Háromszor veri ezt kendteken vissza Lázár Jani! - ez lehetne a jelmondata a lassan bohózatba hajló 98%-os különadó törvénynek, amiben kormányunk kiéli magából a kései dackorszakát. Isteni szerencse ebben az esetben, hogy a női nem kevésbé reprezentált a kormányban, mert belegondolni rossz mi volna, ha ezek ezzel a habitussal egyszerre klimaxolnának is.

Unatkozni így sincs idő, a szórakoztatásunkra körmérkőzést vívnak a II. Orbán Kormány Aranykoszorús Tahója címért. A kék sarokban a narifrakció frissen kinevezett régi-új kalifája, a szegények védőszentje, az elesett újságírók gyámolítója, Lézer János.
A piros sarokban az NGM számmisztikusa, Matolcsy szinkronhangja, a vállalhatatlan parlamenti felszólalások 10 danos nagymestere, Cséfalvay Zoltán.
Lázár harmadszor is megtette amit követelt a haza, akarom mondani a Kedves Vezető. Két Alkotmánybírósági döntés is kevés volt a felismeréshez: a Szalainékat nem védi itt senki, de a különadó törvény annyira van elkúrva, amennyire lehet. Józan gondolkodású politikus ennyi idő alatt csak elbotorkál valahogy a felismerésig: valami más, jogállamot nem sértő megoldást kell(ene) találni. De nálunk ilyenek nincsenek, nálunk ismét, újra és újra beterjesztik ezt a szart, csakazértis. Mer'ojjan nincs, hogy amit Kedves Vezetőnk kitalál, annak gátat szabjon valami. Akkor sincs, ha a tartalma és az eredeti szándék lenullázódik a harmadik verzióra, a neve legyen ugyanaz, és szavazza már meg mindenki, az Alkotmánybíróságot is ide értve.

A dactól és sértődöttségtől már nem látnak ki a szemüknek nevezett kémlelőablakon, és elmerülnek a fejükben létező alternatív valóság rémisztő sötétjében. Az meg még jóra nem vezetett, ha egy politikus a sötétben tapogatózva, önmagától megrémülve kiabálni kezd. Cséfalvay Zoltán az élő példa erre, aki félelmében az:

"aki jól dolgozott, úgyis talál munkát, aki pedig rosszul, az nem érdemel végkielégítést."

...mondatra ragadtatta magát a harmadik törvényjavaslat vitája alatt. Igen, Cséfalvay Zozót még nem lincselték meg például a pedagógus szakszervezetek, de már közel állnak hozzá. Ez az a szellemi mélység, ahol Lázárt hittük egyeduralkodónak, és nem ad vigaszt a tudat, nem kell félnie ebben a sötétben, árván, magányosan.

Kismókusok! Igen, ti ott bent a nagybüdösben. Nem akarjátok megmutatni, hogy kivételesen nem csak a pofátok nagy, és az arcotok akkora, hogy külön helyrajzi számot kell rá kérni a telekkönyvi kivonatba, hanem valóban ilyen faszagyerekek vagytok, mint aminek szeretnétek látni magatokat? Mert ebben az esetben volna egy javaslatom:

Szedjétek elő az 1990 évi LVI törvény 9§ (1) ami így szól:

"Ha a képviselő megbízatása az Országgyűlés működésének befejezésével szűnik meg, a volt képviselő - újraválasztásának esetét kivéve - további hat hónapon keresztül az alapdíjának és pótdíjának a megbízatása megszűnését megelőző hat havi átlagának megfelelő összegű ellátásra jogosult."

Na, ezt lehetne a kétharmaddal tökösmacsósra faragni egy pillanat alatt. Cséfalvay szerint aki jól dolgozott úgyis talál munkát, aki meg úgy, mint ti, az végkielégítést nem érdemel. Egyébként is, a Lázár doktrína óta tudjuk, akinek nincs semmije, az annyit is ér. Nektek a határtalan önbizalom alapján nincs mitől tartani, ideje bizonyítani, hogy nem csak a mások pöcsével igyekeznétek hadonászni a csalánosban.

Ellenkező esetben még két ostoba, demagóg gyökérnek találtok látszani, olyannak, aki csak klaffogó izomra gyúr. Azt meg se ti, se mi nem szeretnénk, ugye?