lesz vállalkozó aki egy hónap múlva felteszi a zembereknek ugyanezt a kérdést.
A tandíj bevezetésére, a keretszámok visszavágására adott reakciókat látva olyan fejet vágtok, amilyet Viktornak is legutóbb akkor sikerült, mikor tízéves korában a kert végében rádörrent a fater: a cefrének valót nem megzabálni! Tartásotok meg egy az egyben a pocakos felcsúti focistáé, aki az XL pókhasát beleszorítja az ificsapat S-es mezébe, mert abban hátha még az ugrálóvárra fölengedik ősz halántékkal is. Aztán meg áll a ledurrant légvárhullával a nyakában, aztabazmeg, ki fogja ezt kifizetni nézéssel a könnyeit nyeldekelve, és annál jobban rí, minél többen röhögik körbe: nem megmondtuk ne menj oda? De már legalább a pattogásodat nézve nem kell szemizomlázat kapni.
Ilyen nézelődők meg elég sokan vagyunk mostanában. A gyerekeink ha akartak, ha nem szembesültek veletek, a kormányzásotokkal, a szavahihetőségetekkel, és önállóan nélkülünk is föllépnek ellenetek. Tanulják az önszerveződést, mert a kamu doktorik és másolt szakdolgozatok kormánya hülyének nézi őket minden mondatával. Ha ránéznek a EMMI közleményre mit látnak?
- Az új rendszerben viszont egyetlen fillér nélkül, bárki megkezdheti tanulmányait, amennyiben eléri a felvételhez szükséges pontszámot.
Azt ők is tudják, hogy ingyen hitel nincs, és azt látják az "adósságcsökkentés" kormánya az eladósodás útját jelöli ki számukra, és mindezt úgy teszi, mintha a kánaánra nyíló kaput nyitogatná.
- A korábbi gyakorlat szerint, akik nem kaptak állami ösztöndíjat, azok csak akkor tanulhattak, ha ők vagy szüleik mélyen a zsebükbe nyúltak és félévente befizették a költségtérítés összegét.
A korábbi gyakorlat - ami a jelen, ugye - úgy néz ki, hogy tavasszal odavágtatok mindennek a szokásos felkészültséggel, és voltak családok - mint pl az enyém - ahol a gyereknek szembesülni kellett azzal, a kar - és életpálya - amire négy évig készült 200 kilométerre költözött tőle, és döntenie kell két hét alatt: megy utána, vagy választ másikat. De a döntéskényszerrel nem volt egyedül, nekem az édesszülejének is dönteni kellett: bár az eredményei alapján bármelyik felsőoktatási intézménybe fölvették volna támogatott képzésre is, a röghöz kötés miatt akarjuk-e ezt egyáltalán? A döntések megszülettek, és most félévenként 150 ezerért tanul a gyerekem. Ez nem panasz, hisz én gyerekem én döntésem, mindössze egyszerű tényközlés: ha a Gyurcsány tandíjat bevezetik, akkor évente kerül 105 ezerbe ugyanez, és nem a háromszorosába.
Én állok úgy anyagilag, hogy megengedhetem magamnak a luxust, hogy a gyerek akár tőletek is független jövője érdekében ilyen döntéseket hozzak. A probléma, hogy ezzel viszonylag kevesen vannak így ebben az országban, és a választójog beszűkítése után most a továbbtanulás esélyegyenlőségének is odavertek. A srácaink közül sokan első választók lesznek 2014-ben, és tisztán látják éppen mekkora segget csináltok a szátokból, milyen átugrandó akadályt képeztek az alapjogért, ami még a pufajkás Horn Gyula idejében is kérdés nélkül járt.
Jut eszembe: mondd csak, Viktor, milyen érzés feldolgozni, hogy Horn a nép szemében az egyetlen aki pozitív mérleggel zárt, ezzel elég csúnyán lenyomva téged mindkét kormányzásoddal? Azt nem kérdezem milyen Gyurcsánynál szarabbnak lenni, ahhoz elég élénk a fantáziám, hogy a hírt meghallva lássam az arcodat magam előtt.
