"Azt gondolom, az az önigazoló narratíva, amelyet jelenleg egyes baloldali pártok megfogalmaznak, miszerint a választók csak egy nagy ellenzéki összefogásra vágynak és utána jöhet a Kánaán, mert az egységgel kialakul az értelmes politikai alternatíva, egyszerűen önámítás. A közvélemény-kutatási adatokból, az időközi választási eredményekből is az látszik, hogy a választók jelentős része nem a jelenlegi pártok összefogására, még csak nem is a meglévő pártokra, hanem azon túl, valami teljesen újra vágynak.(...) Azok a politikusok, akik azt hiszik, hogy a jelenlegi ellenzéki pártok rendben vannak és már csak össze kellene fogniuk, nem vesznek tudomást a valóságról. A választók a jelenlegi pártokat nem szívelik sem egyenként, sem összefogva, hanem valami minőségileg újat akarnak."

 Oszkónak ebben tagadhatatlanul igaza van. Ez a valóság mellé nézés tetten érhető a szocialistáknál, akiknek 2010 őszéig a reményhal volt a totemállata, amit akkor lecseréltek a szarok rájára, és a sokat hangoztatott megújulást ezzel befejezettnek is tekintették. Azóta kivárnak és Orbánék elkúrására játszanak mindenféle eredmény nélkül, érdemi tevékenységük kimerül a nem mi vagyunk a gyurcsányok hangoztatásában. Talán kifizetődne ez a taktika, ha annyi eszük lenne legalább, hogy az Aranykoszorús Kretén versenyben nem szállnak harcba a Fidesszel. De nincs, honnan is lenne, így meg azon kapjuk magunkat, hogy a magát demokratikusnak mondó oldal vezéralakjai állnak egymással szemben orrt orrnak nyomva, és Gréczy Zsolt lila fejjel ordítja a blogján: mijaz, hogy Orbán igen, Gyurcsány meg nem???!!! 

Viktor megtette nekik azt a szívességet, hogy köszöntő levelet írt Horn Gyula nyolcvanadik születésnapjára, és a szocik annyira nem gyurcsányok, hogy ezt felolvasták, a Fletóét meg nem. Mit mondhatnánk erre a régi arcokat és a levetkőzhetetlen pitiánerséget látva? Azt hiszem ez az a pillanat, mikor a tekinteteket elhomályosító összefogás légvárát mindenki nyugodtan kidörgölheti a szeméből, mint a hajnali csipát, helyette érdemes még Oszkóra figyelni egy kicsit:

"A jelenleg aktuális politikai kérdés nem az, melyik pártot kellene választani a kínálatból, hanem hogy egy következő kormánynak mit kellene tennie az országgal. Akkor tudnak a választók jó elvárásokat megfogalmazni, ha erre kérdésre keresik a választ. És csak a következő kérdés, hogy melyik politikai erő tudja ezt a legmegfelelőbben megvalósítani."

 Tökéletesen igaza van, az elvárások megfogalmazásával nagyon szarul állunk. Az interneten megforduló nem reprezentatív többség beéri annyival, hogy miután Orbánék nem talicskázzák hanem vagonszámra hordják ki a pénzt, hazavágták a jogállami normákat erősen, ezért húzzanak a francba. Jöjjenek a szocik, mert még mindig kevesebbet loptak, legyen valami olajfa, összefogás, bárakármi, csak Orbánék ne legyenek. De a lényeg, az elhasznált arcokat és a kiderült módszereket köszi, nem kérjük elvárás megfogalmazása már elmarad. Pedig ez most az az időszak, mikor ráhatással lehetsz a szimpatizált pártodra. Lakossági fórumon szólhatsz, írhatsz blogposztot, kommentelhesz amennyit akarsz, megfogalmazhatod azokat a dolgokat amik neked sem tetszenek. Igen, el fogják olvasni, egyebet se tehetnek, mikor a legnagyobb ellenzéki párt támogatottsága 16%, a bizonytalanoké meg 48%. Írd le, mondd el, szóljál. Mert nem az a baj, hogy baloldali szimpatizáns vagy, és teli a csukád a Kedves Vezető hülyeségeivel, hanem az, hogy a leváltása érdekében hajlandó vagy - esetleg - 2014-ben is a cseberből vederbe helyzettel megalkudni. A kérdés nem az - divatos szóhasználattal élve - hogy akarunk-e köztársaságot, hanem, hogy működőt akarunk-e? 

Arra azért külön kíváncsi leszek, hogy Oszkó szerint mit jelent Bajnai esetében a "nem halogathatja sokáig a döntést." Mai állás szerint a Haza és Haladás Bajnaival az élen erősen átrajzolhatja a politikai - főleg ellenzéki - erőviszonyokat. A csendes többség leginkább neki - és nyilván a stábjának - adná a gazdasági kormányzást, mert róla hiszik el, hogy kezdeni tudna valamit ezzel a tündérmese-trágyadombbal. Ha megkapnák koalíciós partnernak mondjuk az LMP-t, akik a korrupció ellenességüket és jogállami normák betartása iránti kérlelhetetlenségüket adnák a buliba, azzal elég sokan kiegyeznének. Csak egy apró szépséghiba van: hiányzik mögülük a tömeg, az apparátus, aki képes összerántani a jelölőszelvényeket. Ennek kiépítése az LMP-nek is nehézséget okoz még mindig, úgyhogy, ha Bajnai és a Haza és Haladás tényleg színre akar lépni, akkor tényleg nem halogatható sokáig ez a döntés.