Idézetek Magyarország Alaptörvényéből:

I. cikk
(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.
(2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.

VII. cikk
(1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa.

VIII. cikk
(1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.
(2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni.

IX. cikk
(1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.

XV. cikk
(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.
(2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.

Javítsatok ki, ha tévedek, de tudtommal ez Magyarország hatályos Alaptörvénye. Ha ez így van, akkor vajon mi a kókadt paripapélóért kell olyat olvasni, hogy ma Magyarországon kirúgtak valakit, mert élt alkotmányos jogaival, és meg mert szólalni nyilvánosan? Most akkor az Alaptörvénnyel esküvést tettünk a Szent Koronára, hogy a benne foglaltakat megvédjük, mert itten kérem soha nem látott demokrácia dübörög, vagy szokás szerint eltévedtünk, mint farhátra éhes kisnyugdíjas a teszkóhoz jutást nehezítő, népszavazásra aláírásgyűjtő szigetek között? Esetleg a katolikus munkáltatók élveznek mentességet ez alól is? Ha nem, akkor vajon miért hivatkozhat Bálint Gergely munkáltatója arra, hogy a SkiccPali menesztését szorgalmazó alkalmazottjának viselkedése "összeegyeztethetetlen a segélyszervezet alapvetően katolikus beállítottságával".

Vagy a katolikus beállítottság azt jelenti, hogy közélettel foglalkozni kizárólag Erdő Péternek szabad lehetőleg karácsonykor, vagy Székely János esztergom-budapesti segédpüspöknek is, amennyiben az Alaptörvényt védi, amit aztán természetesen a katolikus hittestvérek szarnak le először, egyenesen a harangtoronyból.

Lesz itt baj, drága Felebarátaim! Fluck Ákos nyilvánosságra hozott különvéleménye után (érdemes az egészet elolvasni részletesen, pdf-ben) valóságos kisdoktorikauszt várja szeretett álamfőnket itthon.

Stumpf András Hajrá, Elnök Úr című írását ugyan Borókai Gábor még kiradírozta a Heti Válasz online felületéről - 2012-ben van aki még mindig hiszi, hogy ami egyszer az internetre kikerül, az nem marad ott részben vagy egészben, ez olyan cuki - de a lavinát megállítani már nem lehet. Most meg kezdhetnek aggódni a jobboldali médiamunkások, komplett Magyar Nemzet szerkesztőségtől Mandinerig, Jobbklikktől Konzervatóriumig, mert a Nagyon cikitől a Naésországig összeírtak ők is mindent. Az összes írás konklúziója, hogy SkiccPalinak így vagy úgy, de mennie kell, ez pedig ahogy Bálint Gergely példája mutatja, esetleg nem fér össze a munkáltató katolikus beállítottságával, így az egyszeri retorzióból még elbocsátás hullám lesz itt a végén.

Ha én lennék SkiccPali, akkor a lemondásom előtt egy perccel még tanúbizonyságot tennék arról, hogy minden látszat ellenére én igenis igyekszem betölteni az alkotmányosság őre posztomat, saját árnyékomat átlépve szót emelnék Bálint Gergely elbocsátása és annak indoklása ellen. Mert az tényleg ne legyen, hogy ma itt egy munkáltató szembe mehet a nehezen összehozott, rettentően védett Alaptörvényünk betűjével és szellemével. Akkor se, ha kedvenc egyházunkra, és a munkavállaló ellenzéki szerepére hivatkozik.

Ehhez mondjuk egy felelős döntésekre képes, elegáns és nagyvonalú ember kéne. Nem egy ilyen bukott ripacs.