Törjön százegyszer százszor-tört varázs:
Hát elbocsátlak még egyszer, utólszor,
Ha hitted, hogy még mindig tartalak
S hitted, hogy kell még elbocsáttatás.
Százszor-sujtottan dobom, ím, feléd
Feledésemnek gazdag úr-palástját.
Vedd magadra, mert lesz még hidegebb is,
Vedd magadra, mert sajnálom magunkat,
Egyenlőtlen harc nagy szégyeniért,
Alázásodért, nem tudom, miért,
Szóval már téged, csak téged sajnállak.
(via)
Fiúkérés volt tegnap Lázárhelyen. Az esemény rendhagyó volt ugyan, mégsem a kormányzati férfiszerelem megnyilvánulásának számít. Egyszerűen az érzelmek városa annyira rajongja polgármesterét, hogy a Nemzet Vezetőjének oda kellett menni, és a köztől el kellett kérni személyes használatra a lézerblokkolós héroszt. Az összképet picit rontja, hogy fő és alvezérét ünneplő tömeg helyett a bár mennétek már a francba mindketten kiáltozástól volt hangos a város. 
“Nem akarok pesti politikust csinálni Jánosból, nem is állna jól neki” - mondta Orbán, és bejelentette: Lázár személyéért cserébe megépítik a Lázárhelyet Szeged központjával összekötő vasutat, elvégre van ennek a nemzetnek olcsón dolgozó Közgépe, és a szokott 2 milliárd/km igazán nem nagy ár egy ekkora formátumú politikusért, mint Lázár.
Szokatlan megmozdulás ez a fiúkérés még Orbántól is. Én legalábbis nem emlékszem, hogy járt volna például elkérni a testrészeként nyilvántartott Kusza Szemet annak kedves feleségétől, és nem kérte el a hangszálaként funkcionáló Szijjártót sem kedves mamától. Így ez a gesztus csúnya rivalizálás alapja lehet a Fidesz második vonalában a főnök figyelméért és elismeréséért küzdő kishercegek között. Nem lennék meglepve, hogyha rogánantit legközelebb valamelyik szappanoperában kéne felkérnie ország világ előtt a következő feladatra. Mert ami jár, az jár, nehogymá' csak a Jancsi bohóc érdemeljen ekkora figyelmet.
Mindenesetre Lázárhely érzelmes népe tegnap az “Orbán segge már tiszta, mert kinyaltad bazmeg” rigmussal elbocsátotta lángolva szeretett vezetőjét, és az integetésre föltartott középső ujjakat se nagyon lehetett barátságos tenyérnek nézni. Ahogy a helyi mondás tartja: aki ezt az üzenetet nem érti, az annyit is ér.
