Még mondja valaki, hogy Szeretett Vezetőnk nem hallja a nép hangját. Nem süket az egyszeri ember, csak szűrt hallása van, és szereti meglepni váratlan ajándékokkal az ő népét. Az időzítés ezúttal is mesteri, mert a sonkakóma előtt, mikor a nemzet a hőn áhított nyúltojásra vágyik egyszer csak kap egy akkorát, hogy a rátóti csikótojás is kistestvére lehet legfeljebb.
A Washington Post-nak adott interjút elemezték már sokan, de számomra érthetetlen módon ez a népajándék nem tűnt fel senkinek. Mert, ha feltörjük a hímes csikótojás héját, akkor ott lapul benne a szörprájz költői kérdés, mintha Nemzeti Kindert bontogatnál:
- "Áll bárki is tőlem jobbra?"
Mit jelent ez? Azt, drága Feleim, hogy Vezetőnk meghallotta a szavakat, amivel népe a Jobbikot fikázta, meghallotta Szanyi Kapitány sikolyát, hogyaszongya zárják karanténba a Jobbikot, és tádám, nem, hogy karanténba tette a nácziakat, hanem egyenesen letörölte őket a politikai palettáról. 
Hogyhogyhogy? Úgy, hogy a Jobbik most kénytelen a Nemzeti Origóhoz képest meghatározni önmagát:
- Viktortól jobbra nincs, tehát balra van. A Jobbikot ismerve aligha.
- Esetleg, ha balra lenni nem akar, akkor egyáltalán nincs.
A kijelentés - én vagyok jobbra egész a falnál, nincs itt senki, bizonyisten - alapján nincs volnerjános, nincs novákelőd, a tőlük még sokkal jobbra levő Toroczkai és Budaházy meg egyáltalán nem is volt. Kövér László léte kérdéses, elvileg ő is jobbra lenne, de lehet nem annyira jobbra, hogy a fal és Viktorunk háta közt ne férhetne el, mint a Fényességes árnyéka. Már csak azt várom, hogy húsvét hétfő hajnalán, Obersovszky Péter felkonfjára beköszönjön minden nemzettestvér nappalijába a köztévéből a maga versikéjével:
Ződerdőbe nem jártam,
vonagábort nem láttam,
kék az ibolya, kék az ég,
nincs is Jobbik,
mi kő még?!
